Bf.139/2024/10 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ab/ és bc/ alpont,

(6)bekezdés b/ pont] és 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ab/ és bc/ alpont,

(4)bekezdés b/ pont]. Ezért halmazati büntetésül 7 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I.r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. Vele szemben 118 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, melynek biztosítása végett az I.r. vádlottól lefoglalt 4 személygépkocsit és tartozékait visszatartotta. [3] Terhelt2 II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ab/ és bc/ alpont, Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 2

(6)bekezdés b/ pont] és 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(6)bekezdés a/ pont] és 2 rb, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont bc/ alpont,

(5)bekezdés b/ pont]. Ezért halmazati büntetésül 10 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az II.r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. Vele szemben 481.157.128 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, melynek biztosítása végett a II.r. vádlottól 159.120.124 forintnak megfelelő forintban, euróban és román lejben lefoglalt pénzösszegeket, továbbá ékszereket és karórákat visszatartotta. [4] Terhelt4) IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ab/ és bc/ alpont,

(6)bekezdés b/ pont] és 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ab/ és bc/ alpont,

(4)bekezdés b/ pont]. Ezért halmazati büntetésül 5 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az IV.r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. Vele szemben 20 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [5] Terhelt5 V.r. vádlott bűnösségét megállapította pénzmosás bűntettében [Btk. 399.§

(1)bekezdés b/ pont,

(4)bekezdés b/ pont]. Ezért őt 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az V.r. vádlott – annak végrehajtása esetén - a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. Vele szemben 1,8 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [6] Terhelt6 VI.r. vádlott bűnösségét megállapította folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399.§

(2)bekezdés a/ pont,

(4)bekezdés b/ pont]. Ezért őt 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a VI.r. vádlott – annak végrehajtása esetén - a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. Vele szemben 10 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [7] tanú21 VII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399.§

(1)bekezdés b/ pont,

(4)bekezdés b/ pont]. Ezért őt 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az VII.r. vádlott – annak végrehajtása esetén - a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. [8] Az elsőfokú bíróság rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról, továbbá a bűnügyi költség egyetemlegesen, illetve külön-külön történő viseléséról. Érdemben elbírálta a Kft

1. és tanú16 magánfelek polgári jogi igényét, kötelezve I-II. és IV.r. vádlottakat ezen összegek és kamatjaik, továbbá hozzá kapcsolódó illetékek egyetemleges megfizetésére. képviselő3 és tanú1 magánfelek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. [9] Az ítélet Terhelt4 IV.r. vádlott vonatkozásában
2. augusztus 12-én, Terhelt5 V.r. vádlott tekintetében
3. július 22-én, még tanú21 VII.r. vádlott esetében
4. augusztus 9én jogerőre emelkedett. [10] A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla
5. március
6. napján kihirdetett Bf.III.138/2024/
7. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottakra nézve megváltoztatta: a Terhelt2 II.r. vádlott terhére – a tanú1 Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 3 sérelmére a tényállás III/1.,3.,4.,
8. pontjában írtak szerint megvalósítót - 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntetteként [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(6)bekezdés a/ pontja] minősített cselekményét 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/ és bc/ alpont,

(6)bekezdés b/ pont] és 1 rb csalás bűntettének [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont bc/ alpont,

(6)bekezdés b/ pont] minősítette. [11] A Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában vagyonelkobzásra visszatartott bűnjeleket, illetve vagyontárgyakat, továbbá Terhelt2 II.r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzásra visszatartott ékszereket, karórákat, forint, euró és román lej pénzösszegeket elsődlegesen – a Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottakat is egyetemlegesen terhelő - a Kft

1. és a tanú16 magánfél részére megfizetendő kártérítés biztosítására, ezt meghaladó részében a Terhelt1 I.r. vádlottal szemben 118.000.000 (száztizennyolc millió) forint és a Terhelt2 II.r. vádlottal szemben 481.157.128 (négyszáznyolcvanegymillió-százötvenhétezer-százhuszonnyolc) forint erejéig alkalmazott vagyonelkobzás biztosítására rendelte visszatartani. [12] A Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. vádlottak által kártérítés címén a Kft1-nek egyetemlegesen fizetendő, 134.800.000 (százharmincnégymillió-nyolcszáz) forint után a késedelmi kamat fizetésére kötelezést mellőzte. Megállapította, hogy a Terhelt1 I.r. vádlottat egyetemlegesen terhelő, kártérítés címén tanú16 magánfél részére megfizetendő 5.000.000 (ötmillió) forint után járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat
2. augusztus
3. napjától kezdődően számítandó. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a fejrészben feltüntetett tárgyalási napok és az I.r. vádlott személyi adatainak korrekciója mellett. [13] A Székesfehérvári Törvényszék a
4. október 17-én kihirdetett 17.B.14/2021/
5. számú ítéletében Terhelt3 III.r. vádlott bűnösségét megállapította pénzmosás bűntettében [Btk. 339.§

(2)bekezdés,

(5)bekezdés] és 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén a vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra legkorábban a fenti büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható. A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányág 07000/154-231/

1. bü. számú határozatával zár alá vett, a Cím
2. belterület szám
3. hrsz-ú ingatlanra 40.000.000, - forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, továbbá kötelezte a III.r. vádlottat a bűnügyi költség viselésére. [14] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen Terhelt3 III.r. vádlott és védője felmentésért, illetve a vagyonelkobzás mellőzéséért jelentettek be fellebbezést. [15] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.325/2022/3-I. számú átiratában a védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak. Megállapította, hogy a felülbírálat a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése alapján teljes körű. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a felülbírálatot akadályozó eljárási hibát nem vétett. [16] Az elsőfokú bíróság által a törvényesen beszerzett bizonyítékokra alapított tényállás [53] bekezdését a [70] bekezdésben írtak szerint akként indítványozta pontosítani, hogy a vádlottak a megszerzett pénzből vásárolták meg a székesfehérvári ingatlant. Ezzel a kiegészítéssel a tényállást teljeskörűen megalapozottnak tartotta. [17] Álláspontja szerint a törvényszék nagy hangsúlyt fordított a beszerzett bizonyítékok részletes elemzésére, ütköztetésére, az ellentétek feloldására, ezáltal színvonalasan teljesítette Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 4 indokolási kötelezettségét. A tényállásból az elsőfokú bíróság helyes következtetést vont a vádlott büntetőjogi felelősségére, és nem tévedett a bűncselekmény minősítését illetően sem. [18] A törvényszék által a vádlottal szemben megállapított joghátrányt kifejezetten méltányosnak tartotta. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével a törvényszék maximálisan figyelembe vett minden, a vádlott javára írható enyhítő körülményt. A kiszabott büntetés enyhítését nem tartotta indokoltnak. [19] Az ügyész rámutatott, hogy a vagyonelkobzás alkalmazása törvényes, mely döntését az elsőfokú bíróság meg is indokolta. Az ítélet egyéb rendelkezéseivel is egyetértett. [20] Összefoglalva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése után az ítéletet hagyja helyben. [21] Terhelt3 III.r. vádlott védője fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása, miszerint védence a Cím1 utcai ingatlant a testvérei által a tanú1 sérelmére, általa is tudottan elkövetett csalásból származó 40 millió forintból vásárolta, nem megalapozott. [22] Védence az eljárás során nem ismerte el a terhére rótt cselekmény elkövetését, tagadta bűnösségét és érdemi védekezést terjesztett elő. Ennek alapja az volt, hogy az ingatlant nem bűnös vagyonból, hanem a rendelkezésére álló egyéb forrásból, francia pásztoroktól kapott adományból vásárolta. Ezzel összefüggésben hivatkozott egy okiratra, amellyel a vételár eredtét kívánta igazolni. Az igazolást a bíróság egy másik ügy iratai közül beszerezte és tárgyaláson ismertette. [23] A védő sérelmezte, hogy a III.r. vádlottnak a bizonyítási eljárás lezárását követően benyújtott egy írásbeli vallomását, amelyben nóvumok is szerepeltek, a törvényszék nem ismertette, nem nyitotta meg ebből a célból a bizonyítást. [24] Az elsőfokú bíróság ítéletében nem részletezte, hogy a védence vonatkozásában is terhelő vallomást tevő vádlott társak - különösen Terhelt4 IV.r. és Terhelt6 VI.r. vádlottak előadásait milyen mértékben és milyen részében fogadta el bizonyítékként. A védő álláspontja szerint Terhelt4 IV.r. vádlott számos, egymásnak is ellentmondó nyilatkozatot tett, melyekre magyarázatot nem adott, ezért szavahihetősége alapjaiban kérdőjeleződött meg és a vallomásai bizonyítékként nem vehetőek figyelembe. [25] Terhelt6 VI.r. vádlott azon vallomását, miszerint a gyermeke számlájára tanú1 által utalt összesen 122.000.000,- Ft összeg több személy között került szétosztásra, amelyből Terhelt3 III.r. vádlott is részesült, az eljárásban beszerzett objektív adatok cáfolták. Az iratok között elfekvő híváslista elemzésről készült feljegyzés szerint, a cellainformációk alapján nem volt igazolható, hogy a III.r. vádlott a pénzátadás helyszínén jelen lett volna, és bárkitől pénzt vett volna át. A fentiek miatt a VI.r. vádlott is szavahihetetlen. [26] A Név3 utcai ingatlan adásvételével kapcsolatban kihallgatott tanúk a III.r. vádlottal egyezően nyilatkoztak, hogy a vételár már az ingatlan megtekintésekor készpénzben és összegumizva Terhelt3 rendelkezésére állt. Mindezekkel összefüggésben a III.r. vádlott arra hivatkozott, hogy a francia pásztoroktól érkező adományt valutában bocsátották rendelkezésére, amelynek Budapesten történő átváltásakor ilyen formában kapta meg a magyar fizetőeszközt. A védelem álláspontja szerint abból, hogy hogy a III.r. vádlott készpénzben kívánta kifizetni a vételárat, alappal nem vonható le következtetés a pénz bűnös eredetére, éppen ellenkezőleg, alátámasztja a vádlotti védekezést, miszerint az euróban kapott adományt forintra váltotta át. [27] Terhelt3 III.r. vádlott megjelölte, hogy a nyomozati szakban a Név3 utcai ingatlan zár alá vétele során benyújtott jogorvoslati kérelem mellékleteként becsatolták az adomány Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 5 juttatását tanúsító francia nyelvű okiratot, amelyből lehetővé vált az ingatlan megvásárlása. A

1. április 3-ai keltezésű francia nyelvű okirat a „Név4” nevű szervezet által Terhelt3 részére 138.636 EUR adományozásának igazolásáról szól, tehát az adomány juttatására már jóval az adásvételi szerződés megkötése előtt kétségtelenül sor került. Ez az összeg az akkori 300 forintos átváltással éppen fedezte az ingatlan vételárát. Az ügyben tanúként meghallgatott Név5 ügyvéd is megerősítette, hogy számára a III.r. vádlott korábban - valamikor
2. évben - bemutatta az eredeti francia okiratot, továbbá annak Franciaországból történő feladását igazoló borítékot és a levél fordítását is. A Székesfehérvári Törvényszék az ítéletben olyan megállapítást nem tett, amelynek alapján az adomány eredetét igazoló okirat hiteltelensége merült volna fel és a hitelesség körében még a vádhatóság sem fogalmazott meg kifogást. [28] Amennyiben az eljáró bíróságban az okirat tartalmának valódiságával kapcsolatban bizonytalanság merült fel, akkor hivatalból lett volna kötelessége további bizonyítás (pl. az okiratot kiállító szervezet megkeresése stb.) lefolytatása, amelyre azonban nem került sor. Erre tekintettel a védelem meglátása szerint az elsőfokú bíróság egy törvényes bizonyítékot nem vett figyelembe a döntése meghozatala során. [29] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a védő álláspontja szerint kétséget kizáróan nem került bizonyításra, hogy a III.r. vádlott a Név3 utcai ingatlant más által elkövetett bűncselekményből származó pénzből vásárolta volna. Ezzel éppen ellenkezőleg az nyert igazolást, hogy az ingatlan vételárának finanszírozását a Terhelt3 részére egy franciaországi roma szervezet által nyújtott adomány biztosította, így a III.r. vádlott vonatkozásában a pénzmosás bűncselekményének elkövetése fogalmilag kizárt, azt nem tudta megvalósítani. Mindezekre figyelemmel a védő kérte, hogy a másodfokú bíróság Terhelt3 III.r. vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel a pénzmosás bűntette alól, és ezzel összefüggésben mellőzze a vagyonelkobzást a Cím
3. szám ingatlan tekintetében. [30] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent védő a fellebbezését annak írásbeli indokolásával egyezően fenntartotta. Kérte védence vallomása és a francia nyelvű okirat tartalma alapján megállapítani, hogy az ingatlan megvásárlása nem bűncselekmény útján szerzett pénzből, hanem a francia roma szervezet adományából lett megvásárolva. [31] Hivatkozott Terhelt3 III.r. vádlott írásbeli vallomására, amelyet nem tett tárgyalás anyagává a törvényszék, illetve kifogásolta, miszerint a francia nyelvű dokumentumot úgy mellőzte a bizonyítékok közül, hogy annak nem adta elfogadható indokát, de további bizonyítást sem vett fel a valódisága tisztázására. [32] A védő kérte a III.r. vádlott felmentését és az ingatlant érintő vagyonelkobzás mellőzését. [33] Az ügyész az átiratában foglaltakat fenntartotta. A tényállás korrekciójára vonatkozó indítványát megismételte. Álláspontja szerint a törvényszék eljárási hibát nem vétett a bizonyítás lefolytatása során. Helyes következtetést vont a vádlott bűnösségére, a kiszabott büntetés méltányos, tekintettel arra is, hogy a vádlott cselekményét terhelttársaival együtt bírálta el. A büntetés a belső arányosságra figyelemmel is megfelelő. További enyhítése nem indokolt. Ezért indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. [34] Terhelt3 III.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában ártatlanságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy őt nem ismerte senki az ügyben szereplő személyek közül, akik kizárólag a testvéreivel álltak kapcsolatban. A két testvére üzleti vitában álltak egymással, ő meg békíteni szerette volna őket, mert hívő ember. Amikor bekerült a börtönbe, Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 6 akkor megtért. Azóta is kétkezi munkát végez az építő iparban, semmilyen bűncselekményben nem volt részes, próbál jó ember lenni. Jár a gyülekezetbe, a mai napig tartja a kapcsolatot a francia pásztorokkal, akiktől a családja a pénzt kapta, hogy legyen hol lakniuk. A házukban rendszeresen tartanak dicsőítő gyülekezeti alkalmakat. Ők is próbálnak a családjával segíteni olyan embereken, akik erre rászorulnak. A személyi körülményeiről elmondta, hogy cukorbeteg és magas vérnyomása van. [35] Kérte felmentését a védője által elmondott érvek alapján. [36] Az ítélőtábla a védelmi fellebbezést az alábbiak szerint nem találta alaposnak. [37] Terhelt3 III.r. vádlott és védője a tényállást és a bűnösség megállapítását egyaránt támadták a fellebbezéseikben. Erre tekintettel - a Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdései alapján teljeskörűen bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [38] Az ítélőtábla nem talált olyan abszolút hatályú eljárási szabálysértést, amelyek a III. r. vádlottra nézve az ítélet érdemi felülbírálatát gátolta. [39] A Fejér Vármegyei Főügyészség

1. május 11-én nyújtotta be a vádiratot a hét vádlott tekintetében, amely alapján a törvényszék
2. július
3. napján kelt intézkedésével
4. október
5. napjára tűzte ki az előkészítő ülést, melyen Terhelt1 I.r., Terhelt2, II.r. Terhelt3 III.r. vádlott és Terhelt4 ... IV.r., Terhelt5 V.r. és tanú21 VII.r. vádlottak a bűnösségüket nem ismerték be és nem mondtak le a tárgyaláshoz való jogukról. A védők a bizonyítási indítványaikat előterjesztették. [40] A megjelent magánfelek közül képviselő3 52 millió forintban Terhelt2 II.r. vádlottal szemben, tanú16 magánfél 139.800.000 forintban Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r. vádlottal szemben és 5.000.000 forint erejéig Terhelt4 IV.r. vádlottal szemben terjesztették elő. tanú1 magánfél az előkészítő ülésen nem volt jelen, de a nyomozás során
6. november 15-i kihallgatását követően polgári jogi igényét 776 millió forint megtérítése iránt benyújtotta. [41] Terhelt4 IV.r. vádlott lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430.§

(1)és

(2)bekezdéseiben írtak szerint, védője vállalta a kézbesítési megbízott feladatainak ellátásával, melyet az elsőfokú bíróság nem ellenzett. [42] A Terhelt6 ... VI.r. vádlott vonatkozásában

1. november
2. napján tartott előkészítő ülésen a terhelt a bűnösségét a vádirattal egyezően beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, mely nyilatkozatát az elsőfokú bíróság nem fogadta el, mivel a nyomozás során a vádirati tényállástól eltérő tartalmú vallomást tett Terhelt2 II.r. vádlott cselekvősége vonatkozásában. A bíróság nem ellenezte azonban, hogy a VI.r. vádlott lemondjon a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430.§

(1)és

(2)bekezdéseiben írtak szerint, illetve a védőjét felkérje kézbesítési megbízottként. [43] A törvényszék

1. január
2. napjára tűzte ki az első tárgyalást, amit végül
3. február 14.,
4. napján tartott meg. Ezen alkalommal kihallgatta az I., II., III., V. és VII.r. vádlottakat, akik közül Terhelt1 I.r. és Terhelt3 III.r. vádlottak írásbeli vallomást tettek, melyeket a törvényszék ismertetett. Mindketten tagadták a vád tárgyát képező bűncselekmények elkövetését. Terhelt2 II.r. és tanú21 VII.r. vádlott nem tettek vallomást, ezért a nyomozás során tett nyilatkozataik kerültek felolvasásra. Terhelt5 V.r. vádlott tényfeltáró beismerő vallomást tett, megváltoztatva nyomozati nyilatkozatát, mely - állítása szerint - Terhelt2 II.r. vádlott ráhatására nem a valóságot tükrözte. A törvényszék Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 7 felolvasással tette a tárgyalás anyagává Terhelt4 IV.r. és Terhelt6 VI.r. vádlottak nyomozati vallomásait, amire Terhelt1 I.r. vádlott észrevételeket tett, a védők pedig kérték Terhelt4 IV.r. vádlott tárgyalásra való megidézését és kihallgatásának megkísérlését. tanú1 tanú kihallgatását a törvényszék a védői indítványra tekintettel elhalasztotta. [44] A bíró személyében történt változás miatt
5. május
6. napján szabályszerű megismétléssel kezdődött a tárgyalás. A bíróság ismertette a korábbi,
7. számú jegyzőkönyvet, továbbá a vádlottak korábbi vallomásait, így a nyomozati szakban előadottakat is. A törvényszék nem kötelezte Terhelt4 IV.r. vádlottat a tárgyaláson való részvételre, a nyomozás során tett valamennyi vallomását viszont felolvasta, melyre Terhelt3 III.r. vádlott észrevételeket tett. A törvényszék
8. június 2-ra napolta el a tárgyalást, melyet félbeszakításként jelölt meg. Ilyen téves szóhasználat a további napolások alkalmával is előfordult. [45] Ekkor ismertette tanú21 VII.r. és Terhelt1 I.r. vádlottak írásbeli vallomásait. Ezt követően került sor a sértettek kihallgatására, képviselő3, illetve később tanú16 kihallgatása történt meg [132-es jkv. 13-
9. oldal], amikor pontosította a polgári jogi igényét. Terhelt2 II.r. észrevételként az írásban tett vallomását tartotta fenn a sértettek kihallgatását követően. [46] tanú1 tanút kétszer is megkísérelt kihallgatni a törvényszék, először
10. június 7-én, amikor a 68 éves sértett részletes vallomást tett, válaszolt a védői kérdésekre [117-es jkv.
11. oldal], de rosszulléte miatt nem tudta folytatni a nyilatkozatát a szünetet követően. Vallomást tett viszont a sértett fia, tanú2, aki alátámasztotta id. tanú1 előadását, illetve a nyomozás során általa mondottakat. A
12. szeptember
13. napján tartott tárgyaláson id. tanú1 sértett folytatta a vallomástételt – pánikbetegsége miatt részben a vádlottak távollétében -, illetve fenntartotta az elébe tárt nyomozati előadását [132-es jkv. 2-
14. oldal]. A törvényszék ismertette a vádlottakkal a tanú vallomását. Védői indítványra elrendelte id. tanú1 tanú igazságügyi elmeorvos - és orvos-szakértői vizsgálatát egészségi állapota, tanúzási – tárgyalási részvételi képessége tisztázása végett. A szakértői vélemény tartalma, illetve a szakértők tárgyalási nyilatkozata alapján a sértett további idézésére nem került sor. [47] A további tárgyalási napokon az elsőfokú bíróság a Terhelt3 III.r. vádlott cselekvőségét érintő valamennyi tanút kihallgatta, így tanú15t [132-es jkv. 36-
15. oldal], élettársát tanú14t [132-es jkv. 39-
16. oldal és 148-as jkv. 3-
17. oldal]. [48] Név5 ügyvédet is kihallgatta tanúként [198-as jkv.
18. oldal és 225-ös jkv. 14-
19. oldal], aki ezt megelőzően tanú21 VII.r. vádlott kirendelt védőjeként vett részt az elsőfokú eljárásban. Az ügyvédnő Terhelt3né – a III.r. vádlott édesanyja – részére adott tanácsot a Név3 utcai ingatlan zár alá vétele miatt a Székesfehérvári Járásbíróság nyomozási bírója előtt Bny.268/
20. számon folyamatban volt eljárásban. Az ügyvédet ezért a bíróság kizárta a VII.r. vádlott további védelméből [17.B.14/2021/148/I. számú, illetve a Győri ítélőtábla Bpkf.II.455/2022/
21. számú végzés]. [49] Kihallgatta a törvényszék tanú7t [175-ös jkv. 21-
22. oldal], tanú8t [175-ös jkv. 23-
23. oldal], tanú9t [175-ös jkv. 24-
24. oldal], a Név3 utcai ház eladóit, szemlézte az adományról szóló igazolás a III.r. vádlott által eredetben csatolt borítékát [198/Vá/
25. számú utóirat], majd magát az igazolást is és a 13.Bny.268/
26. számú ügy valamennyi iratát a zár alá vétellel kapcsolatban [225-ös jkv. 19.oldal]. Ezt követően Terhelt3 III.r. vádlott vonatkozásában a bizonyítási eljárást befejezte. [50] Az elkülönítést követően
27. október
28. napján, hat hónapon túli tárgyalási időközre tekintettel megismételte az elsőfokú bíróság azt a tárgyalást, amin az ügyészi perbeszéd a III.r. terhelt vonatkozásában is elhangzott. A perbeszédek és az ügydöntő határozat meghozatala előtt a törvényszék nem nyitotta meg ismételten a bizonyítást Terhelt3 III.r. vádlottnak a bizonyítási eljárás lezárását követően küldött újabb írásbeli nyilatkozata Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 8 ismertetésére, de ezzel a terheltet hátrány nem érte, mivel annak tartalmát az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában teljes terjedelemben előadta [337-es jkv. 3-
29. oldal]. [51] Relatív eljárási hibaként az állapítható meg – a fentebb írtak szerint -, hogy a törvényszék számos tárgyalási napot követően „félbeszakította” a tárgyalást, majd azt későbbi időpontban folytatta. [52] A Be. 518.§

(1)bekezdése szerint a bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig – bizonyítás céljából, vagy más fontos okból – a tárgyalást elnapolhatja. A

(2)bekezdés szerint az

(1)bekezdés esetén a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha – az elnapolás okára tekintettel – kétséges, hogy a tárgyalást hat hónapon belül folytatni lehet. [53] Félbeszakítás a törvény rendelkezéséből következően tehát legfeljebb 8 napra lehetséges, amely határidő többször eltelt a félbeszakított és folytatott tárgyalási napok között. Ez azonban legfeljebb relatív eljárási hibaként értékelhető, mivel hat hónapon belüli napolás esetén ismétlés nélkül folytatható a bizonyítási eljárás. Ezen intézkedésekkel a védelem jogai nem csorbultak. [54] A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság - nagyon aprólékos, minden részletre kiterjedő, a terhelti védekezést is maradéktalanul ellenőrző bizonyítási eljárás során – az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta. [55] Az indokolási kötelezettségét kifejezetten színvonalasan és messzemenően teljestette, amikor az ítélet 13-

1. oldalán a vádlottak vallomásait részletesen összevetette egymással, továbbá a kihallgatott elítéltek és más tanúk nyilatkozataival, az okirati bizonyítékokkal, a lehallgatás anyagával, majd magyarázatát adta, hogy Terhelt3 III.r. terhelt tagadásával szemben miért Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r., illetve Terhelt6 VI.r. volt vádlotttársak, továbbá az okiratok, illetve egyes tanúvallomások és a a zár alá vétel iránt folyt eljárás adataira alapította az ítéleti tényállást. [56] Anélkül, hogy a színvonalas bizonyítékértéklelést a másodfokú bíróság fölöslegesen megismételné, az alábbiakat emeli ki a védő azon alaptalan felvetésére, miszerint Terhelt3 III.r. vádlott bűnösségét semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, sőt azt a bizonyítékok egyenesen cáfolják. [57] Terhelt3 III.r. vádlott védekezésében és az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy a testvérei üzleti ügyeiben semmilyen vonatkozásban nem vett részt, őt a sértettek nem ismerték. Nem járt velük a tanú1nak való találkozókra, mely állítását a telefonja cellainformációi is alátámasztják. Csupán a sértettel való kapcsolatfelvételben volt szerepe a gyülekezeti ismeretség alapján. Azért haragudtak rá a testvérei, mert megpróbálta békíteni őket és nem engedte Terhelt2nak, hogy bántsa Terhelt1t. A II.r. vádlott feljelentésében foglalt rá vonatkozó állítások valótlanok. [58] A győri Vidák-család tagjai, illetve a hozzájuk kapcsolódó és általuk megfélemlített vádlottak; Terhelt4, Terhelt5 és Terhelt6 hamis tartalmú terhelő vallomásai alapján kerültek a testvéreivel együtt a vádlottak padjára, mert valójában a sértettektől származó pénzösszegeket Név6-ék szerezték meg. Ő maga soha nem ment el a testvéreivel az üzleti utakra, a csalásokról utólag szerzett tudomást, pénz tőlük nem kapott, csak a francia pásztoroktól. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 9 [59] Az elsőfokú bíróság az ítélete [78] – [108] bekezdéseiben maradéktalanul megindokolta, hogy a III.r. vádlott tekintetében Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt4 IV.r. és Terhelt6 VI.r. vádlottak vallomásaiból azokat az adatokat vette figyelembe, amelyek egymással, de leginkább az egyéb személyi és okirati bizonyítékokkal is összhangban álltak. Jellemző volt ugyanis, hogy a terheltek a társak felelősségét emelték ki, saját cselekvőségüket pedig kisebbíteni igyekeztek, megfenyegetettségre és félelemre hivatkozva, melyek hátterében családi-üzleti vita, illetve Terhelt2 II.r. vádlott erőszakos magatartása, továbbá a győri Név6 család befolyásolási törekvései jelent meg indokként. [60] Az I-II.r., illetve IV. és VI.r. vádlottak bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította a tanú1 sérelmére megvalósított bűncselekményekben. A III.r. vádlott cselekvőségét a csalási magatartásban már a vádhatóság sem látta bizonyítottnak, ezért csupán a bűncselekményből származó 40 millió forint megszerzésére; a pénzmosás megvalósítására korlátozódott a vád. Ezért nincs is jelentősége annak, hogy a sértett nem ismerte Terhelt3et, illetve a cellainformációk nem igazolták az ő együttes jelenlétét a tanú1 és az I-II-IV.r. vádlottak részvételével lezajlott találkozókon és az ún. „győri pénzosztásoknál”. Megjegyzendő, hogy Terhelt3 III.r. vádlottnak az írásban benyújtott, majd az elsőfokú bíróság előtt utolsó szó jogán előadott nyilatkozatának tartalma igazodott a teljes bizonyítás anyagához, kiterjesztve a védekezést a vádlott-társak alapcselekményeihez való kapcsolódásra is. [61] Az elsőfokú bíróság a tanú1tól megszerzett pénzösszegek időpontjai, az érdektelennek mondható tanúk vallomása (pl. tanú14) alapján, továbbá a III.r. vádlott és a bizonyítottan gépjárművel, ingatlannal gazdagodott családtagjai jövedelmi-vagyoni helyzete tekintetében feltárt objektív adatok alapján azonban minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a terhelt 40 millió forint erejéig részesült a csalásból származó összegből, aminek valós hátteréről tudomással bírt. [62] Terhelt3 III.r. vádlott a
2. június
3. napján tartott bírósági tárgyaláson nyilatkozott részletesen a Cím1 utcai családi ház megvásárlására fordított 40 millió forint eredetéről. Elmondta, hogy ő a pásztoroktól elkérte az igazolást, mert már előtte is kapcsolatban volt ezekkel az emberekkel. Ők korábban albérletben laktak, majd a III.r. vádlott a börtönben megtért, a bibliával foglalkozott. A franciákkal ment a misszióba, bár franciául nem beszél, de a lovárit igen. Ők tudták, hogy albérletben lakik, ezért segítettek neki. Az ügyvédnőt úgy kereste meg, hogy már vitte a borítékot, és még a feljelentés előtt mindenki tudta, hogy hogyan vette meg a házat. Az adományt euróban, készpénzben kapta, mivel az adományozók 5-10-100 eurót adtak, a pénzt úgy kapta meg, hogy személyesen jöttek, és elhozták. Mivel nagy összeg volt átváltotta forintra a Keletinél különböző emberektől, akik nyilván olyan áron vették át, hogy nekik jó legyen. Átgumizta kötegenként az átszámolás után, mert euróban pontosan tudta, hogy mennyi volt. A vallási világszervezet képviselői, akikkel kapcsolatban áll, elhozták külföldről a pénzt, utána meg leigazolták neki az adományt. [63] A III.r. vádlott először azt állította, hogy utána kérte igazolást, miután a zár alá vétel megtörtént. Majd javította magát akként, hogy előtte már volt ilyen papírja, hogy tudja igazolni, miből volt a házvétel [225-ös jkv.
4. oldal] [64] Terhelt3 III.r. vádlott arra is hivatkozott, hogy a Név3 utcai ingatlant a francia egyház, a pásztorok nemcsak megfinanszírozták, hanem a mai napig baráti kapcsolatban van velük, segítik őt, meg a családját [148-as jkv.
5. oldal]. Nem említett azonban egyetlen konkrét nevet, szervezetet, hozzájuk elérhetőségét sem, továbbá a folyamatos segélyezési kapcsolatról Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 10 semmilyen dokumentumot nem mutatott be, ahogyan a ház vásárlásához állítólag adott 136 ezer €-ről sem állt rendelkezésére a felek által aláírt adományozási okirat. [65] Név5 tanú – miután Terhelt3né felmentette a titoktartás alól - elmondta, hogy Terhelt3né megbízásából kereste fel őt Terhelt3 III.r. vádlott a zár alá vétel elrendelése miatt folyamatban volt ügyben. Nem volt írásbeli meghatalmazása, Terhelt3nével személyesen nem is találkozott. Az írásbeli meghatalmazás megadására azért nem került sor, mert Terhelt3né nem ír, nem olvas. Ez felveti azt a kérdést, hogy Terhelt3né miként írta alá az ingatlanra kötött adásvételi szerződést, illetve a nyomozási bíró előtt folyamatban volt ügyben írt beadványait. [66] A tanú a III.r. vádlottal egy utcában lakó édesapja elmondásából értesült arról, hogy Név7-ék a házat a francia pásztorok adományából vásárolt, amely információ nyilvánvalóan a III.r. vádlottól származott. Nem állította, hogy látta a francia nyelvű iratot. [67] A 13.Bny.268/
6. számú nyomozási bírói ügyből kitűnik, hogy a
7. június
8. napján kelt, a zár alá vételt sérelmező panaszbeadványban még nem jelzi Terhelt3né azt, hogy milyen eredetű pénzből vásárolta meg a Név3 utcai ingatlant, csupán arra hivatkozik, hogy megdöbbenve áll az intézkedés elött, mivel semmi köze nincsen a határozatban jelzett személyekhez. A nyomozási bíró zár alá vételt elrendelő
9. június
10. napján kelt
11. számú végzés elleni fellebbezésben,
12. június 28-án hivatkozott először az érintett vagyoni érdekelt, hogy a külföldi egyházak által lakásvásárlásra adományozott összegből származott az ingatlan vételára, melynek igazolására megkereséssel élt a külföldi egyház felé, de a dokumentum még nem érkezett meg. [68] Ebből tényként következik, hogy Terhelt3 III.r. vádlott korábban nem rendelkezett az állítólagos adományról semmilyen okirattal. [69] A fellebbezéshez pótlólag csatolták
13. július
14. napján a francia nyelvű iratot, annak borítékát és ugyanezen a napon készült fordítását másolatban, mely iratokat az elsőfokú bíróság a tárgyaláson ismertetett és ítéletében elemzett. Megalapozottan állapította meg, hogy az irat nem igazolja hitelesen az adományozás tényét. [70] A törvényszék következtetésének helyessége már ránézésre is megállapítható, ezért nem volt szükség a külföldi vallási szervezet megkeresésére, a valódiság alátámasztása végett. Nehéz is lett volna, mivel a feltüntetett nevek és elérési adatok ellentmondásosak, illetve – az interneten is elérhető információk alapján - tévesek az alábbiak szerint: [71] A borítékon Név10 neve szerepel feladóként, cím65 cím megjelölésével. A feladás dátuma
15. június
16. napja. [72] A francia nyelvű irat fejrészében ezzel szemben a Név8 Missziós Központ lelkészi pénzügyi információs központja van feltüntetve, illetve a Név9 Misszó és Név10 lelkész neve, akire utaló kézzel tett aláírás kivehető az irat alján. A Misszió központja azonban nem Település1ban van, hanem a Név11 tó közelében (székhelyének címe: cím63). A Név9 Misszió címeként feltüntetett cím64 viszont egy Település1hoz közeli városban, egy gumiabroncs-szerelő cégnek, illetve egy önkiszolgáló autómosónak a címe. A megadott telefonszámok nem egyeznek a franciaországi telefonszámok szerkezetével, mivel ezek +33 előhívóval kezdődnek. [73] Az iratnak a szöveg feletti részében L’Eglise Település1 – Település1i Egyház szerepel a felekezet megjelölése nélkül. (A református – Réformé kifejezés nincsen sehol feltüntetve az iraton!) A közzétételért felelős személy neve Név11, akinek azonosítható Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 11 aláírása nincs az iraton. A szöveg jelentése: „E célból aláírjuk és igazoljuk, hogy ez a dokumentum bizonyítja, hogy a Település1i francia egyház 386 366 eurós összeggel segített Terhelt3 testvérünknek házat vásárolni kis családja számára.” Itt sem szerepel, hogy ez melyik egyház: római katolikus, református stb. Francia pásztorokról nem esik szó. [74] A szöveg alatti pecséten szereplő adatok: „cím66” semmilyen módon nem kapcsolódnak az előbb írtakhoz. Település3 egy francia város Párizs közelében. A megjelölt címen a Notre-Dame Település3 nevű római katolikus templom és a püspökség székhelye van, de a megjelölt telefonszám valótlan. A Név12 pedig nem személynév, hanem egy olaszországi székhelyű cégnek a neve, amely többek között azonos márkájú kávézó asztalokat gyárt és forgalmaz. A bélyegzőn lévő aláírás olvashatatlan, ahogyan a másik oldalon található két kézjegy sem azonosítható – a Név11 lelkész nevet kivéve - a felsorolt egyéb nevekkel. [75] A francia nyelvű irat keltezésének dátuma
17. április
18. napja. Az ingatlan megvásárlására azonban csak
19. augusztus
20. napján került sor. A kifizetése két részletben – 4 millió forint foglaló és 36 millió forint vételár – történt. Terhelt3 III.r. vádlott nem nyilatkozott arra nézve, hogy az állítólagos adományt készpénzben pontosan mikor, hol és kitől vette át, illetve annak forintra való átváltása mikor történt. A
21. április
22. és augusztus
23. időpontok között került sor viszont tanú1 sértett részéről három pénzátadásra. [76] Az ítélet [61] bekezdése szerint a sértett a Kft
24. számlájáról levéve
25. június 15-én 46.000.000 Ft-ot adott át a sértett Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Váci úti épülete előtt Terhelt1 I.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottaknak készpénzben, majd
26. július 27-én 22.000.000 Ft-ot,
27. augusztus 1-én pedig 38.000.000 Ft-ot ugyanezen a helyszínen, ugyanezen személyeknek adott át tanú1 készpénzben. Ezen események alkalmával Terhelt1 I.r. vádlottat távolról kísérték, mintegy biztosították Terhelt2 II.r. és Terhelt3 III.r. vádlottak is, akikkel a sértett nem találkozott. [77] A III.r. vádlott, felesége Terhelt3né név1 és édesanyja Terhelt3né jövedelmi és vagyoni adatai alapján az ingatlan megvásárlását megelőző öt éven belül nem volt olyan bevétele, amelyből házat vagy gépkocsikat lehetett volna vásárolni, ellenben a III.r. vádlottnak 3 millió forintot meghaladó adótartozása volt. [78] Mindebből az következik, hogy a fenti időpontokban megszerzett pénzösszegekből kaphatta azt a 40 millió forintot Terhelt3 III.r. vádlott, amiből testvérei tanácsára megvette a Név3 utcai házat édesanyja nevére, a bűncselekményi eredet leplezésére. [79] tanú14 tanú vallomása szerint – általa az Név13 Egyházából ismert - Terhelt3nek két járműve volt, egy fehér BMW és egy Audi. Mind a két autó az ő nevén volt, de az adásvételkor nem volt jelen. Nem kapott ezért semmilyen ellenszolgáltatást, neki Terhelt3 azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy tartozásai voltak, emiatt lefoglalásra kerülhetnek az autók, ezért előnyösebb, ha az ő nevére kerülnek. Az autókat Terhelt3 III.r. vádlott választotta ki, ő is fizette ki és a tanú az Audi adásvételi szerződését sem írta alá. [80] A tanú 2016-tól kezdve a Terhelt1 I.r. vádlottal tervezett közös vállalkozásra tekintettel, tanú15 élettársával együtt több ingatlant és felső kategóriás gépjárművet is a „nevére vett” színlelt szerződéssel, mely ingatlanokat az I.r. vádlott és családja, illetőleg egy VW Passat személygépkocsit ifj. Terhelt1 használtak. Terhelt3 III.r. vádlottnak a bátyjára tekintettel tette meg a fenti gesztust a két gépkocsi tekintetében. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 12 [81] A tanú azt is mondta, hogy szerinte Terhelt3 nagyon befolyásolható, nem is érti, hogy mi történik körülötte, megy azután, amit testvérei Terhelt1 és Terhelt2 mondanak neki. Terhelt3 ezt a kijelentést nem cáfolta meg. [82] A III.r. vádlott által is tudottan bűncselekményi eredet leplezését bizonyítja a
28. december 11-én készült rendőri jelentés, mely azt tartalmazza, hogy a Cím1 u.
29. szám alatt a rendőrök csengetésére Terhelt3né név1, azaz a III.r. vádlott felesége nyitott ajtót, aki azt mondta azonban, hogy ő nem lakik ezen a helyen csupán látogatóban van, tekintettel arra, hogy a ház id. Terhelt3né, azaz III.r. vádlott és bűntársai édesanyja. Ekkor a ház udvarán a rendőri jelentés szerint az szám3 forgalmi rendszámú Audi Q7 fehér színű gépjármű parkolt, melynek üzemben tartója Terhelt3né, a III.r. vádlott felesége, a tulajdonosa pedig tanú
30. Ez a gépkocsi
31. augusztus
32. napján került Név1hoz, mely időpont ugyancsak azon pénzátadások dátumához közeli, amikor - Terhelt4 IV.r. vádlott és Terhelt2 II.r. vádlottak elfogadott vallomásai szerint - Terhelt3 III.r. vádlott a testvéreit elkísérte Budapestre. [83] Az ingatlan eladói tanú7, tanú8 és tanú9 tanúk elmondták, hogy Terhelt3né az adásvételi szerződés megkötése előtt nem is látta a házat. Mindent a III.r. vádlott intézett, felesége kíséretében. [84] Az ingatlant valójában nem a szerződés szerinti vevő használta. Terhelt3né a zár alá vétel iránti eljárásban a cím67 lakcímen szerepelt, nevében a III.r. vádlott levelezett a bírósággal, aki sajátjaként a cím
33. szám alatti címet jelölte meg a nyomozás során. [85] A kifejtettekből következik, hogy Terhelt3 III.r. vádlott minden kétséget kizáróan a tanú1 sérelmére a testvérei és a IV.r. vádlott által elkövetett csalás bűncselekményéből származó 40 millió forintot megszerzett és azt saját vagyona gyarapítására használta fel. [86] Az elsőfokú bíróság a törvényesen beszerzett bizonyítékok logikus és teljes körű értékelésével – a védelem állításaival ellentétben - megalapozott tényállást állapított meg. [87] A védelmi jogorvoslat írásbeli indokolásába foglaltak valójában a bizonyítékok felülmérlegelését célozzák, ami a fellebbezési szakban kizárt, mert ha a tényállás megalapozott, még a felmentő határozat érdekében sem lehet eltérő tényállást megállapítani, pusztán a bizonyítékok eltérő értékelésével [BJD
34. 8377., Kúria Hkf.l.1 86/2021/12.]. [88] A Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint, az iratok tartalma alapján, csupán az alábbi helyesbítéseket kell tenni: [89] A személyi körülmények körében, a [17] bekezdésben kell feltüntetni a jogi indokolás [136] bekezdésében foglaltakat, miszerint Terhelt3 III.r. vádlott az üzembentartója

1. szeptember 9-től az szám4 forgalmi rendszámú BMW típusú gépjárműnek, mely a nyilvántartás szerint tanú14 tulajdonában van. [90] Terhelt3 III.r. vádlott felesége név1 az üzembentartója
2. augusztus 17-től az szám1 forgalmi rendszámú Audi Q7 típusú személygépjárműnek, melynek tulajdonosa tanú
3. A gépkocsi a III.r. vádlott házastársától lett lefoglalva. [91] A III.r. vádlott egészségi állapota megromlott, magasvérnyomás és más betegségekben szenved. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 13 [92] Az ítélet [18] bekezdésében pótolni kell, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság 7.B.435/2014/
4. ítéletében elbírált bűncselekmények 2013-ban megvalósított társtettesként megvalósított rablás bűntette és 2 rb bűnsegédként elkövetett lopás bűntette volt. A III.r. vádlottal szemben a bíróság 475.000 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt. Az 5 év szabadságvesztés büntetésből a III.r. vádlott
5. szeptember
6. napján szabadult feltételesen, azt
7. december
8. napján kell kitöltöttnek tekinteni. [93] Terhelt3 III.r. vádlottat jelen eljárás hatálya alatt a Székesfehérvári Járásbíróság a
9. december
10. napján kelt és jogerős 1.B.59/2019/
11. számú ítéletével a
12. november
13. napján bűnsegédként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 1 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte. [94] Az így kiegészített és pontosított tényállás immár teljesen megalapozott és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a másodfokú elbírálás során is irányadó volt. [95] A helyes tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a III.r. vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekmény minősítése is megfelel az anyagi jog szabályainak. [96] Az időbeli hatály vizsgálata körében indokoltan vette alapul az elbíráláskor hatályos Btk. szabályait. [97] A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba. A súlyosító körülmények közé tartozik, hogy jelen büntetőeljárás megindulását követően elkövetett újabb bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen marasztalta. [98] A többszörösen büntetett előéletű III.r. vádlottal szemben a bűnösségi körülmények figyelembevételével alkalmazott joghátrány a Btk. 79.§-ában foglalt büntetési céloknak megfelel, szükséges és méltányos is, annak további enyhítése nem indokolt. [99] A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését a személyi körülmények; főként a III.r. vádlott kiskorú gyermek vonatkozásában fennálló eltartási kötelezettsége és igazolt betegségei alapozzák meg. [100] A Btk. 102.§

(1)bekezdésében írt, a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli előzetes mentesítés lehetőségét a másodfokú bíróság kötelezően vizsgálta a 8/2015. (IV. 17.) AB határozat előírásai szerint és azt állapította meg, hogy erre a kedvezményre a III.r. vádlott kedvezőtlen előélete és az elkövetés körülményei miatt nem érdemes. [101] Az elsőfokú bíróság Terhelt3 III.r. vádlott vonatkozásában a Btk. 74.§

(1)bekezdés a/ és d/ pontja, illetve

(2)bekezdése alkalmazásával törvényesen rendelt el vagyonelkobzást a bűncselekményből származó 40 millió forint erejéig, melynek fedezete a készpénz helyébe lépett, névleg Terhelt3né tulajdonát képező ingatlan. A III.r. vádlott által felajánlott bizonyítási eszközt a törvényszék nem fogadta el az ingatlanra fordított pénzösszeg legális eredetének alátámasztására. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II 14 [102] A gépjármű-nyilvántartás adatai alapján azonban az is egyértelműen kitűnik, hogy ugyanezen időszakban vásárolta a III.r. vádlott a tanú14 tanú nevére került, de Terhelt3 felesége, név1 által üzembentartóként birtokolt és használt szám1 forgalmi rendszámú Audi Q7 típusú személygépkocsi is. A terhelt és családja jövedelmi-anyagi helyzete alapján a gépkocsi vételára sem származhatott más forrásból, mint az I-II. és IV.r. vádlottak által elkövetett bűncselekményből megszerzett összegből. [103] A vagyonelkobzás célja, hogy a bűncselekmény elkövetése útján szerzett vagyont vonja el. A Btk. 74.§

(1)bekezdés a/ pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. A d/ pont szerint arra vagyonra is, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett. A

(2)bekezdés értelmében vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni. Ezen a jogcímen van helye tehát a vagyonelkobzásnak a gépjárműre, melyet a hatóság lefoglalt és bűnjelként kezel. [104] A vagyonelkobzásra tekintettel a másodfokú bíróság mellőzte a gépjármű és tartozékai lefoglalásának megszüntetésére, kiadására, illetve a bűnügyi költség biztosítása céljából való visszatartására vonatkozó rendelkezést. [105] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [106] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszék 2024. október 17. napján kihirdetett 17.B.14/2021/337. számú ítéletét Terhelt3 III.r. vádlott vonatkozásában a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt módon megváltoztatta, egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta a fejrészben szereplő tárgyalási napok, a vagyonelkobzás fedezetéül szolgáló ingatlan és a III.r. vádlott személyi adatainak Be. 561.§

(1)bekezdése, illetve

(2)bekezdés b/ pontja alkalmazásával. [107] A másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség viseléséről történt rendelkezés a Be. 574.§

(1)bekezdésén és a 613.§

(1)bekezdésén alapszik. Győr,

1. március
2. dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke dr. Vajda Edit sk. előadó bíró dr. Varga Gábor sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és a Székesfehérvári Törvényszék
3. október
4. napján Terhelt3 III.r. vádlott vonatkozásában kihirdetett 17.B.14/2021/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. március
7. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.139/2024/10/II Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke 15