← Magyarország

Kpkf.40606/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [15] Hatálytalan fellebbezés nyomán a másodfokú eljárás nem indulhat meg. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VII.40.606/2021/

  1. Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Az I. rendű felperes: felperes1 cím1 Az I. rendű felperes képviselője: jogi képviselő1 ügyvéd cím2 A II. rendű felperes: felperes2 cím3 A II. rendű felperes képviselője: Dóczi Tamás Ügyvédi Iroda, ügyintéző: jogi képviselő2 ügyvéd cím4 jogi képviselő3 ügyvéd cím4 Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság cím5 Az alperes képviselője: Dr. Virágh Norbert kamarai jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott D.887/23/
  2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 18.K.707.954/2020/
  3. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: az I. rendű felperes (
  4. sorszám alatt) Rendelkező rész Kúria VII.Kpkf.40.606/2021/2/I 2 A Kúria a Fővárosi Törvényszék 18.K.707.954/2020/
  5. számú végzését megváltoztatja, és megállapítja, hogy az I. rendű felperes ítélet elleni fellebbezése hatálytalan, egyúttal az iratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Kúria a
  6. november 25-én kelt Kfv.II.37.432/2020/
  7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
  8. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  9. §

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [2] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a 2021. május 14-én kelt 5. sorszámú ítéletével a régi Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján az alperes határozatát részben megváltoztatta, és az I., valamint a II. rendű felperesekkel szemben kiszabott bírságot 2.000.000 - 2.000.000 forintra mérsékelte, ezt meghaladóan a kereseteket elutasította. Rendelkezett a peres eljárás során felmerült perköltség és illeték viseléséről. [3] Az ítélet ellen az I. és a II. rendű felperesek fellebbezést jelentettek be. Az I. rendű felperes
  1. sorszámú fellebbezését jogi képviselője a P23-20-02 számú, „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” elnevezésű nyomtatvány használatával terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
  2. június 15-én kelt, fellebbezett végzésével az I. rendű felperes ítélet elleni fellebbezését visszautasította. [5] Végzését a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1)bekezdés d) pontjára alapította. Indokolásában felhívta a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
  2. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) egyes rendelkezéseit. Rámutatott, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a fellebbezés előterjesztésére P20-20-01 számon, „Űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” elnevezéssel rendszeresített formanyomtatványt. Megállapította, hogy az I. rendű felperes az ítélet elleni fellebbezését nem ezen az űrlapon, hanem más nyomtatványon terjesztette elő, a fellebbezés benyújtására rendszeresített és közzétett űrlap elérhetetlenségére nem utalt. Mindezekre tekintettel az elektronikus ügyintézésre köteles I. rendű felperesi jogi képviselő elektronikus Kúria VII.Kpkf.40.606/2021/2/I 3 úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő az ítélet elleni fellebbezését. Hivatkozott a Kúria Kpkf.V.40.100/2020/
  3. és Kpkf.VI.39.368/2021/
  4. számú végzéseire. A fellebbezés [6] Az I. rendű felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az ítélet elleni fellebbezése érdemi elbírálását és az illetékfizetési kötelezettsége alóli mentesítését kérte. [7] Jogi álláspontja szerint a fellebbezés visszautasítása sérti a Kp.
  5. §
(1)bekezdését, mert a Kp. csak a
  1. január 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban alkalmazandó. A jelen perben pedig a keresetlevelét még 2017ben terjesztette elő. Továbbá, a fellebbezés visszautasítására azért sem volt törvényes lehetőség, mert a bíróságnak törekednie kell a helyes jogalkalmazáshoz szükséges tényállás megállapítására. Az iratokból megállapítható mindaz, amit az ítélet elleni fellebbezésében a személyes illetékmentességével kapcsolatban előadott, ennek a ténynek a figyelembevétele kötelező, mindenkivel szemben hatályos. Felhívta a figyelmet az ún. irányár alkalmazhatatlanságára is. [8] A II. rendű felperes és az alperes a fellebbezésre nem tettek észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [9] Az I. rendű felperes a fellebbezésében alappal hivatkozott a Kp.
  2. §
(1)bekezdésének megsértésére. Miután a per 2018. január 1-jét megelőzően előterjesztett keresetlevél alapján indult, így a Kp. és azon keresztül az új Pp. szabályainak alkalmazására nem kerülhetett sor. Az E-ügyintézési tv.-t azonban ebben az eljárásban is alkalmazni kell. [10] A jelen perben alkalmazandó régi Pp. 340/B. §
(1)bekezdése folytán irányadó 394/C. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében, ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére. A 394/G. §
(6)bekezdés első mondata szerint az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt – ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít – űrlapon kell előterjesztenie. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 75/C. §
(2b)bekezdése szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztése esetére (…) űrlapot rendszeresíthet. Ha az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie. Az E-ügyintézési tv. 9. §
(5)bekezdése alapján, ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – a törvényben meghatározott és a
(4)bekezdésben foglalt esetek kivételével – hatálytalan. [11] A perbeli esetben az I. rendű felperes a fellebbezésében azt az elsőfokú bíróság által is megállapított tényt nem vitatta, hogy jogi képviselője az ítélet elleni fellebbezését ugyan elektronikus úton, de nem az Országos Bírósági Hivatal elnöke által erre rendszeresített Kúria VII.Kpkf.40.606/2021/2/I 4 P20-20-01 számú, „Űrlap fellebbezés/bírósági meghagyással szemben ellentmondás előterjesztéséhez” elnevezésű formanyomtatványon, hanem a P23-20-02 számú, „Űrlap egyéb beadvány benyújtásához” elnevezésű nyomtatvány használatával – azaz nem a jogszabályban meghatározott módon – terjesztette elő. Nem hivatkozott arra sem, hogy a perbeli esetben a vele szembeni hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását kizáró, különösen valamely, az Eügyintézési tv. 9. §
(4)bekezdése szerinti ok állna fenn, a jogszabályban meghatározott módon történő benyújtásnak akadálya lett volna. Az I. rendű felperes tehát a fentebb írt jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, amelynek jogkövetkezményét viselni köteles. [12] Miután a perbeli ügyben a Kp. szabályai nem alkalmazhatók, így a fellebbezés visszautasítására sem kerülhetett sor a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontjára alapítottan, így az elsőfokú bíróság által hivatkozott kúriai gyakorlat sem mérvadó. Azonban a Kúria a Kpkf.V.40.410/2020/
  1. számú határozatában – egy ugyancsak a régi Pp. hatálya alá tartozó ügyben – rámutatott: ilyen körülmények között a fellebbezés hatálytalannak minősül, mivel a jogszabályban foglalt követelménynek nem felel meg [E-ügyintézési tv.
  2. §
(5)bek.]; hatálytalan fellebbezés nyomán pedig a másodfokú eljárás nem indulhat meg. Ezért a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a régi Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatva – a hivatkozott üggyel azonosan – az I. rendű felperes ítélet elleni fellebbezésének hatálytalanságát állapította meg, egyúttal az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte. [13] A jelen másodfokú eljárás tárgyát kizárólag az elsőfokú bíróság I. rendű felperes ítélet elleni fellebbezését visszautasító végzésének jogszerűsége képezte, ezért a végzés elleni fellebbezésben a per érdemét érintően előadottak kapcsán a Kúria nem foglalhatott állást. [14] Az elsőfokú bíróságnak a továbbiakban a II. rendű felperes ítélet elleni fellebbezését kell megvizsgálnia, és annak alapján a szükséges intézkedéseket megtennie [régi Pp. 235. §
(2)bek.,
  1. §, illetve
  2. §
(1)bek.]. A döntés elvi tartalma [15] Hatálytalan fellebbezés nyomán a másodfokú eljárás nem indulhat meg. Záró rész [16] A Kúria a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a régi Pp. 257. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül határozott. [17] A felek a másodfokú eljárásban költséget nem igényeltek, ezért e körben a Kúriának a régi Pp. 77-
  1. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [18] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (Itv.)
  3. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentes. [19] A Kúria által hozott határozat elleni felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja kizárja. Kúria VII.Kpkf.40.606/2021/2/I 5 Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Dr. Varga Zs. András s.k. Remes Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Gábor előadó bíró s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.