Bfv.781/2020/6 – Kúria

(5)bekezdés]. Ekként a másodfokú bíróságnak a nyilvános ülés megtarthatósága kapcsán a vádlott idézésének szabályszerűségét kellett vizsgálnia. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.781/2020/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Veszprémi Járásbíróság, 10.B.1397/2017/22., ítélet, tárgyalás,
4. szeptember
5. Másodfok: Veszprémi Törvényszék, 1.Bf.794/2018/3., végzés, nyilvános ülés,
6. február
7. Kúria 3.Bfv.781/2020/6 2 Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 10.B.1397/2017/
8. számú ítéletét, illetve a Veszprémi Törvényszék 1.Bf.794/2018/
9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a
10. szeptember
11. napján kihirdetett 10.B.1397/2017/
12. számú ítéletével, mely a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.794/2018/
13. számú végzésével
14. február
15. napján emelkedett jogerőre, a terheltet 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk.
16. §

(1)bekezdés], zaklatás bűntette [Btk. 222. §

(2)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés a) pont] és testi sértés vétsége [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad része kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Veszprémi Járásbíróság 3.Bpk.996/2014/

1. számú határozatával kiszabott 8 hónap szabadságvesztés végrehajtását. Rendelkezett a bűnügyi költségről. II. [2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy nem követte el a bűncselekményt. Kifogásolta, hogy a bíróság a mentő bizonyítékokat nem szerezte be, nem rendelt ki szakértőt annak Kúria 3.Bfv.781/2020/6 3 megállapítására, hogy a neki tulajdonított facebook-os bejegyzések hamisak, továbbá a kamerafelvételeket sem szerezték be, amelyeken látszik, hogy nem bántalmazta a feleségét. Hivatkozott arra, hogy balkezes, ezért, ha megütötte volna a feleségét, az a jobb oldalán érte volna, azonban a látlelet ezzel ellentétes adatot tartalmaz. Ellentmondásosnak tartotta a sértett édesanyjának őt terhelő rendőrségi vallomását, akit hiába akart tanúként megidéztetni, a tárgyaláson nem jelent meg. Előadta továbbá, hogy a sértett és új élettársa kábítószert fogyaszt, a sértett prostitúciós tevékenységet végez, továbbá ellene büntetőeljárás is folyik. [3] A másodfokú eljárással kapcsolatban sérelmezte, hogy a törvényszék nem értesítette a másodfokú tárgyalás időpontjáról, az általa bejelentett külföldi lakcímére nem érkezett irat, holott ott korábban kapott idézést. Emiatt a másodfokú határozatról nem tudott, miként arról sem, hogy mikor kell bevonulnia a börtönbe, a feltételes szabadság lehetőségéből kizárták. [4] Mindezek alapján indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését, és az általa indítványozott, elmaradt bizonyítás elvégzését, szakértő kirendelését és a kamerafelvételek beszerzését. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.807/2020/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az indítvány bizonyítékok értékelését, elmaradt bizonyítást kifogásoló részében törvényben kizárt, mindez a felülvizsgálatban irányadó tényállás meg nem engedett támadását jelenti. [6] Emellett az iratok alapján megállapítható, hogy a másodfokú nyilvános ülésre a törvényszék idézte a terheltet a magyarországi és a külföldi lakcíméről is. A magyarországi lakcíméről „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza a küldemény, azonban a külföldi címén
3. február
4. napján egy személy azt átvette, így a kézbesítés szabályszerű volt, a másodfokú bíróság törvényesen tartotta meg távollétében a nyilvános ülést, amelyen a védő jelen volt. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [8] A Kúra a felülvizsgálati indítványt a Be.
5. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.

1. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.781/2020/6 4 [11] A Be.
2. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdés alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] Ezzel szemben a terhelt a felülvizsgálati indítványában a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta, további bizonyítás felvételét, így tanúkihallgatást, szakértő kirendelését, kamerafelvételek beszerzését indítványozta, eltérő tényállás megállapítását célozva, ez azonban felülvizsgálatban törvényben kizárt. [14] A terhelt indítványában sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem értesítette a másodfokú nyilvános ülés időpontjáról, azt a távollétében tartotta meg. [15] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amennyiben a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [16] A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg. [17] A terhelt az elsőfokú eljárásban közölte, hogy külföldön dolgozik, kinti tartózkodási helyét bejelentette, azt az elsőfokú ítélet ennek megfelelően tartalmazza. [18] E németországi lakcím megegyezik a terhelt felülvizsgálati indítványában megjelölt lakcímmel. [19] A szabadlábon lévő terhelt az elsőfokú eljárásban részt vett, az elsőfokú ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést, az ügyész azt tudomásul vette. [20] A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a fellebbezéseket a Be. 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta el. Kúria 3.Bfv.781/2020/6 5 [21] A fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges [Be. 599. §

(5)bekezdés]. [22] Ekként a másodfokú bíróságnak a nyilvános ülés megtarthatósága kapcsán a vádlott idézésének szabályszerűségét kellett vizsgálnia. [23] A törvényszék a másodfokú nyilvános ülésre idézést küldött a terhelt magyarországi és németországi lakcímére is. Az idézés a magyarországi lakcíméről „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza. Ellenben a terhelt által bejelentett németországi címén az idézés kézbesítése

1. február
2. napján megtörtént, azt Lovas Tanja nevű személy vette át. Következésképpen a terhelt nyilvános ülésre történő idézése szabályszerűen megtörtént függetlenül attól, hogy nem személy szerint ő vette át az idézést. [24] Következésképpen a törvényszék törvényesen tartotta meg a szabályszerűen idézett terhelt távollétében a nyilvános ülést, amelyen a terhelt védője jelen volt. [25] Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány ezen részében nem alapos. [26] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan más eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
3. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró Kúria 3.Bfv.781/2020/6 Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző 6