← Magyarország

Mpkf.55023/2025/5 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Kézbesítési kifogás esetén az önhiba igazolásához nem elegendő a félnek arra hivatkozni, hogy az egészségi állapota miatt nem volt lehetősége az elektronikus irat letöltésére, szükséges annak igazolása is. Záradék: A végzés

  1. október
  2. napján jogerős. Debrecen,
  3. október
  4. Dr. Tass Edina sk. a tanács elnöke Debreceni Ítélőtábla Mpkf.I.55.023/2025/
  5. A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljáró Felperes1 Cím2 alatti lakos felperesnek, az felszámolószervezet Cím1 alatti székhelyű I. r. és a Alperes2 Cím4 alatti székhelyű II. r. alperes ellen, munkaviszony megszűnésekor kötelezően kiadandó dokumentációk iránti perében a Nyíregyházi Törvényszék 3.M.70.181/2024/
  6. számú végzése ellen a felperes által
  7. sorszámon előterjesztett fellebbezés tárgyában meghozta az alábbi v é g z é s t: Az ítélőtábla a felperes kézbesítési kifogását elutasítja, a fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint a Kúriának címezve a Debreceni Ítélőtáblán kell benyújtani. Indokolás A személyesen eljáró felperes
  8. november
  9. napján elektronikus úton keresetlevelet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon. Az elsőfokú bíróság
  10. sorszámú végzésében hiánypótlásra hívta fel a felperest, amit elektronikusan kísérelt meg kézbesíteni a részére. A felperes a küldeményt a második értesítést követően rendelkezésre álló
  11. munkanapon belül sem vette át, ezért megállapította, hogy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló
  12. évi CIII. törvény (Dáp.tv.)
  13. § c) pontja és a polgári perrendtartásról szóló
  14. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  15. §

(2)bekezdés alapján a végzést
  1. december
  2. napján kézbesítettnek kellett tekinteni. Debreceni Ítélőtábla I.Mpkf.55.023/2025/5-I 2 A hiánypótlási határidő
  3. január
  4. napján eredménytelenült telt el, ezért az elsőfokú bíróság a keresetlevelet
  5. január
  6. napján kelt 3.M.70.181/2024/
  7. számú végzésével visszautasította. A keresetlevelet visszautasító végzés
  8. február
  9. napján szabályszerűen kézbesítésre került. A felperes
  10. február
  11. napján a végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be. Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben előadottakat a keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezés mellett a hiánypótlási határidő elmulasztása iránti igazolási kérelemnek is tekintette, ezért először a felperes igazolási kérelmét bírálta el. A Pp.
  12. §
(1)bekezdésére, a 151.§
(1)-
(3)bekezdésére és a Pp. 153. §
(2)bekezdésére hivatkozással a felperes igazolási kérelmét visszautasította. Ennek indokaként megállapította, hogy a keresetlevél hiányosságainak pótlására előírt határidő
  1. január
  2. napján eredménytelenül telt el, az igazolási kérelmét pedig ezen határidőtől számított 15 napon belül, azaz legkésőbb
  3. január
  4. napjáig terjeszthette volna elő. A
  5. február
  6. napján a keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezéssel egyidejűleg előterjesztett igazolási kérelmét így már elkésetten terjesztette elő és ezzel egyidejűleg nem pótolta az elmulasztott cselekményt sem. Ezt követően a Pp.
  7. §
(6)bekezdésére és a Pp.
  1. §-ára hivatkozással megállapította, hogy a fellebbezés törvényi határideje
  2. február
  3. napján járt le, így ezen a napon éjfélig kellett volna elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően a fellebbezést előterjesztenie. A felperes azonban a fellebbezését csak ezt követően,
  4. február
  5. napján 0:47 perckor nyújtotta be a fellebbezést az elsőfokú bíróságra, ezért az elkésett. A
  6. sorszámú végzés kézbesítését követően a felperes beadványt nyújtott be a bírósághoz, melynek tárgyaként „tájékoztatás és tájékoztatás kérése” megnevezést adott. Az elsőfokú bíróság felterjesztette az iratokat – figyelemmel arra, hogy beadványát fellebbezésnek tekintette – annak elbírálása érdekében. Az ítélőtábla a
  7. számú végzésével felhívta a felperest, hogy szíveskedjen egyértelműen és határozottan megjelölni azt, hogy a Nyíregyházi Törvényszék fenti végzésével szemben kíván-e fellebbezni, ha igen, úgy a Pp.
  8. §-ban írtaknak megfelelően terjesszen elő határozott kérelmet, hogy az elsőfokú bíróság végzésének mely rendelkezését kifogásolja és miért, jelölje meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését mennyiben és milyen okból változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül. Felhívta a figyelmét arra is, hogy amennyiben fellebbezést nem kíván benyújtani vagy azt visszavonja, szíveskedjen azt is határozottan megjelölni. Az ítélőtábla a hiányok pótlására 8 napos határidőt biztosított. Debreceni Ítélőtábla I.Mpkf.55.023/2025/5-I 3 A felperes az ítélőtábla végzését a második értesítést (
  9. július 2.) követően rendelkezésre álló
  10. munkanapon belül sem vette át, így az ítélőtábla a Dáp.tv.
  11. § c) pontja és a Pp.
  12. §
(2)bekezdése alapján
  1. július
  2. napján kézbesítettnek tekintette. Az ítélőtábla a Pp.
  3. § alapján tájékoztatta a felperest a kézbesítési fikció beálltáról és egyúttal lehetőséget biztosított a kézbesítési kifogás benyújtásának lehetőségéről. A felperes
  4. sorszám alatt kézbesítési kifogást terjesztett elő a Pp.
  5. §
(4)bekezdés b) pontjára hivatkozással, mely szerint a bírósági iratot önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni. Ennek indokaként előadta, hogy nagyon súlyos traumás egészségügyi állapotban van, TAJ száma letiltás következtében és bevétel hiányában nem tud igénybe venni egészségügyi ellátást. Ezt az állapotát jól mutatja, hogy nem volt képes szétbontani a 3.M.70.057/2024. szám alatt indult bírósági segítő által megírt keresetét. A Pp. 139. §
(2)bekezdésére hivatkozással kérte a hiányos fellebbezés befogadását, annak érdekében, hogy az elkövetkezendő 30-90 nap alatt megfelelő egészségügyi kezelést kaphasson, mely alatt az (felszámoló) a hiányzó dokumentálást elvégezze, kiadja a jogos kérelmének megfelelő járandóságát, annak dokumentációját és ezek következtében a számára kielégítő kártérítés megítélését. Az ítélőtábla elsődlegesen észlelte, hogy a Pp. 137. §
(3)bekezdését tévesen alkalmazta, ugyanis hiánypótlási végzés átvételének elmulasztása miatt beállt kézbesítési fikcióról nem kellett volna a jogszabály értelmében a felperest előzetesen tájékoztatni, ugyanis a kézbesítési fikció beálltáról és a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról csak keresetlevél és eljárást befejező érdemi határozat kézbesítésével kapcsolatban van tájékoztatási kötelezettsége a bíróságnak. Tekintettel azonban arra, hogy az ítélőtábla a téves tájékoztatást kiadta, így érdemben elbírálta a kézbesítési kifogást, amely azonban a jogszabályi feltételeknek nem felelt meg. A Pp. 138. §
(4)bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot azért nem vehette át, mert önhibáján kívül nem volt módja azt átvenni. A Pp. 139. §
(1)bekezdése alapján a kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a 138. §
(4)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. Ilyen esetben tehát nem elegendő a félnek arra hivatkozni, hogy egészségügyi állapota miatt nem volt lehetősége az elektronikus okiratot letölteni, így azt átvenni, ahhoz szükséges ennek igazolása, melyet azonban a felperes elmulasztott. Debreceni Ítélőtábla I.Mpkf.55.023/2025/5-I 4 A Pp. 139. §
(2)bekezdése értelmében a félnek a kérelmével egyidejűleg el kell végeznie a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt is. A Pp. 371. §
(1)bekezdése
  1. b)pontja alapján határozott kérelmet kell arra a fellebbezésben feltüntetni, hogy az elsőfokú végzés kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül, illetve a
  2. d)pont alapján meg kell jelölni azt az anyagi- vagy eljárási jogszabálysértést, amire a fellebbező a fellebbezését alapítja. Ez tehát azt jelenti, hogy a kézbesítési kifogással együtt elő kell terjesztenie a fellebbezés hiányainak a pótlását is, azonban ezen beadványban a felperes továbbra sem jelölte meg azt, hogy az elsőfokú bíróság végzésével mennyiben és milyen okból nem ért egyet. Amennyiben a fellebbezés hiányos, úgy a Pp. 366. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság, ennek hiányában a Pp. 367.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú tanács elnöke rendelkezik a fellebbezés hiányainak pótlása felől. Az ítélőtábla a hiánypótlásra felhívó végzését 2025. július 9. napján tekintette a felperes részére kézbesítettnek, így a Pp. 148. §
(1)bekezdése alapján az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályok szem előtt tartásával a szabályszerű fellebbezését
  1. augusztus
  2. napjáig terjeszthette volna elő. Tekintettel arra, hogy a felperes sem a kézbesítési kifogásával egyidejűleg, sem a hiánypótlásra nyitva álló határidő alatt a fellebbezés hiányait nem pótolta, így az ítélőtábla a felperes fellebbezését visszautasította. Az eljárás az Illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. A jogorvoslati jogról való tájékoztatás a Pp. 139. §
(5)bekezdésén, a Pp. 366. §
(2)bekezdésén és a Pp. 8. §
(2)bekezdés c) pontján alapul. Debrecen,
  1. szeptember
  2. Debreceni Ítélőtábla I.Mpkf.55.023/2025/5-I 5 Dr. Tass Edina sk. a tanács elnöke – előadó bíró, Dr. Bakó Pál sk. bíró, Dr. Riczu András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.