← Magyarország

Kfv.37689/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A befogadási feltételek fennállása hiányában a befogadást meg kellett tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.689/2022/

  1. Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Molnár Csaba Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Molnár Csaba (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (cím3) Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Kiss Imre László (cím4) önkormányzati támogatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 12.K.706.233/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. augusztus 17-én Név2 nevű gyermeke jogán
  6. szeptembertől
  7. júniusig terjedő időtartamra tömegközlekedési támogatás iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. [2] Az elsőfokú hatóság számú határozatával a felperes kérelmét a gyermekvédelmi ellátásokról szóló Belváros-Lipótváros Budapest Főváros Képviselő-testülete Gyermekvédelmi ellátásokról szóló 26/
  8. (XI.22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.)
  9. §

(4)bekezdése alapján elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes a családjával nem él életvitelszerűen az V. kerületben. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 219/
  1. (X.12.9) B-L-Ö.H számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4] A felperes keresete alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: FKMB) a 7.K.30.906/2018/
  2. számú ítéletével az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. [5] A megismételt eljárásban az alperes a 326/
  3. (XII.13.) számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] A felperes keresete folytán eljárt FKMB a 7.K.30.592/2019/
  4. számú ítéletével a megismételt eljárásban hozott alperesi határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [7] A második megismételt eljárásban eljárt alperes a 353/
  5. (XII.5.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [8] Az elsőfokú bíróság a 12.K.707.671/2020/
  6. számú ítéletével a második megismételt eljárásban hozott alperesi határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [9] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a Kfv.III.37.707/2021/
  7. számú végzésével az előfokú bíróság 12.K.707.671/2020/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Indokai szerint a többszörösen megismételt eljárás során az képezhette a vizsgálat tárgyát, hogy az FKMB 7.K.30.592/2019/
  9. számú ítéletben a megismételt eljárásra adott iránymutatásnak eleget tett-e az alperes. A megismételt eljárásra előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a határozat jogszerűségét a keresetlevélben hivatkozott Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 3 jogszabálysértések mentén és érdemi döntést kell hoznia az ügyben, elbírálva a normakontroll eljárásra vonatkozó indítványt is. Az elsőfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a 12.K.706.233/2021/
  10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [11] Indokolásában rögzítette, hogy a peres felek között több per van és volt folyamatban a felperes másik gyermeke jogán és más időszakra vonatkozóan előterjesztett kérelmei tárgyában hozott határozatok felülvizsgálata iránt, amely ügyekben hozott bírósági határozatoknak a per elbírálása szempontjából a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §-ában foglaltakra tekintettel nincs kötőereje. [12] A Kp.
  13. §
(4)bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az alperes eleget tett a 7.K.30.592/2019/
  1. számú ítéletben foglalt, az új eljárásra adott iránymutatásnak. Megállapította továbbá, hogy a felperes ügy érdemére kiható eljárási jogszabályértést nem valószínűsített. [13] Álláspontja szerint az alperes a rendelkezésre álló bizonyítékokból megalapozottan és okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes és gyermeke nem élnek életvitelszerűen az V. kerületben, így az Ör.-ben biztosított támogatásra való jogosultság feltételei nem állnak. Életszerűtlen ugyanis, hogy a felperesi hat fős család egy kétszobás lakásban bérlőkkel él együtt, miközben további ingatlan tulajdonnal is rendelkeznek. [14] Összegző megállapítása szerint az alperes sikerrel döntötte meg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
  2. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerinti törvényes vélelmet, okszerű következtetése alkalmas volt annak megállapítására, hogy a perbeli időszakban a felperes családjával nem az V. kerületi bejelentett lakóhelyén, hanem attól eltérő lakcímen éltek életvitelszerűen. [15] Nem adott helyt a felperes Ör.
