← Magyarország

Kfv.37760/2024/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a védiratra tett nyilatkozat a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőben előadott kereseti indokokhoz képest új hivatkozást tartalmaz, akkor vizsgálni kell, hogy az jogszerű keresetkiterjesztésnek avagy tiltott keresetváltoztatásnak minősül-e. Jogszerű keresetkiterjesztés esetén az elsőfokú bíróságnak pontosan rögzítenie kell a kereset tartalmát és lehetőséget kell adnia az alperesnek az azzal kapcsolatos álláspontja kifejtésére. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.760/2024/

  1. Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bába István egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kis ... Viktor kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Név2 (cím4) A per tárgya: kapcsolattartás korlátozása iránti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Szegedi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 10.K.700.445/2024/
  4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 2 Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 10.K.700.445/2024/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 150.000 (azaz százötvenezer) – 150.000 (azaz százötvenezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az érdekelt a házasságuk felbontásakor a
  6. január 7-én született Név3 és a
  7. augusztus 30-án született Név4 utónevű gyermekekkel való apai folyamatos és időszakos kapcsolattartást a Szegedi Járásbíróság a
  8. január
  9. napján jogerőre emelkedett 28.P.22.347/2017/
  10. számú végzéssel jóváhagyott egyezségben (a továbbiakban: egyezség) szabályozták. Az egyezség szerint az érdekelt folyamatos kapcsolattartás keretében jogosult a gyermekekkel minden naptári év páros számú hetében szerdán 15.45 órától vasárnap 19.00 óráig, páratlan számú hetében szerdai és csütörtöki napokon 15.45 órától 19.00 óráig kapcsolatot tartani. [2] A felperes az alpereshez
  11. március 24-én benyújtott kérelmében az apai kapcsolattartás megváltoztatását kérte oly módon, hogy arra minden páros héten pénteken 15.45 órától vasárnap 18.00 óráig kerüljön sor. [3] A gyermekek és az érdekelt közötti
  12. április 17-i konfliktusra tekintettel a felperes a kérelmét akként módosította, hogy a gyermekek a továbbiakban felügyelt formában tarthassák a kapcsolatot az érdekelttel. [4] Az alperes az eljárás során - a felperes indítványára - Név5 klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológus igazságügyi szakértőt rendelte ki az apai kapcsolattartás korlátozása szempontjából jelentős tényeket és körülményeket tartalmazó szakvélemény kialakítása érdekében. A kirendelt igazságügyi szakértő a szakvéleményében (a továbbiakban: Név5-féle szakvélemény) megállapította, hogy nem áll a gyermekek érdekében a jelenlegi apai kapcsolattartás korlátozása, figyelembe véve a gyermekek életkorát, pszichés, fizikai állapotát, azonban a kapcsolattartás megszakadásából adódóan a jövőben szükség lehet a gyermekek és az édesapa közötti bizalom helyreállítására. Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 3 [5] A feleperes elfogultsági kifogást terjesztett elő a kirendelt szakértő személyével kapcsolatban és új szakértő kirendelését indítványozta. A felperes a szakvéleményre észrevételt tett, melyre az alperes a szakértőt nyilatkoztatta. [6] Ezt követően a felperes a kérelmét visszavonta, amelyre tekintettel az alperes az eljárást megszüntette. [7] Az alperes a
  13. május 3-án elrendelte a gyermekek védelembe vételét, egyidejűleg a szülők részére a kapcsolattartások előmozdítása érdekében kötelező magatartási szabályokat fogalmazott meg. [8] A felperes
