Bfv.204/2025/8 – Kúria

(3)bekezdésében írt jogok maradéktalan biztosítása mellett küszöbölhető ki. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.204/2025/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. október
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terheltek: IV. rendű Első fok: Győri Törvényszék, 21.B.157/2021/817., ítélet, tárgyalás,
4. december
5. Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.I.60/2024/99., ítélet, nyilvános tárgyalás,
6. október
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a IV. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.60/2024/
8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Elrendeli a IV. rendű terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek, valamint vagyonelkobzásnak a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a IV. rendű terhelt részére. A
9. június
10. napjától
11. március
12. napjáig előzetes fogvatartásban,
13. március
14. napjától
15. december
16. napjáig bűnügyi felügyelet alatt,
17. december
18. napjától
19. október
20. napjáig letartóztatásban, azóta jogerős szabadságvesztés-büntetését töltő Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 2 IV. rendű terhelt – aki személyi adatok, jelenleg büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik – letartóztatását a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a fellebbezések elbírálásának előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb a nem jogerős határozattal kiszabott szabadságvesztés tartamáig elrendeli. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Győri Törvényszék a
21. december 20-án meghozott 21.B.157/2021/
22. számú ítéletével a IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
23. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés], ezért őt 10 év fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 10 év közügyektől eltiltás büntetésre ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a IV. rendű terhelttel szemben 15.805.000 forint összegre vagyonelkobzást rendel el. [2] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla a

1. október 2-án meghozott Bf.I.60/2024/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta és – a jogi minősítés pontosítása mellett – a IV. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 7 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 8 évre enyhítette és a terhelttel szemben 12.213.000 forint erejéig rendelt el vagyonelkobzást. Ezt meghaladóan a IV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [3] II.
3. A jogerős ítélettel szemben a IV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be.
4. §

(2)bekezdés d) pontjára történő hivatkozással. [4] Indítványa indokolásában a védő kifejtette, hogy a leplezett eszközök törvényes alkalmazásának eredménye valamely bizonyítási eszközben ölt testet, azaz a leplezett eszközök alkalmazását nem zárja le, nem foglalja össze egyetlen jelentés. Mivel a leplezett eszközök alkalmazása ugyanúgy szerves részét képezi a büntetőeljárásnak, a keletkezett bizonyítási eszközök, különösen a technikai eszközzel rögzített adatok és a leplezett eszközök alkalmazásának törvényességét igazoló iratok főszabályként az eljárás ügyiratainak részét képezik. Az ítélkezési gyakorlatban a tárgyaláson felvett bizonyításnak megkerülhetetlen része a leplezett eszközökkel készült hangfelvételek lejátszása. [5] Álláspontja szerint a büntetőeljárási szabályok alapján egyértelmű, hogy a leplezett eszköz használata során rögzített adat (a hangfelvétel) képez bizonyítási eszközt, annak tartalma pedig bizonyítékot. Jelen ügyben a Győri Járásbíróság végzésével engedélyezte a IV. rendű terhelt által használt 01 hívószámú telefon lehallgatását (abból egyértelműen kiderül, hogy ez a telefonszám a IV. rendű terhelthez, a későbbi IV. rendű terhelthez, azaz becenevén „…”-hez köthető). [6] A büntető eljárási kódex szerint „a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha „a tárgyaláson való jelenlét jogáról [. . .] nem mondott le” [Be. 428. §

(1)bekezdés a) pont]. Azonban „ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 3 tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti. Ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező” [Be. 429. §

(1)bekezdés]. [7] Az ítélkezési gyakorlat szerint „a távol maradt vádlott személyét, illetve a terhére rótt cselekményt érintő összefüggés hiánya [. . .] szigorúan értelmezendő, a vádlott nem fosztható meg attól a jogától, hogy az őt érintő bizonyítást vagy egyéb eljárási cselekményt személyesen is végig követhesse” {Fővárosi Itélőtábla 3.Bf.234/2022/53., Indoklás [20]}. [8] A IV. rendű terhelt egy olyan (

1. február
2. napján tartott) tárgyaláson nem vett és nem is vehetett részt, ahol az őt érintő – részben az ő büntetőjogi felelősségét megalapozó, részben büntetését súlyosító – tényekre nézve vettek fel bizonyítást. [9] A tárgyalási jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnik, hogy az első (
3. számú), a második (
4. számú) és harmadik (
5. számú) közlemény lejátszásakor kik voltak jelen a
6. február
7. napján tartott tárgyaláson (III. rendű terhelt és védője, IX. rendű terhelt és védője). IV. rendű terhelt és védője viszont egyik közlemény lejátszásakor sem volt jelen (elsőfokú eljárás
8. számú jegyzőkönyv 67., 75-76., illetve 76-
9. és 139-
10. oldal). [10] Az első számú közlemény lejátszása annak tartalma szerint a Be.
11. §

(1)bekezdés kivételes (és megszorítóan értelmezendő) rendelkezésének alkalmazásában olyan bizonyítás, amely a IV. rendű terheltet érinti, így a tárgyalás a Be. 428. § (

1. l)bekezdés
2. a)pontja alapján annak távollétében nem lett volna megtartható. A 2020. március 31. napján rögzített beszélgetés tartalmából ugyanis közvetlenül következtetni lehet arra a kábítószer adásvételével kapcsolatos cselekményre, amely a vádirati tényállás (47. oldal 6. bekezdés) szerint ugyanezen a napon (2020. március 31. napján) zajlott le a IV. rendű terhelt részvételével. [11] A második közleményre az elsőfokú bíróság kifejezetten úgy hivatkozott, hogy annak alapján állapította meg a III. rendű és a IV. rendű terhelt közötti olyan együttműködést, amely kábítószer kereskedelem bűnszövetségben történő elkövetése a IV. rendű terhelt terhére is megállapítható {elsőfokú ítélet, indokolás [673]}, illetve súlyosító körülményt képez {elsőfokú ítélet, indokolás [677]}. [12] A harmadik közleményre az elsőfokú bíróság úgy hivatkozott és azt úgy értékelte, hogy ezen bizonyítási eszköz tartalma a IV. rendű terhelt felelősségét is megalapozza konkrét részcselekményekben {elsőfokú ítélet indokolás [333]-[334], [595], másodfokú ítélet indokolás [115], illetve másodfokú eljárás 92. számú jegyzőkönyv 22. oldal}. [13] Az indítványozó álláspontja szerint a közlemények kapcsán olyan abszolút eljárási szabálysértés valósult meg, amelyet a Be. 608. § (
3. l)bekezdés
4. d)pontja határoz meg. [14] A másodfokú bíróság az abszolút eljárási szabálysértést az első és a második hangfelvétel tekintetében a védő szerint elmulasztotta orvosolni – az első tekintetében téves jogi álláspontja miatt, míg a második hangfelvétel tekintetében bármiféle indokolás nélkül –, a harmadik hangfelvétel esetén pedig a másodfokú bíróság által alkalmazott perjogi megoldás (az elsőfokú bírósági eljárásban a hangfelvétel ismertetéséről készült, de annak szövegét nem tartalmazó jegyzőkönyv ismertetése) nem volt alkalmas az eljárási szabálysértés orvoslására. [15] A védő – mivel az eljárási szabálysértés orvoslására a megismételt másodfokú eljárásban is lehetőség van –, arra tett indítványt, hogy a Kúria a IV. rendű terhelt tekintetében a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján csak a másodfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárás lefolytatására. [16] A megismételt másodfokú eljárásban pedig – a Be. 663. §

(3)bekezdésére is figyelemmel – a Kúriának indokolt iránymutatást adni arra, hogy az elsőfokú eljárásban a IV. rendű terhelt tekintetében megvalósult eljárási szabálysértést úgy küszöböljék ki, hogy a Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 4 terheltet érintő (terhére bizonyítékot képező) mindhárom hanganyagot a IV. rendű terhelt jelenlétében játsszák le és ezt követően biztosítsanak lehetőséget számára az arra való nyilatkozattételére. [17] A védő az abszolút eljárási szabálysértés valószínűsítésére tekintettel a Be. 659. §

(7)bekezdése alapján azt is indítványozta, hogy a Kúria az indítvány elbírálásáig a szabadságvesztés végrehajtását szakítsa félbe és függessze fel mindazon végrehajtási eljárásokat, amelyek a jogerős ítéleten alapulóan a IV. rendű terhelt bűncselekményével kapcsolatos vagyonelkobzás miatt vele vagy más személyekkel szemben vannak folyamatban. [18]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.337/2025/
2. számú átiratában a IV. rendű terhelt meghatalmazott védőjének felülvizsgálati indítványát részben alaposnak tartotta. [19] Indokául utalt arra, hogy a védő által megjelölt három hangfelvétel bizonyítás részévé tételekor a IV. rendű terhelt és védője valóban nem volt jelen a tárgyaláson. Az
3. számú közlemény kapcsán azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az a III. rendű és a IV. rendű terhelt kapcsolatára utaló adatot nem tartalmaz. [20] A
4. számú felvételt tartalmazó jegyzőkönyvet a Győri Ítélőtábla a tárgyaláson ismertette, a IV. rendű terhelt elé tárta, így a Be.
5. §

(3)bekezdése alapján a IV. rendű terhelt jelenlétében megismételte az őt érintő bizonyítást a tárgyalás korábbi anyagának ismertetésével, amit a Be.

1. §-a alapján törvényesen megtehetett. Így a másodfokú bíróság pótolta az elmaradt bizonyítást. A Legfőbb Ügyészség szerint helytálló az alapügyben eljárt másodfokú bíróságnak azon érve is, hogy a hanganyagok tényleges lejátszása a bizonyítást nem vitte volna előrébb, mert IV. rendű terhelt azt nyilatkozta, hogy nem ő beszél a hangfelvételen. [21] Az alapügyben eljárt másodfokú bíróság ugyanakkor elmulasztotta ismertetni a
2. számú felvétel lejátszásáról készült jegyzőkönyvet, így a IV. rendű terheltet is érintő bizonyítás felvétele során az alapügyben eljárt elsőfokú bírósági tárgyaláson sem a IV. rendű terhelt, sem védője nem volt jelen. [22] A teljeskörű felülbírálatot eredményező fellebbezések alapján eljáró másodfokú bíróság tehát helyesen észlelte az elsőfokú bíróság által elkövetett eljárási szabálysértést, annak BH 2015.
3. számú eseti döntés szerinti kiküszöbölését azonban nem végezte el maradéktalanul. Mindezek alapján a Be.
4. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés változatlanul fennáll. Az alapügyben eljárt másodfokú bíróságot ezért indokolt a hiányzó felvétel lejátszására kötelezni. [23] Erre tekintettel a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.60/2024/

1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa a Győri Ítélőtáblát új másodfokú eljárás lefolytatására. [24]
2. A IV. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványát mind indokai, mind a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását illetően fenntartotta. [25] III. A IV. rendű terhelt védőjének indítványa alapos. [26]
3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
4. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
5. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [27] A Be.
6. §

(2)bekezdése a felülvizsgálatra okot adó abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértések taxációja. A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető ok az eljárás olyan Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 5 súlyos hibája, amely rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezet. [28] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez tehát felülvizsgálatot is megalapozó, ún. abszolút eljárási szabálysértés. [29] A védő indítványa alapján tehát a felülvizsgálatnak az említett okból helye van. [30]

1. Az indítvány szerint a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés az elsőfokú eljárásban állt be azzal, hogy a
2. február
3. napján megtartott tárgyaláson a IV. rendű terhelt távollétében került sor a személyét, büntetőjogi felelősségét érintő bizonyítás lefolytatására. A
4. számú jegyzőkönyvben nincs annak nyoma, hogy a IV. rendű terheltet a
5. február 22-
6. napjaira kitűzött tárgyalásra akárcsak megkísérelte volna idézni az elsőfokú bíróság. Az eljárási szabálysértést ugyan a másodfokú bíróság észlelte, azt igyekezett reparálni, erre azonban nem teljeskörűen került sor. [31] A Be.
7. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §

(1)bekezdése szerint nem mondott le. [32] A Be. 429. §

(1)bekezdése szerint, ha az eljárás több vádlott ellen folyik, a vádlott távollétében megtartható a tárgyalásnak az a része, amely őt nem érinti. Ekkor a meg nem jelent vádlott védőjének távollétében a tárgyalásnak ez a része akkor is megtartható, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. [33] Az iratokból megállapítható, hogy a Győri Járásbíróság végzésével engedélyezte a IV. rendű terhelt által használt telefonszám 1 hívószámú telefon lehallgatását. E körben a IV. rendű terhelt védője által hivatkozott

1. számú közleményszámú felvétel lejátszása a Győri Törvényszék 21.B.157/2021/
2. számú jegyzőkönyvének 74-
3. oldalain került rögzítésre. A lejátszott hangfelvételen a III. és IX. rendű terheltek beszélgetnek, és abból nem tűnik ki a III. és IV. rendű vádlottak közötti bűnös kapcsolatra vonatkozó adat. A III. rendű terhelt úgy nyilatkozott, hogy a felvételen nem ő hallható. A
4. számú felvétel lejátszása a
5. számú jegyzőkönyv 76-
6. oldalain került rögzítésre. Ez értékelésre került az ítélet [673] bekezdésében. E felvétel alapján megállapítható, hogy valóban van kapcsolat a III. és IV. rendű terheltek között, ugyanakkor a IV. rendű terhelt és védője e tárgyaláson nem voltak jelen. [34] A védő által hivatkozott, a … fedőnevű lehallgatási anyagban szereplő
7. számú felvételt az elsőfokú bíróság akként értékelte, hogy a III. rendű vádlott 100 gramm marihuánát vásárolt a IV. rendű vádlottól 800 forint/gramm vételáron. Ezt két esetben is – az elsőfokú ítélet [334], illetve az [595] bekezdéseiben – értékelte a bíróság. Ez a felvétel a
8. számú jegyzőkönyv 139-
9. oldalán rögzítettek szerint a
10. február
11. napján megtartott tárgyaláson került lejátszásra, ahol csak a III. rendű terhelt és védője, továbbá IX. rendű terhelt és védője voltak jelen. Ebből következően nem volt jelen sem a IV. rendű terhelt, sem a védője. [35] A Győri Ítélőtábla ügyészi indítványra (Bf.I.60/2024/
12. számú jegyzőkönyv
13. oldal) a tárgyaláson ismertette utóbbi felvétel (
14. számú) meghallgatásáról szóló jegyzőkönyvet (
15. számú jegyzőkönyv 139-
16. oldal), de az ügyészi indítvány ellenére sem ismertette az elsőfokú eljárásban a IV. rendű terhelt távollétében lejátszott közleményeket, illetve a lejátszásról készült jegyzőkönyv-részletet sem (
17. számú jegyzőkönyv 74-
18. oldal). A IV. rendű terhelt és védője indítványozta a közlemény lejátszását is, azonban erre nem került sor. A másodfokú ítélet indokolásának [129] pontja Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 6 szerint a másodfokú bíróság azért tartotta szükségtelennek a felvétel lejátszását, mert a IV. rendű terhelt úgy nyilatkozott, hogy a hangfelvételen nem ő beszél. Ezzel szemben a IV. rendű terhelt nem a hangfelvételre nyilatkozott, hanem az ismertetett jegyzőkönyvről nyilatkozta azt, hogy nem mondott olyanokat, amik abban rögzítésre kerültek. Kifogásolta, hogy a felvételek a jelenlétében nem kerültek lejátszásra. A Kúria megjegyzi, hogy a jegyzőkönyv ismertetésére valójában a III. rendű terhelt nyilatkozta azt, hogy a hangfelvételen – ami az elsőfokú eljárásban a jelenlétében került lejátszásra – nem ő hallható. [36] Kétségtelen, hogy a Be.
19. §

(3)bekezdése lehetővé teszi a tárgyalás megismétlését a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetésével is, azonban, ha az kétségeket vet fel – például az érintett terhelt vitatja, hogy valaha olyan tartalommal beszélt volna – akkor további bizonyítás felvétele indokolt arra, hogy a felvételen a vitatott tartalom kitől hangzik el. Ennek hiányában a megismétlés nem teljes körű, a bizonyítás nem tekinthető az érintett terhelt jelenlétében felvettnek. [37] Az alapügyben eljárt másodfokú bíróság a Be. 589. §-a, valamint a Be. 518. §

(3)bekezdése alapján a IV. rendű terhelt jelenlétében megkísérelte megismételni a

1. számú felvétel tekintetében az őt érintő bizonyítást, amit azonban teljeskörűen a védelmi indítványok ellenére nem tett meg, illetve a
2. számú felvétel tekintetében még a lejátszásáról készült jegyzőkönyvet sem ismertette, az teljes egészében a bizonyítás anyagán kívül maradt, noha azon ítéleti – a IV. rendű terheltet terhelő – ténymegállapítás alapszik. [38] Kizárólag az
3. számú hangfelvételre vonatkozó bizonyításnak a IV. rendű terhelt távollétében való megtartása nem kifogásolható, mert az rá vonatkozó adatot nem tartalmaz, ezért a tárgyalás ezen része a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a IV. rendű terhelt és védője távollétében megtartható volt. [39] Minderre tekintettel azonban az rögzíthető, hogy a

1. és a
2. számú hangfelvételek kapcsán a IV. rendű terheltet is érintő bizonyítás felvétele során az elsőfokú bírósági tárgyaláson sem a IV. rendű terhelt, sem védője nem volt jelen, vagyis a tárgyalásra olyan személy(ek) távollétében került sor, akinek a jelenléte kötelező lett volna. E hibát a másodfokú bíróság az előbbi hangelvétel kapcsán nem megfelelő tartalommal, az utóbbi kapcsán pedig egyáltalán nem küszöbölte ki. A döntés elvi tartalma [40] Több vádlott ellen folyamatban lévő bizonyítás az azzal érintett terhelt és védője távollétében nem folytatható le. A másodfokú eljárásban pedig az eljárási szabálysértés a bizonyítás lényegének ismertetésével csak a Be.
3. §

(3)bekezdésében írt jogok maradéktalan biztosítása mellett küszöbölhető ki. [41] IV. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben megtartott tanácsülésen – a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletét a Be. 663. §

(2)bekezdése és a

(4)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [42] A Kúria a Be. 663. §

(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Győri Ítélőtábla a megismételt eljárást a Be. 428. §

(1)bekezdés

1. a)pontja, a Be. 44. §
2. a)és
3. b)pontjának betartásával, valamint a IV. rendű terheltet és védőjét a Be. 518. §

(3)bekezdése szerint megillető jogosultságok tiszteletben tartásával folytassa le. [43] A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni; a hivatkozott törvényhely

(3)bekezdése szerint e rendelkezést vagyonelkobzás Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 7 esetén is alkalmazni kell. A Be. 857. §

(1)bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [44] Ezért a Kúria elrendelte az indítvánnyal érintett IV. rendű terhelt által eddig esetlegesen megfizetett vagyonelkobzás és bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. [45] Egyidejűleg – a Be. 663. §

(5)bekezdése alapján – határozott a fogva lévő (a megtámadott és jelen határozattal hatályon kívül helyezett ítélettel kiszabott szabadságvesztést büntetését töltő) IV. rendű terhelt fogvatartása kérdésében, vagyis hivatalból döntött a letartóztatás tárgyában. Bár a Be. 663. §

(5)bekezdése kifejezetten nem, viszont a 653. §

(1)bekezdése értelmében eljárva a 622. §

(1)bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a hatályon kívül helyező végzésben a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről – hivatalból – rendelkezni kell. [46] Ehhez képest a Be. 663. §

(5)bekezdése következtében – a Be. 653. §

(1)bekezdése, továbbá a

1. § és
2. § folytán, valamint a
3. §

(1)bekezdése (illetve a

1. §) egybevetett értelmében – amennyiben a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására utasít, a letartóztatás törvényi feltételei pedig fennállnak, akkor –, a Be.
2. §

(1)bekezdése és a Be. 552. §

(1)-

(2)bekezdése szerint kell eljárni. [47] A IV. rendű terhelttel szemben az elsőfokú bíróság nem jogerős ítélettel kábítószerkereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] miatt hosszabb tartamú, 10 év szabadságvesztést szabott ki. [48] A nem jogerős ítélettel a kiszabott szabadságvesztés tartama a IV. rendű terhelt személyére konkretizálta a felrótt bűncselekmény – büntetési tételben kifejeződő – tárgyi súlyát. Kétségtelen, hogy a Be. 552. §

(2)bekezdése esetében – a Be. 276. §

(2)bekezdés a) pontjától eltérően – függetlenül attól, hogy a terhelt jelenléte további eljárási cselekményeknél szükséges-e – önmagában a szökés, elrejtőzés veszélyének kiküszöbölése a törvényi érdek, illetve cél. [49] A nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés nyomatékából fakadó szökési veszélyt pedig a terhelt személyi körülményei nem ellensúlyozzák, különös tekintettel arra is, hogy a többi terhelt tekintetében jogerős ítélet szerint a cselekményt családtagjaival közösen követte el. [50] Ebben a perjogi helyzetben, tehát – a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó, viszont nem jogerős ítéletet követő, megismételt eljárásban való – felülbírálat során a kockázat az, hogy a terhelt esetleges szökése, elrejtőzése egyrészt nyilvánvalóan kihatással van, illetve lehet a vele szembeni eljárás lefolytatására, menetére, mivel annak addigi rendjét vagy meg kell változtatni, vagy az eljárást fel kell függeszteni. Másrészt a terhelt szökése, elrejtőzése (elérhetetlensége) következtében egyben a kiszabott szabadságvesztés esetleges jövőbeni végrehajtásának esélye is meghiúsul. [51] Ezen túlmenően az IV. rendű terhelt büntetett előéletű, vagyon elleni bűncselekmény miatt is ítélték el. A jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményt a nem jogerős ítélet szerint több éven át, kitartó szándékkal követte el. Vagyontalan, elfogását megelőzően alacsony összegű legálisnak tekinthető jövedelemmel rendelkezett. Mindezek alapján megalapozottan feltehető az is, hogy a IV. rendű terhelt szabadon bocsátása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. [52] Következésképpen a IV. rendű terhelt esetében a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye, így a kényszerintézkedés Be. 552. §

(2)bekezdése, illetve a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpontja szerinti oka megalapozott és a Be. 277. §

(4)bekezdés

1. a)és
2. c)pontja szerinti okok indokolttá teszik a legsúlyosabb kényszerintézkedés, a letartóztatás Kúria 2.Bfv.204/2025/8-I 8 alkalmazását is. Ezen többletfeltételeket a terhelt terhére rótt bűncselekmény jellege, valamint személyi körülményei támasztják alá. Mindezek ellenében olyan számba vehető körülmény nincs, ami enyhébb kényszerintézkedésre adna lehetőséget a IV. rendű terhelt esetében. [53] Ezért a Kúria – figyelembe véve azt is, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére eljárási szabálysértés miatt került sor – a Be. 663. §

(5)bekezdése alapján, a Be. 277. §

(4)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjára tekintettel, a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpontjában, illetve a Be. 552. §

(2)bekezdésében írt okokból, a Be. 297. §

(4)bekezdésére figyelemmel a Be. 290. §

(4)bekezdésében írt tartamra a IV. rendű terhelt letartóztatását elrendelte. [54] V. A Kúria határozata ellen fellebbezésnek a Be. 6. §

(4)bekezdésére tekintettel, felülvizsgálatnak pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Budapest,

1. október
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.204/2025/
3. számú végzése
4. október
5. napján végleges. Budapest,
6. október
7. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke