← Magyarország

Kf.700341/2023/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Kf.700.341/2023/

  1. felperes neve (felperes címe) felperesi képviselő (eljáró kamarai jogtanácsos: képviselője) (felperesi képviselő címe) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: felperes Az alperes képviselője: alperesi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó megbízási díjjal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) Pécsi Törvényszék
  3. sorszám kiegészített 9.K.701.064/2022/
  4. számú ítélete Í t é l e t: A fellebbezéssel támadott határozat: alatt A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy a megbízási díj összegét 946.928 (kilencszáznegyvenhatezer-kilencszázhuszonnyolc) forintra leszállítja, ezt meghaladóan helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 26.000 (huszonhatezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/
  5. 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
  6. augusztus
  7. napjától
  8. július
  9. napjáig tartó időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) a hivatásos állomány tagjaként a szolgálati helyen a városi körzeti megbízotti csoport (a továbbiakban: KMB csoport) részét képező községi település működési körzetben körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot. A perbeli időszak túlnyomó részében – a
  10. április,
  11. május hónapok kivételével – rendszeresen látott el ellentételezés nélkül a szolgálati hely teljes illetékességi területén járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati (pl. átkísérési, elővezetési, előállítási, akcióban részvételi, rendezvénybiztosítási, Covid-ellenőrzési) feladatokat;
  12. június, szeptember,
  13. február, június, július hónapokban viszont ezen feladatellátás havi 1 alkalommal merült fel. Az alperes vezetője a többletfeladatok ellátása miatt benyújtott szolgálati panaszát elutasította. A felperes keresete az alperes védirata [2] A felperes keresetében 1.043.550 forint megbízási díj és annak
  14. február
  15. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  16. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  17. §

(1)bekezdés a), c) pontjait jelölte meg. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ának megfelelő összegben határozta meg. [3] Az alperes a védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a felperes megbízási díj iránti igényének – a különleges jogrend idejének kivételével történő megállapítása esetén – az illetményalap 50%-ában, harmadlagosan a különleges jogrend idejére – a felperes igényének megalapozottsága esetén – az illetményalap 50%-ában történő meghatározását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság – az eljárási illeték viselése tekintetében 16. sorszám alatt kiegészített – ítéletében a kereseti kérelem szerinti késedelmi kamattal növelt 1.043.550 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte az alperest. Döntését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjára, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 2. számú mellékletére, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 3. d), 15., 21., 37., 72.
  2. c)pontjaira alapította. Megállapította, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete nem bővíthető, a KMB csoportba tartozó körzeti megbízott működési körzetéből történő elvonására a KMB szabályzat 21. pontjában meghatározott feltételek Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/7. 3 fennállása esetén, eseti jelleggel kerülhet sor. Ezen feltételek teljesülése és alperes általi igazolása hiányában a felperes által ellátott megjelölt szolgálatok többletfeladatnak minősültek, melyeket nem a saját működési körzetén belül, hanem azon kívül (a KMB csoport működési körzetén belül vagy azon kívül) látott el, amely az e tárgykörben felhívott kúriai döntések alapján megbízási díjra jogosítja. Utalt a körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőségére. Megállapította, hogy a felperes által a saját működési körzetén kívül a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. A felperes körzeti megbízotti beosztása az alperes állománytáblájában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás volt, az alperes csak e beosztás keretein belül határozhatta meg a munkaköri feladatokat. A felperes tartósan, visszatérő jelleggel látott el a működési körzetén kívül a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatokat, melyek alapján annak ellentételezésére jogosult, ami a különleges jogrend időszakában történt feladatellátásra is kiterjed, mivel önmagában az a körülmény, hogy valamely időpontban és területre vonatkozóan különleges jogrend került kihirdetésre, nem képezheti kellő indokát annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként azzal össze nem függő feladatra ellentételezés nélkül igénybe vegyék. A megbízási díj mértékének meghatározása során értékelte, hogy a rendszeresen végzett egyéb tevékenység miatt a felperes körzeti megbízotti feladatai háttérbe szorultak, több különböző feladatot látott el, illetve a többletfeladatok megközelítették a havi szolgálati idejének harmadát. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és – különösen a 2020. április, 2021. május hónapokra a működési körzetéből történő elvonás hiánya miatt, továbbá a 2020. szeptember, 2021. február, június, július hónapokra a működés körzeten kívüli egy feladat ellátására tekintettel – a kereset elutasítását; másodlagosan a – különleges jogrend idejének kivételével – a kereset jogalapjának megállapítása esetére a megbízási díj mértékének az illetményalap 50%-ában; harmadlagosan a különleges jogrend idejére a megbízási díj mértékének az illetményalap 50%-ában történő meghatározását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Hszt. 71. §
(1)és
(5)bekezdéseit, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BMr.) 35. §
(6)bekezdését, továbbá nem felel meg a Kúria Kf.VII.45.157/2021/
  1. számú ítéletének. A perbeli időszak alatt nem merült fel olyan napi rendszerességgel végzett feladatellátás, amely a megbízási díjat megalapozná, és az esetleges beosztáshoz nem tartozó feladatok nem jelentettek többletfeladatot, illetve többletszolgálatot, mivel ezek idején a felperesnek nem kellett ellátnia a körzeti megbízotti feladatait. A különleges jogrend időszaka köztudomású tény, a fokozott ellenőrzést pedig felperesi vitatás hiányában szükségtelen volt igazolni. Utóbbi időszakokban a KMB szabályzat
  2. pontja alapján a körzeti megbízott a működési körzetéből eseti jelleggel elvonható volt, vagyis az ezen időszak alatt eseti jelleggel végzett tevékenységek nem képezhetik a megbízási díj alapját. A különleges jogrend időszakaiban a KMB szabályzat
  3. pontja alapján eseti jelleggel fordultak elő beosztáshoz nem tartozó feladatok; a KMB csoporton belül végzett körzeti megbízotti feladatokkal tovább csökkent a felperes által végzett többletfeladatok mennyisége. Járőrszolgálatot a felperes szintén a saját KMB csoportján belül látott el eseti jelleggel, az esetek többségében járőrrel beosztva a KMB szabályzat
  4. pontja alapján. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/
  5. 4 [6] Az elsőfokú bíróság a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során nyilvánvalóan téves következtetésre jutott: a felperes esetleges feladatai nem igényeltek többlettudást; a járőr beosztás alacsonyabb a körzeti megbízotti beosztásnál; a feladatok nem jelentettek többletterhet a felperes számára; nem közelítették meg a havi szolgálati idejének harmadát, ezért a keresetnek történő helyt adás esetén a megbízási díj mértékét az illetményalap 50%ában kérte meghatározni. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezésből nem derül ki, hogy az elsőfokú bíróság ténymegállapítását és értékelését mely jogszabálysértésre hivatkozva támadja az alperes, így az egyes hónapokra vonatkozó vitatásai sem vizsgálandók. A megbízási díj mérséklési igény nem indokolt, a fellebbezés nem tartalmaz olyan körülményt, melyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna, illetőleg amellyel kapcsolatos ellentétes álláspontját nem fejtette volna ki. Hangsúlyozta, hogy működési körzete község, és nem az alperes által létrehozott KMB csoport; a saját és a KMB csoport működési körzetén kívüli feladatellátás mindennapos volt, ezért az alperes eseti jellegre történő hivatkozása alaptalan és iratellenes. A szolgálati hely járőri létszáma nagy mértékben lecsökkent, hiányos volt a perbeli időszakban, és ezen kieső beosztásokban jelentkező feladatok ellátottságára az alperes semmilyen ésszerű magyarázatot nem adott. Összességében a körzeti megbízotti működési körzeten kívül rendszeresen ellátott rendőri – jellemzően járőrszolgálati – feladatok tekintetében megbízási díjra jogosult volt, melyet az is alátámaszt, hogy a körzeti megbízott és a járőr elkülönült beosztások. Az alperes tévesen hivatkozott a fokozott ellenőrzésekre is, mert a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
  6. (XI. 22.) BM rendeletben foglalt fogalom-meghatározás feltételei nem valósultak meg. Önmagában az a körülmény, hogy valamely időpontban és területre vonatkozóan fokozott ellenőrzés van kihirdetve, nem lehet kellő indoka, hogy a körzeti megbízottat – a fokozott ellenőrzéssel össze nem függő feladatra – a működési körzetén kívül igénybe vegyék. Az eseti jelleg sem valósulhatott meg, az akár több hónapra, fél évre kihirdetett fokozott ellenőrzések miatt. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [8] A fellebbezés az alábbiak szerint kisebb részben alapos. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  8. §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A jogorvoslati eljárás szabta keretek között megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntését az irányadó és helyesen felhívott jogszabályi rendelkezésekre alapította, a kereseti kérelem jogalapját érintően a jogi indokolásában megjelenő – és a másodfokú bíróság által osztott – okfejtése helytálló, a megbízási díj összegszerűségére vonatkozóan azonban korrekcióra szorult. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/7. 5 [10] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogi álláspontjából fakadnak, amelyre vonatkozó jogértelmezést azonban a Kúria már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte. [11] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [12] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [13] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3.). Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és a csoport működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/7. 6 [14] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperesi kimutatás (kereset F/4. melléklete) szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjaiban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a saját és a KMB csoport működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte. A felperest a perbeli időszakban több alkalommal, rendszeresen – tehát nem eseti jelleggel – osztották be a saját és a KMB csoport működési körzeten kívül elvégzendő feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB szabályzat 21. pont b)-
  2. c)alpontjai alapján arra, hogy a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri és egyéb tevékenysége megbízási díjra nem jogosította. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [15] Az ítélőtábla rámutat, hogy a KMB csoport létrehozása a KMB szabályzat 3.
  3. d)és 15. pontjaiban foglalt szabályozásból következően nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna, az a KMB csoport működési körzetével kibővülne. A körzeti megbízotti csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a felperes körzeti megbízotti beosztásához és melyek haladják meg azt, olyan kérdés, melynek jogértelmezését a Kúria már elvégezte és álláspontjától a másodfokú bíróság eltérni nem kíván. A Kúria a körzeti megbízott által a működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta: amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszer szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és a csoport működési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). [16] Miután az alperes nem állapított meg és nem fizetett a felperesnek a perbeli időszakra megbízási díjat, azt az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. A mérlegelési jogkör jogszerűségének vizsgálatakor a legfontosabb kérdés a hatásköri anyagi jogi szabályok vizsgálata; az, hogy a jogilag kötött mérlegelés a jogszabályok keretei között történt-e. Amennyiben ugyanis a jogszabály a mérlegelés szempontjait meghatározza, a másodfokú bíróságnak a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között azt kell megítélnie, hogy az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalánál érvényesítette-e ezeket a törvényi előírásokat; ezen felülbírálat elvégzéséhez ismertnek kell lennie, hogy melyek voltak az elsőfokú bíróság által elvégzett mérlegelés szempontjai és azokat okszerűen vette-e figyelembe. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/7. 7 [17] Kétségkívül mérlegelési jogkörnek felel meg, ha a jogszabály valamely jogkövetkezmény mértékét meghatározott tartományban („tól-ig” keretben) fejezi ki konkrét mérlegelési szempontok nevesítése nélkül. Jelen esetben a mérlegelés kereteit a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében foglalt 50-200 %-ig terjedő tartomány, annak konkrét szempontjait pedig a 31/2015. BMr. 35. §
(6)bekezdésében felsoroltak határozzák meg; mely utóbbi norma előírja, hogy a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. §
(4)és
(5)bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. [18] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság indokát adta a döntése alapját képező és általa mérlegelt szempontoknak. A tényállásban foglaltak és a jogi indokolásban leírtak összevetése alapján megállapítható, hogy az arányosság vizsgálatánál figyelembe vette, hogy a felperes rendszeresen és visszatérően végezte a beosztásába nem tartozó különböző típusú szolgálati feladatokat, ugyanígy azt is, hogy saját feladatai háttérbe szorultak. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy a szükséges mérlegelési tevékenységet nem teljes körűen végezte el, mivel figyelmen kívül hagyta a felperes által szolgáltatott azon lényeges peradatot, miszerint két hónapban (
  1. április,
  2. május) egyáltalán nem, míg
  3. június, szeptember,
  4. február, június, július hónapokban csekély számban (havi 1 alkalommal) végzett egyéb, a beosztásába nem tartozó tevékenységet; e körben tévesen értékelte a megbízási díj összegének megállapításánál a díjazás mértékét emelő tényezőként a különböző típusú feladatokat. [19] A jogszerűségi kontroll nem vitásan a másodfokú bíróság számára felülmérlegelési lehetőséget nem biztosít, ugyanakkor a fenti mérlegelési szempontok bevonásával válik a mérlegelési tevékenység teljessé, ezáltal okszerűvé, amely egyúttal kimeríti a 31/
  5. BMr.
  6. §
(6)bekezdésében rögzített mérlegelési szempontokat. A másodfokú bíróság mindezek alapján – a Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint az alperes (fellebbezés első oldalán megfogalmazott) fellebbezési kérelmének korlátai között eljárva, mely a
  1. június hónap tekintetében kérelmet nem tartalmazott – a
  2. április és
  3. május hónapokra a megbízási díj megállapítását mellőzte, míg a
  4. szeptember,
  5. február, június, július hónapokra 50%-os mértékű megbízási díj megfizetését látta indokoltnak, az elvégzett többletfeladatokkal arányban állónak. [20] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  6. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. [21] A túlnyomórészt pervesztes alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)-
(2)bekezdései,
  1. §-a,
  2. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003 (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a túlnyomórészt pernyertes felperest megillető, a fellebbezéssel Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.341/2023/
  1. 8 érintett pertárgyértékhez igazodó és a jogi képviselő által kifejtett érdemi munkával arányosan számított másodfokú perköltség megfizetésére. [22] Az alperes az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [23] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [24] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. október
  2. dr. Antal Regina s.k. dr. Kecskés Zsófia s.k. dr. Kincsesné dr. Szalai Kornélia s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.