A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság rész-közbenső ítélte folytán a megismételt eljárásnak kizárólag az volt a tárgya, hogy a felperes a polgármester 2021. február 23-i Facebook bejegyzésének tartalmával a sérelmére megvalósított jóhírnévsértés miatt mekkora összegű sérelemdíjra tarthat igényt. Az alperes az elsőfokú bíróság őt 5.000.000 forint sérelemdíj és kamata megfizetésére kötelező ítélete elleni fellebbezésében elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, melynek során a Pp. 380. §
- c)pontjára és a 381. §-ra hivatkozott. A Pp. 380. §
- c)pontja szerinti hatályon kívül helyezés feltételei sem állnak fenn, amely miatt az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmas. Az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget az alperes tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási indítványának, önmagában nem eredményezheti az elsőfokú ítélet Pp. 381. §-a szerinti hatályon kívül helyezését sem. A kompenzáció mellett a sérelemdíjnak létezik a gyakorlatban egy megelőző funkciója is, ami a jelen esetben a megalapozatlan tények, híresztelések jövőbeni posztolását, közzétételét hivatott megakadályozni. E kompenzációs és prevenciós célok együttes figyelembevételével egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a következtetésével, hogy 5.000.000 forint az az összeg, ami sérelemdíjként szükséges és arányos a felperest ért nemvagyoni hátrányok kiküszöböléséhez. Pécsi Ítélőtábla Mf.I.30.040/2024/4/I.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Név ügyvéd; cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Név1 ügyvéd (cím4) A fellebbezést benyújtó fél: alperes 24. sorszám alatt A per tárgya: sérelemdíj Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.M.70.022/2024/18/I.szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett tényállás szerint a felperes 2016. május 1-től megbízási jogviszony, majd 2016. július 1-től munkaviszony keretében állt alkalmazásban az alperesnél, a munkáltatói jogokat felette az alperes igazgatósága gyakorolta. Az alperes társaság alapítója és egyedüli részvényese Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Önkormányzata. A felperes az igazgatósági elnök munkakör mellett 2016. július 1-től stratégiai igazgatói munkakört is betöltött az alperesnél. 2020. január 10-én – a Önkormányzat Önkormányzatát képviselő polgármester kezdeményezésére – az alperes zrt. képviseletében a felperes megbízta Név2 ügyvédet a társaság gazdálkodásának teljeskörű jogi átvilágításával 2014. november 1-től a megbízási Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.040/2024/4/I. [3] [4] [5] [6] [7] [8] 2 szerződés aláírásáig terjedő időszakra vonatkozóan. Önkormányzat polgármestere, Név3 2020. december 7-én arról tájékoztatta a felperest, hogy Név2 megbízott az alperes átvilágítását 2020. június 30-ával lezárta, az arról készült részletes jelentést papír alapon átadta neki, és a tartalmáról 2020. október 5-én prezentációt tartott az irodájában. A polgármester az átvilágítási jelentés, valamint az általa kezdeményezett és lefolytatott büntetőjogi felülvizsgálat eredményéről 2021. február 23-án tájékoztatta az önkormányzati közgyűlést. Önkormányzat Önkormányzatának Közgyűlése 92/2021. (II. 23.) számú határozatával – mivel a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm.rendelet alapján a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörét a veszélyhelyzet időszakában a polgármester gyakorolja, ezen hatáskörében eljárva Név3 polgármester – a felperest mint az alperes igazgatóságának elnökét és igazgatósági tagját tisztségéből
- február
- napjával visszahívta. Ugyanezen a napon Önkormányzat Önkormányzata mint munkáltató képviseletében a polgármester a felperes
- július 1-től fennálló határozatlan időtartamú igazgatósági elnök munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette bizalomvesztésre hivatkozva. A felperes az átvilágítási jelentésben foglaltakat nem ismerte, azt nem adták át részére, és a tartalmát sem ismertették vele. Név3 polgármester
- február 23-án a Facebook oldalán közzétette, hogy
- február 23-án azonnali hatállyal visszahívta a Zrt. igazgatóságának elnökét, felperes. A döntés közvetlen előzménye az önkormányzati társaságnál végzett jogi audit eredménye. Az átvilágítás dokumentumai alapján a Zrt..
- és
- között egy beszerzési láncon keresztül vásárolta meg a helyi járatú buszokhoz szükséges gumiabroncsokat. Mindezt oly módon, hogy a Zrt.. egyik vezető beosztású alkalmazottja, korábbi igazgatósági tagja hozzátartozóinak érdekeltségét hozta helyzetbe a beszerzéseknél. A jogi audit során feltárt ügyek felvetik a hűtlen kezelés gyanúját, és ennek okán mentette fel a Zrt.. vezérigazgatói cím használatára feljogosított igazgatósági elnökét. Az alperes
- március 1-jén büntető eljárást kezdeményezett, amely alapján a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Védelmi Osztálya (helyesen: Gazdaságvédelmi Osztály) 02000/81-8/
- bü. szám alatt
- április 9-én elrendelte a nyomozást jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az alperes igazgatósága
- április 19-én az 1/
- (IV.19.) számú határozatával Önkormányzat Önkormányzata Közgyűlésének 92/
- (II. 23.) számú határozatát, amelyben Név3 polgármester a felperest a társaság igazgatósági elnök és igazgatósági tag tisztségéből
- február
- napjával visszahívta, utólagosan jóváhagyta. A polgármester Facebook bejegyzésének tartalma a helyi, országos és nemzetközi szintű közösségi közlekedési szektorban azonnal elterjedt a munkavállalók, vezetők, szakszervezeti tagok és iparkamarai tagok között. Mivel a felperes vezérigazgatóként az országban először helység1 vezette be az elektromos flottát a közösségi közlekedésben, a cég1, a világ legnagyobb elektromos járműgyártó vállalatának vezetői is felfigyeltek a bejegyzés tartalmára. Mindez negatívan hatott a felperes magánéletére, családi, baráti kapcsolataira, és szakmailag ellehetetlenítette. A munkaviszonyának megszűnését követően – szakmai tapasztalata és vezetői gyakorlata ellenére – hosszú ideig nem tudott elhelyezkedni más munkáltatónál, ezért a Megyei Kormányhivatal Hivatal BA-04M/01/016152-4/
- számú határozata alapján
- április 12-től 90 napig álláskeresési járadékban részesült napi 5.580 forint összegben. Két évvel később a Zrt.1 Zrt.-nél talált állást. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.040/2024/4/I. [9] [10] [11] [12] [13] 3 A Pécsi Törvényszék mint munkaügyi bíróság 2.M.70.047/2021/18/I. számú – a Pécsi Ítélőtábla Mf.I.30.028/2022/6/I. számú határozatával
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett – közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes munkaviszonyát megszüntető
- február 23-i azonnali hatályú felmondás jogellenes volt; a jogerős határozatot a Kúria a
- április 5-én meghozott Mfv.VIII.10.168/2022/
- számú közbenső ítéletével hatályában fenntartotta. A felperes munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatt érvényesített elmaradt jövedelem mint kártérítés, végkielégítés, cafeteria juttatás, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, helyijáratú szabadjegy, volánbusz szabadjegy, gépjármű- és üzemanyagköltség, telefonhasználattal és sérelemdíjjal összefüggő kereseti kérelmei tárgyában a Pécsi Törvényszék mint munkaügyi bíróság 2.M.70.047/2021/36/I. számon ítéletet hozott, amelyet a Pécsi Ítélőtábla az Mf.I.30.014/2023/4/I. számú rész-közbenső ítéletével felülbírált
- május 9-én olyan módon, hogy az elmaradt jövedelem és kamata kártérítés megfizetésére kötelező részében az elsőfokú határozatot fellebbezett részében helybenhagyta, míg a sérelemdíj megfizetésére irányuló keresetet elutasító részében megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes azzal, hogy Önkormányzat polgármestere, Név3
- február 23-án a Facebook oldalán tett bejegyzésében azt állította, hogy az alperes általa elrendelt jogi átvilágítása során a gumiabroncs beszerzéseknél feltárt szabálytalanságok felvetik a hűtlen kezelés gyanúját, ami oka volt a felperes felmentésének, megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, amely sérelemért az alperest teljes felelősség terheli. Előírta egyúttal, hogy a pert a sérelemdíj megfizetésére irányuló kereset vonatkozásában az érdemi tárgyalási szaktól tovább kell folytatni. A Kúria hatályában fenntartotta a jogerős részközbenső ítéletet a
- január 10-én kelt Mfv.IV.10.112/2023/
- számú rész-közbenső ítéletével. A felperes a megismételt eljárásban módosított keresetében (M.70.022/2024/
- szám) a jóhírnév megsértése miatt 5.000.000 forint sérelemdíj és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a valótlan tartalmú híreszteléssel a szakmai karrierje helyi, országos és nemzetközi szinten kettétört, mivel a polgármester Facebook üzenetét az egész ország látta, olvasta. Állítása szerint a valótlan tartalmú híresztelés több tízezres országos nyilvánosság elé tárult, amely hiteltelenné, lehetetlenné tette szakmailag, és ez a helyzet egészségére, testi és lelki állapotára, családi és baráti kapcsolataira is hosszú távú negatív hatással volt. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azt összegében továbbra is vitatta, túlzott mértékűnek tartotta. Az elsőfokú bíróság a felperes módosított keresetével egyezően kötelezte az alperest 5.000.000 forint sérelemdíj és ennek
- február
- napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §
(1)és
(2)bekezdése, valamint a 2:
- § d) pontja és a 2:
- §
(2)bekezdése alapján a más személyre vonatkozó, e személyt sértő valótlan tény állítása vagy híresztelése, vagy valós tény hamis színben feltüntetése jóhírnévsértést jelent, amely a Ptk. 2:52. §
(1),
(2)és
(3)bekezdéséből következően sérelemdíj fizetési kötelezettséget von maga után. A tanúk vallomása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés az online térben szinte azonnal és korlátlanul, széles, több tízezres országos és nemzetközi nyilvánosság elé tárult, amely alkalmas volt a felperes negatív megítélésére. Emiatt lehetetlenné vált számára több évig olyan cégnél elhelyezkedni, amelyhez az addigi szakértelme, tapasztalata kapcsolódott. Ez a sérelem őt 52 éves korában, munkavégzés szempontjából a legaktívabb életkorában érte, amely az egészségére, testi, lelki állapotára, családi és baráti kapcsolataira negatívan hatott, és a mai napig beszédtéma abban a szakmai közegben, ahol dolgozott. Ezért a sérelemdíj Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.040/2024/4/I. [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 kompenzációs és prevenciós célját együttesen figyelembe véve a követelt 5.000.000 forint sérelemdíjat szükségesnek és arányosnak tartotta a felperest ért sérelemmel. E határozattal szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 380. § c) pontja és a 381. §-a szerinti hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, a bizonyítás teljeskörű lefolytatásával. Másodlagosan annak megváltoztatását és a sérelemdíj összegének 500.000 forintra történő leszállítását indítványozta a Pp. 369. §
(3)bekezdésére hivatkozva. Kérte továbbá a felperest marasztalni a perköltségben. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság csupán a felperes által előadott körülményeket vette figyelembe, de nem értékelte, hogy a felperes jelenleg is vezetőként dolgozik ugyanabban az iparágban, ahol állítólag hiteltelenné vált, és ellehetetlenült a munkavégzése. Szakmai és társadalmi megítélését tehát véleménye szerint országos szinten nem befolyásolta hátrányosan az ügy. Emellett a meghallgatott tanúk sem a családi, sem a baráti kapcsolatainak hátrányos alakulásáról nem számoltak be. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az általa bejelentett tanúkat nem hallgatta meg, így a tényállás nem felel meg a valóságnak, és a bizonyítékokból nem megfelelő következtetést vont le, magyarázatot sem adott az indítványai mellőzésére, az ellentmondást nem oldotta fel. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság Mf.I.30.014/2023/4/I. számú rész-közbenső ítélte folytán a megismételt eljárásnak kizárólag az volt a tárgya, hogy a felperes Önkormányzat polgármestere 2021. február 23-i Facebook bejegyzésének tartalmával a sérelmére megvalósított jóhírnévsértés miatt mekkora összegű sérelemdíjra tarthat igényt. Az alperes az elsőfokú bíróság őt 5.000.000 forint sérelemdíj és kamata megfizetésére kötelező ítélete elleni fellebbezésében elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, melynek során a Pp. 380. §
- c)pontjára és a 381. §-ra hivatkozott. A Pp. 380. §
- c)pontja szerinti hatályon kívül helyezésre akkor kerülhet sor, ha az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, például egyáltalán nem tartalmazza a rendelkező részt vagy az indokolást, ezáltal a kiegészítésének a feltételei sem állnak fenn, amely miatt a másodfokú bíróság által az érdemi felülbírálatra nem alkalmas. Az alperes a fellebbezésében ilyen okot nem jelölt meg, és ilyen ok ténylegesen sem áll fenn. Amire az alperes hivatkozott, az a nem teljeskörűen lefolytatott bizonyítás, a bizonyítás eredményének okszerűtlen mérlegelése, a tényállás felderítetlensége, a nem megfelelő következtetés levonása, de ezek nem tartoznak a Pp. 380. §
- c)pontjának hatálya alá. A másodfokú bíróság olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, ami miatt az elsőfokú ítéletet a Pp. 381. §-a szerint kellene hatályon kívül helyezni. Az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget az alperes tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási indítványának, önmagában nem eredményezheti az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, mert ez nem eljárási szabálysértés (BDT2023. 4671.); mindez következik a Pp. 276. §
(1),
(3)és
(5)bekezdéseinek törvényi rendelkezéseiből. Az alperes az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatára vonatkozó másodlagos fellebbezésében a másodfokú bíróság erre irányuló jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdésében jelölte meg. A másodfokú bíróság az anyagi jogi felülbírálat során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadta ítélkezése alapjául, és egyetértett az ebből levont következtetésével, valamint azzal a döntésével, hogy az alperest 5.000.000 forint sérelemdíj és kamata megfizetésére kötelezte a felperes javára az őt ért személyiségi jogi sérelem miatt. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a tények teljeskörű feltárásához szükséges bizonyítást a felek indítványainak megfelelően lefolytatta, abból kiindulva, hogy a bizonyítás Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.040/2024/4/I. [23] [24] [25] [26] [27] [28] 5 a felperest terhelte a Pp. 265. §
(1)bekezdése szerint. Az alperesnek még az alapeljárásban Név2 és Név4 ügyvédek tanúkénti meghallgatása érdekében volt bizonyítási indítványa, amit az elsőfokú bíróság valóban nem teljesített, de az ebben a megismételt eljárásban, arra tekintettel, hogy az alperes előadása szerint a tanúknak mely tényekről van tudomásuk (az átvilágítás eredménye), nem volt releváns, és az alperes a tárgyalás berekesztése előtt a tanúbizonyítás elmaradását nem is kifogásolta. A felperes indítványára meghallgatott tanú1, szakszervezeti tisztségviselő, tanú2, iparkamarai titkár, tanú3, a cég1 értékesítési vezetője és tanú4, a helység2 közlekedési cég vezetője tanúvallomásával a bíróság teljeskörűen képet kapott arról, hogy a Facebook bejegyzéssel a felperest milyen jellegű nemvagyoni hátrányok érték. A tanúk vallomásából kirajzolódott, hogy a felperes a közösségi közlekedés viszonylag szűken vett szakmai körén belül jó szakmai hírnévnek örvendett, jó szakembernek tartották, és azok a tények, amiket a Facebook bejegyzésből az azt olvasók, vagy arról tudomást szerzők megismertek, befolyásolták ezt a szakmai hírnevet. A felperes megítélése változott, részben negatív irányban, részben pedig távolságtartók lettek vele szemben azok a cégvezetők, akiknél a munkaviszonya megszüntetése miatt munkát keresett. Bizonyított, hogy csak több év elteltével talált munkát a Zrt.1 társaságnál, ami tanú3 tanúvallomásából kitűnően szakmai visszalépés volt számára az alperesnél betöltött pozíciójához, illetőleg a szaktudása alapján elérhető állásokhoz képest. Az, hogy mindez a felperes személyes megítélését – családjára, baráti körére kiterjedően – érintette, egészségi állapotát az alperes jogsértése miatt kialakult stresszhelyzetre is figyelemmel befolyásolta, köztudomásúként elfogadható körülmény a nemvagyoni hátrányok között a bírói gyakorlat alapján (BDT2019. 4041.). A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felperes ezzel kapcsolatos tényállításait az alperes az elsőfokú eljárásban még nem vonta kétségbe, első ízben a fellebbezésében kezdte vitatni. Az elsőfokú bíróság a felek perbeli nyilatkozatai mellett a bizonyítás eredményét a Pp. 279. §
(1)bekezdésnek megfelelően mérlegelte, számba vette, és súlyuknak megfelelően értékelte a felperest a jóhírnevének megsértése miatt ért nemvagyoni hátrányokat. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a kompenzáció mellett a sérelemdíjnak létezik a gyakorlatban egy megelőző funkciója is, ami a jelen esetben a megalapozatlan tények, híresztelések jövőbeni posztolását, közzétételét hivatott megakadályozni (BDT
- 4015.). E kompenzációs és prevenciós célok együttes figyelembevételével egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a következtetésével, hogy 5.000.000 forint az az összeg, ami sérelemdíjként szükséges és arányos a felperes ért nemvagyoni hátrányok kiküszöböléséhez. Ezekre az indokokra figyelemmel helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. A pernyertes felperes részéről a másodfokú eljárásban költség nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett. Az alperes – bár erre a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta miatt nem lett volna köteles – előzetesen megfizette a fellebbezési eljárás illetékét, amit pervesztességére tekintettel maga visel a Pp. 83. §
(1)bekezdéséből és a Pp. 102. §
(1)bekezdéséből következően. Pécs,
- szeptember
- Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.040/2024/4/I. 6 Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró