Kpk.39006/2026/12 – Kúria

(1)és

(2)bekezdésében foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeinek megtartottságát. A kifogást az érintett Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 2 médiaszolgáltató elektronikus levelezési címére küldte meg. A médiaszolgáltató a felperes kifogására érdemben nem válaszolt, a kifogásban foglaltakat nem bírálta el. [2] A felperes – közigazgatási hatósági eljárás indítása végett –

1. július 7-én e-papír útján kiegyensúlyozottsági kérelemmel fordult az alpereshez. A kérelem mellékleteként csatolta a kifogást, valamint az azon elektronikus levélről készült képernyőképet, amely a kifogás médiaszolgáltató részére történt megküldését igazolta, egyebekben a médiaszolgáltató által küldött visszaigazoló e-mailről is képernyőképet csatolt. [3] Az alperes a
2. július 22-én kelt 658/
3. (VII. 22.) számú végzésével az általános közigazgatási rendtartásról szóló
4. évi CL. törvény
5. §

(1)bekezdés a) pontjának, valamint 47. §

(1)bekezdés a) pontjának együtt értelmezésére alapítva az eljárást megszüntette. A döntés indokolásában megállapította, hogy a felperes hitelt érdemlően nem igazolta, hogy a médiaszolgáltató részére mikor és milyen tartalommal küldte meg a kifogását. [4] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az 53.K.703.299/2025/

1. számú ítéletével az alperes 658/
2. (VII. 22.) számú végzését megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [5] Az alperes az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. A felülvizsgálati kérelem alapján indult Kfv.egyéb.37.848/
3. számú felülvizsgálati ügyben a Kúria eljáró tanácsának elnöke, egyéb fél1 bíró
4. január 7-én hiánypótlási felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta az alperest megfelelő ügyvédi meghatalmazás csatolására. Az alperes – miután a hiánypótlási felhívás kapcsán értesült a tanács elnökének személyéről –
5. január 13-án a közigazgatási perrendtartásról szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
7. §

