B.147/2020/48 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés] Ezért a bíróság őt 9 (kilenc) év szabadságvesztésre és 9 (kilenc) év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött teljes időt beszámítja. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál BJ.6/2021/1-

1. szám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti és az alábbi módon rendelkezik: Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 2 A KBR: B100000857649 szám alatti barna nyelű konyhakést kiadja tanú1 Cím1 szám alatti lakosnak. A KBR: B
2. szám alatti vésőt, a KBR: B100000857674 szám alatti barna nyelű húsvillát, a KBR: B100000857803 szám alatti fekete nyelű húsvillát és a B100000857815 szám alatti baltát elkobozza. A KBR: B100000857686 szám alatti vérgyanús szennyezett rongyot megsemmisíti. A KBR: B1000005859222 szám alatti fehér-zöld színű ujjatlan férfi trikót kiadja Terhelt részére. Az eljárás során felmerült 1.762.948.(egymillió-hétszázhatvankétezerkilencszáznegyvennyolc) forint bűnügyi költség teljes összegét Terhelt vádlott köteles megfizetni a magyar állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására. Indokolás I. [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.310/2019/79.BTÖ. szám alatt
3. december
4. napján emelt vádat Terhelt vádlottal szemben a Btk.
5. §

(1)bekezdése szerinti emberölés bűntettének a Btk. 10. §

(1)bekezdés szerinti kísérlete miatt az alábbi tényállás alapján: [2] Terhelt vádlott élettársával, tanú1val, annak 82 éves apjával, tanú2val és tanú1 féltestvérével, sértettral élt együtt a cím1 alatti lakóházban. A vádlott napi szinten fogyasztott szeszes italokat, melyektől ittas állapotba került. Ilyenkor élettársát rendszeresen, sértettt alkalomszerűen bántalmazta, illetve a vele egy házban élőket szidalmazta, őket megöléssel és a ház felrobbantásával fenyegette. Ezen fenyegetések valóra váltásának megakadályozása érdekében a késeket elrejtették a vádlott elől, a házban tartott gázpalackot és motoros fűrészt eladták. [3] Terhelt

1. június 16-án 12 óra 30 perc körüli időben ittasan érkezett haza a kocsmából, majd mikor a kapuhoz ért, hangosan kiabálta, hogy mindenkit meg fog ölni. Ezt meghallva tanú1 kiszaladt a lakóházból az utcára, és tanú2 is kiment az udvarra. A vádlott a házba bement, ahol a konyhában egy fotelben ülő és könyvet olvasó sértetthoz lépett, akinek Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 3 [4] kezéből kivette a könyvet és azt a földhöz vágta, majd ököllel többször fejen ütötte őt. sértett sértett a kezével próbálta elhárítani a fejére zúduló ütéseket, melynek során felállt a fotelből. Ekkor a vádlott a sértettel szemben állva két kézzel megfogta annak nyakát és fojtogatni kezdte őt, majd a sértett mögé lépett, egyik karjával a könyökhajlatába fogta a sértett nyakát, miközben a másik kezével hátra húzta annak fejét. A sértett egyszer tenyérrel arcon ütötte Terheltet. Erre a vádlott arcon ütötte a sértettet, aki az ütéstől visszaesett a fotelba. Ekkor a vádlott azt kiabálta sértettnak, hogy bemegy a kamrába egy késért és meg fogja ölni őt. [5] Terhelt a kamrából egy 28 cm teljes hosszúságú kétágú húsforgató villát hozott ki, mely a kettéágazástól számítva 8,5 cm-nyi hegyes két ágban végződött. Terhelt a villával a kezében a fotelben ülő sértetthoz lépett, akit a villával egyszer a mellkasán és egyszer a hasfal felső részénél megszúrt, míg a harmadik szúrási kísérletet a sértett a kezével hárította el és a házból kimenekült. A második szúrással egyidejűleg a vádlott azt mondta a sértettnek, hogy:” Nesze, kész, meghalsz!”. [6] A házból kiérve a sértett mobiltelefon-készülékén hívta a 112-es segélyhívó számot, ám a diszpécserrel megkezdett beszélgetést nem tudta befejezni, mivel időközben a vádlott utána indult és őt az udvar garázs előtti részén utolérte, majd a nyakánál fogva a földre lerántotta. Ezután a vádlott többször belerúgott a földön fekvő sértett fejébe és testébe, miközben azt kiabálta, hogy megöli sértettt. Ezután Terhelt a garázsból kihozott egy 54 cm nyélhosszúságú baltát, melynek fokával többször a sértett hátára sújtott. Ezt követően a baltát visszadobta a garázsba és onnan egy 27 cm hosszúságú, fémből álló vésőt vett magához, mellyel visszament a sértetthez, akinek hátát többször megütötte azzal. Mindeközben a vádlott folyamatosan azt ordibálta, hogy „Takarodj innen, mert megöllek!”. [7] Ezt követően Terhelt két kézzel megragadta a sértett fejét és azt többször a fémből készült kapunak ütötte. Közben a sértett azt mondta a vádlottnak, „nemsokára jönnek érted a rendőrök”., mire Terhelt azt felelte, hogy „te addigra megdöglesz”. sértett sértett a bántalmazás következtében elöl a szegycsont alsó harmada felett a mellkas két, testüreget meg nem nyitó szúrt sérülését, jobb oldalt közvetlenül a bordaív és a szegycsont alatt a felhas területének két, egymástól 1,6 cm-re levő, testüreget meg nem nyitó szúrt sérülését, az arc többszörös felszínes hámhorzsolásos sérülését, bal oldalt a fülkagyló előtt az arc, a fülkagyló felső harmada elülső részének, a fülkagyló mögött és alatt a hajas fejbőr és a nyak felső harmada területének zúzódásait, a jobb könyöktájék hámhorzsolásos sérülését, minkét válltájék zúzódásait, a bal lapocka felett a hát zúzódását és a hát többszörös, szabálytalan alakú, részben ívelt jellegű hámhorzsolásos, hámkarcolásos sérülését szenvedte el. Ezek a sérülések 8 napon belüli gyógytartamúak voltak. [8] Figyelemmel a sértett által elszenvedett mellkasi és hasi szúrt sérülés anatómiai elhelyezkedésére, és az elkövetés eszközére, fennállt a reális lehetősége a mellüreget megnyitó, közvetett vagy közvetlen életveszélyes, illetve kedvezőtlen esetben az élet Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 4 kioltásával együtt járó sérülés bekövetkezésének, melynek elmaradása kizárólag a véletlennek volt köszönhető. [9] A Terhelttől
2. június 16-án 19 óra 10 perckor vett vérminta 1,88 g/l (ezrelék) alkoholt tartalmazott. [10] Ezen mondatot a főügyészség
3. április
4. napján rögzített perbeszédében alábbiak szerint módosította: A Terhelttől 2019.június 16-án 19 óra 10 perckor vett vérminta 1,88 g/l (ezrelék) alkoholt tartalmazott, így a cselekmény idején a vérében 2,93 g/l (ezrelék) és 3,38 g/l (ezrelék) közti mennyiségű alkohol volt, ez súlyos, igen súlyos alkoholos befolyásoltságnak felelt meg. [11] Terhelt vádlott a cselekmény és a vizsgálata idején disszociális személyiségzavarban és alkohol okozta reziduális zavarban, azaz alkoholfüggőség talaján kialakult mérsékelt fokú szellemi leépülésben szenvedett. A disszociális személyiségzavar és az alkohol okozta reziduális zavar az elmebetegség szintjét nem érte el, így nem tette képtelenné vagy nem korlátozta a vádlottat abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, illetve, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. [12] Terhelt vádlott a cselekmény idején – az elkövetést megelőzően általa elfogyasztott alkoholtól – szokványos részegség állapotában volt, kóros vagy csökevényes kóros ittasság nem állt fenn. [13] Terhelt vádlott intellektusa az enyhe értelmi fogyatékosság tartományába esik, személyisége alacsonyan differenciált, realitáskontrollja és önreflexiós kontrollja alacsony szintű. Mindezekhez káros szerhasználat is társult, mely tovább rontotta a személyiségműködés színvonalát és még inkább gyengítette az egyébként is laza viselkedéses fékjeit. II. [14] Terhelt vádlott nőtlen, 2003.július hó
5. napjától él élettársi kapcsolatban tanú1val, kiskorú gyermek eltartására nem köteles. Az általános iskola
6. osztályát végezte el. Gyorsétkeztetési eladó, hulladékgyűjtő, vasfelvásárló, szociális gondozó szakmai végzettséggel rendelkezik. Bv. Intézetbe kerülése előtt szezonális mezőgazdasági munkából tartotta el magát, melyből napi szinten élettársával együtt 14-15.
7. forint bevétele származott. Vagyona nincs, tartozását bűnügyi költség képezi. Büntetett. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 5 [15] A Balassagyarmati Járásbíróság 12.B.211/2019/
8. számú ítéletével, mely a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.42/2020/
9. számú határozatával
10. október
11. napján emelkedett jogerőre
12. november
13. napján elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 3 év 6 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetést
14. október
15. napján kezdte meg, míg feltételesen
16. február
17. napján szabadítható. [16] A Balassagyarmati Városi Bíróság
18. június
19. napján jogerős B.697/2004/
20. számú ítéletével társtettesként elkövetett magánokirat hamisítás vétsége és lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 1 év 2 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, mely büntetését
21. december
22. napján töltötte ki. [17] A Balassagyarmati Városi Bíróság
23. november
24. napján jogerős 2.B.559/210/
25. számú ítéletével
26. június
27. és június
28. napján elkövetett lopás bűntette miatt 1 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte. [18] A Balassagyarmati Járásbíróság
29. július
30. napján jogerős 20.Bpk.334/2017/
31. számú határozatával
32. november
33. napján elkövetett lopás vétsége miatt 60.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. [19] A Balassagyarmati Járásbíróság
34. június
35. napján jogerős 1.B.146/2018/
36. számú ítéletével
37. február
38. és
39. január
40. napján és elkövetett garázdaság vétsége és csalás bűntette miatt 90 nap elzárás büntetésre ítélte. III. [20] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a törvényszék az alábbi történeti tényállást állapította meg: [21] Terhelt vádlott élettársával, tanú1val, annak 82 éves apjával tanú2val és tanú1 féltestvérével sértettral élt együtt a cím1 alatti lakóházban. A vádlott napi szinten fogyasztott szeszes italt, melytől ittas állapotban élettársát rendszeresen, sértettt alkalomszerűen bántalmazta, illetve a vele egy házban élőket szidalmazta, őket megöléssel és a ház felrobbantásával fenyegette. Ezen fenyegetések valóra váltásának megakadályozása érdekében a vádlott elől a késeket elrejtették, a házban tartott gázpalackot és motorosfűrészt eladták. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 6 [22] Terhelt
41. június
42. napján kora reggeli órákban élettársával szezonális mezőgazdasági munkára indult, ahol reggel 9 órakor végzett. A helyi sörözőből 10 óra körüli időpontban érkezett haza egyedül. Már a kapuhoz érve hangosan kiabálta, hogy ma mindenkit meg fog ölni. A lakóházba lépve tanú1 a vádlott állapotát látva a lakóházat elhagyta és a helyi KMB-s családi házához ment segítséget kérni, míg tanú2 kiment az udvarra. A vádlott a házba bement, ahol a konyha helyiségben a masszázs fotelben ülő és könyvet olvasó sértetthoz lépet, kikapta a kezéből a könyvet, azt a földhöz vágta, majd mindkét kezével ököllel ütni kezdte a fejét. sértett egy alkalommal elkapta a vádlott öklét, hogy ne bántalmazza, azonban a vádlott kiszabadította magát és tovább ütötte a sértett fejét. Ezt követően a vádlott szemben állva az ülő sértettel két kézzel fojtogatni kezdte, majd könyökhajlatába fogva a nyakát hátra húzta a fejét. A nyakszorítás következtében a sértett alig kapott levegőt és megszédült, azonban a szorításból kiszabadította magát és a masszázs fotelból felállva pofon ütötte Terhelt vádlottat. Ezt követően Terhelt megütötte a sértettet, aki az ütéstől visszaesett a masszázs fotelbe. Ekkor Terhelt közölte a sértettel, hogy bemegy a spejzba a késért és megöli őt őt. Terhelt a masszázs fotel lábától bal található 2x3 méter nagyságú konyhahelységbe lépett, ahol a konyhaszekrényből egy 28 cm teljes hosszúságú, kétágú, krómozott fém, barna fa nyelű húsforgató villát hozott ki, mely kettéágazástól számítva 8,5 centiméternyi hegyes két ágban végződött. Terhelt a villával a fotelben ülő sértetthoz lépett és a villával szemből előre, egyszer a mellkas szegycsont felső harmadánál és egyszer a baloldali borda ív hasfal felső részénél megszúrta a sértettet. A második szúrás pillanatában a vádlott közölte a sértettel, hogy: „nesze, kész, meghalsz!” A harmadik szúrás megindítása során sértett felkészült arra, hogyha nem tudja kivédeni, meghalhat, ezért minden erejét össze szedve sikerült elkapnia a villát, majd azt az asztalra lerakva kimenekült a lakóházból. sértett a házból kiérve mobiltelefonon azonnal hívta a 112-es segélyhívó számot. A diszpécserrel megkezdett beszélgetést azonban nem tudta befejezni, mivel időközben a vádlott utána indult és a nagykapun kimenekülni szándékozó sértettet az udvar garázs előtti részén utolérte és a nyakánál fogva a földre lerántotta. A sértett a földre hasra esett, ekkor a vádlott többször belerúgott a fejébe és testébe közben azt kiabálta, hogy megöli sértettt. Az udvaron tartózkodó tanú2 figyelmeztette sértettt, hogy balta van a vádlott kezében. Terhelt a garázsból egy 54 cm nyélhosszúságú acélból készült baltát hozott ki, melynek fokával, vagy lapjával 2-3 alkalommal a sértett hátára sújtott. Ezt követően a baltát visszadobta a garázsba és onnan egy 27 cm hosszúságú acél vésőt vett magához, mellyel visszament a sértetthez és a hátát többször megütötte. A vádlott folyamatosan azt ordibálta, hogy „Takarodj innen, mert megöllek!”. Ezt követően Terhelt két kézzel megragadta a sértett fejét és többször a fémből készült kapunak ütötte. Mikor a sértett közölte a vádlottal, hogy a rendőrök mindjárt jönnek érte a vádlott közölte, hogy addigra ő már megdöglik. [23] sértett a bántalmazás következtében elől a szegycsont alsó harmada felett a mellkas két egymástól 2,5 centiméterre elhelyezkedő, testüreget meg nem nyitó szúrt sérülését, jobb oldalt közvetlenül a bordaív és a szegycsont alatt a felhas területének két egymástól 1,6 centiméterre lévő, 2-3 cm mélyen a hasfali izomzatig hatoló, de testüreget meg nem nyitó, szúrt sérülését szenvedte el. sértett a hát mindkét oldalán több babnyi, mogyorónyi, diónyi részben pörkkel, részben véralvadékkal fedett szabálytalan alakú, irányú hámhorzsolás, hámkarcolásos sérülést, a háton bal oldalt a vállöv hátsó részén és a lapocka középső harmada felett halvány szederjes bőrelszíneződést, a bal vállöv felső elülső részén a kulcscsonti ízülés mellett és a deltaizom felett, összességében körülbelül gyermektenyérnyi területen szabálytalan alakú vörhenyes, szederjes bőrelszíneződést, helyenként hámfosztásos sérülést szenvedett el, míg a bal állkapocsszeglet területén és a fülkagyló tapadása előtt az arcán, a bal fülkagyló mögött és alatta a hajas fejbőr területén és a nyak felső részén, valamint a bal Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 7 fülkagyló felső harmada porcos rész elülső oldalán összességében női tenyérnyi területen több szabálytalan alakú halvány szederjes bőrelszíneződéses sérülést, a nyak alsó harmada bal oldalsó részén két darab, harántirányú, több centiméter hosszú hámkarcolást, arcán több szabálytalan alakú felszínes hámhorzsolást, míg a bal belső szemzug felett, a felső szemhéjon borsónyi szederjes bőrelszíneződéses sérülést szenvedett el. [24] Ezen sérülések külön-külön és együttesen is 8 napon belüli gyógytartamúak voltak. [25] A sértett által elszenvedett mellkasi és hasi szúrt sérülés anatómiai elhelyezkedésére figyelemmel, így az élet kioltására alkalmas eszközzel hasi tájékon a tényleges 2-3 cm-nél akár fél centiméternél is mélyebben, vagy a szegycsonttól balra, illetve jobbra 4-5 cm távolságra, esetleg két borda között ugyanezen, közepes erőt meg nem haladó erőbehatással kifejtett szúrt sérülés esetén fenn állt a reális lehetősége, hogy a vádlott a sértett mellüregét, vagy hasüregét megnyitja, ezáltal közvetett vagy közvetlen életveszélyes, kedvezőtlen esetben az élet kioltásával együtt járó sérülés következik be. [26] A vádlott 2,93-3,08 közötti véralkohol tartalmú súlyos fokú ittas állapota miatt a fenti következmények elmaradása kizárólag a véletlenen múlt. [27] Terhelt vádlott személyiségének klinikai képét a disszociális személyiségzavar határozza meg. Nála az alkohol használat zavara mutatkozik, melyhez a pszichotikus szintet el nem érő paranoid élményszínezet igazodik. A cselekmény elkövetésének időpontjában disszociális személyiségzavarban és úgynevezett alkohol okozta reziduális zavarban, azaz alkoholfüggőség talaján kialakult - az elmebetegség szintjét el nem érő - mérsékelt fokú szellemi leépülésben szenvedett. A vádlott fenti mentális betegsége ellenére nem volt korlátozva, sem kizárva cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében, illetőleg abban, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjen, azonban ezen mentális állapota a cselekmény elkövetését megkönnyítette. [28] A vádlott által elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol nála szokványos részegséget okozott, patológiás vagy abortív kóros részegség nem volt megállapítható. [29] A vádlottnál téveszmét, vagy érzékcsalódást egyetlen vizsgálat sem tárt fel. Értelmi színvonala az enyhe értelmi fogyatékosság övezetébe tartozik. A realitás kontrollja alacsony szintű, gondolkodása szubjektív színezetű és hajlamos saját álláspontjának túlértékelésére, saját diszpozícióinak megfelelő torzításokra. A túlzott szubjektivitása és a verbális szintű gátlástalansága a valóság pszeudológiás áthangolódását eredményezi nála. Mások szempontjainak megértésére, illetve kompromisszum kötésére alig képes. Indulatossága miatt gyakran halmoz interperszonális konfliktusokat. Feszültségét a külvilágra vetíti, melynek mentén fokozott szenzitivitás jellemzi. A kiváltó helyzetben keletkezett szorongás azonnali csökkentése vezérli magatartását. Lobbanékony és robbanékony, emellett a viselkedéses Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 8 fékjei lazák, így egyáltalán nem képes indulatait, impulzusait gátolni. Személyiségének színvonalát, impulzuskontrollját és értelmi működését a rendszeres és nagy mennyiségű alkoholhasználat jelentős mértékben tovább gyengítette, mely által kontroll nélkül kerülnek felszínre agresszív impulzusai, indulatai. Gyenge önreflexiós képessége következtében saját szerepét az eseményekben kevésbé látja, felelősségét hárítja. IV. [30] A törvényszék a történeti tényállást Terhelt vádlott vallomása, sértett, tanú2, tanú1,
43. számú tanú,
44. számú tanú,
45. számú tanú vallomása, sértett bejelentése során rögzített hanganyag elemzéseiről készült írásbeli feljegyzés, helyszíni szemle jegyzőkönyv és annak fényképmelléklete, igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény, igazságügyi orvosszakértői vélemény, igazságügyi vegyészszakértői vélemény, vérvételi jegyzőkönyv, OMSZ esetlap, bűntettesek nyilvántartási adatai és a genetikai szakértői vélemény alábbi módon elvégzett értékelésével állapította meg. [31] A vádlott büntetőjogi felelősségét az eljárás során végig tagadta, a cselekményt érintő védekezését többször módosította. A letartóztatás tárgyában
46. június
47. napján tartott ülésen nem tett vallomást arra hivatkozással, hogy nem emlékszik semmire. A letartóztatás meghosszabbításának tárgyában
48. február
49. napján tartott ülésen előadott védekezése szerint cselekményét ijesztésnek szánta, egyben a hosszú évek óta fennálló pszichiátriai kezelésére hivatkozott. A letartóztatás további meghosszabbításának tárgyában
50. szeptember
51. napján tartott ülésen a fennálló mentális állapota mellett az önkívületi állapotának okaként a 10 éve fennálló cukorbetegségére hivatkozott.
52. június
53. napján – a testi sértés bűntett kísérlete miatti gyanúsítást követően - fenntartotta azon védekezését, hogy semmire nem emlékszik, csupán arra, hogy alkoholt fogyasztott, egy szem Tiapridal-t, egy szem Frontin-t és egy szem általa nem azonosítható gyógyszert szedett be.
54. augusztus
55. napján tett folytatólagos vallomásában továbbra sem emlékezett a cselekmény részleteire, ugyanakkor nem tagadta a gyanúsításban közölt tényeket, egyben általánosan utalt a belőle féltékenységet kiváltó, őt hergelő sértetti magatartásra. Mindezt erősítette a
56. július
57. napján írásban rögzített vallomása is, melyben arról számolt be, hogy kizárólag a gyógyszer beszedéséig emlékezett a történésekre, a sértett vallomása és a rendelkezésre álló adatok alapján nem vitatta annak megtörténtét. Furcsa forróságot érzett a fejében és ugráltak a tárgyak a szeme előtt. A
58. január
59. napján életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatti gyanúsítását követően védekezését oly módon változtatta meg, hogy egy fehér árny biztatta őt sértett bántalmazására, valamint arra, hogy ne féljen tőle. Motivációjának okát a sértettral szemben fennálló, élettársát érintő féltékenységben jelölte meg. Az asztalon lévő húsforgató villával úgy szúrt kétszer, hogy a sérülés ne legyen mély, azt ijesztésnek szánta. A cselekmények kronológiai sorrendjére adekvát nyilatkozatot nem tett. A
60. március
61. napján emberölés bűntett kísérlete miatt módosított gyanúsítást követően továbbra is fenntartotta a fehér árnyat érintő védekezését, ami bár sugallta, hogy bántsa sértettt, ugyanakkor azt is, hogy ne ölje meg. Az udvaron történt eseményekre és az általa használt eszközökre továbbra sem emlékezett, csupán a sértett által adott pofonra. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 9 [32]
62. szeptember
63. napján tett gyanúsítotti vallomásában korábbi védekezését visszavonta és nem tartotta fenn a fehér árny által sugallt cselekvőségét. Álláspontja szerint ezt a tv-ben látta és nem fedi a valóságot. Részletes vallomást tett a cselekvőséget érintően és részletesen előadta, hogy ordibálva ment haza, hogy mindenkit megöl, mert ez a szava járása. A lakásban számon kérte a sértettet, emiatt összevesztek, a sértett felugrott a székből és pofon vágta őt, melyre ő is fejen ütötte ököllel a feje tetején háromszor-négyszer. Ezt követően magára hagyta. Miután a konyhába visszament észlelte, hogy a sértett a hasánál vérzik és egy húsforgató villát tesz az asztalra, majd közölte, hogy úgy is neki fognak hinni. Ezt követően dühroham kapta el. Elismerte, hogy dührohama miatt a sértettet a garázsnál lerántotta, belerúgott többször az oldalába és a hátába, majd a garázsban talált fahasításra alkalmas hasító ékkel szintén háton ütötte őt. Az apósát is megfenyegette, hogy „téged is megöllek, ha a szemétláda mellé fogsz állni.”. Nyilatkozata szerint azért vállalta magára a sértett önsértő szúrási cselekményét mert nem hitte, hogy elhiszik a valós történést. [33] A
64. július
65. napján kelt írásbeli vallomásában a fém véső használatára és a garázsnál történt események elismerésére irányuló nyilatkozatát visszavonta. A két szúrást azonban saját cselekvőségeként elismerte, melyet ijesztésnek szánt. [34] A
66. május
67. napján tartott első tárgyaláson előadott érdemi védekezésében a húsvillával történt kétrendbeli szúrást ismét a sértett önsértő cselekményeként adta elő, emellett arra is utalt, hogy a sértett állandó öngyilkossággal fenyegetőzött. [35] Terhelt az első tárgyaláson elismerte, hogy a garázs előtt hátulról megfogta a sértett nyakát, majd lerántotta és rugdosni kezdte az oldalát, hátát, közben ügyelt arra, hogy ezek ne legyenek túl erősek, a vésővel ügyelt az ütés erejére, marokba szorítva ütötte, hogy az erejét tompítsa. Tagadta, hogy a motoros láncfűrész és a gázpalack eladására azért került sor, hogy ne tudjon senkiben kárt okozni. Részletesen utalt arra, hogy az ingatlant elhagyó élettársa valóban azt hitte, hogy ő szúrta meg a sógorát, ezért nem tett vallomást, utóbb jött rá mi a valóság. Állítása szerint a korábbi vallomásának megtétele során is emlékezett a történtekre (11.sz. jkv.
68. old.
69. bek.). [36]
70. október
71. napján a 24.B.147/2020/
72. sz. jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatában vallomását – a tárgyaláson meghallgatott szakértők nyilatkozatai alapján – azzal egészítette ki, hogy a szúrással okozott sérülés mélysége és nagysága kizárólag rajta múlott, a konyhában ketten voltak jelen sértettel, ezért senki nem ordított rá, nem húzta őt vissza, a keletkezett sérülés kizárólag azon múlott, hogy ő milyen súlyos sérülést akart, vagy nem akar okozni a sógorának. Magatartását teljes mértékben kontrollálni tudta. [37]
73. január
74. napján tartott tárgyaláson a
75. számú jegyzőkönyvben rögzített vallomásában ismételten megváltoztatta a védekezését, egyben a
76. szeptember hó
77. napján érkezett írásbeli vallomását (21.szám) megerősítette. Tagadta, hogy öléssel fenyegette meg sógorát és a lakásban nem bántalmazta őt. Amikor a lakásba belépett a sértett egy bárddal várta őt és közölte, hogy megöli, szétdarabolja, egyben támadólag haladt felé. Ekkor Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 10 látta meg az asztalon a húsforgató villát és egy alkalommal megbökte a sértett mellkasát, a húsforgató villát azonban két újjal fogta annak érdekében, hogy sértett nehogy súlyosan megsérüljön, miközben a sértett bárddal a kezében támadni készült. A sértett kezéből a bárdot kirúgta és újra megbökte sógorát. Mindezt azonban nem ölési szándékkal tette, csak rá akart ijeszteni kétszer. [38] A vádlott vallomása, az OMSZ esetlap, illetve a benyújtó2 kiérkezéséről készült jelentés alapján megállapított eseménysor
78. június
79. napján 12 óra 30 perc és 13 óra 30 perc közötti releváns tényeit a vádlott különböző vallomásaiban soha nem teljeskörűen, de összességében elismerte. Védekezésének változtatását a lényegi tények tekintetében sem indokolta egyetlen alkalommal sem. Aktuális védekezést minden esetben erősíteni kívánta egyéb bizonyítékkal, így a sértett szuicid tartalmú fenyegetéseit, ezt igazoló orvosi okirattal, adathordozón rögzített hanganyaggal, tanú1 tanúvallomásával és tanú2 nyomozás során rögzített tanúvallomásának kirekesztésével. Ennek igazolására a vádlott élettársa, tanú1 még az előkészítő ülés előtt,
80. május
81. napján (9.szám) egy adathordozó csatolt, melyen nyilatkozata szerint a sértett fenyegetőzik öngyilkossággal.
82. szeptember hó
83. napján (22.szám) olyan orvosi ambulánslapot csatolt, amelyen a bemondás alapján rögzített adatok szerint a sértett ittasan veszekedett a családdal, közben szuicid szándékot hangoztatott. A 2021.július hó
84. napján tartott tárgyaláson (17.szám) tanú1 sértett búcsúlevelét tartalmazó iratot csatolta. [39] Ezzel szemben sértett végig következetes vallomásának hitelességéhez és az általa közölt tények valóságtartalmához nem fűzött kételyt a törvényszék. sértett tanúvallomását a rendelkezésre álló írásbeli igazságügyi orvosszakértői vélemény, illetve a tárgyaláson kiegészített orvosszakértői vélemény is alátámasztotta, míg az udvaron történt események tekintetében tanú2 tanúvallomása is megerősítette. Mindezek alapján a törvényszék a konyhában – külső szemlélő nélkül - történt eseményeket a vádlott védekezési verziói közül kizárólag azon tények és körülmények tekintetében fogadta el, melyek egybehangzóak voltak sértett tanúvallomásával és az igazságügyi orvosszakértői vélemény tartalmával. [40] A vádlott széles körben kívánta megdönteni a sértett szavahihetőségét azzal, hogy rendszeresen fennálló szuicid magatartását orvosi dokumentummal igazolta. Ezen dokumentum bemondás alapján rögzített tartalmát a sértett nyilatkozatai hitelesen megcáfolták. Megállapítható, hogy a sértett már a nyomozás során írásbeli beadványt szerkesztett tanú1 intenzív nyomása hatására, melyben kérte az eljárás megszüntetését (1.számú nyom. kötet 187-189.oldal). A sértett ennek tartalmát elismerve a cselekményt érintő állításainak fenntartása mellett már a nyomozás során is részletesen beszámolt (
85. sz. nyom.kötet 199.oldal, 35.számú tjgyzk. 8.oldal) arról, hogy pszichésen nem bírta tovább, hogy tanú1 és - az idős kora miatt a tárgyaláson is megállapíthatóan egyre dementáltabb állapotban lévő, ezáltal őt is befolyásolni tudó - tanú2 folyamatosan azt sulykolja, hogy a vádlott milyen rendes ember. [41] Mivel sértett sértett külön erre irányuló kérdés nélkül is kifejezte megbocsátását a vádlott irányába, illetve annak megállapítása, hogy a vád tárgyává tett cselekményt követően Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 11 milyen erőviszony és érzelmi állapot alakult ki otthonukban, nem releváns, ezért a törvényszék elutasította az adathordozón rögzített hanganyag lejátszására irányuló védelmi indítványt. Különös tekintettel arra, hogy a kommunikáló személyek és a kommunikáció tartalma sem azonosítható azon. [42] A törvényszék sértett sértett sérüléseit, illetve az őt ért behatás anatómiai elhelyezkedését az írásban előterjesztett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján állapította meg, melyet a 24.B.147/2020/
86. és a 24.B.147/2020/
87. számú jegyzőkönyv szerint egészített ki, illetve pontosított az orvosszakértő a meghallgatásán. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény által rögzített sérülések keletkezésének mechanizmusa megfeleltethető a sértett által előadott cselekményi mechanizmusnak, melyhez a törvényszék nem fűzött aggályt és a tényállást ezen bizonyítékok tartalma alapján rögzítette. [43] Az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény alapján a törvényszék megállapította, hogy Terhelt vádlott sértett sértetthez pozitívan viszonyul, vele szemben negatív élményekről, emlékekről nem számolt be vizsgálata során sem. A vádlott többször változtatott, de etekintetben következetes védekezése szerint a cselekmény okát a sértettet érintően két tartalomra vezette vissza. Az egyik a sértettnek féltestvéréhez, vagyis tanú1hoz szexuális tartalommal általa fűzött viszonyulása, illetve a ház körüli teendők nem megfelelő elvégzése. Ezen indulati tényezők ténybeli alapja az eljárás során nem volt megállapítható a sértett és a zárt adatkezelés mellett kihallgatott tanúk vallomása alapján, illetve tanú1 kifejezetten a vádlotti védekezés megerősítése miatt tett erre utaló nyilatkozatokat. [44] Összességében megállapítható, hogy a vádlott tárgyaláson előadott védekezése, és azt alátámasztó bizonyítékainak csatolása mindig aktuálisan, az eljárási cselekmény általa megvonható eredményéhez igazodott. Ahogy a nyomozás során tett vallomásainak tartalma is az aktuális gyanúsításban közölt minősítésekhez igazodtak. [45] A vádlott utoljára változtatott védekezésében a masszázsfotel melletti asztalon feltalált és lefoglalt barna nyelű krómozott két ágú húsvilla elkövetés eszközeként történt felmutatását követően állította, hogy nem ez volt az elkövetési eszköze, hanem a konyhában az alsó polc alatt lefoglalt fekete nyelű,de azonos paraméterekkel rendelkező húsforgató villa. Erre azonban nem merült fel adat az eljárás során, illetve ezzel ellentétes állítást a vádlott sem tett korábban. [46] Az igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény alapján a törvényszék megállapította, hogy a vádlott vérében a 19 óra 50 perckor rögzített vérminta eredménye alapján 1,88 g/l véralkoholszint volt. Az adatgyűjtés során rögzített feljegyzés az (1.sz. nyom. kötet
88. old.), (2.sz. nyom. kötet.
89. old.,
90. old.) adatai alapján a törvényszék az igazságügyi orvosszakértő 24.B.147/2020/
91. sz. jegyzőkönyvben rögzített személyes meghallgatása során megállapította, hogy vádlott szervezetében a cselekmény elkövetésének Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 12 12 óra 30 és 13 óra 30 perc közötti időpontjában 2,93 g/l ezrelék és 3,38 g/l ezrelék közti mennyiségű alkohol volt, mely súlyos, igen súlyos alkoholos befolyásoltságnak felelt meg. [47] Mindezek alapján elvetette azon vádlotti védekezést, hogy 10 óra és 12 óra közötti időpontban mindösszesen egy felest és egy sört fogyasztott el. Az igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény, illetve a vádlott nyilatkozata alapján megállapította, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában az alkoholfogyasztással szoros összefüggésben egy darab Frontint, egy darab Yarocent és egy darab a vádlott által nem azonosított, de az igazságügyi elmeorvos szakértői véleményben megerősített cukorszint kezelésére használatos Merckformin gyógyszert vett be. Ugyanakkor a vádlott nem zárta ki azt sem, hogy több alkoholt fogyasztott. [48] A védelem által indítványozott inzulinhiány okozta önkívületi állapot beszámítási képességre gyakorolt hatásának ellenőrzését a törvényszék elvégezte. Terhelt vádlott ezirányú indítványa már a nyomozás során is előterjesztésre került. A nyomozóhatóság a ezen bizonyítási indítvány elutasítása során a Cukorbetegközpont tájékoztatására hivatkozott, miszerint a cukorbetegség nem megfelelő kezelése rendszerint rosszullétet, eszméletvesztést, erős izzadást, esetenként rövid időre a szokottnál indulatosabb viselkedést válthat ki, azonban a beteg ilyenkor is tudatában van cselekedeteinek. A vércukorszint emelkedése, vagy süllyedése során nem alakul ki kontrollálatlan viselkedés. Rendőri jelentés rögzítette továbbá, hogy a vádlott háziorvosának tájékoztatása szerint a vádlott letartóztatását megelőzően sosem volt igazoltan cukorbeteg, erre vonatkozó tünetek hiányában gyógyszeres kezelés alatt nem állt. Kezelést igénylő cukorbetegség álláspontja szerint a letartóztatás alatt keletkezhetett. Ezen kívül rendőri feljegyzés készült arról, hogy a vádlott háziorvosának jelzése szerint tanú1 azzal kereste meg, hogy állítólagos ügyvédi kérésre szerezzen be a doktornőtől egy igazolást, mellyel igazolni tudja, hogy Terhelt cukorbeteg volt a bűncselekmény idején. (2020.november 4.) [49] Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény személyes vizsgálat alapján rögzítette vádlott azon nyilatkozatát, miszerint 4 éve ismert a cukorbetegsége, rendszeresen szed Yarocent, Tiapridal, Frontin és Merckformin gyógyszereket. A nyomozás során előadott védekezése szerint ugyanakkor cukorbetegsége már 10 éve fennáll. Míg a házi orvos szerint egyáltalán nem volt igazoltan cukorbeteg. A vádlott védekezése során kifejtett nyilatkozata szerint rosszul érezte magát, égett a szeme, fejében forróságot érzett, melyet cukorbetegségével kötött össze. Mindez összefüggésben áll a
92. január
93. napján tett, a fehér árny tartalmú védekezésével. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet megfigyelése alapján rögzített vélemény szerint a vádlott arról számolt be, hogy aktuálisan körülbelül 6 éve tartó akusztikus és vizuális hallucinációi vannak, melyeket a vizsgálati helyzetben is észlel. Erre utaló jel magatartásában azonban nem volt észlelhető a megfigyelés során. Az igazságügyi elmeorvos szakértő tárgyaláson tett kiegészítő nyilatkozata alapján a törvényszék megállapította, hogy a Merckfomin cukorbetegségre szedett gyógyszer, a Frontin nyugtató, míg a Tiapridal olyan neuretikum, mely feszültségoldó szer nyugtalanságra, általában szenvedélybetegeknek, vagy nagyon időseknek adják. A Yarocen ezen kívül antidepresszívum, hangulatjavítónak szokták fordítani, melyet valószínűleg a balassagyarmati pszichiátriai osztályon kapott a vádlott. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 13 [50] Az elmeorvosi meghallgatás eredményeként a törvényszék megállapította, hogy a dühroham és a kontrollálatlan magatartás nem alapvető és rendszeres tünete a cukorbetegségnek. Ugyanakkor az inzulinos cukorbeállítással egyidejűleg fennálló alkohol megvonás pozitív változásokat eredményezhet, melyre maga a vádlott is nyilatkozott. A súlyos alkoholos intoxikált állapotban az orvosi vizsgálat során észlelhető vérnyomás, pulzus anomália hiányában a cukorbetegség nem hivatkozható kontrollvesztést előidéző egészségügyi állapotként, különös tekintettel arra, hogy azon a napon a vádlott a Merckfomint bevette. [51] sértett és tanú2 tanúvallomása alapján megállapítható, hogy vádlott az általa bevett gyógyszerekre rendszeresen fogyasztott alkoholt, mely az igazságügyi elmeorvos megállapítása alapján szintén kihatott a disszociális személyiségszerkezet talaján jellemezhető impulzív, lobbanékony természetet kontrolláló fékek feloldásához. [52] Mindezek alapján a törvényszék a vádlott személyiségét az elmeorvosi vizsgálatok, a pszichológus szakértői vélemény, az IMEI megfigyelés eredménye alapján oly módon állapította meg, hogy nála alkohol használati zavar állapítható meg, melyhez paranoid élményszínezet igazodik, ez azonban nem éri el a pszichotikus szintet. Személyiségét összességében a disszociális személyiségzavar határozza meg, melyre jellemző, hogy feszültségét a külvilágra vetíti, a mentális fékei lazábbak, gondolkodása fegyelmezetlen, ezért túlzott szubjektivitás, verbális szinten gátlástalanság jellemzi, amely a valóság pszeudológiás áthangolásához is vezethet. Mindezek alapján a vádlott a cselekmény elkövetésének időpontjában és a vizsgálatok időpontjában nem volt korlátozva, sem kizárva abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes következményeit felismerje és ezen felismerésnek megfelelően cselekedjen. A vádlottnál fennálló mentális betegségek a cselekmény elkövetését megkönnyítették, emlékezetkiesése kizárólag ittas állapota miatt jöhetett létre. [53] Tekintettel arra, hogy a bizonyítási indítvány alapján tárgyaláson kiegészített igazságügyi elmeorvosszakértői véleményt a törvényszék egyértelműnek, aggálytalannak értékelte és a tényállás megállapítása során kétségek nélkül fel tudta használni, ezért a törvényszék a vádlott másik igazságügyi elmeorvos szakértő és igazságügyi orvosszakértő véleményének beszerzésére irányuló védelmi indítványt is elutasította. [54] A sértett sérüléseit érintően a védelem már az előkészítő ülésen indítványozta másik orvosszakértői vélemény beszerzését. A törvényszék azonban a tárgyaláson kiegészített orvosszakértői véleményt aggálytalanként értékelve felhasználta a tényállás megállapítása során, egyben elutasította a vádlott e tekintetben továbbra is fenntartott indítványát. [55] A törvényszék védelmi észrevételként értékelte a vádlott részéről
94. március
95. napján csatolt igazságügyi orvostan és egészségbiztosítási szakértő által készített orvosi Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 14 véleményt, mely tartalma alapján az igazságügyi orvosszakértői véleménnyel egyezően rögzítette, hogy a sértett tekintetében csontsérülés, vagy szervi sérülés nem igazolt. Szegycsont alsó harmadában és az alatt, a hasfal felső harmadában leírt szúrt sérülések sem a mellüregbe, sem a hasüregbe nem hatoltak be, ezáltal szervsérülést nem okoztak, jelentős vérveszteséggel nem jártak. Ezáltal a rögzített sérülések sem közvetlenül, sem közvetve nem voltak életveszélyesek, vagyis sértett sértettnél életveszélyes állapot nem alakult ki. [56] Az igazságügyi orvosszakértő tárgyalási meghallgatása alapján kiegészített szakvélemény alapján a törvényszék megállapította, hogy a vádlott mindkét alkalommal közepes erőnél nem nagyobb erővel szúrt. A 8,5 centiméter hosszúságú húsforgató villa nemcsak a közepes erőnél nagyobb erőbehatás következtében szúrhatta volna át a hasi és mellrészi lágyrészt. Amennyiben ugyanezen közepes erőt meg nem haladó erővel fél centiméterrel mélyebben találja el a felhas tájékát a hasüreg áthalad a hasizmon, megnyitva azt. Amennyiben ugyanezen erővel, de 4-5 centiméterrel a szegycsont mellett, vagy a két borda között hatol be, szintén áthatol a még vékonyabb bordaközi izomzaton, megnyitva a mellüreget. Megállapítható ugyanakkor, hogy a 8.5 centiméter hosszúságú villával ahhoz, hogy szervsérülés következzen be a közepesnél nagyobb erőbehatás szükséges. A közepesnél nagyobb erővel a hastájéki szúrás elérheti a gyomrot, a májat és egyéb belső szervet, okozhatott volna ezáltal létfontosságú szervsérülést. Amennyiben a szegycsontnál keletkezett szúrt sérülés a szegycsonttól 4-5 centiméterrel távolabb találja el a mellkas tájékát a vékonyabb bordaközi izmoknál akár a szívet is elérhette volna. A vádlott által kifejtett erő azonban nem volt közepes erőt meghaladó, mivel a szegycsont felszínén nagyobb sérülés nem keletkezett, ugyanakkor a közepeset elérte, mivel a szegycsont feletti bőrfelszínen szúrt nyomot hagyott. [57] A vádlott többször változtatott védekezése a nem emlékszik semmire állításától a cselekménysor változó elemeinek emlékezetéig összefüggésben áll az igazságügyi elmeorvos szakértő és pszichológus szakértő által megállapított személyiség szerkezetével, valamint mentális állapotával. A vallomásai megváltoztatásának indokát meggyőzően nem adta, ugyanakkor a vád szerinti cselekvőségét az eljárás menetében az aktuális eljárási cselekmények általa értelmezett tartalmához igazította és változtatta meg. Megállapítható, hogy a vádszerinti tényekre vonatkozó emlékezete a nagyfokú súlyos alkoholos befolyásoltsága miatt a cselekményt követően nehezen, vagy egyáltalán nem tisztult ki. Az emlékezete által nem fedett tényeket és körülményeket a rendelkezésre álló bizonyítékok tartalmából formálta aktuális védekezése szerint. Védekezése a tényállás szempontjából releváns tények és körülmények tekintetében nem volt következetes az eljárás során. Mindezek alapján a törvényszék a lakóingatlanban és az ingatlan udvarán sérülést elszenvedő sértett következetes emlékezete szerint megtarott vallomása alapján, összhangban a sérüléseit detektáló orvosszakértői véleménnyel állapította meg a törvényi tényállást. [58] Terhelt vádlott apósát, tanú2 vallomását érintően előadott védekezésében igyekezett nyomozás során rögzített vallomását kizárni. E körben 24.B.147/2020/
96. szám alatt
97. szeptember
98. napján csatolta a számítógép útján szerkesztett, tartalmában kézzel kitöltött nyilatkozatot, melyen szereplő írást sértett kihallgatása során nevelőapjának ismerte el. Ezen nyilatkozat értelmében tanúvallomását visszavonta. Ezt erősítőleg hivatalos rendőri feljegyzés készült arról, hogy tanú2 a rendőrkapitányságra annak érdekében telefonált, hogy a nyomozás Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 15 során rögzített vallomását visszavonja. Ez megerősítést nyert tárgyalási kihallgatása során is, ahol tanú1 sugallatára és inspirációi szerint kívánta elérni tárgyalási jelenléte során, hogy vallomását a törvényszék ne vegye figyelembe. Ennek érdekében orvosi dokumentációt is csatolt, mely önmagában a kihallgatáskor fennálló mentális állapotát rögzítette. A törvényszék e tekintetben tárgyaláson lejátszotta a tanú nyomozás során rögzített kihallgatásáról készített kép és hangfelvételt, melynek tartama alapján megállapította, hogy a kihallgatás időpontjában elhangzott figyelmeztetéseket a tanú megértette. Ennek figyelembevételével törvényesen felhasználható vallomást tett, mely az eljárás jelenlegi szakaszában is felhasználható bizonyítékként. A tárgyaláson általa is elismert elmúlt három évben bekövetkezett állapotrosszabbodása ellenére (35.számú tjgyzk.8.oldal). Ez alapján tanú2 tanú megerősítette sértett sértett által előadott, és a házon kívül történt esemény észlelhető körülményeit. Figyelemmel arra, hogy tanú2 a vádlott ittas megérkezését követően azonnal elhagyta a lakóhelyiséget és az udvaron ült le. Ennek során megerősítette sértett azon nyilatkozatát, hogy Terhelt ittas állapotban sértettt élete elvételével fenyegette, vésővel támadta őt. Megerősítette, hogy sértett nem mert segítséget kérni tőle, mert mindannyian féltek tőle, ő pedig nem mert rászólni mert különben neki ment volna. Megerősítette továbbá, hogy a vádlott gyógyszerre ivott. Ugyanakkor megerősítette, hogy az udvaron a vádlott baltával és vésővel is bántalmazta a sértettet. [59] tanú1 tanúvallomását a törvényszék az élettársi kötődés és az aktuális vádlotti védekezésben való aktív közreműködés körülményeinek figyelembevételével értékelte. [60] tanú1 tanú vallomása konkrét tényeiben a vádlotti védekezéshez igazodott, illetve az őt ért bántalmazás és a vádlott agresszív, indulatos cselekvőségét érintő kérdésekre történő válaszadást megtagadta. Az eljárás során aktívan részt vett az aktuális vádlotti védekezés alátámasztásában, ennek során orvosi papírokat, pendrive-ot, aktív tárgyalási észrevételeket tett. [61] Ugyanakkor maga is megerősítette a vádlott - sok esetben vele szemben is megnyilvánuló – ittas állapotban felszínre jutó agresszív megnyilvánulásait. Ezen vallomása megegyezett az objektív szemlélőként kapcsolatukat kívülről észlelő 1.számú, 2.számú és 3.számú tanúk vallomásaival és sértett előzményi körülményeket érintő nyilatkozataival. Kiemeli ugyanakkor a törvényszék, hogy a tanú maga is súlyosnak érezte a vádlott aktuális magatartását, mivel a helyszínt azonnal elhagyva segítséget keresett. [62] Az 1.,
99. és
100. számú tanú vallomásai alapján megállapítható, hogy a vádlott italozásból eredő agresszivitásától az egész utca szenvedett, féltek tőle. Többször látták élettársát bántalmazni. Mindezen tanúvallomásokból a vádlott személyisége és az általa sem tagadottan korábbi bántalmazó magatartása is igazolást nyert. [63] A törvényszék a vádlott azon védekezését, hogy az esemény részleteire mentális betegsége miatt nem emlékezett az alapján vetette el, hogy maga is visszavonta ezt az Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 16 állítását. Az emlékezetkiesés kizárólag súlyos fokú ittas állapota miatt volt lehetséges. A vádlott a fehér árny tartalmú védekezését a korábbi pszichiátriai orvosi dokumentumokon rögzített nyilatkozataival összhangban adta elő, ugyanakkor utóbb önmaga vetette el a cselekmény elkövetési időpontjában fennálló aktualitását. Megállapítható ugyanis, hogy a pszichiátriai orvosi dokumentumok alapján a vádlott több alkalommal önként jelentkezett pszichiátriai kezelésre, indulatkezelési problémái miatt, ekkor nagyobb részt ittas állapotban szállították be, illetőleg több orvosi dokumentum rögzítette bemondása alapján a hangok, hallucinációk, tévképzetek leírását. Ezzel szemben egyetlen orvosi vizsgálat sem erősítette meg ennek meglétét. A törvényszék álláspontja szerint a vádlott fehér árnyas védekezését kizárólag ezen orvosi dokumentációk inspirálták, melyet ő maga vetett el teljes emlékezete alapján. A vádlott azirányú védekezését, hogy a szúrt sérüléseket a sértett kizárólag önmagának okozta annak érdekében, hogy ő terhelhetővé váljon, majd ezt követően bántalmazta fizikailag az udvaron is őt, a törvényszék szintén a későbbi védekezése alapján vetette el. Védekezése során több alkalommal igazolni kívánta sértett öngyilkossággal való fenyegetését, ennek érdekében orvosi iratokat, illetőleg hangfelvételt kívánt csatolni, melyet sértett tárgyaláson tett kihallgatása során tett nyilatkozata alapján a törvényszék szintén elvetett. sértett ugyanis részletesen beszámolt arról, hogy a vádlott távollétében annak élettársa és apósa olyan fokú pszichés hatást gyakorolt rá, melynek során kénytelen volt ilyen nyilatkozatokat tenni. Ahogy szintén befolyásukra rögzítette azon írásbeli beadványát is, melyben kérte az eljárás megszüntetését. [64] Az orvosszakértő bár nem zárta ki a sértett által megvalósított önsértésnek a vádlott által előadott ezen módját, utalt arra, hogy a sértett olyan helyen is elszenvedett hámsérüléseket, ahol önmagát nem sérthette meg. Ezen kívül a vádlott ezen tartalmú védekezésében olyan inadekvát módon adta elő az eseménysort, mely hiteltelenné tette ezen nyilatkozatának elfogadását. A törvényszék álláspontja szerint a vádlott súlyos fokú ittas állapota és nagymérvű indulati állapota kizárta, hogy a vádlott bármely módon is kontrollálni tudta az élet elvételére alkalmas eszközzel kifejtett szúrás mélyégét és nagyságát. Mindezek alapján azon védekezését is elvetette a törvényszék, hogy két újjal fogta meg a húsforgató villát és kizárólag ijesztgetés céljából szúrta meg a sértettet, ügyelve arra, hogy neki nagyobb sérülést ne okozzon. V. [65] A törvényszék által megállapított tényállás alapján a törvényszék alábbi módon vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére: [66] A
101. évi C. törvény
102. §

(1)bekezdése értelmében, aki mást megöl bűntett miatt 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 10. §

(1)bekezdés szerint kísérlet miatt bűntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A

(2)bekezdés alapján a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 17 [67] Az emberölés bűntettének eredménye bármely magatartás által tényállásszerű lehet. A bűncselekmény szándékosan és gondatlanságból is elkövethető. Az előbbi esetén az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a cselekménye okozatosan a passzív alany halálához vezet, vagy vezethet, amelyet vagy kíván, vagy abba belenyugodva, tehát közömbösséget tanúsítva valósít meg. [68] Annak megállapítását, hogy az elkövetés időpontjában vádlottnak mire irányult a szándéka a törvényszék az eseménysor külvilágban megismert tényeinek a vádlott személyiségével összefüggésben értelmezett elemzésével végezte el. [69] A vádlott személyiségét olyan disszociális személyiségzavar határozza meg, melyre a lazább mentális fékek és a fegyelmezetlen gondolkodás következtében túlzott szubjektivitás jellemző. Ugyanakkor feszültségét a külvilágra vetíti ki, amely mentén fokozott szenzitivitás jellemzi. Viselkedése beszűkült és indulat vezérelt, a kiváltó helyzetekben a szorongás azonnali csökkentése vezérli. Nála alkohol használati zavar mutatkozik, melyhez paranoid élményszínezet igazolódik, ez azonban a kóros pszichotikus szintet nem éri el. A disszociális személyiségzavart úgynevezett alkohol okozta reziduális zavar eredményezi és az alkoholfüggőség talaján mérsékelt fokú szellemi leépülés alakult ki miatta. [70] Ezen személyiségjegyekkel rendelkező vádlott

1. június hó
2. napján délelőtt 10 és 12 óra között elfogyasztott alkohol hatására súlyos fokú ittas állapotba került. Vérének alkoholszintje 13 óra körüli időpontban 2,93-3,083 g/l ezrelék volt. Ezen elfogyasztott alkohol a vádlottnál szokványos részegséget okozott, melynek kóros patológiás, illetve abortív csökevényes minősége nem volt megállapítható. Ezen állapota önhibából eredő alkoholfogyasztásából származott, mely terhére róható. A vádlott tudati szándékának vizsgálata során, szándékát az önhibából eredő ittasság figyelembevétele nélkül, a teljes alanyi oldalon szükséges vizsgálni (III.BED.). [71] A vádlott már az ingatlanba való érkezése során, a kapuban azt kiabálta, hogy megöl mindenkit. Indulatos és feszült állapotában az őt jól ismerő apósa, illetőleg élettársa felismerve a helyzetet azonnal elhagyta a lakást. tanú1 segítségért indult, míg tanú2 kiült az udvarra. Ezen feldúlt indulatos állapotában egyedüli sértett sértett maradt a lakásban és könyvet olvasott, arra tekintettel, hogy őt nem szokta bántani. A vádlott azonban most számon kérte őt vélt hibaként, hogy olvasás helyett miért nem a ház körüli teendőket végezte el. A sérelmezett mulasztás ténybeli adatai nem voltak megállapíthatóak, ezért a törvényszék a vádlotti feszültség lehetséges levezethetőségi okaként értékelte. Ezen állapotában a vádlott a vele szemben ülő helyzetben lévő sértettet fojtogatta, illetve könyökhajlatba fogva a nyakát hátra szorította, miközben többször arcon ütötte őt. [72] Az elkövetői és tárgyi oldal elemzésével a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy vádlottnál a tényleges ölési szándékot – folyamatos ilyen tartalmú nyilatkozatai ellenére – csak a sértett aktív védekezése váltotta ki. Az őt ért ütések során egy alkalommal megfogta Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 18 a vádlott kezét, illetve egy alkalommal pofon ütötte őt. Ez volt olyan pillanat, amikor a vádlott az ölésre irányuló kijelentését azonnal valóra akarta váltani. A sértett aktív védekezését azonnal megtorolva ismét megütötte sértettt, - aki ennek következtében visszaesett a fotelba – és közölte vele, hogy „most megdöglesz”. A kijelentés azonnali valóra váltása érdekében vádlott a sértett által használt masszázsszék előtt egy lépés távolságon belül található spejzbe azonnal belépett és onnan keresgélés nélkül, célirányosan magához vette a barna fa nyelű húsforgató villát. [73] Ezen húsforgató villa 28 cm teljes hosszúságú, 12 cm hosszú, 1,5 cm vastag és 1,5 cm széles fa nyéllel ellátott krómozott fém anyagú. A villa rész 22,5 cm hosszú, melynek fogó végéhez 5,8 cm hosszan került rögzítésre szegecsekkel a 12 cm hosszú fanyél. A kétágú villa rész a kettéágazástól 8,5 cm hosszúságú, mely párhuzamosan fut. A kettéágazásnak 9 mm széles és 2 mm vastag villarész fokozatosan 2mm x 2mm -re keskenyedik, egymástól 1,6 cm távolságra. Megállapítható, hogy a fenti kijelentés valóra váltása érdekében használt eszköz az élet kioltására alkalmas, különösen veszélyes. [74] Ezt követően a vádlott az élet kioltására alkalmas eszközzel a vele szemben ülő pozícióban, a szédülés miatt lényegében fixáltan ülő sértett előtt nem hadonászva, hanem célirányosan a létfontosságú szervek irányába szúrt kétszer, a második szúrás pillanatában közölve, hogy „most megdöglesz”, míg a harmadik szúrás előtt a sértett összeszedve minden erejét el tudta azt hárítani. [75] A bordaív alatt, a közepes erővel kifejtett hastájéki szúrás 2-3 cm közötti távolságra hatolt be és a hasizomban ért véget, mellyel nem nyitott hasüreget. A bordaív alatti hasi részen azonban fél centiméterrel mélyebben behatoló szúrás már eléri a hasi pólyát, megnyitva a hasüreget. Ugyanezen közepes erővel a szegycsont felső harmadát érte szúrás, ahol a csont miatt behatolás nem történt, azonban a csont feletti bőr felszínén szúrt sérülés keletkezett. Ugyanezen erővel kifejtett szúrás szegycsont síkjában azonban, attól 4-5 centiméterrel balra, vagy jobbra, illetve a két borda között már 1 centiméter mélyen is eléri a mellüreget, megnyitva azt. A vádlott által kifejtett erőbehatás alkalmas volt a célzott tájakon olyan eredmény előidézésére, mely közvetetten alkalmas a halálhoz vezető folyamat megindítására. A felszínen mért néhány centiméter távolságra ugyanis ezen közepes erővel már fennállt a reális lehetősége annak, hogy a mellüreg, vagy a hasüreg megnyíljon. Ennek során további orvosi beavatkozás hiányában a halálos eredmény is bekövetkezhet. Mindezek alapján azon tény, hogy ténylegesen 8 napon belül gyógyuló sérülések keletkeztek a sértettnél kizárólag a véletlennek köszönhető. A tárgyi oldalon megállapított tényleges sérülés gyógytartama ezért a szándék vizsgálata során nem volt meghatározó. [76] A közepes erőnél nagyobb erőkifejtés során ugyanezen testtájékokon a 8.5 centiméter hosszúságú villa létfontosságú szervsérülést okoz, így, máj, gyomor, epe, míg mellkason tüdősérülést, végsősoron a szívet elérve halált is eredményezhet. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 19 [77] Vádlott a második szúrás közben közölte a sértettel, hogy „nesze most meghalsz”, mely a célzott testtájékra figyelemmel egyértelműen az élet elvételének szándékát tükrözte. Ezen kívül a vádlott kétszer eredményesen, illetve egy további alkalommal ugyanolyan – létfontosságú szerv – irányába szúrt, - amelyből kitartó szándékára lehet következtetni. Az eredményes szúrások sorrendje nem állapítható meg, ugyanakkor a jogi minősítés szempontjából nem releváns. [78] A pszichológiai szakértői vélemény szerint a vádlott a sértetthez pozitívan viszonyult, vele jó viszonyt ápol, illetve a cselekmény után is jó viszony fenntartására nyilatkozott. Mindezt megerősítette az a körülmény, hogy a sértett, bár senki nem kért tőle bocsánatot mégis megbocsátott a vádlottnak. A közöttük fennálló korábbi személyes kapcsolat nem lehetett tehát a bántalmazási és az emberölési szándék motívuma. A törvényszék álláspontja szerint sokkal inkább a vádlott disszociális személyiségének talaján a többféle gyógyszerre, rövid idő alatt elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol hatása vezetett. A kóros mérteket el nem érő hétköznapi paranoia szintjén élettársát érintő féltékenységből, illetőleg a vélten nem megfelelő házkörüli munka elvégzéséből adódó ok a feszültség levezetésének igényével párosult. [79] A vádlott indulati állapotát erősítette sértett, aki úgy érezte, hogy a vádlott komolyan be volt kattanva, valóban ki akarta nyírni, mert habzott a szája és nem látta a szemgolyóit. Maga is arra nyilatkozott, hogy amennyiben nem sikerül elhárítania a harmadik szúrást, érezte, hogy meghalhat. Megállapítható, tehát hogy a vádlott fentebb részletezett személyiségének talaján az általa elfogyasztott nagy mennyiségű alkohol, illetve gyógyszer hatására a belső egyensúlya megbomlott, ennek azonban egyetlen kiváltó oka sem volt méltányolható. [80] Sértett az eredménytelen harmadik szúrást követően a vádlott kezéből kivett húsvillát letette az asztalra. Objektíven tehát továbbra is meg volt a lehetősége, hogy a fotelből felkelt és a házból kimenekülő, telefonján segítséget kérő sértettet továbbra is oly módon bántalmazza, ahogy azt a konyhában tette és verbálisan az udvaron továbbra is kifejezte. Az eseménysor tárgyi tényezői alapján azonban a továbbiakban vádlott erre irányuló szándéka nem volt megállapítható. Ehhez hozzájárulhatott a konyhában fixált fizikai helyzetben kialakult szándékformáló feltételek és körülmények megváltozása. A sértett a harmadik szúrás elhárítását követően a 112 segélyhívón segítséget kért, eközben az udvarra sietett, hogy a kapun keresztül hagyja el az ingatlant. Eközben a vádlott utol érte és kizárólag testi sértés okozására irányuló támadást intézett felé. Lerántotta a földre, a földön rugdosta, fejét verte a kapuba, illetőleg a bántalmazása során élet kioltására alkalmas eszközöket, de nem élet kioltására alkalmas módon felváltva kezdett használni. Magatartásának jellemzői alapján kizárólag feszültség és a testi sértésre irányuló szándéka volt nyomon követhető. Az igazságügyi orvosszakértő által megállapított hát, fül, nyak sérülései ezen erőbehatásokkal volt egyezően megállapítható. Az acélból készült balta és acél véső kétségtelenül alkalmas az élet elvételére. Ezen eszközöket a vádlott egymást követően használta a sértett bántalmazása során, azonban a sértett sérüléseinek helye, mélysége, az eszközhasználat módja, így annak foka, vagy lapja nem a súlyosabb sérülés okozásának szándékát támasztotta alá. Az udvaron kifejtett vádlotti magatartás alapján szándéka megváltozott és a támadó magatartása kifejezetten a feszültség levezetését, illetve a sértett sérülésének előidézését célozta. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 20 [81] A konyhában kifejtett magatartása során - teljes alanyi oldal figyelembevételével a vádlott tudatának azonban át kellett fognia, hogy egy 8,5 cm ághosszúságú húsforgató villával, a 165 cm magas, vele szemben ülő helyzetben lévő, 42-44 kilogramm súlyú, sovány testalkatú idős férfinak a mellkas és a has tájéki irányba közepes erővel kifejtett megszúrásával halálát idézheti elő. [82] A tárgyi oldal valamennyi eleme, így a hadonászást nélkülöző, célzottan létfontosságú szervek irányába, többször, fix pozícióban ülő sértett irányába kifejtett szúrások és az események során folyamatosan élet elvételét hangoztató kijelentések alapján - az aktuális mentális állapotának talaján kialakult - ölési szándékra vont következtetést a törvényszék. [83] Magatartásának tudatos kontrollját alátámasztó tényeket és körülményeket nem állapított meg a törvényszék. [84] A közepes erővel kifejtett szúrás alkalmas a halálhoz vezető folyamat megindításához, ezáltal a halálos eredmény előidézésére. Ennek elmaradása, - vagyis a hasüreg, illetve mellüreg megnyílása – néhány centiméteren és nem a vádlott szándékán múlott. Ugyanakkor az élet elvételére irányuló direkt szándékának megállapíthatóságát gyengítette, hogy a közepesnél nem nagyobb erőbehatást fejtett ki, melyre – a teljes alanyi oldal feltételezése mellett – minden lehetősége megvolt. Az sértett életének egyenes szándékú elvételéhez még ezen eszközzel is a közepesnél nagyobb erőbehatással szükséges szúrás kifejtése. A rendelkezésre álló – részben hiányos - orvosi dokumentációk és körülmények alapján ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a vádlott a közepesnél nagyobb erőbehatást fejtett ki. Ennek hiányában a halálos eredmény direkt szándékára sem vonható következtetés. [85] Összeségében megállapítható, hogy a bűncselekmény tárgyi oldalán - az erőbehatás közepes mértékének kivételével - fennálló tényezők alapján vádlott tudata a konyhában kifejtett cselekvősége során átfogta az élet elvételének lehetőségét, ugyanakkor ezen következményt nem kifejezetten kívánta, hanem etekintetében közömbösséget mutatott. [86] A törvényszék álláspontja szerint a tárgyi oldalon vizsgált erőbehatás mértékére a vádlott súlyos fokú ittassága attól függetlenül kihatott, hogy az önhibából eredő ittasság esetén teljes alanyi oldal figyelembevétele szükséges. Ezen ittas állapota ugyanis fizikailag nem tette lehetővé, hogy a kialakult szándékának megfelelő erőbehatást kifejtse. Ittassága nemcsak korlátozta a nagyobb erőbehatás kifejtésében, hanem a felbomlott fékek miatt kialakult kontrolálhatatlan magatartása miatt nem tudta felmérni a szándékának megfelelő erőkifejtés mértékét sem. Ugyanakkor kizárta, hogy különbséget tudjon tenni a halálos eredményhez szükséges, illetve az okfolyamat megindításhoz elégséges magatartás kifejtése között. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 21 [87] Mivel a vádlott teljes alanyi oldalon az élet elvételének lehetséges körülményeit felismerte, ehhez szükséges és alkalmas magatartást kifejtette, következményei tekintetében közömbös maradt, ugyanakkor a halál eredménye nem következett be, ezért a törvényszék a rendelkező részben írtak szerint minősítette a vádlott cselekményét. VI. [88] A büntetés kiszabása során a törvényszék az alábbi körülményeket értékelte. [89] Súlyosító körülményként értékelte a vádlott többszörösen büntetett előéletét, a cselekmény elkövetésének időpontjában két büntetőeljárás hatálya alatt állt, mely között egy dolog elleni, míg a másik személy ellen irányuló erőszakos bűncselekmény. Súlyosító körülmény az önhibából eredő súlyos fokú ittas állapot, ezen állapotában a társadalmi együttélési szabályokat megtartani képtelen agresszív személyisége, mellyel tisztában volt. A közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett cselekmény, a támadás kitartó elhúzódó folyamata, a személyisége által generált, benne felhalmozódott feszültség levezetésének minél szélesebb körű támadásban megnyilvánuló formája, több, veszélyes, élet kioltására alkalmas eszköz használata, az udvaron kifejtett többszörös testi sértést okozó kitartó szándéka, míg a létfontosságú szerv irányába többszörös szúrásban megnyilvánuló élet elvételére irányuló kitartó szándéka. [90] Enyhítő körülményként értékelte a törvényszék, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, azonban kisebb mértékben, mivel a cselekmény befejezettsége nem a tudatos kontroll, illetőleg személyében rejlő ok miatt maradt el, hanem a véletlennek köszönhető. A három szúrás során vádlott mindent megtett a befejezettség érdekében. A cselekményeket tényeiben elismerte és utolsó szó jogán megbánását fejezte ki. Enyhítő körülmény a magatartását meghatározó és a bűncselekményhez vezető disszociális személyiségzavara, alkoholfüggőség talaján kialakult mérsékelt fokú szellemi leépülése, illetve a sértett anélkül fejezte ki megbocsátását, hogy a vádlott bocsánatot kért volna tőle, valamint a cselekmény elkövetése óta eltelt idő. [91] A vádlottal szemben 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, melynek középmértéke a Btk.
3. §

(2)bekezdés alapján 10 év. A középmértéket irányadónak tekintve a fenti enyhítő és súlyosító körülmények számbavételével a törvényszék 9 év szabadságvesztést értékelte a büntetési célok valóra váltásához szükséges tartamnak a Btk. 33. §

(1)bekezdés a) és

1. § alapján. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pont alapján börtön fokozatban határozta meg, míg az előzetes fogvatartásban töltött teljes idő tartamát a Btk. 92. § alapján számította be a kiszabott szabadságvesztésbe. A Btk. 38. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pontja alapján állapította meg, hogy a vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon Balassagyarmati Törvényszék 24.B.147/2020/48-II 22 feltételes szabadságra bocsátható. Mivel vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek alakításában részt vegyen, ezért a Btk. 33. §

(2)bekezdés és a

1. § alapján a szabadságvesztéssel azonos tartamban szabott ki közügyektől eltiltás mellékbüntetést. [92] Az eljárás során lefoglalt bűnjelekről a törvényszék a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett és a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján kiadta a lefoglalást elszenvedő tulajdonosnak. A közbiztonságra veszélyes, illetve az elkövetés eszközeként használt tárgyak elkobzásáról a Be. 320. §

(4)bekezdés és a Btk. 72. §

(1)bekezdés aa) pontja alapján, míg az értéktelen vérgyanús szennyeződés megsemmisítéséről a Be. 320. §

(2)bekezdés alapján rendelkezett. [93] A törvényszék megállapította a vádlott büntetőjogi felelősségét, ezért az eljárás során felmerült teljes bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a Be. 574. §

(1)bekezdés alapján. Balassagyarmat,

1. április
2. Dr. Szepesi Ágnes s.k. bíró