Kfv.37376/2022/2 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt felülvizsgálati kérelem befogadása törvényi feltételeinek fennállását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.376/2022/

1. Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: név1 (cím1) Dr. Babay Ákos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Babay Ákos ügyvéd cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (cím3) Bakné dr. Tóth Andrea kamarai jogtanácsos építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Szegedi Törvényszék
2. február
3. napján kelt 10.K.700.494/2021/
4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.376/2022/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes előbb elektronikus úton, majd
5. november
6. napján postai úton is bejelentést tett az alpereshez. Előadta, hogy a tulajdonában álló ingatlannal szomszédos ingatlanon, a telekhatáron álló háza oldalához engedély nélkül kocsibeállót és melléképületet létesítettek. [2] A bejelentés alapján az alperes hatósági ellenőrzési eljárás keretében helyszíni szemlét tartott a hely1 szám1 hrsz-ú ingatlanon, melyről felvett jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a melléképület már
7. évben is szerepelt az ortofotókon, ezért arra vonatkozóan építésrendészeti eljárás nem indítható az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
8. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48/A. §

(5)bekezdésében meghatározott határidő eltelte miatt. A gépkocsitároló kapcsán megállapította, hogy azt a helyszíni ellenőrzést követően elbontották, így építésrendészeti eljárást nem folytatott le, melyről a

1. február
2. napján kelt BK/EOF/00070-7/
3. számú levelével a tulajdonosokat tájékoztatta. [3] A felperes a hatósági ellenőrzési eljárás folyamatban léte alatt,
4. február
5. napján az ügyféli jogállásának megállapítása iránt kérelmet terjesztett elő, melyet az alperes
6. február
7. napján kelt, BK/EOF/00398-5/
8. számú végzésével elutasított. Indokolásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/
9. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éprend.)
10. §

(1)-

(2)bekezdéseire, az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §

(1)-

(2)bekezdéseire, és a 100. §

(1)bekezdésére hivatkozva rámutatott, hogy a felperest a tárgyi ügyben nem illette meg ügyféli jogállás. Bejelentése nem az eljárás megindítására irányuló kérelem volt, a bejelentőt nem vonta hatósági ellenőrzés alá, hivatalból folytatott le ellenőrzést. [4] A felperes a végzéssel szemben keresetet terjesztett elő, kérve annak megsemmisítését. A jogerős ítélet [5] A Szegedi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokai szerint helytállóan állapította meg az alperes, hogy a felperes Kúria VI.Kfv.37.376/2022/2-1 3 bejelentése alapján hivatalból végzett ellenőrzés eredményeként eljárást nem folytatott le, közigazgatási ügy hiányában nem születhetett olyan döntés, ami a felperes jogát, vagy jogos érdekét sérthette volna. Hatósági eljárás megindítására van szükség ahhoz, hogy a bejelentő ügyféli minősége vizsgálható legyen, önmagában a bejelentés és a hatóság hivatalbóli ellenőrzése még nem teszi ügyféllé a bejelentőt. A befogadás iránti kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezését kérte, másodlagosan pedig az alperes végzésének megsemmisítését és annak megállapítását, hogy megilleti az ügyféli jogállás a perbeli ingatlant érintő építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági ellenőrzési, építésfelügyeleti és építésrendészeti eljárásban. [7] A befogadhatóság körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira és
4. b)pontjára hivatkozott. [8] Álláspontja szerint az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, hogy az elsőfokú bíróság a jogszabállyal ellentétesen értelmezte az ügyféli minőségét megalapozó közvetlen érintettséget. Hivatkozott arra, hogy a Kúria több eseti döntésében vizsgálta és elemezte az ügyfélképességet, azonban tudomása szerint még nem merült fel a hivatalból indult hatósági ellenőrzésben az ügyféli jogállás kérdése. A jogkérdés különös súlyát és eljárási jogainak sérelmét azért tartotta megalapozottnak, mert a kérelme megtagadása alapjogainak gyakorlását sértette. [9] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése álláspontja szerint eltért a Kúria Kf.VII.40.749/2021/4. számú és Kfv.IV.37.119/2021/4. számú ítéletétől. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VI.Kfv.37.376/2022/2-1 4
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – felperes befogadási kérelmében megjelölt befogadási ok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [14] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [15] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [16] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a hivatalbóli eljárásokban az ügyféli jogállás tisztázásának szükségességére hivatkozással kérte. A Kúria gyakorlata azonban egységes és kellően kiforrott abban, hogy az érintettséget mindig az ügy egyedi körülményei határozzák meg és annak eldöntése, hogy a hatósági eljárásban ki minősül ügyfélnek, a közigazgatási hatóság feladata (Kfv. III. 37.258/2022/9.). Hivatalból eljárás nem a „bejelentő” ügyfél kérelme, hanem a hatóság döntése alapján indul. [18] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [19] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes pusztán hivatkozott arra, hogy alapvető jogainak sérelme megalapozza a jogkérdés különleges súlyát, azonban nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érinti a társadalom széles körét, s nem igazolta azt sem, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna. Ilyen társadalmi hatást a Kúria sem tartott megállapíthatónak. Kúria VI.Kfv.37.376/2022/2-1 5 [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes felülvizsgálati kérelme azonban erre vonatkozó indokolást nem tartalmaz, pusztán alapvető jogainak sérelmére hivatkozik. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §

(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §

(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §

(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A felperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott. Mindezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes ugyan hivatkozott megjelölve két kúriai eseti döntés ügyszámát, azonban nem tett indokolást arra vonatkozóan, hogy a határozat mely rendelkezésétől tért el a felülvizsgálni kért határozat. Nem mutatta be, hogy az ügyek valóban precedensként szolgálnak a támadott határozat tekintetében, nem fejtette ki a jogkérdésben való eltérés mibenlétét. Ezek hiányában a befogadási ok érdemben nem volt vizsgálható. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a hivatkozott döntések tényállása a perbelitől teljes mértékben eltér. A Kf.VII.40.749/2021/

1. számú döntésben a felperesi érdekképviseleti szervezet egy társadalmi célú reklám megrendelője volt, melynek közzétételével kapcsolatos, megindult hatósági eljárásban kérelmezte ügyféli jogállását. A felperes által megjelölt Kfv.IV.37.119/2021/
2. számú ítéletében pedig a Kúria azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy a felperes hivatkozhat-e ügyféli jogainak sérelmére a megismételt eljárásban, amennyiben az alperes első határozatával kezdeményezett közigazgatási perben ügyféli jogainak sérelmét elkésetten terjesztette elő. A megjelölt határozatoktól való releváns tényállásbeli különbözőség okán ügyazonosság nem állapítható meg, ezért a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a Kúria ezen okból sem látott indokot. [22] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [24] A felperes nem igazolta a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt felülvizsgálati kérelem befogadása törvényi feltételeinek fennállását. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.376/2022/2-1 6 [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
2. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. május
2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő