A határozat elvi tartalma: A végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek. Kúria 3/
- Polgári jogegységi határozat a végrehajtási lap visszavonása, illetőleg a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés lehetőségéről A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla elnökének indítványa alapján a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmezésének tárgyában lefolytatott jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: A végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek. Indokolás I. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – figyelemmel a Bszi. 32. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében – jogegységi eljárás lefolytatását és határozat hozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a Vht. 212. §
(1)és
(2)bekezdései alapján van-e helye fellebbezésnek a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen. Az indítvány szerint a Fővárosi Ítélőtábla egyik tanácsa úgy foglalt állást, hogy az említett végzések ellen nincs helye fellebbezésnek, mert önmagában a Vht. 212. §
(1)bekezdésének megfogalmazásából ez a következtetés nem vonható le. A Vht. 224. §
(1)bekezdésének utolsó fordulata alapján irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. §
(1)és
(3)bekezdései az említett végzések ellen is biztosították a fellebbezést, azonban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 365. §
(2)bekezdés b) pontja szerint – eltérően a korábbi szabályozástól – az elsőfokú bíróság végzése ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Pp. külön megengedi, ugyanakkor a Pp. nem tartalmaz a jelen eljárás tárgyát képező végzések elleni fellebbezés lehetőségére vonatkozó rendelkezést. Mindezekkel szemben a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa a Vht. 212.§
(1)és
(2)bekezdése alapján – figyelembe véve Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény)
- cikkét, az egyes bírósági eljárásokról szóló
- évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Kúria JP000321 2 Bpnp.)
- §
(5)bekezdését, illetve az egyes közjegyzői eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) 1. §
(1)bekezdését is – arra a következtetésre jutott, hogy az említett végzések ellen van helye fellebbezésnek. Az indítványozó kitért arra is, hogy a Vht.
- január 1-től hatályos módosítása három jogintézmény tekintetében is beiktatott fellebbezési jogra vonatkozó rendelkezést, azonban nem érintette a jelen eljárás tárgyát képező kérdéskört, ami az indítványozóban további kétséget ébreszt a Vht.
- §
(1)és
(2)bekezdésének értelmezésével kapcsolatban. II. A legfőbb ügyész nyilatkozatában – a Vht. jogorvoslatokat szabályozó rendszerére és a Pp. fellebbezhető végzésékre vonatkozó előírására figyelemmel – elsődlegesen jogalkotási feladatnak tartotta a vita rendezését; a fellebbezést megengedő kifejezett rendelkezés hiányából pedig azt a következtetést vonta le, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések alapján az adott végzések ellen nincs helye fellebbezésnek. III. A jogegységi tanács álláspontja az indítványban megfogalmazott kérdéssel kapcsolatban a következő: Mivel a Pp. rendelkezéseihez képest a Vht. különleges eljárási szabályokat tartalmaz, a végrehajtási eljárás során felmerülő eljárási kérdéseket elsődlegesen a Vht. rendelkezései alapján kell eldönteni. A Vht. 9. §-a megfogalmazásában: azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. eltérően nem szabályoz, a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel a Pp. szabályait és a Bpnp.-nek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a jogegységi tanács elsősorban azt vizsgálta, hogy az indítványban felvetett jogértelmezési kérdés a Vht. rendelkezései alapján megoldható-e. A Vht. 212. §
(1)bekezdésének megfelelően a végrehajtást elrendelő bíróság hivatalból, a végrehajtó bejelentésére vagy a felek kérelmére „elrendelheti” a végrehajtási lap visszavonását, illetve a végrehajtási záradék törlését. A rendelkezés szerint a végrehajtást elrendelő bíróság a visszavonás vagy törlés iránti kérelem megvizsgálása után határozhat úgy is, hogy a fél kérelmét elutasítja, mert álláspontja szerint nem állnak fenn a kérelem teljesítésének feltételei. Az
(1)bekezdés nem korlátozza az elrendelő bíróság lehetőségeit: az
(1)bekezdés kitér arra, hogy mikor (az eljárás során bármikor) és milyen módon (hivatalból észlelés, bejelentés vagy a fél kérelme alapján) kerül döntési pozícióba az elrendelő bíróság, de az „elrendelheti” szóhasználat kifejezi a döntés szabadságát, amely abban áll, hogy az elrendelő bíróság helyt adhat a fél kérelmének, de el is utasíthatja azt. A Vht. 212. §
(2)bekezdése – mely szerint a végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek – nyilvánvalóan az
(1)bekezdésre vonatkozik: az
(1)bekezdés Kúria JP000321 3 körében hozott végzések vonatkozásában biztosítja a feleknek a fellebbezés lehetőségét, anélkül azonban, hogy a
(2)bekezdés a végzés típusára vagy tartalmára korlátozást tartalmazna. A Vht. 212. §
(2)bekezdése nem azt írja elő, hogy a felek a visszavonást vagy a törlést „elrendelő” végzés ellen fellebbezhetnek, hanem az
(1)bekezdés körében hozott végzés ellen, amely az előzőek szerint lehet a kérelmet elutasító is. Ebből következik, hogy a
(2)bekezdés a kérelmet elutasító végzésekre is irányadó, azaz a
(2)bekezdés alapján a felek végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmét elutasító végzések ellen is fellebbezésnek van helye. A Vht. 212. §
(1)és
(2)bekezdésének értelmezésével összefüggésben hangsúlyozza a Kúria, hogy – az előzőek szerint – a végrehajtási nemperes eljárás során hozott végzésekre elsődlegesen a különleges eljárási szabályokat: a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni, ugyanakkor a Vht. nem tartalmaz a Pp. 365. §
(2)bekezdés b) pontjával azonos követelményt: a Vht. nem írja elő általános jelleggel, hogy e végzések ellen kizárólag a törvény jogorvoslatot megengedő rendelkezése esetén van helye fellebbezésnek. Ha a jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a felek kizárólag a kérelemnek helyt adó végzés ellen nyújthassanak be fellebbezést, nem lett volna akadálya annak, hogy a Vht. 212. §
(2)bekezdése kimondja: a felek az elutasító végzés ellen nem fellebbezhetnek. A Vht.
- január 1-jei módosítása valóban nem érintette az indítványban felvetett kérdést, a kifejtettek szerint azonban az a Vht. jelenleg hatályos rendelkezései alapján is megválaszolható volt. IV. A jogegységi tanács az előbbi indokok alapján a Bszi.
- §
(1)bekezdés c) pontja,
- §-a, valamint
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján – a bíróságok jogalkalmazása egységének az Alaptörvény 25. cikk
(2)bekezdésében előírt biztosítása érdekében – a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és határozatát a Bszi. 42. §
(1)bekezdésének megfelelően a Magyar Közlönyben, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi. Budapest,
- március
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a jogegységi tanács elnöke Dr. Harter Mária s.k. Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró bíró Kúria JP000321 4 Dr. Kocsis Ottilia s.k. Dr. Orosz Árpád s.k. bíró bíró s.k. Dr. Varga Edit s.k. Dr. Szabó Klára bíró bíró A kiadmány hiteléül: (Safranyikné Nyáregyházi Klára) bírósági ügyintéző ...