  3. §
(1)bekezdésének Nytv.-be való ütközése vizsgálatának kezdeményezése iránti indítványnak, mivel - megítélése szerint - az Ör. rendelkezése nem ellentétes az Nytv. rendelkezéseivel. Rögzítette, hogy az Ör. 3. §
(1)bekezdés a)-
  1. c)pontjai kifejezetten az Nytv. szerinti fogalom-meghatározásra utalnak vissza, a
  2. d)pont önálló fogalomként határozza meg az Ör. alkalmazhatósága tekintetében az életvitelszerű ottlakás fogalmát. Az Nytv. által nem szabályozott, az Ör. által a támogatások további, többletfeltételeként meghatározott tényleges életvitelszerű ottlakás követelménye nem ütközik a polgárok lakcímadatainak nyilvántartását szabályozó jogszabályba. A befogadás iránti kérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [17] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjában és
  3. b)pontjában jelölte meg. Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 4 [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjához kapcsolódóan sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság érdemben nem bírálta el a négy pontból álló Ör. normakontroll iránti indítványát és ezzel megsértette a Kp. 110. §
(3)bekezdésében foglaltakat. [19] A Kp. 78. §
(2)bekezdésében, a Pp.
  1. §-ában és a
  2. §
(4)-
(5)bekezdéseiben foglaltak megsértésére hivatkozással sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság 7.K.30.592/2019/
  1. számú előzményi perben tett – a legnagyobb súllyal értékelendő bizonyítékot - a védőnői tanúvallomást önkényesen kirekesztette a bizonyítékok köréből. [20] Állítása szerint az elsőfokú bíróság eljárása sérti a Kp.
  2. §
(3)bekezdésében,
  1. §ában, valamint a
  2. §
(1)bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy annak ellenére nem tartott tárgyalást, hogy a normakontroll iránti indítványa elutasítása esetére kérte tárgyalás tartását. [21] Állította, hogy az elsőfokú ítélet indokolás nélkül eltért a Kfv.IV.37.511/2021/5., Kfv.IV.37.770/2021/5., Kfv.III.37.178/2021/2., Kfv.III.37.344/2021/
  1. számú közzétett kúriai határozatokban foglaltaktól, annak ellenére, hogy a hivatkozott határozatokban a Kúria a perbelivel azonos bizonyítékok alapján hozott döntést. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [23] A Kp.
  2. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [24] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [25] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét – a befogadási kérelemben megjelölt befogadási okok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [26] A Kúria rámutat arra, hogy a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont és az azzal szorosan összefüggő
  3. b)pont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 5 joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.). [28] A perbeli ügyet illetően egyértelműen megállapítható, hogy a Kúriának kiforrott és egységes joggyakorlata van a tekintetben, hogy a támogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelmező megfelel a jogosultsági feltéteknek (Kfv.37.027/2013/4. szám). Az ügy érdeme pedig nem vet fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely felsőbírósági állásfoglalást igényelne. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [29] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes saját ügye kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget nem állapította meg. [30] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [31] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont szerinti vizsgálat során a Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységét kifogásolta, a felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok felülmérlegelését kérte, továbbá a jogerős ítéletben foglalt döntés megalapozottságát, az indokolásban foglalt megállapítások helyességét, a levont következtetéseket vitatta. [32] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §
(1)bekezdés, 120. §
(5)bekezdés]. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés (a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan okszerűtlen mérlegelési tevékenység) indokolja. [33] A Kúria utal arra, hogy – a Kp.
  1. §-ának speciális keretei között – megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a lefolytatott eljárást, az alperesi határozatot, annak megalapozottságát, jogszerűségét érdemben megvizsgálta. Bizonyítási eljárást folytatott le, annak eredményét a megelőző eljárásban megállapított tényállással is egybevetve értékelte, a Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 6 tényállást a meggyőződése szerint állapította meg, bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységéről a jogerős ítélet indokolásában részletesen számot is adott. Erre figyelemmel önmagában az a körülmény, hogy a felperes nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok felülmérlegelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásához. [34] A Kp. 143. §
(1)bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által feljogosított szerv indítványozhatja. A peres fél számára a Kp. nem biztosít indítványozói jogosultságot, azt azonban nem zárják ki a perrendi szabályok, hogy felhívja a bíró figyelmét az önkormányzati rendelet általa észlelt jogszabályba ütközésére. A bíró normakontroll eljárás kezdeményezési joga a Kp.
  1. §ában foglaltakon alapul. Az elsőfokú bíróság – ahogyan azt számára a Kúria Kfv.III.37.707/2021/
  2. számú végzése előírta – a felperes indítványát elbírálta és összefoglaló indokát adta annak, hogy miért nem ütközik az Ör. az Nytv.-be és így miért nem szükséges a Kúria önkormányzati tanácsa eljárásának kezdeményezése. Mindezekre tekintettel alaptalanul hivatkozott a felperes a normakontroll indítványa elbírálatlanságára. [35] Az Alkotmánybíróság döntéseiben arra is rámutatott, hogy „az egyes részjogosítványokból fakadó garanciákat mindig az adott eljárásfajta keretein belül vizsgálja. Az Alkotmánybíróság jellemzően az adott eljárás egészének a figyelembevételével értékeli, hogy az eljárás tisztességes volt-e. Az alkotmányossági vizsgálat során emellett nem lehet eltekinteni attól sem, hogy a tisztességes bírósági eljárásból fakadó követelmények nem ugyanazokat a garanciákat jelentik az egyes bírósági szakokban (például elsőfokú eljárás, rendes és rendkívüli jogorvoslati szak). Az Alkotmánybíróság a tisztességes bírósági eljárásból fakadó követelményeket mindig az adott eljárásfajta és eljárási szak sajátosságaihoz igazodóan értékeli.” {3305/
  3. (VII. 24.) AB határozat (a továbbiakban: Abh3.), Indokolás [45]} [36] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az eljárás egyes elemeinek törvénysértő volta önmagában nem eredményez szükségképpen alaptörvény-ellenességet, és - mivel eljárása során az Alkotmánybíróság előtt mércéül kizárólag az Alaptörvény áll -, csak alapos alkotmányjogi mérlegelés után dönthető el, hogy egyes szabálysértések, akár külön-külön, akár összességükben alaptörvény-ellenességhez vezettek-e {3145/
  4. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [50]; Abh3., Indokolás [51]}. [37] A fentiekben kifejtett szempontok szem előtt tartásával a Kúria azt vizsgálta, hogy valószínűsített-e a felperes az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést a tárgyalás tartásának hiányát sérelmező kifogásában. Ennek mérlegelése körében a Kúria a következő sajátosságait emeli ki. A bírósági eljárás több mint két éve zajlik, többszöri hatályon kívül helyezést követően, megismételt eljárásban született meg a jogerős döntés. A felperes a bírósági eljárás során több alkalommal nagy terjedelmű beadványokat nyújtott be, az előzményi perben – 12.K.707.671/
  5. szám – maga kérte a per tárgyaláson kívüli elbírálását. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási perben fő szabály szerint a bíróság tárgyalás tartása nélkül határoz, továbbá, hogy a többszörösen megismételt bírósági eljárásban a felperes nem volt elzárva attól, hogy kifejthesse álláspontját, előterjeszthesse a bizonyítékait, a Kúria megítélése szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga és a Kp.
  6. §
(3)bekezdésében,
  1. §-ában, valamint a
  2. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértését a felperes nem valószínűsítette. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont szerinti befogadási feltétel ezért nem állt fenn. [38] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok fennállása akkor állapítható meg, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogkérdésben tér el a Kúria közzétett határozatától/határozataitól. A felperes az eltérést azonban nem jogkérdésben, hanem abban Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 7 látta, hogy a Kúria más ügyekben adott iránymutatásától tér el. A jelen ítéletnek azonban nem a felperes más ügyeiben hozott határozataiban foglaltakat, hanem a Kúria Kfv.III.37.707/2021/6. számú határozatban adott iránymutatásban foglaltakat kellett teljesítenie. Így a befogadás ezen az alapon sem volt indokolt. [39] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [40] A befogadási feltételek fennállása hiányában a befogadást meg kellett tagadni. Záró rész [41] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
  2. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.689/2022/4-1 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.