  14. június 8-án felügyelt apai kapcsolattartás elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Kérelméhez csatolta a közjegyzői eljárásban kirendelt Név6 pszichológus igazságügyi szakértő véleményét (a továbbiakban: Név6-féle szakvélemény). [9] Az érdekelt
  15. november 20-án szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti pert indított a Szegedi Járásbíróságon, amelynek tényéről
  16. november 23-án tájékoztatta az alperest. [10] Az alperes a
  17. február
  18. napján meghozott CS-06/C01/175-3/
  19. számú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) a felperes apai kapcsolattartás korlátozása iránti kérelmét elutasította. Határozatát a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
  20. (IX.10.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Gyer.) a
  21. §

(2)-
(3)bekezdéseire, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló
  1. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
  2. §
(1)bekezdésének b) pontjára alapította. [11] Indokai szerint a végrehajtási eljárásban hozott több, mint ötven bírósági döntés az érdekelt részéről a felróhatóságot kizárja, és a felperessel szemben több ízben bírság kiszabására került sor. Az apai felróhatóság körében arra is figyelemmel volt, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság a felperes feljelentése nyomán indult büntetőeljárást bűncselekmény elkövetése hiányában megszüntette. [12] Rögzítette, hogy a bizonyítékok értékelése körében súlyozottan vette figyelembe a Név5-féle szakvéleményt. A Név6-féle szakvéleményt nem tekintette a Név5-féle szakvéleménnyel azonos értékűnek, mivel az az apa vizsgálata nélkül készült. Megjegyezte továbbá, hogy a Név6-féle szakvélemény explorációjából nem derül ki, hogy a gyermekekkel mikor történtek az általuk elmondott események, ezáltal a kapcsolattartás korlátozása iránti eljárásban az apai bántalmazás ténye nehezen értékelhető. Továbbá arra is tekintettel volt, hogy a gyermekek pedagógiai jellemzéseiből kirajzolódó személyiségéből fakadóan nem zárható ki, hogy nyilatkozataik során az általuk előadott történetek valóságalapja hiányzik. A bizonyítékok értékelése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az apai kapcsolattartás korlátozásának feltételei nem állnak fenn. [13] A Szegedi Járásbíróság a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt indított perben a 2024. március 7-én kelt 13.P.22.298/2023/31. számú végzésével az egyezségben szabályozott folyamatos és időszakos kapcsolattartást - ideiglenes intézkedés keretében - akként szabályozta újra, hogy az apa a folyamatos és időszakos kapcsolattartás keretében jogosult a gyermekeivel minden héten keddi napon 15.00 órától 16.00 óráig terjedő időtartamban felügyelt formában kapcsolatot tartani. A kereset, a védirat és a védiratra tett nyilatkozat Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 4 [14] A felperes az első tárgyaláson pontosított kereseti kérelmében az alperesi határozat megsemmisítését kérte. [15] Keresetlevelében három okból kifolyólag tartotta jogszabálysértőnek az alperesi határozatot. Elsőként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:181. §
(1)bekezdés és az általános közigazgatási perrendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §-ban foglaltak felhívásával azt állította, hogy az alperes a szülői felügyeleti jog megváltoztatására irányuló per megindításának tényére figyelemmel – hatáskör hiányában – nem hozhatott volna a felperes kérelme tárgyában érdemi határozatot, hanem az eljárását meg kellett volna szüntetnie. [16] Másodsorban azt sérelmezte, hogy az alperes a Név6-féle szakvéleményben foglaltakat helytelenül értelmezte, és az abban foglaltakkal ellentétes megállapításokat tett. [17] Harmadsorban arra hivatkozott, hogy a gyermekek személyiségével kapcsolatos alperesi megállapítás sérti a Gyvt. 132.
(1)bekezdés b) pontját, tekintettel arra, hogy az alperes a gyermekek személyiségére vonatkozásában – szakértői kompetencia hiányában – jogszerűen nem foglalhatott volna állást. [18] Az alperes védiratában – annak alaptalanságára tekintettel – a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Név6-féle szakvélemény az érdekelt vizsgálata nélkül készült, így azt nem tekintette azonos értékűnek a Név5-féle szakvéleménnyel, melyet a döntése meghozatala során súlyozottan vette figyelembe. Ugyanakkor mindkét szakértői véleményből az a következtetés vonható le, hogy nem áll a gyermekek érdekében a jelenlegi kapcsolattartás korlátozása. [19] A felperes a védiratra tett nyilatkozatában a keresetet változatlan formában fenntartotta. A védiratban foglaltakat teljes egészében vitatta. Érvei részletes kifejtésével előadta, hogy a Név6-féle szakvélemény miért tekinthető azonos értékűnek a Név5-féle szakvéleménnyel, így nem volt jogszerű a Név5-féle szakvélemény hangsúlyos figyelembevétele. [20] Mellékelte a Szegedi Járásbíróság 13.P.22.298/2023/
  1. sorszámú végzését. Szó szerint idézte a végzés [48]–[49] bekezdésében foglaltakat: „A bíróság a gyámhivatali eljárásban kirendelt Név5 ... szakvéleményét, a perben szakvéleményként nem használja fel annak aggályossága okán. A szakértő a perbeli gyermekeket a felperesi apa jelenlétében vizsgálta meg, ami kifejezetten szembe megy az 5/2020 Módszertani levél azon ajánlásával, miszerint minden pszichológiai vizsgálat fő szabályként négyszemközt történik, más személy jelenléte – különösen gyermekek esetében – nem kívánatos, alapvetően befolyásolhatja, torzíthatja a vizsgálat eredményét. A felperes a személyes meghallgatása során a szakértői vizsgálaton való jelenlétét elismerte. Ez a tény, annak ismertében, hogy a vizsgálatra az április
  2. napján történteket követően került sor, az eseményekhez viszonylag közeli időpontban, a gyermekek nyilatkozatainak befolyásmentességét megkérdőjelezi”. Álláspontja szerint a végzés idézett része a Név5-féle szakvélemény aggályosságát támasztja alá. [21] Az érdekelt a kereset elutasítását kérte, mivel az alperesi határozat jogszerű és megalapozott. Az elsőfokú ítélet [22] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot megsemmisítette. Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 5 [23] Indokolásában kiemelte, hogy a felperes kérelme nem a kapcsolattartás Ptk. 4:
  3. §
(1)bekezdése szerinti rendezésére, hanem meglévő kapcsolattartás felróhatóság miatti korlátozására irányul, így az nem a Ptk. 4:181. §
(1)bekezdése alapján bírálandó el, hanem a Gyer. 31. §
(2)és
(3)bekezdése alapján, következésképpen a kapcsolattartás korlátozása iránti kérelem elbírálása az alperes hatáskörébe tartozott. [24] Rögzítette, a kereseti kérelem keretei között azt vizsgálta, hogy az alperes kellően tisztázott tényállás alapján, okszerű következtetést levonva hozta-e meg a döntését. [25] A [64] bekezdésben megállapította, hogy a Név5-féle szakvélemény aggályos. A szakértő a perbeli gyermekeket az alperesi érdekelt jelenlétében vizsgálta meg, ami kifejezetten szembe megy az 5/2020 Módszertani levél azon ajánlásával, miszerint minden pszichológiai vizsgálat főszabályként négyszemközt történik, más személy jelenléte – különösen gyermekek esetében – nemkívánatos, alapvetően befolyásolhatja, torzíthatja a vizsgálat eredményét. Az, hogy a vizsgálatra a
  1. április
  2. napján történteket követően, az eseményekhez viszonylag közeli időpontban került sor, a gyermekek nyilatkozatainak befolyásmentességét megkérdőjelezi. [26] A [65] bekezdés szerint megállapítható, hogy az alperes döntését súlyozottan megalapozó szakértői vélemény aggályossága miatt az alperes döntése nem lett kellően alátámasztva. [27] Egyebekben a Név6-féle szakvélemény pedig a felperes vizsgálatának hiánya miatt nem teljes értékű, így az a szakvélemény is kiegészítésre szorul. Tekintettel az aggálytalan szakértői vélemény hiányára az alperes határozata megalapozatlan, így jogszerűtlen. [28] Egyetértett továbbá a felperes arra vonatkozó álláspontjával, hogy a gyermekek személyiségére vonatkozó következtetések levonása szakértői kompetenciába tartozik. [29] A [69] bekezdésben rögzítette, hogy ítéletének csak elvi jelentősége van, tekintettel arra, hogy a kapcsolattartást a Szegedi Járásbíróság ideiglenes intézkedéssel megváltoztatta és a felperes kérelmének megfelelően felügyelt kapcsolattartást írt elő. [30] A [71] bekezdés szerint új eljárás lefolytatására nem kötelezte az alperest, mert erre a kereseti kérelem a tárgyaláson történt pontosítás után már nem terjedt ki, továbbá mert a jelenleg hatályos, a bíróság által elrendelt kapcsolattartás megfelel a felperes által kért kapcsolattartásnak, így az alpereshez benyújtott kérelem okafogyottá vált. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [31] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [32] Álláspontja szerint az ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1)bekezdését, 4. §
(1)bekezdését, a 85. §
(1),
(3),
(4),
(5)bekezdését, 78. §
(4)bekezdését, továbbá eltér a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott kúriai joggyakorlattól. [33] Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 85. §
(1)bekezdését megsértve, a kereseten túlterjeszkedve, a keresetben nem megjelölt okra hivatkozással semmisítette meg a határozatát. A védiratra tett felperesi nyilatkozatban foglaltak ugyanis nem értékelhetők keresetkiterjesztésként, tekintettel arra, hogy azt a felperes a perindítási határidő leteltét követően adta elő, továbbá a felperes maga is arra hivatkozott, hogy a keresetében foglaltakat Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 6 változtatás nélkül fenntartja. Kiemelte, hogy a keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben [Kfv.39.149/2020/8., Kfv.37.677/2022/6., Kfv.37.169/2024/6.]. [34] Hangsúlyozta továbbá, hogy nem áll fenn olyan ok, amely az eljáró bíróság hivatalbóli vizsgálatát megalapozta volna a Név5-féle szakvélemény vonatkozásában, a bíróság sem jelölt meg ilyet. Amennyiben az elsőfokú bíróság hivatalból kívánt vizsgálódni a kereseti kérelem indokain kívül eső szempontok alapján, úgy nem tartotta be a Kp. 85. §
(4)bekezdésben meghatározott eljárásrendet. Hivatkozott a Kúria Kfv.35.239/2022/
  1. számú határozatától való eltérésre. [35] A Kp.
  2. §
(4)bekezdés megsértésére hivatkozással előadta, hogy az elsőfokú bíróság a közigazgatási per részévé tett egy olyan járásbírósági végzést, amely jóval az alperesi határozat meghozatalát követően keletkezett. Az elsőfokú bíróság mégis befogadta ezt a felperesi álláspontot, majd ezt követően a végzés indokait átvéve az ítéletét is erre alapította. [36] Nézete szerint az, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete [64] bekezdésbe szó szerint átemelte a Szegedi Járásbíróság ideiglenes intézkedést elrendelő végzésének [48] pontját, ellentétes a közigazgatási per céljával és rendeltetésével. A bíróság nem kérhet számon olyan jogi tényt, amely a megelőző eljárás során nem létezett, így amit objektíve nem vehetett figyelembe. A bíróságnak a közigazgatási eljárás és az annak során hozott határozat jogszerűségét lehetett volna vizsgálnia, az ezzel ellentétes, kibővített vizsgálat ellentétes a Kp. 2. §
(1)bekezdésében és a 4. §
(1)bekezdésben foglaltakkal. Megjegyezte, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt indított per időközben megszűnt, az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést a Szegedi Járásbíróság hatályon kívül helyezte. [37] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 85. §
(5)bekezdését, amikor a gyámhatósági eljárás során beszerzett bizonyítékokat okszerűtlenül újraértékelve, az alperesi mérlegelést felülmérlegelve hozta meg döntését. A hivatkozott módszertani levél nem jogszabály, így csupán ennek be nem tartása nem alapozhatta volna meg a határozat megsemmisítését. Hangsúlyozta, hogy az eljárás során a tőle elvárható körültekintéssel járt el a Név5-féle szakvéleményt ért aggályossági kifogások vizsgálata során. [38] Rámutatott továbbá, az elsőfokú bíróság a [64]-[65] pontban kifejtette, hogy aggályosnak tartja a szakvéleményt, illetőleg, hogy az nem támasztja alá a határozatot, azonban nem fejtette ki a szakértői véleménnyel kapcsolatban felmerült eltérő álláspontját. Az az ítéleti álláspont, hogy a hatóságnak az eljárás során kirendelt szakértő véleményét minden esetben felül kell bírálnia, ellentétes az Ákr. 71. §
(1)bekezdésével, az Alaptörvény
  1. cikkében megjelenített jogértelmezési szabállyal is, hiszen a szakértő éppen azért került kirendelésre, mert az eljáró hatóság adott kérdésben nem rendelkezik különleges szakértelemmel. [39] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy az nem jogszabálysértő és nem tér el a hivatkozott kúriai határozatokban kifejtettektől. Hangsúlyozta, hogy a védiratra tett nyilatkozat nem ütközik a keresetkiterjesztés tilalmába figyelemmel arra, hogy az abban foglaltak nem új megtámadási irány, hanem a védiratban tett állítások cáfolatára szolgált. [40] Az érdekelt a felülvizsgálati eljárás során nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 7 [41] A felülvizsgálati kérelem alapos. [42] A Kúria a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltakból következően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [43] A Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [44] Az elsőfokú bíróság az eljárása során a perrendi szabályokat az ügy érdemére kihatóan megsértette, melynek következtében jogszabálysértő ítéletet hozott. [45] A Kp. 2. §
(4)bekezdése kimondja, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. [46] A Kp. 37. §
(1)bekezdés f) pontja szerint a közigazgatási pert keresetlevéllel kell megindítani, amely egyebek mellett tartalmazza a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. [47] A Kp. 85. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. [48] A kiemelt perrendi szabályokat a Kúria már számos határozatában értelmezte. A Kfv.45.116/2023/
  1. számú határozatában rámutatott, a közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, a keresetet nem lehet a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére szűkíteni. A felülvizsgálat kereteit a felperes által a keresetében megjelölt jogsérelem jelöli ki. A felperes által megjelölt jogsérelem szabja meg ugyanis a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a közigazgatási tevékenység jogszerűségét vizsgálhatja [Kfv.39.149/2020/8.]. [49] Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság az ítélete [31]-[33] bekezdéseiben, hogy a felperes három okból kifolyólag támadta az alperesi határozatot; a hatáskör hiányára, a gyermekek személyiségével kapcsolatos alperesi megállapítások jogszerűtlenségére, valamint a Név6-féle szakvélemény téves értékelésére hivatkozással. A felperes a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőben a Név5-féle szakvélemény aggályosságára egyáltalán nem hivatkozott, az elsőfokú bíróság ítélete sem tartalmaz ezzel ellentétes megállapítást. [50] A Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. [51] A Kp. 43. §
(1)bekezdéséből következően a felperesnek legkésőbb a perindítási határidő leteltéig előadott kereseti indokai határozzák meg a közigazgatási per irányát, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának kereteit. [52] A keresetváltoztatás, illetve a keresetkiterjesztés a közigazgatási perben szigorú feltételekhez kötött, ami – a perkoncentráció, az eljárás észszerű időn belüli lefolytatása, a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben való elbírálhatósága követelményeinek megfelelően – a per elhúzódásának megakadályozását célozza. A felperes a perindítási határidő letelte után, de a per első tárgyalásának befejezése előtt csak a már előadott kereseti indokai körében változtathat, azokat kibonthatja, részletezheti, pontosíthatja, ha megállapítható, hogy az a kereseti érveléséből okszerűen következik, ugyanakkor e kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új szempontok bevezetése a per teljesen új irányát eredményezné, ezért az nem megengedett [Kfv.37.677/2022/6.]. A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 8 perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben [Kfv.39.149/2020/8.]. A Kúria szerint a fél által a peres eljárás során előadottak tiltott keresetkiterjesztésnek minősülnek, amennyiben a fél a keresetindításra nyitva álló határidőn túl olyan új irányú jogsérelemre hivatkozik, amelyet a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidőben a benyújtott keresetlevelében nem jelölt meg [Kfv.35.432/2019/5.]. [53] A felperes a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően, a védiratra tett Kp. 60. §
(1)bekezdése szerinti nyilatkozatában hivatkozott legelőször a perben a Név5-féle szakvélemény aggályosságára, mint olyan okra, amely miatt az az alperesi határozat alapját képező bizonyítékként nem használható fel. [54] Mivel a Név5-féle szakvélemény aggályosságát állító hivatkozás a perindítási határidőben előadottakhoz képest kétségkívül új hivatkozás volt, ezért az elsőfokú bíróságnak a Kp. 43. §
(1)bekezdéséből következően vizsgálati kötelezettsége keletkezett arra vonatkozóan, hogy az jogszerű keresetkiterjesztésnek minősül-e, vagy a keresetváltoztatás tilalmába ütközik-e, azaz az ítélet meghozatala során a kereseti kérelem indokaként jogszerűen figyelembe vehető-e vagy sem. [55] A Kúria megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok között, így a
  1. szeptember
  2. napján megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, hogy ezt a vizsgálatot az elsőfokú bíróság elvégezte volna, illetve, hogy e körben a felek képviselőit nyilatkoztatta volna. Az elsőfokú ítéletből az a következtetés vonható le, hogy bár az elsőfokú bíróság a Név5-féle szakvélemény aggályosságát állító hivatkozást ítélete [31][33] bekezdéseiben a kereseti indokai körében nem tüntette fel, azonban azt vélhetően megengedett keresetkiterjesztésnek tekintette, mivel az képezte az alperesi határozat megsemmisítésének indokát. [56] A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog alkotmányos követelményéből és kiemelt perrendi szabályokból következően az elsőfokú bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha - a felek nyilatkozatának beszerzésével - tisztázza, hogy a Név5-féle szakvélemény aggályosságát állító új hivatkozás a perindítási határidő leteltéig előadott kereseti indokok kibontása, részletezése, az a kereseti érvrendszerből okszerűen következik-e, azaz jogszerű keresetkiterjesztésnek tekinthető-e, vagy az a kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új szempontok bevezetése és ezért a keresetváltoztatás tilalmába ütközik. Ha azt állapítja meg, hogy az új hivatkozás jogszerű keresetkiterjesztésnek minősül, akkor erről tájékoztatnia kell az alperest és fel kell hívnia a keresetkiterjesztés tekintetében érdemi nyilatkozata megtételére. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az új hivatkozás a keresetváltoztatás tilalmába ütközik, akkor erről számot kell adnia érdemi határozatában. [57] Az elsőfokú bíróság a fentiek szerinti vizsgálat és a kereseti indokok körének pontos megállapításának elmulasztásával az ügy érdemére kihatóan megsértette a Kp.
  3. §
(4)bekezdését, 43. §
(1)bekezdését, valamint a 85. §
(1)bekezdését. [58] A Kúria megállapította, hogy a hivatkozott kúriai joggyakorlattól való eltérés nem áll fenn, mert a hivatkozott határozatokban a Kúria olyan jogerős ítéletek jogszerűségét vizsgálta, ahol az eljárt bíróságok elvégezték a perindítási határidőn túl előadott új hivatkozás Kp. 43. §
(1)szerinti vizsgálatát, a jelen ügyben azonban a Kúria éppen azt rótta az elsőfokú bíróság terhére, hogy a vizsgálatot és a kereseti indokok pontos megállapítását elmulasztotta. [59] Tévedett az elsőfokú bíróság az ítélete [69] bekezdésben amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a polgári perben hozott ideiglenes intézkedés miatt jelen közigazgatási pernek csupán elvi jelentősége van. A Kp. 4. §
(1)bekezdéséből következően a közigazgatási per tárgya a már megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűségének a vizsgálata. A Kp. 85. §
(2)bekezdése szerint a közigazgatási perben eljáró bíróság a közigazgatási jogvita eldöntésekor a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 9 rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. A határozat meghozatalának időpontjában az alperes objektíve nem vehette figyelembe a járásbíróság végzését, mivel az a határozat meghozatalakor nem létezett, amelyet ráadásul utóbb a Szegedi Járásbíróság hatályon kívül is helyezett. Következésképpen a járásbírósági végzés az alperesi határozat jogszerűségére semmilyen kihatással nem bír, így a közigazgatási pert nem üresíti ki, az ezzel ellentétes ítéleti álláspont sérti a Kp. 4. §
(1)bekezdését és a 85. §
(2)bekezdését. [60] Az ítélet [71] bekezdésben foglaltakkal szemben a Kúria hangsúlyozza, hogy az ügyfél rendelkezési jogába tartozik a kérelem előterjesztése. A kérelem a közigazgatási hatóság oldalán eljárási és döntéshozatali kötelezettséget keletkeztet. Az Ákr. 47. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás okafogyottá vált. Annak megállapítása, hogy az eljárás okafogyottá vált az alperes hatáskörébe tartozik, a bíróság nem veheti át az alperes hatáskörét. [61] A Kúria rámutat továbbá, hogy a kereseti kérelem nem köti abban a tekintetben a bíróságot, hogy milyen döntést hozzon. Függetlenül attól, hogy a felperes a pontosított petítumában hatóság új eljárásra kötelezését nem kérte, ha a hatóság eljárása kérelemre indult, a kérelem tárgyában hozott döntés megsemmisítése esetén szükséges a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezése, ellenkező esetben elbírálatlan kérelem maradna fenn. [62] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [63] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során meg kell vizsgálnia, hogy a védiratra tett nyilatkozatban foglalt új hivatkozás jogszerű keresetkiterjesztésnek, avagy tiltott keresetváltoztatásnak minősül-e. Ha jogszerű keresetkiterjesztésnek tekinti, akkor pontosan rögzítenie kell a kereset tartalmát és lehetőséget kell adnia az alperesnek az azzal kapcsolatos álláspontja kifejtésére. Ez követően kerül abba a helyzetbe, hogy a határozat megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján döntsön a határozat jogszerűsége kérdésében a kereseti indokok mentén. Ha úgy tekinti, hogy az új hivatkozás a keresetváltoztatás tilalmába ütközik, megállapításáról számot kell adnia az érdemi határozatában. A döntés elvi tartalma [64] Ha a védiratra tett nyilatkozat a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőben előadott kereseti indokokhoz képest új hivatkozást tartalmaz, akkor vizsgálni kell, hogy az jogszerű keresetkiterjesztésnek avagy tiltott keresetváltoztatásnak minősül-e. Jogszerű keresetkiterjesztés esetén az elsőfokú bíróságnak pontosan rögzítenie kell a kereset tartalmát és lehetőséget kell adnia az alperesnek az azzal kapcsolatos álláspontja kifejtésére. Záró rész [65] A Kúria az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére figyelemmel a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdés második mondata alapján állapította meg, a Kúria VI.Kfv.37.760/2024/5-I 10 felperes vonatkozásában mérlegeléssel, a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munka mennyiségére és színvonalára tekintettel. Az alperes vonatkozásában a benyújtott költségjegyzék alapján, a tárgyaláson való megjelenésért felszámított összeg figyelmen kívül hagyásával állapította meg, mivel a felülvizsgálati kérelem elkészítéséért és az iratanyag áttanulmányozásáért felszámított összeg arányban áll a kifejtett jogi képviselet munka- és időszükségletével, azzal, hogy azok viseléséről az új határozatot hozó bíróságnak kell döntenie. [66] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [67] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.