Gfv.30103/2022/3 – Kúria

(3)bekezdése – amely szerint a polgári jogi igény érvényesítésének feltétele a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes döntése, amely alól nem jelent kivételt a továbbiakban az az eset, ha a közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény alapja európai uniós forrásból nyújtott támogatási jogviszony – csak a Mód

1. tv. hatálybalépését követő igényérvényesítés, azaz
2. január
3. után indult szabálytalansági eljárás esetén alkalmazandó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.103/2022/
4. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Prekub Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Prekub János ügyvéd) Az alperes: Technológiai és Ipari Minisztérium (korábbi elnevezése: Innovációs és Technológiai Minisztérium) Az alperes képviselője: Dr. Kőnig Dorottya kamarai jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési jogsértésre alapított igénnyel kapcsolatos megállapítási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 4.Gf.75.453/2021/
5. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság, 6.P.20.853/2020/
6. számú ítélet Rendelkező rész Kúria VI.Gfv.30.103/2022/3 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes teljes személyes illetékmentessége folytán meg nem fizetett 740.900 (hétszáznegyvenezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint kedvezményezett és a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság (a továbbiakban: Irányító Hatóság) képviseletében eljáró Közreműködő Szervezet (Magyar Államkincstár Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Igazgatósága) 2017 májusában két támogatási szerződést kötött, amelyek alapján a felperes 100%-os intenzitású, esetenként 40 millió Ft összegű európai uniós támogatást nyert, egyrészt „Idősek klubjának felújítása, eszközbeszerzése", másrészt „Óvodafejlesztés C....... községben" támogatási célokra. A támogatások felhasználására a felperes mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló
7. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezései alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le. [2] A közbeszerzési eljárások vonatkozásában a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/
8. (XI. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírt utóellenőrzés alapján az Irányító Hatóság
9. szeptember 27-én szabálytalansági eljárást indított mindkét projekt vonatkozásában. Mindkét eljárást „szabálytalanság történt" megállapítással zárta le a
10. november 10-én, illetve
11. november 12-én kelt döntéseivel. Jogkövetkezményként az egyik projekt vonatkozásában 3.800.000 forint, a másik esetén 3.609.999 forint összegű pénzügyi korrekciót, vagyis támogatás elvonást állapított meg. [3] A felperes mindkét döntés ellen jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. A jogorvoslati kérelem elbírálására az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztérium, az alperest vezető miniszter rendelkezett hatáskörrel. A miniszter nevében és megbízásából eljárt helyettes államtitkár a
12. január 10-én meghozott döntéseivel a szabálytalansági döntéseket és azokban meghatározott jogkövetkezményeket helybenhagyta. [4] A felperes
13. február 20-án az általa beszerzett közbeszerzési jogi szakvéleményre alapozva kérelmet intézett a jogorvoslati kérelmet elbíráló helyettes államtitkárhoz, amelyben a korábbi jogorvoslati eljárást érintő eljárási hibára hivatkozással a szabálytalansági döntéseket jóváhagyó jogorvoslati döntések megváltoztatását kérte. A helyettes államtitkár a felperes kérelmeit újabb jogorvoslati kérelemnek minősítette és Kúria VI.Gfv.30.103/2022/3 3 elutasította azzal, hogy a szabálytalansági döntés ellen csak egy alkalommal lehet jogorvoslati kérelemmel élni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a felperes ellen a Kbt.
14. §

(3)bekezdésébe foglalt rendelkezés megsértésével érvényesített polgári jogi igényt a támogatás pénzügyi korrekciójával. Többek között arra hivatkozott, hogy a

1. november 10-én elsőfokon lezárt szabálytalansági eljárás még nem ütközött az akkor hatályos Kbt.
2. §

(3)bekezdésébe, azonban a jogorvoslati eljárásban

1. január 10-én meghozott döntés már igen, mivel a
2. január 1-jén hatályba lépett jogszabálymódosítások és annak átmeneti szabályai alapján az alperesnek kezdeményeznie kellett volna a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, e célból a jogorvoslati eljárás felfüggesztésének lett volna helye, azonban ezt az alperes elmulasztotta. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét – részben eltérő indokolással – helybenhagyta. [9] A felülvizsgálati kérelemmel érintett körben azt vizsgálta, hogy az alperes megvalósította-e a felperes által állított jogsértést a szabálytalansági eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslati kérelem elbírálása során. Rögzítette, a közbeszerzésekről szóló
3. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló
4. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód
5. tv.)
6. §-a értelmében a Kbt.
7. § módosított

