Kfv.45150/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében a befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.150/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Séllei Márton ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Országos Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Fülöp Katalin kamarai jogtanácsos Alperesi érdekelt: alperesi érdekelt neve (alperesi érdekelt címe) A per tárgya: fegyelmi eljárás tárgyában indul közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 10.K.703.970/2022/33. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.45.150/2024/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperesi érdekelt ... alá tartozó ... osztályvezetői tisztségét látta el. 2018. májusában a ... állományába tartozó ... rendőr főhadnagy feljelentéssel élt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez a felperessel szemben arra hivatkozással, hogy a felperes a beosztottjait rendszeresen, huzamosabb ideig inzultálta, megalázta, nyers, durva, lealacsonyító, többször emelt hangnemben, kiabálva beszélt, amely magatartása az állomány tagjaiban félelmet keltett. A feljelentés alapján a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya 2018. május 17-én nyomozást rendelt el. Az alperesi érdekelt parancsnoka a feljelentésről történő tudomásszerzést követően, 2018. augusztus 29-én a felperessel szemben fegyelmi eljárás elrendeléséről döntött, majd azt a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette. Az ügyészség 2019. október 9-én a büntetőeljárást megszüntette, megállapítva, hogy a felperes a terhére rótt cselekményeket elkövette, azonban ezeknek a súlya nem meríti ki a büntetőjogi felelősség kategóriáját. Az alperes erre figyelemmel elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását, amelynek eredményeképpen az alperesi érdekelt parancsnoka a 2020. április 3-án kelt határozatával a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban Hszt.) 185. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a felperest feddés fenyítéssel sújtotta. Döntését a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. i)pontjában, a Hszt. 102. §

(2)bekezdésében, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 20/2011. (IX.22) BM rendelet 88. §

(1)bekezdés d),

1. f)és
2. g)pontjában, valamint a felperes munkaköri leírásának egyes pontjaiban meghatározott kötelezettségek vétkes megszegésére alapította. A felperes panaszát az országos rendőr-főkapitány 2020. április 30-án kelt határozatával elutasította, és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] A felperes keresetében a fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy a fegyelmi határozatban foglalt cselekményeket elkövette volna, több lényeges eljárási szabályszegésre is hivatkozott. Sérelmezte, hogy a rendőr főhadnagy bejelentését követően nem 30 napon belül folytatták le a fegyelmi eljárást. [3] Az elsőfokú bíróság a 10.K.705.307/2021/4. számú kijavított ítéletével a keresetet elutasította, amelyet a Kúria a Kfv.III.45.041/2022/7. számú végzésével hatályon kívül helyezett és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra – annak kiderítése érdekében, hogy a fegyelmi eljárás megindítására határidőben került-e sor – előírta annak részletes vizsgálatát, hogy a benyújtott feljelentés idején ki volt a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult parancsnok, és ő mikor, milyen mélységben szerzett tudomást a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményről, majd ezt követően milyen intézkedéseket tett; a tényfeltáró vizsgálatot ki és milyen ismeretek alapján, milyen körben rendelte el. A Kúria a végzésében a felperes felülvizsgálati eljárási költségét 127.000 forintban állapította meg, az alperesi érdekelt vonatkozásában perköltséget nem állapított meg. Kúria III.Kfv.45.150/2024/2 3 Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest 132.000 forint elsőfokú perköltség alperesnek, valamint 50.000 forint elsőfokú és 127.000 forint „felülvizsgálati perköltség” alperesi érdekeltnek történő megfizetésére. [5] A fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló szubjektív határidőt vizsgálva megállapította, hogy az alperesi érdekelt parancsnoka a feltételek tisztázását szolgáló tényfeltáró jelentés birtokában 2018. augusztus 29-én rendelte el a fegyelmi eljárást; az alperes sikerrel igazolta a határidő betartottságának fennállását. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében – jogszabálysértést állítva – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítására kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében elsődlegesen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, másodlagosan
3. ab)alpontjára, harmadlagosan az
4. aa)alpontjára hivatkozott. Az
5. aa)és
6. ab)alpontokat nem indokolta, az
7. ad)alpont vonatkozásában pedig jelezte, hogy annak indokait a felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértések ismertetésével egybefoglaltan terjeszti elő. [8] A felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértések körében kiemelten hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a Kúria iránymutatását nem követte, és továbbra sem derítette fel teljes mértékben a tényállást, a bizonyítási indítványainak nem tett eleget, nem folytatta le a Kp. 78. §

(2)bekezdés szerinti értékelést, valamint nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás megindítása határidőben történt-e. [9] Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi érdekelt részére 127.000 forint „felülvizsgálati perköltség” megfizetésére kötelezte annak ellenére, hogy az alperesi érdekelt a korábbi felülvizsgálati eljárásban költséget nem számított fel. Álláspontja szerint e körben nincs lehetőség az ítélet kijavítására, kiegészítésére vagy kiigazítására, ezért ennek orvoslását a Kúriától kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata Kúria III.Kfv.45.150/2024/2 4
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [14] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [15] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással kérte. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kúria a 7/2023. Jogegységi határozatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtette, hogy konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást (Kfv.III.37.088/2024/2.). A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2.). [17] A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. ab)alpont] okán kizárólag akkor lehetséges a jogerős ítélet felülvizsgálata, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálat különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.I.35.456/2019/2, Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). Kúria III.Kfv.45.150/2024/2 5 [18] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), és
2. ab)alpontjához kapcsolódóan nem fejtette ki, hogy miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. Mivel e pontok tekintetében a felülvizsgálati kérelmet indokolni nem szükséges, a Kúria vizsgálta, hogy a befogadás ezen okokból lehetséges-e. Megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó, elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva sem lehetséges a befogadás, mivel a jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem, a felperes által megjelölt jogszabálysértések nem mutattak a saját, egyedi ügyön túlmutató olyan társadalmi érintettséget. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja alapján nem látott lehetőséget. [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadhatóságot vizsgálva a Kúria megállapította, hogy a felperes nem tett eleget a Kp. 117. §

(4)bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének. A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy az ad) alpontra történő hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében (Kfv.VII.37.077/2024/2.). A befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. Nem a Kúria feladata a kérelmező helyett kiválasztani a felülvizsgálati kérelemből azt, hogy mi minősülhet befogadhatósági indoknak (Kfv.VII.37.687/2023/4.). Amennyiben a fél az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatát alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt kéri, nem elegendő csupán a felülvizsgálati kérelem indokait megjelölni, mivel a Kp. 117. §

(4)bekezdéséből következően a befogadhatóság okát külön is indokolni kell (Kfv.III.45.003/2024/2.). [20] A felperes a felülvizsgálati kérelme III. pontjában ugyan részletesen bemutatta a felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértéseket, azonban azokat nem kapcsolta tartalmilag hozzá az I. és II. pontban megjelölt befogadási okokhoz. A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében a Kp. 117. §

(4)bekezdése ellenére külön nem indokolta, ezen ad) alpont tekintetében sem állnak fenn a törvényi feltételek, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség. [21] A Kúria a befogadhatóságot vizsgálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében hosszasan indokolta, hogy milyen bizonyítékok alapján, milyen okból találta megtartottnak a fegyelmi eljárás megindításának szubjektív határidejét, amelyet a Kúria másodfokú bíróságként eljárva részére előírt. Értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a határozat indokolásából. A felperes a felülvizsgálati kérelmében alapvetően a bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményének bíróság általi értékelését vitatta. Ezzel kapcsolatosan kiemelendő, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2.). Kúria III.Kfv.45.150/2024/2 6 [22] A fentebb kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei a felperes által megjelölt, a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjai körében nem álltak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A Kúria – felperes hivatkozására figyelemmel – rámutat arra, hogy Kfv.III.45.041/2022/

1. számú végzésében megállapított 127.000 forint felülvizsgálati eljárási költség a felperes oldalán merült fel, ezért a jogerős ítélet azon rendelkezése, amely a felperest ezen összeg alperesi érdekeltnek történő megfizetésére kötelezi, olyan elírásnak tekinthető, amely vonatkozásában – akár kérelemre, akár hivatalból – helye lehet az erre vonatkozó ítéleti rendelkezés kijavításának a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján irányadó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §-ának alkalmazásával. A döntés rövid tartalma [24] A Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében a befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 112. §

(2)bekezdése alapján fellebbezésnek, a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. december
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő