A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálatból kizárt határozat elleni felülvizsgálati kérelem visszautasítása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Kfv.V.37.915/2021/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) Dr. Gyöngy Mónika ügyvéd (cím2) Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) képviselő főosztályvezető (Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földügyi Osztály, cím4) Felperesi érdekelt: felperesi érdekelt (cím5) Alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (cím6) Alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó Ügyvédi Iroda, jogi képviselő1 ügyvéd (cím7) A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 102.K.703.184/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Kfv.37.915/2021/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi érdekelt, mint eladó és a felperes adásvételi szerződést kötöttek a per tárgyát képező helység1 helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlanra. A szerződés alperes által kifüggesztésre, majd levételre került. Egy, a perben nem álló személy (a továbbiakban: vevő) elfogadó nyilatkozatot, elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot nyújtott be. Az alperes a 578.421/
- számú határozatában az ingatlant a felperesi érdekelt és a vevő között hagyta jóvá. Az elsőfokú ítélet [2] A felperes a határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő, melyben az alperesi határozat megváltoztatását és a szerződés vele szemben történő jóváhagyását kérte. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Részletesen megjelölte a megsértett jogszabályokat, kifejtette a jogsértéssel kapcsolatos álláspontját. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében azonban a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének egyetlen pontját sem jelölte meg, a kérelem befogadási okát nem közölte. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [7] A Kp. 115. §
(1)bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A 117. §
(5)bekezdése pedig kimondja, hogy a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [9] A Kp. 118. §
(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria V.Kfv.37.915/2021/2 3
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére tehát kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésben megjelölt valamelyik eset fennáll. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához ezért nem elegendő csupán azon jogszabályhelyekre hivatkozni, melyeket az elsőfokú bíróság a felperes álláspontja szerint jogerős ítéletében megsértett, hanem meg kell jelölni azon okokat is, amik alapján a jogorvoslati kérelem befogadását kéri. Amennyiben a fél ezen kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, úgy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okot sem konkrét törvényhelyre, sem tartalma szerint, annak szövegére hivatkozással nem jelölt meg. A Kúriának ebben az esetben hiánypótlás kibocsátásra nincs jogszabályi lehetősége, ezért a Kp. 117. §
(4)bekezdésére hivatkozással a felülvizsgálati kérelmet visszautasította. Záró rész [12] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- szeptember
- Dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró Dr. Darák Péter bíró