(3)bekezdése már nem tartalmazza azt a rendelkezést, hogy európai uniós forrásból nyújtott támogatás esetén a támogatási jogviszony alapján a közbeszerzési jogsértéssel összefüggésben felmerült vagyoni igény érvényesítésének nem feltétele a jogsértés Közbeszerzési Döntőbizottság (illetve bíróság) általi jogerős megállapítása. A Mód3. tv. 64. §

(2)bekezdése és 68. §

(2)bekezdése szerint a Mód

1. tv. által megállapított Kbt.
2. §

(3)bekezdés rendelkezéseit a (

1. január 1-jén történt) hatálybalépését követő igényérvényesítésekre kell alkalmazni. Ezzel nem rendelkezik ellentétesen a jogalkotásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
3. §

(1)bekezdés b) pontja, mivel aszerint jelen esetben a Mód

1. tv. eltérő rendelkezése az irányadó. [10] A másodfokú bíróság megállapította, igényérvényesítésnek – nyelvtani értelmezéssel – a szabálytalansági eljárás megindítása minősül, az abban hozott döntés ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem funkciójánál fogva nem tekinthető önálló, új igényérvényesítésnek, hanem a szabálytalansági eljárás mint igényérvényesítés része. Ezt támasztja alá a Kbt.
2. §

(3)bekezdésének a módosítás előtti megszövegezése is, amely igényérvényesítésként a Kúria VI.Gfv.30.103/2022/3 4 támogatási jogviszony alapján a közbeszerzési jogsértéssel összefüggésben felmerült vagyoni igény érvényesítését határozza meg. [11] Helyesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy nem áll fenn az alperesnek a felperes által állított, a jogorvoslati kérelem elbírálása során megvalósított jogsértése, az, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nélkül járt el, mert ez a rendelkezés a jogorvoslati kérelem elbírálása során nem volt alkalmazandó. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés hozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet a Kbt. 177. §

(3)bekezdésébe, a Mód

1. tv.
2. §-ába,
3. §

(2)bekezdésébe, 68. §

(2)bekezdésébe, a Jat. 15. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjába, valamint a Korm. rendelet 166. §-ába, 172. §

(8)bekezdésébe és

1. §-ába ütközik. [13] A felperes érdemben arra hivatkozott, a felülvizsgálati eljárásban az eldöntendő jogkérdés az, hogy mit kell igényérvényesítésnek tekinteni, amelyhez a Mód
2. tv. alkalmazását az átmeneti rendelkezés kötötte. Az eljárt bíróságok igényérvényesítésnek a szabálytalansági eljárás kezdetét tekintették, ezzel szemben a felperes jogi álláspontja szerint a kérdés eldöntéséhez nem elegendő az egyszerű nyelvtani értelmezés, hanem az ehhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése szükséges, annak figyelembevételével, hogy polgári jogi igényről van szó. Utalt e körben a Ptk. Nagykommentárjára, amely szerint „a jog igény-helyzete a kikényszeríthetősége". A felperes kifejtette, az el nem bírált igény nem végrehajtható. A szabálytalansági eljárás megindítása formál-logikai alapon nem vonható az igényérvényesítés jogi fogalma alá, hiszen annak alapja a felmerült szabálytalansági gyanú, azonban a gyanú igénnyé csak akkor válhat, ha az erre hatáskörrel rendelkező szerv az eljárást lefolytatta, a szabálytalanságot megállapította és szankciót kiszabta, azonban még ekkor sem véglegesen, mert ellene jogorvoslatnak van helye. [14] A Korm. rendelet
3. §

(10)bekezdése is hangsúlyozza, hogy a szabálytalansági eljárás az irányító hatóság döntésével, míg a jogorvoslati eljárás a jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul, ami cáfolja a jogerős ítélet azon megállapítását, miszerint a szabálytalansági eljárás és a jogorvoslati eljárás nem két elkülönült eljárás, hanem mindkettő az igényérvényesítés része. Azért sem kezdődhet az igényérvényesítés a szabálytalansági eljárás megindításával, mert ha a jogorvoslat eredményre vezet, akkor az eljárás nem eredményez érvényesíthető, végrehajtható igényt. Utalt e körben a Korm. rendelet 166. §

(2)bekezdésére, amely szerint a szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése főszabályként a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig nem kezdhető meg. [15] Hangsúlyozta, egyedül a keresetének helyt adó döntés teszi lehetővé a jogorvoslati eljárás során elkövetett esetleges jogsértés kiküszöbölését a Korm. rendelet 173. §

(5)bekezdése szerint. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Kúria VI.Gfv.30.103/2022/3 5 A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [18] A felperes felülvizsgálati kérelme által megszabott keretek között a Kúriának kizárólag abban a kérdésben kellett, illetve lehetett állást foglalni, hogy a felperessel szemben a Mód3. tv. hatálybalépésekor folyamatban volt jogorvoslati eljárásban alkalmazandók voltak-e a Kbt. módosuló rendelkezései, jogszabálysértő módon értelmezte-e a másodfokú bíróság a Mód3. tv. 64. §

(2)bekezdésében meghatározott „igényérvényesítés” fogalmát. [19] A jogszabályok értelmezésére az Alaptörvény

1. cikke tartalmaz iránymutatást. Aszerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Mód
2. tv. hatálybaléptető szabálya egy technikai jellegű rendelkezés, amely esetén az idézett alaptörvényi előírás szerint annak a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célját kellett vizsgálni. [20] A jogszabályok értelmezési kánonjának négy alapvető módszere közül a perbeli esetben az első lépcsőben alkalmazandó nyelvtani és logikai értelmezésnek lehet jelentősége. Ahogyan azt a másodfokú bíróság tette, elsősorban a nyelvtani értelmezéshez kell folyamodni, amikor a jogszabály rendelkezését a magyar nyelv mindenkori szabályai, a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján kell értelmezni. A magyar nyelvben az igény szó szinonimái a kívánság, kérés, elvárás, követelés, érvényesítésen pedig azt értjük, hogy a jogosult az igényének, követelésének érvényt szerez, azaz fellép annak érdekében, hogy a követelését megkapja, ahhoz hozzájusson. A hétköznapi szószerinti értelemhez képest a jogiszaknyelvi értelmezés az igényt a követeléssel azonosítja. A nyelvtani értelmezés alapján tehát – akár annak első lépcsőfokát, akár a jogi-szaknyelvi kontextusát vizsgáljuk – az irányérvényesítés nem azonosítható a már megítélet követelés végrehajtásával. Megjegyzendő, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott, bírói döntésekben is megjelenő jogirodalmi álláspont is az alanyi jog viszonylatában különíti el annak második létszakaként annak igénnyé válását, ezt utóbbi fogalmat a valaki mással szembeni pozitív igény (igényjog =claim-right) fogalmával azonosítva, ami e nézet szerint sem azonosítható a csak a jogerősen megítélt követeléshez (igényhez) kapcsolódó végrehajthatóság fogalmával. [21] Nem vezet eltérő eredményre a Módtv.
3. §

(2)bekezdésével beiktatott Kbt. 197. §

(13)bekezdésének logikai értelmezése sem, amely szerint a Kbt.-nek a Mód3. tv. által megállapított 177. §

(3)bekezdésének rendelkezéseit a Mód

1. tv. által megállapított
2. §

(3)bekezdés hatálybalépését követő igényérvényesítésekre kell alkalmazni. A Kbt. 177. §

(3)bekezdése egyebek mellett a polgári jogi igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. A perbeli, a szabálytalansági eljárás eredményeként meghatározott pénzügyi korrekció (támogatás megvonás) – a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem Kúria VI.Gfv.30.103/2022/3 6 támadott megállapítása és a felülvizsgálati kérelem szerint is – tekintendő, ezért arra a Ptk. fogalomrendszere az irányadó. polgári jogi igénynek [22] A Ptk. több jogintézmény kapcsán is használja az igényérvényesítés fogalmát. A 6:501. §

(1)bekezdésében például „Igényérvényesítés a taggal szemben” cím alatt a polgári jogi társaság tagjával szemben a társaság többi tagjának e tag szerződésszerű teljesítése „követelésének” jogát szabályozza. Más helyen (a termékfelelősségnél) az igényérvényesítés hároméves határidejét írja elő (Ptk. 6:

1. §). A Ptk. 6:
2. §-a az időmúlás joghatása cím alatt akként rendelkezik, hogy a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére (azaz az igényérvényesítésre) jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. A Ptk. példaként kiemelt rendelkezései egyértelműen alátámasztják, hogy a jogi-szaknyelvi nyelvtani értelmezéssel egyezően a Ptk. az igényérvényesítésen azt érti, hogy a jogosultnak – esetenként erre szabott igényérvényesítési határidő alatt – fel kell lépnie a kötelezettel szemben megfelelő magatartással, pl. perindítással. Ebből következően legfeljebb az igény végső soron bírói út igénybevételével történő kikényszerítése érthető ebbe a fogalmi körbe, nem pedig a jogerősen megítélt követelés (igény) végrehajthatósága, illetve végrehajtása. [23] Helytállóan állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy igényérvényesítésnek a szabálytalansági eljárás megindítását kell tekinteni, amely a jogorvoslati kérelem alapján hozott döntéssel zárult le véglegesen, függetlenül attól, hogy a jogszabály alapján mely szervek rendelkeztek hatáskörrel az alap- és a jogorvoslati eljárásra. A jogorvoslati eljárás már amiatt sem tekinthető „önálló igényérvényesítésnek”, mert az adott tényállás mellett a felperessel polgári jogi szerződéses jogviszonyban álló Irányító Hatóságot illeti meg a támogatás megvonás jogcímén fennálló polgári jogi igény, az alperes a hozzá telepített jogorvoslati kérelem elbírálásával nem vált szerződéses féllé, az igény jogosultjává [Korm. rendelet
3. §

(2)bekezdés, 164. §

(3)bekezdés a) pont,173. §

(1)bekezdés a) pont). [24] A Kbt.

1. §-a eljárási szabályokat rögzít. Amennyiben a jogalkotó szándéka arra irányult volna, hogy a módosuló rendelkezéseket a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, nem lett volna szükség külön rendelkezést beiktatni a Mód
2. tv. helybelépésére, hiszen a Jat.
3. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell. Jelen esetben azonban a jogalkotó élt a Jat. felhatalmazásával, és eltérően rendelkezett akként, hogy a módosuló rendelkezést – miszerint a polgári jogi igény érvényesítésének feltétele a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes döntése, amely alól nem jelent kivételt a továbbiakban az az eset, ha a közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény alapja európai uniós forrásból nyújtott támogatási jogviszony – csak a Mód3. tv. hatálybalépését követő igényérvényesítés, azaz 2019. január 1. után indult szabálytalansági eljárás esetén alkalmazandó, tehát a perbeli másodfokú eljárásban nem volt irányadó. [25] sem. A fentieket nem cáfolják a Korm. rendelet felperes által megjelölt rendelkezései [26] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria VI.Gfv.30.103/2022/3 7 [27] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a felperes személyes illetékmentessége folytán meg nem fizetett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése alapján számított felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam viseli. [28] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [30] 2015. évi CXLIII. törvény 177. §

(3)bekezdés, 197. §

(13)bekezdés [31]

1. évi CXXX. törvény
2. §

(2)bekezdés b) pont A döntés elvi tartalma [32] A Kbt. Mód3. törvénnyel módosított 177. §

(3)bekezdése – amely szerint a polgári jogi igény érvényesítésének feltétele a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes döntése, amely alól nem jelent kivételt a továbbiakban az az eset, ha a közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény alapja európai uniós forrásból nyújtott támogatási jogviszony – csak a Mód

1. tv. hatálybalépését követő igényérvényesítés, azaz
2. január
3. után indult szabálytalansági eljárás esetén alkalmazandó. Budapest,
4. november
5. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró