← Magyarország

Bfv.380/2024/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Btk. 176. §

(3)bekezdése magasabb büntetési tételt határoz meg, így annak megállapítása mellett, az enyhébb
(2)bekezdés a) pontja szerinti minősítő körülmény – a bűnszövetség – megállapításának nincs helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.380/2024/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. február
  3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű II. rendű Első fok: Másodfok: Szombathelyi Törvényszék, 15.Fk.30/2022/95., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Győri Ítélőtábla, Bf.II.71/2023/39., ítélet, tárgyalás,
  6. november
  7. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: Rendelkező rész az I. rendű és a II. rendű terhelt javára Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 2 A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  8. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.II.71/2023/
  9. számú ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szombathelyi Törvényszék a
  10. március
  11. napján kihirdetett 15.Fk.30/2022/
  12. számú ítéletével – az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés], kábítószer-kereskedelem bűntettétben [Btk. 177. §
(1)bekezdés b) pont II. fordulat], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettétben [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés
  1. fordulat]. Ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. – A II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az I. rendű terhelt korábbi felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtásának utólagos elrendeléséről, a vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2023. november 30-án jogerős Bf.II.71/2023/39. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az I. rendű terhelt terhére megállapított társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettét [Btk. 176. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés] és a társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét [Btk. 184. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] egységesen társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés], valamint a kábítószerkereskedelem bűntettét [Btk. 177. §
(1)bekezdés b) pont 2. fordulat] és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés
  1. fordulat] Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 3 egységesen kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont 2. fordulat] minősítette. Az I. rendű terhelt tekintetében mellőzte a korábbi felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést, pontosította a vagyonelkobzás összegét, a lefoglalt tárgyakra és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontját megjelölve a jogerős ítélet megváltoztatása, a bűnszövetségben elkövetés minősítő körülményének mellőzése és a büntetés enyhítése érdekében, míg a II. rendű terhelt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozva, azonban tartalma szerint a
(2)bekezdés d) pontjára is alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Az I. rendű terhelt védőjének álláspontja szerint tévesen állapította meg a bíróság, hogy a terhelt a terhére rótt bűncselekményeket bűnszövetségben követte el. Az I. rendű terhelt következetesen beismerte, hogy a kábítószer-kereskedelem folytatását kizárólag ő határozta el, előzetesen nem állapodott meg senkivel. Eseti jelleggel fordult elő, hogy nem volt képes a kábítószer-értékesítés valamennyi mozzanatának önálló végrehajtására, így került sor a többi terheltnek az egyes részcselekményekhez kapcsolódó magatartására. [5] A II. rendű és a IV. rendű terhelt személyes okból kapcsolódott az I. rendű terhelthez, az előbbi az ingatlanán végzett munkálatokat, míg az utóbbi az I. rendű terhelt élettársa volt. A III. rendű terhelt pedig az I. rendű terhelt által üzemeltetett szórakozóhely működtetésében vett részt. Az I. rendű terhelt cselekvőségéhez a többi terhelt kizárólag társtettesként kapcsolódott. A IV. rendű terhelt nem is tudta, hogy milyen cselekmény elkövetésében működik közre, pusztán az I. rendű terhelt élettársaként, az ő kérésére adott át eseti jelleggel csomagokat. [6] Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták a Btk. 80. §
(1)bekezdésében foglalt büntetéskiszabási elvet, a súlyosító és enyhítő körülményeket nem kellő nyomatékkal vették figyelembe. [7] Indokai szerint a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezés megalapozatlan, ezért törvénysértő. [8] A II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy az elsőfokú tárgyaláson önhibáján kívül nem vett részt. [9] Sérelmezte, hogy a bíróság elutasította a tanúkihallgatásra, az igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelésére, a szembesítésre vonatkozó bizonyítási indítványait, ezáltal sérült a védekezéshez fűződő joga. [10] Tévesen állapította meg a bíróság, hogy bűnszövetségben követte el a bűncselekményeket, valamint a nála talált kábítószert sem azért tárolta, hogy annak kereskedelmében részt vegyen. [11] Álláspontja szerint a bíróság az enyhítő körülményeket nem vette kellően figyelembe a büntetéskiszabás során, ezért a kiszabott büntetés enyhítését kérte. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 4 [12] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.378/
  1. és az Fk.Bf.858/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványokat részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [13] Kifejtette, hogy a minősítésnek a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett, és a leghátrányosabb következményekkel járó törvényi tényállás ismérveihez kell igazodnia. A Btk.
  3. §-ban írt kábítószer-kereskedelem esetében a minősítő körülmények sorában a jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedés megelőzi a bűnszövetségben elkövetést. E szerint a törvényhozó a kábítószer jelentős mennyiségének – a büntetési tételben is kifejeződő – önmagában tulajdonít olyan jelentőséget, hogy ahhoz képest az enyhébb megítélésű bűnszövetség a jogi tárgyban okozott sérelmet már nem fokozza. Ugyanakkor az elkövetési módot, amit a törvény egyes tényállások esetében minősítő körülményként értékel, más tényállásoknál általában súlyosító körülményként kell figyelembe venni. [14] Álláspontja szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében a bűnszövetség törvényi elemei az irányadó tényállásból maradéktalanul kitűnnek. Az ítéleti tények alapján az I. rendű, a II. rendű terhelt és társai cselekvősége a bűncselekmények közös elkövetését célzó bűnszövetség létrejöttének, és a bűnszövetség keretei közötti, szándék- és akarategységben megvalósult szervezett együttműködésnek a külső képét mutatja, magatartásukban a bűnszövetség valamennyi fogalmi ismérve maradéktalanul tetten érhető. [15] Az I. rendű és a II. rendű terhelt a terhére rótt cselekményeket többszörös visszaesőként követte el, az I. rendű terhelt esetében az öt évtől huszonöt évig terjedő határozott tartamú halmazati büntetési tételkeretek között kiszabott tizenkét év szabadságvesztés, míg a II. rendű terhelt esetében öt évtől húsz évig terjedő tételkeret között kiszabott nyolc év szabadságvesztés mértéke nem ütközik a büntetés kiszabására vonatkozó, mérlegelést nem tűrő szabályba, így annak felülvizsgálatára önmagában a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. Ugyanezen okból nincs mód az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt által sérelmezett bűnszövetségben elkövetés súlyosító körülménykénti értékelésének a felülbírálatára sem. [16] Indokai szerint nem sértett törvényt az elsőfokú bíróság, amikor a vádemelés után elérhetetlenné vált, ismeretlen helyen tartózkodó, szabadlábon lévő II. rendű terhelttel szemben áttért a Be. CI. Fejezete szerinti távollévő terhelt elleni külön eljárásra, és az így lefolytatott eljárás alapján ügydöntő határozatot hozott. [17] Kifejtette továbbá, hogy az I. rendű terhelt védőjének a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazásának állítása a felülvizsgálat Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. bb)alpontjában foglalt törvényi okán kívül esik, az a Be. 671. § 12. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban orvosolható. [18] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Szombathelyi Törvényszék és a Győri Ítélőtábla ítéletét az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [19] Az I. rendű terhelt észrevételében vitatta, hogy a tényállásban rögzített mennyiségű kábítószert adott el, valamint a bűnszövetség meglétét. Sérelmezte továbbá a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést, valamint azt, hogy a bíróság elutasította a bizonyítási indítványát, továbbá, hogy nem vizsgálta a börtöntűrő képességét. III. [20] Az I. rendű terhelt védőjének és a II. rendű terheltnek a felülvizsgálati indítványa egyaránt nem alapos. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 5 [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [22] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [23] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [24] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [25] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [26] A II. rendű terhelt sérelmezte, hogy az eljárási szabályok megsértésével történt távollétében az eljárás lefolytatása. [27] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont második fordulata szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [28] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [29] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg: – A Vas Megyei Főügyészség 2022. augusztus 16-án a B.211/2020/198. számú vádiratában a II. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] miatt emelt vádat. – A bíróság
  1. szeptember
  2. napján hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a II. rendű terhelt édesanyja rövid úton megkereste a bíróságot, és bejelentette, hogy a fia a lakcímen nem tartózkodik, egyéb címről nincs tudomásuk, a fiával nem tartja a kapcsolatot, fél tőle (Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  3. számú hivatalos feljegyzés). – A bíróság az ügyben a
  4. október
  5. napjára tűzött előkészítő ülésen megállapította, hogy a II. rendű terhelt nem jelent meg, a részére szóló vádirat és idézés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra. Továbbá a II. rendű terheltre vonatkozóan ismertette a bírósági iratok
  6. sorszáma alól a Sárvári Járásbíróság által
  7. szeptember
  8. napján kiadott elfogatóparancsot (Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  9. számú jegyzőkönyv
  10. oldal második és harmadik bekezdés). – A bíróság a II. rendű terhelttel szemben
  11. november
  12. napján 15.Fk.30/2022/
  13. szám alatt elfogatóparancsot bocsátott ki. – A Vas Megyei Főügyészség a törvényszékre
  14. december
  15. napján érkezett B.211/2020/
  16. számú átiratában indítványozta a tárgyalásnak a II. rendű terhelt távollétében történő megtartását. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 6 [30] A törvényszék a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárás szabályai szerint folytatta le a büntetőeljárást, a II. rendű terheltet a
  17. január 26-
  18. és a
  19. március
  20. napjára kitűzött tárgyalásra hirdetményi úton idézte. A jegyzőkönyvben a bíróság rögzítette, hogy a II. rendű terhelt kirendelt védője jelen van, a II. rendű terheltet pedig hirdetményi úton idézte (Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  21. számú és a 15.Fk.30/2022/
  22. számú jegyzőkönyv). A bíróság a
  23. március 22-i tárgyaláson ítéletet hozott, mely ellen a II. rendű terhelt védője a kihirdetést követően nyomban, az ügyész pedig három munkanapon belül a II. rendű terhelt terhére súlyosításért jelentett be fellebbezést (Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  24. szám). A törvényszék az iratokat
  25. június
  26. napján terjesztette fel a másodfokú bírósághoz. [31] A másodfokú bíróság által a Főnix rendszerből történő lekérdezés eredménye szerint a II. rendű terheltet
  27. július
  28. napján őrizetbe vették, és aznap foganatba vették vele szemben a Sárvári Járásbíróság 1.B.87/2021/
  29. számú jogerős ítéletével kiszabott 6 év 6 hónap szabadságvesztés büntetést (Győri Ítélőtábla Bf.II.71/2023/
  30. számú irat). A Győri Ítélőtábla a II. rendű terhelttel szemben kibocsátott elfogatóparancsot
  31. július
  32. napján visszavonta. [32] Az iratokból kitűnően a másodfokú bíróság az ügyben
  33. november
  34. napjára tűzött tárgyalást, melyre a II. rendű terheltet a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján idézte (Győri Ítélőtábla Bf.II.71/2023/
  35. számú kitűző végzés). A fellebbezési tárgyaláson jelen volt a II. rendű terhelt és védője is, ahol a bíróság kihallgatta a II. rendű terheltet, majd a II. rendű terheltre vonatkozóan ismertette a bizonyítékok, valamint az elsőfokú bírósági eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás lényegét (Győri Ítélőtábla Bf.II.71/2023/
  36. számú jegyzőkönyv). [33] A rendelkezésre álló adatokból tehát megállapítható, hogy a II. rendű terhelt az elsőfokú bírósági ítélet meghozatalakor, azaz
  37. március
  38. napján szabadlábon és ismeretlen helyen tartózkodott tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok tartalma szerint a II. rendű terhelt az állandó bejelentett lakcímétől eltérő más belföldi tartózkodási helyet és külföldi lakcímet, vagy tartózkodási helyet a bíróság részére nem jelentett be. [34] A Be.
  39. §
(3)bekezdés b) pontja szerint a terhelt köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, valamint ezek megváltozását – a változást követő három munkanapon belül – az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni. [35] A II. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy jelen ügy tárgyát képező bűncselekmény miatt büntetőeljárás van vele szemben folyamatban, a nyomozó hatóság gyanúsítottként kihallgatta. [36] A Be. 432. §
(1)bekezdés alapján, ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, és azért nem lehetett elővezetni, mert a lakcíméről, tényleges tartózkodási helyéről ismeretlen helyre távozott, vagy ha az újabb tárgyalási határnapig az elfogatóparancs alapján a vádlottat nem sikerült előállítani, a bíróság megállapítja, hogy a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, és a továbbiakban a Be. CI. Fejezete szerint jár el. [37] A Be. 750. §
(2)bekezdése szerint, ha a vádlott a vádemelés után válik elérhetetlenné, és a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételi fennállnak, erről a bíróság az ügyészséget tájékoztatja. A
(3)bekezdés alapján, ha az ügyészség a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Ha az ügyész indokoltnak tartja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg, illetőleg folytassák, a bíróság tájékoztatásától számított tizenöt napon belül erre indítványt tesz. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 7 [38] Ennek megfelelően a törvényszék az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű terhelttel szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, a Vas Megyei Főügyészség pedig indítványozta a II. rendű terhelt távollétében az eljárás folytatását. [39] A Szombathelyi Törvényszék az eljárási szabályok maradéktalan betartásával járt el, amikor a II. rendű terhelt távollétében folytatta le az eljárást, és a távollétében tartott tárgyalásra hirdetményi úton idézte [Be. 135. §
(1)bekezdés a) pont]. [40] A II. rendű terhelt távollétében tartott tárgyaláson a védő részvétele kötelező [Be. 747. §
(6)bekezdés]. A
  1. január
  2. és 27., valamint a
  3. március
  4. napján a II. rendű terhelt távollétében tartott tárgyaláson a II. rendű terhelt kirendelt védője jelen volt. Az ügydöntő határozatot a bíróság a II. rendű terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette, majd az ügyészi és védői fellebbezésekre figyelemmel felterjesztette az iratokat a másodfokú bírósághoz. [41] A Be.
  5. §
(1)bekezdése szerint, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a másodfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki, és azon a vádlottat kihallgatja, ismerteti a vádlott távollétében tartott tárgyalás anyagának lényegét, valamint – ha szükséges – a vádlott vagy a védő által indítványozott további bizonyítást vesz fel. [42] A Győri Ítélőtábla az eljárási szabályok betartásával folytatta le a másodfokú eljárást, amikor a II. rendű terhelt elfogását követően 2023. november 22. napjára fellebbezési tárgyalást tűzött ki, melyen a II. rendű terheltet kihallgatta, valamint ismertette az elsőfokú tárgyalás anyagát. [43] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Szombathelyi Törvényszék a II. rendű terhelt távollétében folytatott eljárásban a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem valósította meg, így a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [44] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [45] A II. rendű terhelt e körben vitatta a kábítószer-kereskedelem megvalósulását, álláspontja szerint a cselekményével a kábítószer birtoklásának bűncselekményét követte el. [46] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt cselekményét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének minősítette. [47] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(2)bekezdés a) pontja szerint a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el. [48] A Btk. 178. §
(1)bekezdése szerint, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [49] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – Az I. rendű terhelt
  1. januártól kereskedelem céljából különböző fajtájú kábítószereket szerzett be ismeretlen személyektől, azt hígította, csomagolta lakóházában, illetve több rejtekhelyen készletezte, végül továbbértékesítette. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 8 – Az I. rendű terhelttől a vásárlók a kábítószert telefonon vagy üzenetküldő alkalmazásokon keresztül rendelték meg, majd azt személyesen vagy a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű terhelt és az fk. terhelt közreműködésével értékesítette elfogásáig,
  2. május
  3. napjáig. – A II. rendű terhelt
  4. augusztus
  5. napján történt szabadulását követően
  6. május
  7. napjáig akként vett részt a kábítószer-kereskedelemben, hogy a kábítószereket hígította, porciózta, valamint több fogyasztónak átadta. – Az I. rendű terhelttől megrendelt kábítószert esetenként maga az I. rendű terhelt személyesen, esetenként – közelebbről meg nem határozható alkalommal – a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű terhelt, vagy az fk. terhelt adta át. –visszafelé tartva az autóút lehajtónál
  8. május 26-án 16 óra 25 perckor a rendőrök ellenőrzés alá vonták a gépkocsit, melyet az I. rendű terhelt vezetett. Az ellenőrzés során a II. rendű terhelt ruházatából előkerült egy csomag, nettó 77,14 gramm súlyú kábítószer. A kábítószert az I. rendű terhelt ismeretlen személytől 200.000 forintért vásárolta, majd azt átadta a II. rendű terheltnek, hogy rejtse el a ruházatában. A kábítószert a nyomozó hatóság lefoglalta. – A lefoglalt 77,14 gramm nedves nettó tömegű, 40,19 gramm száraz nettó tömegű por 11,78±0,96 gramm amfetamin-bázist tartalmaz, amely meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 1,2-szerese (117,8%-a), de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak 11,8%-a. – Az I. rendű és a IV. rendű terhelt lakóhelyén a nyomozó hatóság digitális mérleget, és kábítószer csomagolásához használt műanyag zacskókat foglalt le. – Az I. rendű terhelt által üzemeltetett klubban elrejtett, bruttó 3 gramm súlyú kannabiszt foglalt le a nyomozó hatóság. – A lefoglalt 0,68 gramm nettó tömegű növényi anyag totál-THC tartalma 0,001-0,14 gramm. – Az I. rendű terhelt, valamint társai közreműködésével értékesített és lefoglalt kábítószerek hatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség felső határát, annak 1433,54%-a. – A II. rendű terhelt által
  9. május
  10. napján kereskedés céljából megszerzett, 7 terheltnek átadott kábítószerek hatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 125,84%-a. – Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt, valamint az fk. terhelt a bűncselekményt szervezetten, bűnszövetségben követte el. – Az LSD, az amfetamin, az MDMA, a kokain, a kannabisz és a tetrahidro-kannabinol (THC) a Btk.
  11. §
(1)bekezdés
  1. pontjára figyelemmel kábítószernek minősül. [50] Téves a II. rendű terhelt azon kifogása, mely szerint a terhére legfeljebb a kábítószer birtoklása bűntette állapítható meg. [51] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz a tudattartalom, bűnösség (szándékos, gondatlan) és emellett a célzat az jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. [52] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban azonban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. [53] Jelen ügyben a mennyiség, a II. rendű terhelt által kifejtett magatartás gyakorisága, valamint a tőle, illetve az I. rendű terhelttől lefoglalt kábítószer, a kereskedéshez szükséges eszközök (kábítószer csomagolásához szükséges műanyag zacskók, digitális mérleg) Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 9 együttesen azok, amik a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározzák. [54] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy a II. rendű terhelt szándéka és tevékenysége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [55] A Kúria rámutat arra, hogy a kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
  2. Büntető jogegységi határozat. E szerint a kereskedés, mint elkövetési magatartás, adásvételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [56] A kereskedés egyet jelent a piac működtetésével, haszonszerzésre való törekvést magában foglaló folyamatos tevékenység. Magában foglalhatja az eladók, vagy a vevők felkutatását, ennek során a közvetítők igénybevételét, az előzetes megbeszéléseket, az áru készletezését, megtekintését, megvizsgálását, a megállapodás megkötését, az áru tárolását, az átadás helyének előzetes felderítését stb. [57] Jelen ügyben az irányadó tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a terhelteknél – így a II. rendű terheltnél is – az elkövetési magatartásuk célzata nem az ún. saját használatra történő tartás, hanem a más céljára történő értékesítés volt. A körülményekből másra nem lehet következtetni. [58] A II. rendű terhelt magatartása egyirányba mutat az I. rendű terheltével, amit tett, azt azért tette, méghozzá folyamatosan, hogy a kábítószert az I. rendű terhelt értékesítse. A II. rendű terhelt az irányadó tényállás szerint tudott az I. rendű terhelt kábítószer-értékesítési tervéről, amihez úgy nyújtott segítséget, hogy több hónapon keresztül a kábítószereket hígította, porciózta, valamint több fogyasztónak értékesítette. [59] Mindezek pedig kétséget kizáróan azt támasztják alá, hogy a II. rendű terhelt ezzel a magatartásával a kereskedéshez szándékosan segítséget nyújtott, vagyis közvetlenül olyan tevékenységet végzett, amely a kábítószernek a viszonteladóhoz történő eljuttatását segítette elő. Miután pedig az 1/
  3. Büntető jogegységi határozat értelmében a kábítószer rendszeres értékesítéséhez szükséges megszerzés, készletezés is befejezett cselekmény megállapítását eredményezi, a II. rendű terhelt a kábítószer-kereskedést társtettesként valósította meg, [60] Következésképpen a kábítószer továbbértékesítése esetén szóba se jöhet a kábítószer birtoklás bűncselekményének a megállapítása. [61] A tényállásban rögzítettek alapján egyértelmű, hogy a II. rendű terheltnek felrótt magatartás kimeríti a Btk.
  4. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettét. [62] Az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában egyaránt sérelmezte a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállapítását. [63] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. [64] E fogalmi meghatározásból eredően a bűnszövetség a társas elkövetés körében a társtettességhez képest nagyobb, míg a bűnszervezetnél kisebb mértékű társadalomra veszélyességet hordoz magában. [65] A bűnszövetség több bűncselekmény szervezett elkövetésére irányul. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. A megállapodás – akár szóbeli, akár hallgatólagos – mindig előzetes. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 10 Mindig több bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása a szervezett bűnelkövetésben való részvétel (IV. számú BED, BH 1999.8.), amelynek tartalmi eleme a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség. [66] A Btk.
  2. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének súlyosabban minősülő eseteit a
(2)és
(3)bekezdés szabályozza. A
(2)bekezdés a) pontja szerint a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el. A
(3)bekezdés alapján a büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [67] A Btk. 177. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének súlyosabban minősülő eseteit a
(2)bekezdés tartalmazza, melynek
  1. a)és
  2. b)pontja szerint a büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre, illetve bűnszövetségben követik el. [68] A Btk. 176. §
(3)bekezdése magasabb büntetési tételt határoz meg, így annak megállapítása mellett, az enyhébb
(2)bekezdés a) pontja szerinti minősítő körülmény – a bűnszövetség – megállapításának nincs helye. [69] Másképpen szólva, ha a Btk. 176. §
(1)bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem tényállásszerűsége a súlyosabban minősülő
(3)bekezdés alá esik, a bűnszövetség önmagában nem eredményez külön minősítést, mert a magasabb büntetési tétellel járó törvényi tényállás az irányadó. [70] Jelen ügyben az I. rendű terhelt bűnössége társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés], kábítószerkereskedelem bűntettétben [Btk. 177. §
(1)bekezdés b) pont II. fordulat], míg a II. rendű terhelt bűnössége társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] került kimondásra. [71] Következésképpen az eljárt bíróságok sem a Btk.
  1. §, sem a Btk.
  2. § szerinti kábítószer-kereskedelem bűntette minősítése során nem hívták fel sem az I. rendű, sem a II. rendű terhelt vonatkozásában a bűnszövetségre vonatkozó törvényhelyet. [72] A jogerős ítélet szerint a bíróság csupán az I. rendű terhelt esetében vette súlyosító körülményként figyelembe a bűnszövetséget {Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  3. számú ítélet [304] bekezdés}. [73] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  4. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés], kábítószer-kereskedelem bűntettétben [Btk. 177. §
(1)bekezdés b) pont II. fordulat], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettétben [Btk. 184/A. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés
  1. fordulat], valamint a II. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmények minősítése is. [74] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [75] A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy konkrét ügyben, illetve adott terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. [76] Kétségtelen, hogy ennek során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a Btk.
  1. és
  2. §-ának rendelkezéseire, valamint a BKv
  3. számú véleményben foglaltakra. Ugyanakkor az Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 11 is nyilvánvaló, hogy a Btk.
  4. és
  5. §-ai, valamint a BKv
  6. számú véleményben foglaltak a büntetéskiszabási tevékenység mérlegelendő, mérlegelésre váró támpontjai. [77] Miután pedig az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége nem, valamint a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezheti, így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve vizsgálható, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a Btk.
  7. és
  8. §-ait, valamint a BKv
  9. számú véleményben foglaltakat. [78] Ezzel szemben a felülvizsgálati indítványok a büntetéskiszabási tényezők mikénti értékelését is kifogásolták, amikor sérelmezték, hogy nem kellő nyomatékkal vette figyelembe a bíróság az enyhítő körülményeket a terheltek javára. [79] Mindezek azonban felülvizsgálat alapjául nem szolgálhatnak, a felülvizsgálati indítványok e részükben törvényben kizártak. [80] Az I. rendű terhelt védőjének indítványa a vagyonelkobzást vitató részében szintén törvényben kizárt. [81] Ugyanis a Be.
  10. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak akkor sem, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [82] A Be.
  1. §
  2. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. [83] Erre figyelemmel az I. rendű terhelt az elsőfokú bíróságnál egyszerűsített felülvizsgálati eljárás iránti indítványt terjeszthet elő a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezések miatt. [84] A Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [85] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [86] Ezzel szemben a II. rendű terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a bíróság elutasította a bizonyítási indítványait. [87] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, a II. rendű terhelt indítványa e részében szintén törvényben kizárt. [88] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Szombathelyi Törvényszék 15.Fk.30/2022/
  1. számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.II.71/2023/
  2. számú ítéletét az I. rendű és a II. terhelt tekintetében a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [89] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 3.Bfv.380/2024/12-I. 12 [90] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.