← Magyarország

Bfv.133/2024/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az anyagi jog szabályainak megfelel a jogerős határozat bűnszervezetben elkövetést megállapító rendelkezése, mivel a tényállás alapján a bűnszervezet valamennyi törvényi kritériuma (a legalább három személyből álló csoport, a hosszabb időre és hierarchikusan szervezettség, a konspiratív működés, valamint az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésének célja) fennáll a felülvizsgálattal érintett terheltek tekintetében. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.133 /2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): III. rendű VI. rendű Első fok: Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 17.B.203/2018/720., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Győri Ítélőtábla, Bf.II.91/2022/50., ítélet, nyilvános ülés,
  6. január
  7. Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt a VI. rendű terhelt Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára a VI. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű és a VI. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Tatabányai Törvényszék 17.B.203/2018/
  8. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.II.91/2022/
  9. számú ítéletét a III. rendű és a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Tatabányai Törvényszék a
  10. március
  11. napján kihirdetett 17.B.203/2018/
  12. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont]. Ezért őt 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A VI. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont]. Ezért őt 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. január
  2. napján jogerős Bf.II.91/2022/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű és a VI. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt, és a VI. rendű terhelt egyaránt a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen az első- és a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [4] A III. rendű terhelt indítványának tartalma lényegét tekintve megegyezett a VI. rendű terhelt indítványában foglaltakkal. [5] Mindkét terhelt vitatta, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mivel az irányadó tényállás nem tartalmazza mindazon tényeket, amelyek alapján a bűnszervezetben elkövetés megállapítható lenne. A konspiratív elkövetésnek többet kell jelentenie annál, mint hogy az elkövetők igyekeznek a cselekményüket a hatóságok elől elleplezni. [6] Az irányadó tényállás alapján nem vonható következtetés arra, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés felismerhető volt a számukra, és a bűnszervezethez csatlakozva fejtették ki a magatartásukat. [7] A III. rendű és a VI. rendű terhelt egyaránt sérelmezte, hogy a bíróság a bűnszervezet törvénysértő megállapítása okán eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.158/2024/2. és 4. számú nyilatkozatában mind a III. rendű, mind a VI. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 3 [9] Hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható, a felülvizsgálati indítványok ezért e részeiben kizártak. [10] Indokai szerint nem tévedett az eljárt bíróság, amikor a III. rendű és a VI. rendű terheltet mint bűnszervezetben elkövetőt vonta felelősségre, jelen ügyben a bűnszervezet megállapításának valamennyi feltétele maradéktalanul teljesült, és ezt az ítéleti tényállás megfelelően rögzíti is. [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a III. rendű és a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [12] A III. rendű és a VI. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. Ez a felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartása a Btk. Különös Részének nem a bíróság jogerős ítéletében megjelölt, hanem más rendelkezését meríti ki, és ennek következtében a kiszabott büntetés – a helyes minősítés alapulvételével – törvénysértő, eltúlzottan enyhe vagy súlyos. [16] A törvénysértő minősítés ekként nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [17] A Btk. elkövetéskor hatályos 353. §
(1)bekezdése szerint embercsempészés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. A
(3)bekezdés d) pontja alapján a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést üzletszerűen követik el. [18] Kétségtelen, hogy a III. rendű és a VI. rendű terhelt cselekményének lényege az volt, hogy úti okmányokkal nem rendelkező külföldi személyeknek segítséget nyújtott ahhoz, hogy egy adott kiindulási helyről államhatár jogellenes átlépésével a kívánt célállomásra eljussanak. [19] A III. rendű és a VI. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványukban a bűnszervezetben elkövetés megállapítását kifogásolták. Álláspontjuk szerint az eljárás adatai nem támasztják alá, hogy hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket. [20] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a büntetőjog más szabályának megsértése –
  3. b)pont második fordulat – miatt törvénysértő büntetést szabott ki. Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 4 [21] A bűnszervezetben történő elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Az nem része a jogi minősítésnek, hanem olyan, bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolható többes elkövetői forma, amely megvalósulása esetén a Büntető Törvénykönyv Általános Részében foglalt jogkövetkezményeket – egyebek mellett az e szervezeti forma keretében elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretének az emelkedését – vonja maga után. [22] Így a bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására való hivatkozás önmagában, függetlenül a kiszabott büntetéstől, nem felülvizsgálati ok. [23] A bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására hivatkozás a felülvizsgálati indítványban mint „a büntetőjog más szabályának” megsértése – azaz a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat – lehet alapja a felülvizsgálatnak, feltéve, ha ez arra is kiterjed, hogy az említett anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő [Be. 649. §
  2. b)pont
  3. ba)alpont]. [24] Jelen esetben azonban a III. rendű terhelttel szemben kiszabott 6 év és a VI. rendű terhelttel szemben kiszabott 4 év szabadságvesztés büntetés még a bűnszervezetben elkövetés miatti büntetési tétel felső határának emelkedését figyelmen kívül hagyva is törvényes. Az embercsempészés bűntette [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont] – elkövetéskor hatályos – öt évtől tíz évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett. [25] Következésképpen a III. rendű terhelttel szemben kiszabott 6 év szabadságvesztés, valamint a VI. rendű terhelttel szemben – enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott – 4 év akkor sem lehetne eltúlzottan súlyosnak tekinthető, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvénysértő lenne. [26] A bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának további jogkövetkezménye a büntetési tétel felső határának emelkedésén kívül az elkövető feltételes szabadságra bocsátásból való kizárása, valamint a fegyház végrehajtási fokozat megállapítása is. [27] A feltételes szabadság lehetőségéből kizárás (valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának meghatározása) akkor sem tekinthető törvénysértő büntetéskiszabásnak, ha annak alapja a bűnszervezetben elkövetés III. rendű és VI. rendű terhelt által állított téves megállapítása lenne. [28] A Kúria mindemellett az indítványban foglaltak alapján vizsgálta, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapítása az irányadó tényállásban foglalt ténymegállapítások alapján törvényes volt-e. [29] A bűnszervezet jogi szabályozását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 1997. szeptember 15. napjával iktatta be a büntetőtörvénybe (korábbi Btk. 137. § 7. pont). A rendelkezést a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 35. §-a 1999. március 1. napjával módosította és átszámozta (korábbi Btk. 137. § 8. pont). Az ekkor hatályba lépett törvényszöveg szerint bűnszervezet: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, aláfölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. Ezt követően a törvényszöveget a 2002. április 1. napjától hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXXI. törvény 19. §
(5)bekezdése határozta meg. Aszerint a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ugyanez a szövegezés került át a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjába is. Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 5 [30] E két törvényi rendelkezés összevetése alapján kitűnik, hogy a
  2. április
  3. napjától hatályos módosítás a bűnszervezet fogalmi elemei közül többet elhagyott, ugyanakkor új elemeket is meghatározott. A módosító törvény miniszteri indokolása akkor az alábbiakat tartalmazta: „A szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés büntetőjogi eszközeinek kialakítása az elmúlt időszakban különös hangsúlyt kapott mind az Európai Unióban, mind más nemzetközi szervezetekben.
  4. december 21-én az Európai Unió Tanácsa együttes fellépést fogadott el az Európai Unió tagállamaiban a bűnöző szervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról.”. Az együttes fellépés
  5. Cikke határozza meg a bűnöző szervezet fogalmát: „Ezen együttes fellépés tekintetében a »bűnöző szervezet« kettőnél több személy hosszabb időre szóló szervezett együttműködését jelenti olyan bűncselekmények összehangolt elkövetésére, amelyek büntetési tételének felső határa legalább négyévi szabadságvesztés büntetés, vagy ilyen tartamú biztonsági intézkedés, avagy ennél súlyosabb büntetés, tekintet nélkül arra, hogy ezek a bűncselekmények magukban képezik az elkövetés célját, vagy pedig eszközül szolgálnak arra, hogy vagyoni előnyt szerezzenek és adott esetben közhatóságok működését megengedhetetlen módon befolyásolják.”. [31]
  6. december 14-én a 2282/
  7. (XI. 29.) Korm. határozat alapján a belügyminiszter aláírta az ENSZ keretében létrejött Egyezményt a határon átnyúló szervezett bűnözés ellen. Az Egyezmény
  8. Cikke határozza meg a szervezett bűnözői csoport fogalmát. „Az Egyezmény alkalmazásában »Bűnöző szervezet«: hosszabb ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, ebben az Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény vagy törvénysértés céljából, közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve; »Súlyos bűncselekmény«: legalább négyévi szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető törvénysértést megvalósító magatartás; »Strukturált csoport«: nem egyetlen bűncselekmény azonnali végrehajtására, és nem alkalomszerűen létrehozott csoport, amelyben nem szükséges, hogy tagjai pontosan meghatározott szerepeket kapjanak, vagy hogy tagsága állandó legyen, illetőleg fejlett hierarchiával rendelkezzen”. [32] A törvény az együttes fellépésnek és az említett ENSZ Egyezménynek megfelelő rendelkezést tartalmaz a bűnszervezet fogalmára. [33] A törvénymódosítás tehát tudatosan, az ENSZ Egyezmény kifejezetten ezt rögzítő tartalmára való utalással mellőzte a bűnszervezet fogalmi elemei közül – egyebek mellett – az alá-fölérendeltség követelményét, a konspiratív működés pedig sem a korábbi, sem a későbbi szabályozásnak nem volt eleme, és azt a hivatkozott nemzetközi jogi aktusok sem kívánják meg. [34] Ugyanakkor kétségtelen, hogy a Magyarország
  9. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
  10. évi LXVI. törvény
  11. §-a újabb elemeket épített a bűnszervezet Btk.
  12. §
(1)bekezdése szerinti fogalmába. Ez a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés. A bűnszervezet fogalma tehát változott az elkövetéskor hatályos Btk. szerinti bűnszervezet fogalmához képest, ezért a bíróság vizsgálta, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása enyhébb elbírálást tesz-e lehetővé. [35] Jelen ügyben az indítványok nem vitatták az elkövetéskor hatályos Btk. alkalmazásának helyességét, azonban a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának sérelmezése során az elbíráláskor hatályos Btk. bűnszervezet fogalmára hivatkozott. Mind a Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 6 III. rendű, mind a VI. rendű terhelt kifogásolta, hogy nem állapítható meg a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés. [36] Tekintettel arra, hogy e módosítás 2019. július 10. napján, még a jogerős ítélet meghozatala előtt lépett hatályba, ezért az az ügyben nem közömbös. [37] A 2019. évi LXVI. törvény 107. §-ával módosított Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint a bűnszervezet megállapításának feltételei az alábbiak: − legalább három személyből álló, − hosszabb időre, − hierarchikusan szervezett, − konspiratívan működő csoport, − amelynek célja ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [38] E feltételek egyidejű megléte esetén törvényes a bűnszervezet megállapítása. [39] A bűnszervezet törvényi feltételei közül a három vagy több személy megléte, és az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére való irányultság részletesebb indokolást nem igényel. [40] A III. rendű és a VI. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény, az embercsempészés bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont] az elkövetés idején és a jogerős ítélet meghozatalának napján egyaránt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntetendő. [41] Továbbá a három vagy több személy megléte (a terheltek számára is tekintettel) szintén egyértelműen megállapítható. Nem feltétele a bűnszervezet megállapításának, hogy a terhelt valamennyi elkövetőtársát ismerje; elegendő, ha a tudata kiterjed arra, hogy a bűnös tevékenységet legalább hárman végzik. [42] A III. rendű terhelt került kapcsolatba az I. rendű terhelttel, mint az embercsempészés szervezőjével, irányítójával. Az I. rendű terhelt által
  1. júliusban létrehozott embercsempészéssel foglalkozó bűnszervezet 2016 májusáig folyamatosan működött. Ezen bűnszervezet alsóbb szintű irányítójának az I. rendű terhelt beszervezte a III. rendű terheltet. A III. rendű terhelt feladata volt a migráns személyeket szállító gépjárművek sofőrjeinek telefonon keresztül történő irányítása, koordinálása, az úti cél közvetítése, kifizette a sofőröket, ezen túlmenően részben migránsokat szállító sofőrként, részben pedig felvezetőként is feladatot vállalt. [43] A VI. rendű terheltet a IV. rendű terhelt szervezte be a bűnszervezethez sofőrnek. A VI. rendű terhelt feladata volt a migránsok illegális szállítását járművezetőként végezni az I. rendű és a III. rendű terhelt – az
  2. számú tanú által telefonon közvetített – utasításai szerint {Tatabányai Törvényszék 17.B.203/2018/
  3. számú elsőfokú ítélet [32] bekezdés}. [44] Ebből következően kétség sem fér ahhoz, hogy a III. rendű és a VI. rendű terhelt tudata átfogta azt, hogy tevékenységük során a szervezetben legalább három, illetve annál több személy vesz részt. [45] A Kúria a hosszabb időre szervezettség kapcsán utal arra, hogy az irányadó tényállás szerint a III. rendű terheltet az I. rendű terhelt 2016 márciusában szervezte be a bűnszervezetbe. A tényállásból kitűnően a migráns személyek összegyűjtése, az államhatáron történő átszállítása, illetve ezt követően a továbbszállításuk folyamatos volt. [46] A tényállás szerint a III. rendű és a VI. rendű terhelt
  4. március
  5. és
  6. május
  7. napja között folytatták a tevékenységüket, amelynek hatósági intézkedés vetett véget. Ekként nincs ténybeli alap annak feltételezésére, hogy a bűnszervezet működése időben limitált, vagy alkalmi jellegű lett volna. Ellenkezőleg, e tényekből az a következtetés vonható Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 7 le, hogy a III. rendű és a VI. rendű terhelt és társai szándéka a határozatlan időre, szervezett keretek közötti tartós működésre irányult. [47] A hierarchikus szervezeti felépítés, mint feltétel az irányadó tényállás alapján szintén megvalósult. Az I. rendű terhelt egy embercsempészésre szakosodott bűnszervezetet hozott létre 2015 júliusában, és azt 2016 májusáig irányította és vezette. Alatta tevékenykedtek a sofőröket szerző, irányító, és a szállítást, felvezetést is végző „középvezetők”. Ilyen volt a II. rendű, a III. rendű és a VIII. rendű terhelt. A bűnszervezet tagjai között volt olyan középvezető, akinek annyi volt a szerepe, hogy sofőröket szerezzen, őket irányítsa, segítse. Ilyen volt a VII. rendű terhelt, de voltak olyan tagok is, akik kizárólag a szállításban vettek részt, mint a VI. rendű és az V. rendű terhelt, valamint a más büntetőeljárásban már felelősségre vont 1., 1.,
  8. és
  9. számú tanúk. A bűnszervezetnek voltak olyan tagjai is, akik a migránsokat keresték fel, őket fogadták, ellátták őket olyan információval, hogy milyen feltételekkel tudnak tovább utazni. Ők voltak az úgynevezett „juhászok”, akik a táborokban kutatták fel azokat, akik a továbbszállításhoz anyagi feltételekkel rendelkeztek {Tatabányai Törvényszék 17.B.203/2018/
  10. számú ítélet [232] bekezdés}. [48] Mindezekből következik, hogy a III. rendű és a VI. rendű terhelt tudattartalma is kiterjedt arra, hogy legalább három főből álló, de ténylegesen nagyobb hálózat része, amelyben mindenkinek megvan az előre leosztott és meghatározott feladata, a szervezet működésében betöltött szerepe. [49] A hierarchikus szervezettség nem jelenti valamennyi bűnszervezetben résztvevő személy hierarchiában való elhelyezkedését. Amennyiben olyan adat áll rendelkezésre, amely akár egy résztvevő szervezői, koordináló, irányító szerepére vonatkozik a feladatok megosztása során, akkor e körülmény olyan alá-fölérendeltséget jelentő személykapcsolatnak tekinthető, amely megalapozhatja a bűnszervezet megállapítását az új fogalom szerint is. [50] A csoport konspiratív működése lényegében a korábbi fogalom összehangolt működésének feleltethető meg, amennyiben az a külvilág elől rejtve valósul meg, de nem jelenti a teljes szervezet minden tagjával való együttműködést, hanem az egyes cselekményekhez rendelt személyek összehangolt tevékenységét feltételezi. Jelen ügyben a III. rendű terhelt ismerte a szervezet működésének mechanizmusát, hiszen részt vett a személyek beszervezésében, a lebonyolításban. [51] Az irányadó tényállás szerint a III. rendű terhelt a migránsokat szállító sofőröket telefonon keresztül irányította, ezen túlmenően egy másik járművel a migránsokat szállító jármű közelében haladva, annak haladását figyeléssel biztosították, a sofőrnek utasításokat adott. A szállítások során a terheltek többféle módon kommunikáltak egymással, köztük internetes fórumokon, messengeren és viberen, hogy ne lehessen a beszélgetést lekövetni. Az adott cselekmény elkövetéséhez beszerzett, azonban nem a saját nevükre vásárolt gépjárműveket használtak, virágnyelven érintkeztek stb. [52] Mindez a bűnszervezet megállapításához megkívánt konspiratív működés fogalmának is megfelel. [53] A 4/
  11. számú BJE határozat szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – a bűnszervezet tevékenységéhez kapcsolódóan akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg. A bűnszervezet jogkövetkezményei akkor alkalmazhatók, ha az elkövető tudata a bűnszervezet törvényben meghatározott tárgyi ismérveit átfogja. Jelen ügyben a III. rendű és a VI. rendű terhelt aktívan csatlakozott a bűnszervezethez, annak tevékenységében részt vett. [54] Következésképpen az irányadó tényállásból az következik, hogy a bűnszervezet valamennyi ismérve – az elbíráláskor hatályos törvény alapján is – megvalósult, és azt mind a III. rendű, mind a VI. rendű terhelt felismerte. Ezért a bűnszervezetben elkövetés Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 8 megállapítása törvényes, az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazása sem eredményezne enyhébb elbírálást (ellenkezőleg), így arra nincs is törvényes ok. [55] A bűnszervezet megállapításának az elkövetéskor hatályos Btk.-ban írt valamennyi (a hierarchikus felépítést és a konspiratív működést nélkülöző) feltétele pedig értelemszerűen szintén megvalósult. Fel sem merül, hogy a III. rendű és a VI. rendű terhelt a terhére rótt cselekmény elkövetése során mindezzel ne lett volna tisztában. [56] Ekként a bíróság a jogerős ítéletben törvényesen állapította meg (és alaposan indokolta), hogy a III. rendű és a VI. rendű terhelt a cselekményét bűnszervezetben követte el, és törvényesen alkalmazta annak jogkövetkezményeit is. [57] A Kúria megjegyzi, hogy a jogerős ítéletben a III. rendű és a VI. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény megnevezése helyesen folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
  12. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont]. Ugyanis a bűnszervezetben elkövetés nem ún. Különös részi minősítő körülmény, hanem a büntetés kiszabására vonatkozó Általános részi rendelkezés. A bűnszervezetben elkövetés a cselekmények minősítését nem érinti, következésképpen az a bűncselekmények megnevezésében nem jelenhet meg. [58] A Btk. 91. §
(1)bekezdése a Btk. Általános Részében rendelkezik a bűnszervezetben elkövetésről, melyhez a Különös részi büntetési tétel felső határának a felemelését kapcsolja. Mivel a bűnszervezetben elkövetés megállapítása a büntetés kiszabása körében jut jelentőséghez, az ítélet rendelkező részében – hasonlóan a visszaesés (valamint a többszörös és a különös visszaesés) megjelenítéséhez – elválaszthatatlanul kapcsolódik a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéshez. Ezért a III. rendű és a VI. rendű terhelt esetében a szabadságvesztés büntetés, mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintendő kiszabottnak. [59] A III. rendű és a VI. rendű terhelt sérelmezte a vele szemben kiszabott büntetés mértékét, azt eltúlzottan súlyosnak tartotta. [60] Miután azonban a minősítés törvényes, és más anyagi jogsértés sem történt, önmagában a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [61] Az pedig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy konkrét ügyben, illetve az adott terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. [62] Ennek során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a büntetés törvényben rögzített céljára (Btk. 79. §) és a büntetés kiszabásának elveire (Btk. 80. §), valamint a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56. BK véleményben foglaltakra. Nyilvánvaló, hogy ezek a büntetéskiszabási tevékenység mérlegelendő, mérlegelésre váró szempontjai. Miután pedig az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát sem a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége, sem a büntetéskiszabási tényezők értékelése nem képezheti, így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve vizsgálható, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a Btk. 79. és 80. §-ának előírásait, valamint az 56. BK véleményben rögzített iránymutatást. [63] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [64] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 3.Bfv.133/2024/10-I. 9 [1] Ezzel szemben a III. rendű és a VI. rendű terhelt a tényállás megalapozottságát vitatta, amikor a tényállásban foglaltakkal ellentétesen érvelt amellett, hogy nem volt tagja a bűnszervezetnek, illetve iratellenességre hivatkozott. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [65] Ekként a Kúria a III. rendű és a VI. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a III. rendű és a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [66] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [67] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.