Bfv.1007/2023/11 – Kúria

(3)bekezdés a) pontjában írt kizárási ok, így megvalósult a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezési ok. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.007/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. január
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): I. rendű V. rendű Első fok: Fővárosi Törvényszék, 11.B.46/2021/82-I., ítélet, előkészítő ülés, Kúria 3.Bfv.1.007/2023/11 2
4. szeptember
5. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 4.Bf.25/2022/11., ítélet, nyilvános ülés,
6. április
7. Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés iránt Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 11.B.46/2021/82-I. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.25/2022/
8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli az I. rendű terhelt által megfizetett 727.805 (hétszázhuszonhétezer-nyolcszázöt) forint, illetve az V. rendű terhelt által megfizetett 278.794 (kettőszázhetvennyolcezerhétszázkilencvennégy) forint bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését az érintett terheltek részére. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
9. szeptember
10. napján meghozott, 11.B.46/2021/82-I. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
11. §

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés]. Ezért 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon Kúria 3.Bfv.1.007/2023/11 3 bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt a vele szemben kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 178. §

(1)bekezdés], ezért őt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A törvényszék rendelkezett továbbá a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete az V. rendű terhelt vonatkozásában

1. szeptember
2. napján jogerőre emelkedett. [3] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
3. április
4. napján jogerős, 4.Bf.25/2022/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 6 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
6. §

(2)bekezdés

1. d)pontjára alapítottan – a Fővárosi Törvényszék 11.B.46/2021/82-I. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.25/2022/11. számú ítéletének hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokai szerint az ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bíró vett részt, mert az elsőfokú bíróság ítéletét meghozó bíró a nyomozás során részt vett a IV. rendű terhelt letartóztatásának tárgyában hozott nyomozási bírói határozatot felülbíráló másodfokú tanács munkájában. [6] Hivatkozott arra, hogy ez az eljárási szabálysértés annak ellenére is kihat az I. rendű és az V. rendű terheltekre, hogy a velük szemben jogerős ügydöntő határozatot hozó bíró csak az ügy IV. rendű terheltjét érintően járt el a vádemelést megelőzően. III. [7] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. Kúria 3.Bfv.1.007/2023/11 4 [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [9] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 648. § a-
2. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [10] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [11] Ezen eljárási szabálysértés vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy van-e olyan törvényi rendelkezés, amely alapján az ügyben eljáró bírót kizártnak kell tekinteni. [12] A bíró kizárására vonatkozó okokat a Be. 14. §-a sorolja fel. Törvény szerint kizárt a bíró, ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok áll fenn [Be. 14. §

(1)bekezdés a)-d) pont,

(3)és

(4)bekezdés]. [13] A Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontja szerint az

(1)bekezdésben szabályozott eseteken kívül a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [14] A Be. 869. §

(1)bekezdés kimondja, hogy a Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a

1. november
2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [15] Helyesen hivatkozott a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a 29022/379/2018.bü számú, a nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzés szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Osztály Bűnszervezetek Elleni Osztálya
3. július
4. napján rendelte el a nyomozást, így a Be.
5. §

(3)bekezdés a) pontja alkalmazható. [16] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a nyomozás során a Budai Központi Kerületi Bíróság a

1. augusztus
2. napján meghozott, 37.Bny.2841/2018/
3. számú végzésével elrendelte a IV. rendű terhelt letartóztatását. [17] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
4. augusztus
5. napján meghozott, 33.Bnf.10.432/2018/
6. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzést helybenhagyta. A határozatot hozó másodfokú tanács egyik tagja az elsőfokú eljárás során egyesbíróként eljáró bíró volt. Kúria 3.Bfv.1.007/2023/11 5 [18] Ezt követően,
7. január
8. napján a Fővárosi Főügyészség az NF.403/2019/15-I. számú vádiratával emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken az I. rendű és az V. rendű terhelttel szemben. Az elsőfokú eljárás során egyesbíróként eljáró bíró a
9. szeptember
10. napján megtartott előkészítő ülésen hozta meg a törvényszék 11.B.46/2021/82-I. számú ítéletét. [19] Az objektív kizárási okok célja a pártatlan ítélkezés biztosítása. Ennek biztosítása érdekében a törvény teljeskörűen, és kivételt nem tűrően zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy személy egy eljárás során (egyazon ügyben) – akár egy időben, akár egymást követően – több eljárási pozícióban is részt vegyen, vagy olyan különböző jellegű bírói feladatokat lásson el, melyek során korábbi eljárása (az annak során birtokába jutott információk, és az ott hozott határozata) későbbi eljárását befolyásolhatja. [20] Ebből következik, hogy a kizárás minden esetben az ügyből történik. Ennek eredménye pedig az, hogy a kizárási ok fennállásának, és az annak megsértéséből fakadó eljárási szabálysértés jogkövetkezményét az ügy valamennyi terheltje vonatkozásában le kell vonni, függetlenül attól, hogy a bíró mely terhelttel szemben járt el. [21] Az elsőfokú ügydöntő (és az V. rendű terhelt vonatkozásában jogerős) határozatot hozó egyesbíró az eljárás során korábban, a nyomozás során a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt, ekként vele szemben fennáll a Be.
11. §

(3)bekezdés a) pontjában írt kizárási ok, így megvalósult a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezési ok. [22] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján mindkét terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Be. 663. §

(4)bekezdés a) pontja szerint új eljárásra utasította. [23] A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [24] Ezért a Kúria elrendelte az I. rendű és az V. rendű terhelt által a rendelkezésre álló adatok alapján eddig megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. [25] A jogerős határozat hatályon kívül helyezésével megszűnt az I. rendű terhelttel szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajthatósága. A Kúria a Be. 663. §

(5)bekezdése szerint eljárva megállapította, hogy az I. rendű terhelttel szemben a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása jelen perjogi helyzetben nem indokolt, azt az indítvány előterjesztője sem indítványozta. IV. Kúria 3.Bfv.1.007/2023/11 6 [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. január
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.1.007/2023/
3. számú végzése
4. január
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. január
7. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke