← Magyarország

Pfv.20480/2025/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közfeladatot ellátó szerv és a dolgozói által küldött és fogadott belső elektronikus levelezések számadatai nem minősülnek közérdekű adatnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.480/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Hivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 72.Pf.636.482/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 33.P.87.276/2024/6-I. Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 114.300 (száztizennégyezer-háromszáz) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  3. január 25-én adatigénylési kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben egyéb kérelmek mellett a következő adatok kiadását kérte: 2023 szeptember hónapban hány email érkezett a hivatalhoz/dolgozóihoz és mely email címre (teljes email cím, darab), valamint hány emailt küldött/küldtek a hivatal/dolgozói és mely email címről (teljes email cím, darab). [2] Az alperes
  4. február 5-én az adatigény teljesítését megtagadta. Vitatta, hogy a kért adatok közérdekű adatok, illetve tájékoztatta a felperest, hogy nem kezeli a megjelölt email címek listáját. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében kérte az alperest kötelezését, hogy díjmentesen adja ki a elektronikus levélcím1 címre a következő adatokat: 2023 szeptemberében „hány email érkezett a hivatalhoz/dolgozóihoz és mely email címre (teljes email cím, darab), valamint, hogy
  5. szeptember hónapban hány emailt küldött/küldtek a hivatal/dolgozói és mely email címről (teljes email cím, darab)”. [4] A felperes keresetének indokolásaként előadta, hogy a kért adatok közérdekű adatoknak minősülnek, azok kiadását jogszabály nem tiltja. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a keresetben megjelölt adatok nem közérdekű adatok. Állította, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  6. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  7. §-a szerinti törvényi cél figyelembevételével a megismerésük nem szolgálja és nem biztosítja a közügyek átláthatóságát. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 3 Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a felperes statisztikai adatok kiadását kérte, kérelme a megjelölt email címekről küldött és az azokon fogadott elektronikus üzenetek számadatainak megismerésére irányult. A Kúria gyakorlatára utalva kifejtette, hogy a közérdekű „adatminőség” megállapításához arra is szükség van, hogy a megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja. Megállapította, hogy az alperes közfeladata ellátásának szempontjából lényegtelen kérdés, hogy elektronikus levélcímein egy meghatározott időszakban hány darab elektronikus levelet küld és fogad, ezért a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek a perbeli adatigény esetében hiányzik. Ezért ezek az adatok nem minősülnek az Infotv.
  8. §
  9. pontja szerinti közérdekű adatnak, azaz nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá. [8] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint szükségtelen a felperes által indítványozott tanúbizonyítás elrendelése, mivel bizonyítás nélkül, a felek által tett tényállításokból és jogállításokból, továbbá az alkalmazandó jogszabályok alapján a tanúk meghallgatása nélkül is eldönthető a jogvita. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest a következő adatigény teljesítésére:
  10. szeptember hónapban hány email érkezett a hivatalhoz/dolgozóihoz és mely email címre (teljes email cím, darab), valamint, hogy
  11. szeptember hónapban hány emailt küldött/küldtek a hivatal/dolgozói és mely email címről (teljes email cím, darab). [10] A másodfokú bíróság – a fellebbezés tartalmára tekintettel – eldöntendő jogkérdésnek azt minősítette, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e a közérdekűség meghatározásakor az Infotv.-nek a közügyek átláthatóságának biztosítására, szolgálatára vonatkozó célját figyelembe véve. [11] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy nem abban tér el a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozataitól, hogy a közérdekű adat minősítése során az Infotv. egyik céljaként a közügyek átláthatóságának megvalósulásához fűződő közérdeket kell figyelembe venni, hanem abban, hogy jogértelmezése szerint ezt a célt a törvényalkotó már figyelembe vette a közérdekű adat definíciójának meghatározásakor. Ezért az igényelt adat az Infotv.
  12. §
  13. pontja szerinti meghatározásának, a felsorolt jellemzőknek való megfelelésének vizsgálatakor a közügyek átláthatósága már nem lehet szempont. [12] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az Infotv.
  14. §
  15. pontjában foglalt definíciónak megfelelő közérdekű adat tekintetében már nincs külön mérlegelési lehetőség arra, hogy a közügyek átláthatósága megvalósul-e az igényelt adat megismerésével, így a kért adat közérdekű adatnak minősül-e. Amennyiben az igényelt adat megfelel a célmeghatározás alapján megalkotott törvényi definíciónak, akkor az Infotv.
  16. §

(1)bekezdése értelmében, az adott közérdekű adat megismerésére irányuló igényt teljesíteni kell. Az már nem vizsgálható, hogy az adatigénylés, az adat megismerése a közügyek átláthatóságát szolgálja-e. Hivatkozott ebben a körben az Alkotmánybíróság 3077/
  1. (IV. 28.) AB határozatának indokolásának [30] bekezdésére. [13] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes állami költségvetésből működik, ehhez képest a közfeladata ellátásához, tevékenységéhez használt elektronikus levelező rendszer is állami forrásból működik, ezért annak adatai megfelelnek az Infotv.
  2. §
  3. pontjában rögzített kritériumnak, vagyis közérdekű adatnak minősülnek. Ezért nincs jelentősége, hogy a megismerésük mennyiben szolgálja az átláthatóság biztosításának célját. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 4 Önmagában amiatt, hogy az Infotv. nem minden email-cím közzétételét teszi kötelezővé, még nem következik, hogy az alperes további email címei tekintetében a közérdekű (közérdekből nyilvános) adatként minősítéséhez az Infotv.
  4. §
  5. és
  6. pontjaiban meghatározott definíció egyes elemei meglétének vizsgálatán kívül bármi egyebet szükséges lenne vizsgálni, így a közügyek átláthatóságának szempontját. [14] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint az átláthatóság biztosítása céljának is megfelel az adatigénylés, ugyanis a kért adatokból – adott esetben a már egyéb hasonló közfeladatot ellátó szervezetekre vonatkozóan megszerzett hasonló adatokkal összevetésben – következtetni lehet a közfeladatot ellátó alperes működésének, a közügyek intézésének, vagyis az alperes közfeladat-ellátásának körülményeire, működési módszerére, az alperes elektronikus levelezési rendszere kihasználtságára, valamennyi elektronikus levelezési cím szükségességére vagy szükségtelenségére, az elektronikus levelezési rendszer használatával végzett feladatok arányosságára, mindezek alapján az elektronikus levelezési rendszer működtetésére, arra az állami költségvetésből felhasznált pénzösszeg indokoltságára. [15] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy amennyiben az egyes elektronikus címekhez kötődő levelezési forgalom számadatai között látható különbség meghalad egy bizonyos mértéket, vagy az adott esetben az adott elektronikus címen a levelezési forgalom, illetve az adott elektronikus levélcím használatának hiánya állapítható meg, felvetheti egyes elektronikus levélcímek szükségtelenségét, ezáltal felvetve az azok fenntartására, tárhelyek használatára az állami költségvetésből költött pénzösszeg megfelelő, felelős felhasználására vonatkozó aggályokat. [16] Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a kért adatok kiadására kötelezte az alperest. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. [18] Az alperes megsértett jogszabályként az Infotv.
  7. §-át, a
  8. §
  9. és
  10. pontját, valamint az Infotv.
  11. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozataitól (Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.269/2023/6.; Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.IV.21.976/2014/9., Pfv.IV.21.579/2015/4.). [19] Állította, hogy annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e – a másodfokú bíróság jogértelmezésétől eltérően – az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és ebben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e feltételeknek együttesen kell érvényesülni ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek. [20] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a jogalkotói szándékra hivatkozással figyelmen kívül hagyta a Kúria irányadó precedens döntéseit, amelyek egyértelműen állást foglaltak abban, hogy kizárólag azok az adatok tartoznak a közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 5 [21] Az alperes sérelmezte a másodfokú bíróságnak azt a jogértelmezését, hogy a közügyek átláthatósága a közpénzek felhasználásával jár együtt. Érvelése szerint az, hogy a közhatalom gyakorlása során közpénzt használnak fel, nem megfelelő indok arra, hogy a másodfokú bíróság úgy ítélje meg, hogy a küldött, illetve fogadott email darabszámának megismerése a közügyek átláthatóságát biztosítja. [22] A felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy egyes email címek közzétételére az Infotv. kötelezi, ugyanakkor a küldött, illetve fogadott emailek darabszámának nyilvánosságra hozatalára való kötelezést az Infotv. nem tartalmazza sem alapszövegében, sem mellékletében. [23] Állította, hogy az elektronikus levelezésének számadatai nem bírnak közérdekű adattartalommal, a közfeladata ellátásának szempontjából lényegtelen, hogy elektronikus levélcímeiről egy meghatározott időszakban hány darab elektronikus levelet küld vagy fogad, ezért a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak. [24] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását (tartalma szerint a jogerős ítélet hatályában fenntartását) kérte, illetve az eljárás szabálytalansága miatti kifogással élt a jogerős ítélet végrehajthatóságának felfüggesztése miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A Kúria a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 405. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján elutasította a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6.). A felperesnek az a hivatkozása ugyanis, hogy nem ért egyet a jogerős határozat végrehajtásának a felfüggesztésével, olyan vélt eljárási szabálysértés, amely nem teremt a perorvoslattal nem támadható végzéssel szemben felülbírálati lehetőséget. [26] A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbiak szerint. [27] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [28] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az Infotv. megjelölt rendelkezéseinek megsértésére és a Kúria precedens határozataitól való eltérésre hivatkozással vitatta, hogy a megismerni kívánt adatok közérdekű adatok. Ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve, a közzétett kúriai határozatoktól eltérve kötelezte-e az alperest a keresetben megjelölt adatigény teljesítésére. [29] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: információszabadság) „[a]z informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 6 [30] Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén az Alaptörvény
  1. cikke alapján a bíróságoknak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3353/
  2. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [74], 3112/
  3. (III. 23.) AB határozat [25]}. [31] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {34/
  4. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/
  5. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek {13/
  6. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [28]}. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése {3/
  7. (IV. 7.) AB határozat, Indokolás [44]}. [32] Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) {3252/
  8. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e {3252/
  9. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], megerősítve: 3077/
  10. (IV.28.) AB határozat, Indokolás [24]}. [33] Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatminőség vizsgálata körében megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény – a
  11. cikk
(2)bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a körbe. Ezért az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével szokásos az érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv.
  1. §
  2. pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. {13/
  3. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [40]}. [34] A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalom-meghatározásából kell kiindulni {az általa felhívott 3077/
  4. (IV.28.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) [30] pontját ebben a kérdésben a 3233/
  5. (VI.2.) AB határozat Indokolásának [27] pontja is megerősíti}, és kimondja, az nem vitatott, hogy ezen adatok megismerésének biztosítása az Alaptörvény VI. cikk
(2)– jelenleg
(3)– bekezdésébe foglalt alapjog érvényesülését szolgálja. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági szempontként utal az Alaptörvény
  1. cikkére, amely alapján a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük (Abh., Indokolás [22]}. Ezért a másodfokú bíróságnak az a jogértelmezése, hogy az Infotv. céljának figyelembevétele a közérdekű adat fogalmának értelmezésénél szükségtelen, azt ugyanis már a fogalom meghatározásánál figyelembe vették, ellentétes az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszerrel. A közérdekű adat fogalmát ugyan nyilvánvalóan a saját szöveg-kontextusán belül kell értelmezni, a jogszabályok rendelkezésétől az értelmezés nem, vagy csak kivételesen – az Alaptörvénnyel való összhang érdekében – szakadhat el, azonban a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a jogszabály célját. Ezért rendelkezik a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §-a oly módon, hogy a jogszabályokban meg kell határozni a célját. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 7 [35] A Kúria jogértelmezése szerint ezért annak megítélésekor, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv.
  4. §
  5. pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Ha pedig az Infotv.
  6. §
  7. pontjában meghatározott fogalom alapján nem egy, hanem többféle jogértelmezés is adható, akkor csak az fogadható el, amely megfelel a törvényhozó céljainak és összhangban van az Alaptörvénnyel. [36] Az Infotv.
  8. §-a szerint e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [37] Az Infotv.
  9. §
  10. pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [38] A Kúria a közérdekű „adatminőség” megítéléséhez jelen perben is irányadónak tartja a Pfv.IV.20.340/2024/6., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.269/2023/6., Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.21.976/2014/
  11. és a Pfv.21.579/2015/
  12. számú – ez utóbbi határozattal szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság 3077/
  13. (IV. 28.) AB határozatával elutasította – precedens határozataiban kifejtett jogértelmezését: kizárólag azok az adatok tartoznak az Infotv.
  14. §
  15. pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezik és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát. [39] A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kiadásának kötelezettségét ugyanis az Infotv.
  16. §-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott precedens határozataiban [Kúria Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.254/2023/6., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.340/2024/6.] kifejtett jogértelmezése szerint, azok az adatok minősülnek az Infotv.
  17. §
  18. pontja szerinti közérdekű adatnak, amelyek hozzájárulnak az Infotv.
  19. §-ában deklarált cél érvényesüléséhez. [40] Az Infotv. fenti rendelkezései a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál egyértelműen összekapcsolják a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, ezáltal érvényesül a közügyek átláthatósága a megismerhetőségüket biztosító információszabadságon keresztül. Ezeknek a feltételeknek azonban együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adat közérdekű adatnak minősüljön. [41] Az adatigény előterjesztésekor hatályos, a kormányzati igazgatásról szóló
  20. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
  21. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a kormányhivatal a főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll. A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal egyedi ügyében a kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik. A Kit. 49. §
(2)bekezdés szerint a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 8 [42] Az alperes közfeladatát a Kit. 281. §
(2)bekezdés 1.,
  1. pontjában és a
  2. §
(5)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
  2. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  3. §-a a következőkben határozza meg: a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el. A Korm. rendelet
  4. §
(1)bekezdése értelmében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a főispán irányítása mellett közreműködik a
  1. §-ban meghatározott feladatok ellátásában. [43] A perben nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Azonban a fent kifejtettek szerint a közérdekű „adatminőség” megállapításához az is szükséges, hogy az adatigény útján megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja. [44] A Kúria megítélése szerint az alperes belső elektronikus levelezésének számadatainak nincs ilyen közérdekű adattartalma; az alperes közfeladatainak ellátása szempontjából lényegtelen, hogy elektronikus levélcímein egy meghatározott időszakban hány darab elektronikus levelet küld és fogad. A másodfokú bíróság jogértelmezésével szemben ez az adat nem felel meg az Infotv.
  2. §
  3. pontjában foglalt fogalomnak. Önmagában az email forgalmi adataiból nem vonható le érdemi következtetés az email címek fenntartásának megalapozottságára. [45] A Kúria több döntésében már kifejtette, hogy a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatnak, vagyis közérdekből nyilvános adatnak nem a teljes személyi kör, hanem a fővárosi kerületi hivatal feladat- és hatáskörében eljáró személyek hivatalos e-mail címe minősül (Kúria Pfv.IV.20.007/2025/5.,Pfv.IV.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.008/2023/4., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.575/2023/6., Pfv.IV.20.578/2023/6.), az egyes dolgozókhoz közvetlenül köthető email címek nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. Az alperest nem terheli az elküldött, fogadott email számának gyűjtése, ilyen adat előállítására a tevékenységéhez kapcsolódóan statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli. A felperes adatigénylése tárgyában hiányzik a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek, illetve ilyet a felperes sem jelölt meg. Ezért a megismerni kívánt adatok nem minősülnek az Infotv.
  4. §
  5. pontja szerinti közérdekű adatnak, nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá. Az alperes – a másodfokú bíróság jogértelmezésével szemben – jogszerűen tagadta meg az adatigény teljesítését. [46] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  6. §
(3)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [47] A közfeladatot ellátó szerv és a dolgozói által küldött és fogadott belső elektronikus levelezések számadatai nem minősülnek közérdekű adatnak. Záró rész Kúria IV.Pfv.20.480/2025/9 9 [48] A Kúria ítélete alapján az alperes a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban is pernyertes lett. A Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes felszámított, ügyvédi munkadíjban jelentkező eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a másodfokú eljárás tekintetében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálati eljárás tekintetében pedig a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. [49] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [50] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [51] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.