A határozat elvi tartalma: Amennyiben a Kp. 118. §
(1)bekezdésében megjelölt valamely befogadási ok nem áll fenn, a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Amennyiben az a jogvita tárgya, hogy a bíróság jól értelmezte-e a határozat indokolásának terjedelmére vonatkozó eljárási szabályokat, az erre történő hivatkozás nem lehet az alapvető eljárási szabálysértésen nyugvó befogadás alapja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.090/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: Dr. Papp P. Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Papp P. Gábor ügyvéd) (Cím3) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 Az alperes képviselője: 2 dr. Éger Melinda kamarai jogtanácsos (Cím1) A per tárgya: jogszerűsége vizsgálata végrehajtási eljárásban hozott végzés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért határozat: Veszprémi Törvényszék 2.K.700.611/2025/18/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A közigazgatási jogvita előzménye, hogy a felperes nem tett eleget az építésügyi hatóság bontásra kötelező határozatának, mely a helység1 szám hrsz-ú ingatlanokon meglévő kapuzatra újonnan épített 8 zsalukősor, új tetőszerkezet, valamint a kapuzat építmény mellé bővítményként épített új porta épület elbontására őt kötelezte. Ezért az építésügyi hatóság, mint behajtást kérő, megkereséssel fordult a NAV Fejér Megyei Adóigazgatóságához, meghatározott cselekmény végrehajtása iránt. [2] Az elsőfokú adóhatóság több alkalommal ellenőrizte a felperes számára előírt bontási kötelezettség önkéntes teljesítését, és miután megállapította, hogy a felperes a kötelezettségének nem tett eleget, két alkalommal is eljárási bírság kiszabására került sor a felperessel szemben. Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 3 [3] A felperes azonban továbbra sem tett eleget bontási kötelezettségének, ezért az elsőfokú adóhatóság
- április 17-én kelt 1733695055 iktatószámú végzésében az elvégzendő bontási cselekmény hatósági úton történő végrehajtásában közreműködő szervezetnek rendelte ki – a bontásra adott árajánlatok közül a legalacsonyabb árajánlatot adó – cég1-t. Az elsőfokú adóhatóság végzése tartalmazta a kirendelés alapján a közreműködő részéről elvégzendő feladatokat, és azt is, hogy az előzetesen adott árajánlat alapján a közreműködés díja bruttó 2.667.000 Ft. [4] Az elsőfokú végzéssel szemben felperes részéről előterjesztett fellebbezést az alperes bírálta el, és
- június 18-án kelt 1684027288 iktatószámú végzésével az elsőfokú végzés rendelkező részét az adós személye és adóazonosító száma megjelölésének kiegészítése mellett helyben hagyta. Az alperes döntése az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
- évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
- §
(1)és
(6)bekezdésein, 29. §
(1)bekezdésén, 122. §
(1),
(2)és
(6)bekezdésén alapult. A végzés indokolása tartalmazta, hogy az elsőfokú adóhatóság a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas, a vármegye területén munkavégzést vállaló közreműködő szervezetek mindegyikét ajánlattételre hívta fel a névjegyzékében szereplők közül, és megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság kellő részletességgel ismertette, hogy miért a közreműködő ajánlata minősült a legmegfelelőbbnek. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] A felperes az alperes döntését keresettel támadta, amelyet a Veszprémi Törvényszék alaptalannak talált, ezért azt a 2.K.700.611/2025/18/II. számú ítéletével elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [6] A bíróság megállapította, hogy az alperes a számára döntéshozatalhoz szükséges valamennyi releváns adatot feltárta, a meghozott döntésnek az adóigazgatásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az Avt. vonatkozó rendelkezése szerint jogi indokát adta, az alperes eljárása jogszerű volt. [7] Az indokolás szerint a felperes keresetében alaptalanul állította az Air.
- §
(1)bekezdése és Air. 73. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltak megsértését, ugyanis az alperes végzése
- oldalán rögzítette, hogy az elsőfokú adóhatóság a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas, vármegye területén munkavégzést vállaló közreműködő szervezetek mindegyikét ajánlattételre hívta fel a közreműködő szervezetek közül. A jogszabályi rendelkezések nem kötelezik az adóhatóságot, hogy a közreműködő szervezetek kirendeléséről szóló végzésben megjelölje név szerint az összes felhívott szervezetet. Rámutatott arra, hogy az adóhatóság adótitkot, üzleti titkot sértene, amennyiben a kirendelő végzés tartalmazná a beérkezett ajánlati árakat. Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 4 [8] Az elsőfokú bíróság hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.3036/2025/
- (helyesen: 35.303/2021/5.) ítéletének [26] bekezdésére is, mely az Avt.
- §
(6)bekezdését értelmezte, mely szerint a kijelölő végzés csak az Avt. 123. §
(6)bekezdésében megjelölt tényállási elemek tekintetében vitatható. [9] Az ítélet indokolása szerint a felperes keresetében alaptalanul állította az Avt. 124. §
(4)bekezdése sérelmét, ugyanis az itt szabályozott, kizárólag adós által elvégezhető cselekménynek az a típusú cselekmény minősül, amely közvetlenül az adós személyéhez kötött, amelyet az adós személyében rejlő okból kizárólag ő tud elvégezni – ugyanakkor a jogvitához kapcsolódó bontási tevékenységet bármely építési vállalkozó el tudja végezni. E körben irányadónak tekintette a Kúria Kfv.VI.35.014/2023/7. számú ítéletben elfoglalt jogértelmezést, amelyben a Kúria azonos felek között hasonló tényállás mellett ugyanezt a jogsérelmet vizsgálva kifejtette, hogy az Avt. 124. §
(4)bekezdés alkalmazása nem indokolt, mert az elrendelt bontási munkák a főépületet és az ott elhelyezett ellátásra szoruló személyeket nem érinti. [10] Az ítélet indokolása szerint a felperes
- július 02-án tett bejelentésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy időközben a bontási tevékenység egy részének önként eleget tett, ugyanis jelen jogvita tárgya a
- június 18-án kelt alperesi végzés jogszerűségének megítélése, ebből következően az azt követően bekövetkezett körülményeknek nincs hatása a végzés jogszerűsége megítéléséhez. A felülvizsgálati kérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjára hivatkozással kérte. [12] A joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt azért tartotta indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróságok gyakorlata széttartó, e körben a Veszprémi Törvényszék azonos tényállás mellett meghozott 13.K.700.619/2025/11. számú ítéletére hivatkozott, állítva, hogy az elsőfokú bíróság megállapította ítéletében, hogy „az indokolási kötelezettség (Air. 73. §
(1)bekezdés c) pont) sérelmével jár az, hogy a közreműködő kirendeléséről szóló végzés nem tartalmazza valamennyi ajánlatot adó megnevezését, illetve az ajánlatok tartalmát”. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára alapított befogadási kérelme kapcsán az Air. 1. §, 2. §, Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés, Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdés, és
(7)bekezdésre hivatkozott, állította, hogy eljárási jogai sérültek azáltal, hogy a végzés indokolása minden releváns információt nem tartalmazott az ügyre vonatkozólag, álláspontja szerint ugyanis az összes ajánlattevő által adott ajánlatnak a végzésben kellett volna szerepelnie, ezáltal a bíróság döntése elzárta a felperest a hatékony jogorvoslati joga gyakorlásától. Az Air. 73. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt indokolási kötelezettség és az Air. 58. §
(1)bekezdésben foglalt tényállás tisztázási kötelezettség az eljárási joga sérelmét is jelenti. Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 5 [14] Álláspontja szerint állást kell foglalnia a Kúriának arról, hogy az Avt. 123. §
(9)bekezdése szerinti legmegfelelőbb ajánlat hogyan értelmezendő, illetve egységesíteni kell a gyakorlatot abban a kérdésben, hogy az Avt. 123. §
(5)bekezdése és az Air. 73. §
(1)bekezdés c) pontja figyelembevételével a kijelölő végzésnek tartalmaznia kell-e valamennyi felkért közreműködő nevét vagy elegendő csak a legalacsonyabb ajánlatot adó közreműködő feltüntetése. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételi nem állnak fenn az alábbiak miatt. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [18] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdés rendelkezései köré tartozik, azaz a felülvizsgálati kérelem befogadását és annak érdemi elbírálását megalapozza. A Kúria rámutat arra is, hogy a befogadásról szóló döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, s hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 6 konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetőség. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának kérdését a felperes által megjelölt befogadási okok sorrendjében vizsgálta. [20] A joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a Kúria akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fent. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel pedig a felülvizsgálati kérelem akkor kerül befogadásra, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.35/542/2021/2, Kfv.37.2025/2021/2). [21] A felperes részéről hivatkozott, alsóbb fokú bíróságok közötti széttartó gyakorlatra alapítottan azért nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, mert a Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, Veszprémi Törvényszék 13.K.700.619/2025/13. számú ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem eredményeként indult, Kfv.VI.35.006/2026. ügyszám alatti felülvizsgálati eljárásban a Kúria 2026. április 30-án meghozott ítéletével a Veszprémi Törvényszék hivatkozott ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetének az elutasításáról rendelkezett. Miután a Kfv.VI.35.006/2026. számú ügyben és jelen felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó jogkérdés azonos – azaz, hogy az Avt. 123. §
(5)bekezdés és Air. 73. §
(1)bekezdés c) pontja figyelembevételével a kijelölő végzés indokolásának kötelező tartalmi eleme-e valamennyi felkért közreműködő neve és ajánlata megjelölése – s miután a Kúria ebben a jogértelmezési kérdésben
- április 30-án meghozott ítéletével döntött, a joggyakorlat további egységesítése nem indokolt. [22] A Kúria emellett rámutat arra is, hogy irányadónak tartja a Kúria Kfv.35.303/2021/
- számú ítélete értelmezését is az Avt.
- §
(6)bekezdése körében, mely szerint meghatározott cselekmény végrehajtása esetén csak az Avt. 123. §
(6)bekezdésében szereplő tényállási elemek körében van helye vizsgálatnak. [23] A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadás indokoltságára is. [24] A felülvizsgálati kérelem az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként Avt. 123. §
(5)bekezdése és az Air. 73. §
(1)bekezdés c) pontja megsértése hivatkozott, a Kúria azonban rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi kérdése, hogy az Avt. 123.§
(5)bekezdését hogyan kell értelmezni. Az Avt. 123. §
(5)bekezdése szerint az Állami Adó- és Vámhatóság a beérkezett ajánlatok alapján végzéssel azt az ajánlatot adó szervezetet jelöli ki cselekmény elvégzésére, amelyik ajánlat alapján a meghatározott cselekmény végrehajtása az adós számára a legkisebb költség felszámításával jár. A végzésnek tartalmaznia kell a kijelölő szervezetet, és a közreműködés várható díját is. Az Air. 73. §
(1)bekezdése pedig az Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 7 adóhatóság döntésének kötelező tartalmi elemeit rögzíti, a c) pont szerint az indokolásban kell rögzíteni a megállapított tényállást, az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, a mérlegelést, az ügyintézési határidő leteltének napját, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölését. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az Air. 73. §
(1)bekezdés c) pontja, avagy az Avt. 123. §
(5)bekezdése sérelmével jár-e és az, hogy az összes ajánlattevő és az összes ajánlattevő által adott ajánlat nem szerepelt a felülvizsgálni kért végzés indokolásában, az ügy érdemére tartozó, tehát nem a felperes önálló eljárásjogi jogsérelmével összefüggő kérdés, így ez a hivatkozás a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozhatja meg. [25] A fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] Amennyiben a Kp. 118. §
(1)bekezdésében megjelölt valamely befogadási ok nem áll fenn, a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. [27] Amennyiben az a jogvita tárgya, hogy a bíróság jól értelmezte-e a határozat indokolásának terjedelmére vonatkozó eljárási szabályokat, az erre történő hivatkozás nem lehet az alapvető eljárási szabálysértésen nyugvó befogadás alapja. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján az eljárás illetékmentes volt. [30] A Kúria végzésével szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja, míg a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Tóth Kincső s.k. Kúria I.Kfv.35.090/2026/2 8 a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kalas Tibor s.k. bíró