(1)bekezdése

1. h)pontja szerinti kizárási okot jelentett be. A kizárási indítvány [6] Az alperes a kizárási indítványt arra hivatkozással terjesztette elő, hogy „a jelen ügyben olyan körülmény merült fel, amely objektíve alkalmas lehet arra, hogy az ügy tárgyilagos megítélésével kapcsolatban jogos kételyt keltsen,”, ezért kérte a Kfv. egyéb. tanácsának elnökének, egyéb fél1 bírónak a kizárását a Kfv.egyéb.37.848/2025. számon folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásból. [7] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlatára utalással hangsúlyozta, hogy a pártatlanság általában az előítéletek vagy az elfogultság hiányát jelenti, amelynek meglétét vagy hiányát többféleképpen is ellenőrizni lehet. A szubjektív teszt arra törekszik, hogy megállapítsa egy adott bíró személyes meggyőződését vagy érdekét egy adott ügyben; másrészt az objektív módszer annak meghatározása, hogy az eljáró bíró elegendő garanciát nyújtott-e a jogos kételyek kizárására. [8] Az eljáró bíró kizárása körében előadta, hogy tudomására jutott, miszerint „a sajtóban olyan információk jelentek meg, amelyek a felperesi politikai párt által működtetett, politikai célú mobilalkalmazással összefüggésben bírói érintettség lehetőségét vetették fel” (Így például: hivatkozás1 (letöltés: 2026. 01. 08.), hivatkozás2 (letöltés: 2026. 01. 08.). Utalt arra is, hogy e sajtóhír valóságtartalmát az alperes nem állítja, továbbá a jelen kérelemben nem egyéb fél1 bíró esetleges politikai tevékenységét kifogásolja. Nem zárható ki ugyanakkor Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 3 álláspontja szerint olyan körülmény fennállása, amely az ügyben eljáró bíró személyével összefüggésben alkalmas lehet arra, hogy a pártatlanság megítélésével kapcsolatban jogos kételyt vessen fel, amelyre tekintettel a kizárás kérdésének vizsgálata indokolt. [9] Kiemelte, hogy „az ilyen jellegű információk nyilvános megjelenése már önmagában is alkalmas arra, hogy az adott politikai párt által indított perben eljáró bíró elfogulatlanságával kapcsolatban kétely merüljön fel, különösen úgy, hogy a tárgybeli ügy közvetlenül az adott párt politikai tevékenységéhez kapcsolódik”. Hivatkozott a alperes (a továbbiakban: alperes) a egyéb1 applikáció adatvédelmi megítéléséről kiadott Közleménye 6. (i), (
2. ii)pontjaira, amelyben foglaltak szerint a felperes által működtetett alkalmazás regisztrációhoz kötött, személyes adatok megadását igényli, és a politikai párt tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó aktivitásokban való részvételt tesz lehetővé (hivatkozás3)). [10] Az alperes álláspontja szerint annak objektív lehetősége, hogy az eljáró bíró személye a per felpereseként fellépő politikai párt politikai célú alkalmazásával kapcsolatba hozható, önmagában is elegendő ahhoz, hogy az EJEB objektív tesztje alapján jogos kétely merüljön fel az ügy elfogulatlan elbírálása tekintetében, ugyanis nem lehet elfogulatlannak tekinteni egy politikai párt által a saját politikai tevékenységével kapcsolatban megindított perben eljáró olyan személyt, aki ennek a pártnak a politikai applikációját a saját személyes adatai megadásával letöltötte. [11] Kifejtette, hogy egy bírósági eljárás csak akkor lehet tisztességes, ha a bíró, a bíróság függetlensége és pártatlansága biztosított. Ez az oka annak, hogy Magyarország Alaptörvénye tiltja a bírák párttagságát és politikai tevékenységét. Ehhez nem elég –az alperes megítélése szerint – a normaszöveg tiltó rendelkezésének szó szerinti betartása, hanem az is elengedhetetlen, hogy a bíró a politikai tevékenység, politikai preferencia vagy szimpátia, politikai párt iránti bármiféle elkötelezettség vagy érdeklődés látszatát is elkerülje a bírói tevékenysége, magatartása során. Ha egy bíró egy politikai párt applikációját letöltötte vagy ha ezzel összefüggésben – akár jogszerűen, akár jogellenesen – nyilvánosságra hozott listán beazonosítható módon szerepel, akkor a perben eljáró bíró pártatlanságának megítélésével kapcsolatban jogos kétely merülhet fel. Alappal merülhet fel ugyanis az, hogy politikai tevékenységet folytat, de legalábbis annak a látszatát idézi elő, így pedig tartalmilag nem teljesül a bírói függetlenség, a pártatlanság, az elfogultságmentesség és a tisztességes eljárás, ítélkezés alapjogi és jogállami kritériuma. [12] Az alperes – figyelemmel arra, hogy a jelen perben eljáró bírósági tanács elnökével kapcsolatban olyan körülmény merül fel, amely objektíve alkalmas lehet arra, hogy a pártatlanságával összefüggésben jogos kételyt keltsen – a tisztességes eljárás követelményének biztosítása érdekében – szükségesnek tartja, hogy a felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálását megelőzően a Kúria vizsgálja ki e körülményt és ennek alapján döntsön az eljárásból való kizárás tekintetében. Kiemelte továbbá, hogy a kizárási indítvány elbírálása nem kizárólag az alperes mint peres fél érdekét szolgálja, hanem a bíróságokba vetett közbizalom megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy egyetlen eljárásban se maradjon fenn a pártatlanság sérelmének még a látszata sem. [13] Az alperes elsődleges kérelme arra irányult, hogy az eljáró bíró a fenti kizárási okot maga jelentse be, és azt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 16. §-a szerint igazgatási ügykörben, ennek hiányában a Pp. 17. §-a szerinti eljárásban bírálja el a Kúria. [14] A Kúria Elnöke 2026. január 16-án 2026.El.1.V.E.2. szám alatt a közérdekű bejelentés kivizsgálásának részeként 2025.EI.IV.O.7. számon lefolytatott integritás-vizsgálati eljárás megállapításaira tekintettel, a Pp. 16. §

(2)bekezdése alapján hivatalból kezdeményezte, hogy az eljáró tanács az alperes kizárási indítványának adjon helyt, és egyéb fél1 tanácselnököt a Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 4 Kfv.egyéb.37.848/

1. számú ügy elintézéséből zárja ki. A kezdeményezéshez mellékelte a 2025.EI.IV.O.7/
2. számú integritás-vizsgálat jelentését. [15] A fenti kezdeményezést Kpk.IV.39.009/
3. számon lajstromozták. A Kúria eljáró tanácsa a
4. január 20-án meghozott Kpk.IV.39.009/2026/
5. számú végzésében a Kp.
6. §

(5)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 117. §

(1)bekezdése és

(2)bekezdés a) pontja alapján elrendelte a hivatalból kezdeményezett eljárás egyesítését a Kpk.IV.39.006/

1. számú eljáráshoz. Az érintett bíró nyilatkozata [16] Az érintett bíró a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján akként nyilatkozott, hogy az ügyben nem elfogult. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a rendelkező részben foglalt döntését az alábbiak szerint indokolja: [18] A Kp. a pártatlanság, továbbá a törvényes bíróhoz való jog biztosítása érdekében meghatározza a kizárási okokat. Ezek egyrészt személyes, másrészt intézményi kizárási okok. A Kp. 10. §-a a személyes kizárási okok között mind abszolút [a)-g) pontok], mind relatív [h) pont] kizárási okokat meghatároz. [19] A Kp. 10. §

(1)bekezdés h) pontja szerint a per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. [20] A Kp. 10. §

(5)bekezdése alapján a kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére egyebekben a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. [21] A Kp. 10. §

(5)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.

1. §-a a kizárási ok bejelentését az alábbiak szerint szabályozza: [22] A Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében a bíró a bíróság elnökének köteles – a kizárási ok megjelölésével – haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Ha a bíró a 12. § f) pontja szerinti okot kíván bejelenteni, nyilatkozatát írásban köteles indokolni. [23] A Pp. 15. §

(2)bekezdése alapján a kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában – az eljárást befejező határozat meghozataláig – van helye, azonban a

1. § f) pontja szerinti okot a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelenti. [24] A fenti rendelkezések alapján kizárási okot az eljáró bíró vagy a fél jelenthet be. A Pp.
2. §

(1)bekezdése a bíró irányába bejelentési kötelezettséget ír elő, míg a félnek a Pp. 15. §

(2)bekezdése lehetővé teszi a kizárási ok bejelentését. [25] A kizárási kérelmet a Pp. 16-

1. §- ai alapján két módon lehet elintézni: igazgatási jogkörben más bíró, tanács kijelölésével, vagy bírósági hatáskörben alakszerű végzés meghozatalával. Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 5 [26] A Pp.
2. §-a a kizárási kérelem igazgatási ügykörben történő elintézésének szabályait tartalmazza. A Pp.
3. §

(1)bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak hivatalból kell figyelmet fordítania arra, hogy eljárása megfeleljen a tisztességes és pártatlan eljárás követelményeinek, ennek keretében arra is ügyelnie kell, hogy kizárt bíró vagy bíróság ne vehessen részt az eljárásban. A Pp. 16. §

(2)bekezdése ehhez az elintézési módhoz kapcsolódóan rendelkezik úgy, hogy kizárási ok fennállása esetén a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi a kizárást. [27] Ha kizárás iránti kérelem érkezett, a kizárási kérelem igazgatási jogkörben történő elintézésének két esete lehet a Pp. 16. §

(3)bekezdése alapján. Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke a kizárási okra tekintettel intézkedik más bíró vagy más tanács kijelölése iránt. Ekkor a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell, az ügy átosztásával a kizárási kérelem igazgatási jogkörben elintézést nyer. [28] A Kp. 17. §

(1)bekezdése kimondja: Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a kizárás tárgyában

1. a)egyesbíró esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyesbírája,
2. b)tanács elnöke vagy tagja esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül határoz. [29] A Kúria előtt Kfv.egyéb.37.848/2025. számon folyamatban lévő ügyben mivel a fél, az alapügy alperese kizárási okot jelentett be és a kizárással érintett bíró a fél által bejelentett szubjektív kizárási ok (elfogultság) fennállását nem ismerte el, a kizárás iránti kérelem a Pp. 16. §

(3)bekezdése szerinti igazgatási jogkörben (átszignálással) nem volt elintézhető. A kizárás iránti kérelem ezért csak a Pp. 17. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti eljárásban, bírósági hatáskörben bírálható el. [30] Összefoglalva az eddigieket, kizárási kérelem bejelentésére jogosultak személyét a Pp.15.§-a határozza meg, eszerint ilyen tartalmú bejelentést a bíró és a fél tehet. Az érintett bíróság elnöke a kizárás körében a Pp.16.§

(2)bekezdésére figyelemmel csak igazgatási jogkörben járhat el. [31] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja alapján – a Pp. 176. §

(1)bekezdés g) pontja megfelelő alkalmazásával – nem a féltől származó indítvány tekintetében az eljárást megszüntette, ennek következtében a hivatalbóli kezdeményezés mellékleteként csatolt iratot a fél kizárás iránti kérelmének elbírálása során nem vehette figyelembe. [32] A Kúria az alperes által bejelentett kizárási ok érdemi elbírálása során az alábbiakat állapította meg. [33] Míg az abszolút kizárási okok olyan helyzeteket nevesítenek, amelyek megvalósulása esetén a kizárási döntés nem igényel mérlegelést, a relatív kizárási ok esetében a kizárásról döntő bíróságnak mérlegelnie kell, hogy az elfogultság valóban fennáll-e, s az megalapozza-e a bíró pártatlanságának hiányát, s ezáltal kizárását. [34] A Kúria kizárási ügyben – alkotmánybírósági gyakorlatot is értékelve – korábban már rámutatott, hogy a bírák és a bíróságok kizárására vonatkozó szabályok a pártatlan bírósághoz való jog, mint Magyarország Alaptörvénye XXVIII.. cikke

(1)bekezdésében rögzített alkotmányos alapjog érvényesülését hivatottak biztosítani. A bíróság függetlensége és pártatlansága az alkotmánybírósági gyakorlat szerint ugyan két különálló alkotmányos követelmény, azonban annyiban sajátosak, hogy kizárólag egymásra tekintettel nyerhetnek értelmet [3/

1. (XI. 22.) AB határozat]. [35] Ezen alkotmányos alapjog egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: a konkrét ügyben a bírónak nemcsak tárgyilagosan szükséges ítélkeznie, de el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 6 tekintetében [többek között a 3242/
2. (IX.28.) AB határozattal megerősített 67/
3. (XII. 7.) AB határozat]. [36] Az EJEB esetjogában a pártatlanság követelménye a tisztességes eljárás fogalmának meghatározó elemeként kiemelkedő helyet foglal el. Az EJEB döntéseiből levezethetően, a pártatlanság meglétét egyrészről egy szubjektív teszttel lehet vizsgálni, ahol figyelemmel kell lenni az érintett bíró személyes viselkedésére és meggyőződésére, vagyis arra, hogy a bírónak van-e személyes előítélete vagy elfogultsága az adott ügyben. Másrészről az objektív teszt azt vizsgálja, hogy a bíróság és – egyebek mellett – annak összetétele megfelelő garanciákat nyújt-e arra, hogy kizárjon mindenfajta legitim kétséget a pártatlansága tekintetében (Micallef v. Malta, Application no. 17056/06). [37] Az EJEB ezen gyakorlatára alapítottan foglalta össze az Alkotmánybíróság a 3154/
4. (VI. 21.) AB határozatában a pártatlanság alkotmányos követelményét akként, hogy a szubjektív teszt során a bírónak az adott ügyben tapasztalható személyes elfogultságát és előre kialakított meggyőződését kell vizsgálni, míg a pártatlanság objektív tesztjének alkalmazása a pártatlanságot megkérdőjelező helyzetek ellen véd. A bírói pártatlanság elvesztése a bíróságok működésébe és döntéseibe vetett közbizalom megrendülésének kockázatát hordozza. [38] Amint arra az Alkotmánybíróság is rámutatott: „[a]zokban az ügyekben, amelyekben kétség támad a bíró pártatlansága tekintetében, az eljárás alá vont személy kételye fontos ugyan, de a döntő jelentőségű körülmény mégis az, hogy ez a kétely objektív szempontokkal igazolható-e. A pártatlanságot csak akkor lehet megalapozottan kétségbe vonni, ha a pártatlanság hiányának kézzelfogható jelei merülnének fel az eljárás során” {3467/
5. (XI. 12.) AB határozat, Indokolás [40]}. [39] A 3343/
6. (XII. 20.) AB határozat is hangsúlyozza, a pártatlanság kérdését objektív és szubjektív nézőpontból egyaránt vizsgálni kell. A pártatlanság egyrészt azt a követelményt támasztja, hogy a bíróság tagjai személyes előítéletektől mentesek legyenek, másrészt – objektív nézőpontból vizsgálva – hogy megvan-e a pártatlanság megfelelő látszata. (Kpk.egyéb.39.070/2025/
7. Indokolás [12]-[16]) [40] A fenti – kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatból – a következők vonhatók le: Egyfelől, ha a bíró nem tartja magát elfogultnak, akkor ezzel szemben a Kp.10.§

(1)bekezdés h) pontja szerinti „az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható” körülmény megállapítása csak objektív tények és körülmények alapján történhet. Másfelől azonban a bírónak nemcsak pártatlannak kell lenni, hanem pártatlannak is kell látszani. [41] A Kúria ennek megfelelően az alperesnek az érintett tanácselnök kizárására irányuló kérelmében foglaltakat szubjektív és objektív szempontból egyaránt megvizsgálta. Elöljáróban hangsúlyozza, hogy ennek során a kizárási okot mindig az adott ügyre és nem ügycsoportra vonatkoztatva kell vizsgálni. [42] A Kfv.egyéb.37.848/2025. számú ügyben eljárni jogosult bíró kifejezetten a kizárási kérelem ismeretében nyilatkozott akként, hogy vele szemben kizárási ok nem áll fenn, nem elfogult. [43] Az alperes kérte, hogy a kizárással érintett bíró nyilatkozatát a tisztességes eljárás érdekében a Kúria küldje meg a számára észrevételezésre. A Pp 17. §

(3)bekezdése szerint „Ha a bejelentést nem a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.” A kizárási eljárásban a kizárással érintett bíró nem félként van jelen, ezért a Pp. 17. §

(3)bekezdésén túlmenően ezzel kapcsolatban további eljárási cselekménynek nincs helye. [44] A Kúria megállapította, hogy az alperes kérelmében hivatkozott okok, körülmények ismeretében nem lehet következtetni sem az elfogultságra, sem annak a látszatára. Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 7 [45] Az alperes kizárás iránti kérelmét alapvetően a médiában megjelent olyan hírekre, információkra alapította, amelyek valóságtartalmát maga sem állította. A felperes politikai párt által működtetett egyéb1 applikációnak az érintett bíró általi letöltését igazoló adat, bizonyíték nem áll rendelkezésre. A alperes által kiadott Közlemény is mindössze az applikáció működéséhez kapcsolódó információkat nyújt, melynek akkor lenne döntő jelentősége a pártatlanság vizsgálata körében, ha az összekapcsolható lenne az érintett bíróval és egy személyes regisztrációval. Tevőleges bírói magatartás bizonyítottsága hiányában a Kúria nem találta megállapíthatónak, hogy a kizárási kérelemmel érintett bírótól (tanácselnöktől) a konkrét ügy – ami nem minősül választási ügynek – tárgyilagos megítélése ne volna elvárható. [46] A Kúria több határozatában hangsúlyozta, hogy „Az elfogultságra alapított kizárási bejelentés esetén mérlegelés tárgya, hogy a bírákat valóban elfogultnak lehet-e tekinteni. Az általános és minden egyéniesítést nélkülöző hivatkozás sem egyes bírók, illetve ítélkező tanácsok, sem a teljes bíróság kizárását nem alapozhatja meg, kizárásra csak olyan objektív tények, körülmények vezethetnek, amelyekből nyilvánvaló, hogy az adott ügyben a tisztességes eljárás követelménye, a pártatlan elbírálás nem biztosítható. E szempontból a fél szubjektív vélekedése, véleménye közömbös. Az elfogultság megállapítására nincs mód, ha az elfogultságra hivatkozó fél általános – a tényeken alapuló érveket azonban nélkülöző – érveivel szemben az érintett bírák elfogulatlanságát deklaráló felelős nyilatkozata áll.” (lásd pl. Pk.II.24.568/2025/

1. Indokolás [10]) Ez az érvelés az elfogultságra alapított kizárási bejelentésre vonatkozik, és azt a követelményt állítja – mint több más, kizárási ügyben meghozott kúriai döntés is – hogy ha a kizárással érintett bíró akként nyilatkozik, hogy az ügyben nem elfogult, akkor ezzel szemben csak objektív tények és követelmények alapján lehet a bíró pártatlanságát kétségbe vonni. Nyilvánvalóan ez szükséges követelmény ahhoz, hogy alaptalan bejelentések ne lehetetlenítsék el a bíróságok munkáját. [47] Azt, hogy a bírótól valamely ügy tárgyilagos megítélése elfogultság miatt nem várható el – a következetes gyakorlat szerint – akkor lehet megállapítani, ha vannak olyan okok, amelyekből az elfogultságra észszerűen és tárgyilagos szemlélettel is következtetni lehet. Az ügyeket az arra kijelölt bíróságnak, bírói tanácsnak kell elbírálnia, attól elvonni, csak kivételes esetben, alapos indokból lehet (Kpkf.IV.39.327/2022/2., Kpkf.egyéb.40.234/2021/2., Kpk.X.35.696/2019/3., Kpk.V.35.628/2019/2., Kkk.VI.37.800/2019/2., Kkk.38.037/2017/2.). [48] Jelen ügyben az alperes kizárási indítványa általános, minden egyéniesítést nélkülöző feltételezéseken alapul, az írott és az elektronikus médiában megjelent hírekre utal, sem objektíven igazolható tényt, vagy körülményt nem tár fel, ezért az alperes bejelentése alapján az ügyben elfogultságot megállapítani nem lehet. [49] A kifejtettek alapján a Kúria az alperesnek egyéb fél1 bíró kizárása iránt előterjesztett kérelmét a Kp.
2. §

(5)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 17. §

(4)bekezdés alkalmazásával elutasította. Záró rész [50] A Kúria a kizárási kérelemről a Kp. 10. §

(5)bekezdése alapján irányadó a Pp. 17. §

(2)bekezdésben foglaltak szerint eljárva, a Kp. 8. §

(6)bekezdése szerinti összetételben, tárgyaláson kívül, a Pp. 18. §

(4)bekezdése szerint soron kívül határozott. [51] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezés, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Kúria IV.Kpk.39.006/2026/12 8 Budapest,
2. január
3. Dr. Balogh Zsolt s.k. Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő előadó bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró