A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.254/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke A felperes: Dr. Dobó Viola bíró Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Csík József egyéni ügyvéd Cím5 Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal Cím6 Az alperes képviselője: Dr. Alvári Andrea kamarai jogtanácsos Cím4 A per tárgya: 157384/4/2024.03.
- számú tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási határozattal összefüggő közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 22.K.701.498/2024/
- számú ítélete Kúria IV.Kfv.37.254/2025/4 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a Név1 (a továbbiakban: a felperesi jogelőd)
- október
- napján történő átalakulása eredményeképp jött létre. A felperesi jogelőd cégjegyzékből való törlésére
- október
- napjával, a felperes – jogutódként való – bejegyzésére
- október
- napjával került sor. [2] A felperes
- október
- napján 21 Városi1 és 4 csomádi ingatlanra vonatkozóan a tulajdonjogának bejegyzését kérte az alperestől, amely a
- február
- napján kelt 162.951/2023.10.
- számú határozatával a kérelmet visszautasította. A felperes
- március
- napján ismételten kérte az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogának bejegyzését, hivatkozva arra, hogy az ingatlanok tulajdonjogát a Név1 szerezte meg átalakulás jogcímén a 67070/
- számú határozattal a termőföldről szóló
- évi LV. törvény hatálya alatt. [3] Az alperes a
- május
- napján kelt 157.384/3/2024.03.
- ügyiratszámú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy a Ingatlan1, Ingatlan2, Ingatlan3, Ingatlan4, Ingatlan5, Ingatlan6, Ingatlan7, Ingatlan8, Ingatlan9, Ingatlan10, Ingatlan11, Ingatlan12, Ingatlan13, Ingatlan14 Ingatlan15, Ingatlan16, Ingatlan17, Ingatlan18, Ingatlan19 és Ingatlan
- hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában a felperes tulajdonjogát bejegyezte, a Ingatlan21 Ingatlan22, Ingatlan23 Ingatlan24 és Ingatlan
- helyrajzi számú ingatlanok tekintetében az eljárást megszüntette és felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon, hogy kérelmét a teljesíthető részben fenntartja-e. A végzésre a felperes akként nyilatkozott, hogy kérelmét a teljesíthető részben fenntartja. [4] Ezen előzményeket követően az alperes a
- június
- napján kelt 157384/4/2024.03.
- ügyiratszámú határozatát határozatban a Ingatlan1, Ingatlan2, Ingatlan3, Ingatlan4, Ingatlan5, Ingatlan6, Ingatlan7, Ingatlan8, Ingatlan9, Ingatlan10, Ingatlan11, Ingatlan12, Ingatlan13, Ingatlan14 Ingatlan15, Ingatlan16, Ingatlan17, Ingatlan18, Ingatlan19 és Ingatlan
- hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosanént a felperes jogutódlás jogcímen bejegyezte, a Városi1 Ingatlan
- hrsz.-ú ingatlan 82923/
- tulajdoni hányadára vonatkozóan, valamint a Városi1 Ingatlan21, a Városi1 Ingatlan22 a Városi1 Ingatlan23 és Városi1 Ingatlan24 ingatlanok vonatkozásában a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a Város1 Ingatlan
- hrsz.-ú ingatlan megnevezése tanya, üzem; míg a Ingatlan21 Ingatlan22, Város1 Ingatlan23 és Város1 Ingatlan24 földrészletek művelési ága erdő. Ezen ingatlanok tekintetében a földforgalmi Kúria IV.Kfv.37.254/2025/4 3 törvény szerint jogi személy tulajdonjogot nem szerezhet, és tekintettel arra, hogy a felperes jogi személy, tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme nem teljesíthető. [5] Az alperes a határozatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(1)bekezdésére, 6. §
(1)bekezdésére, 9. §
(2)bekezdésére, 10. §
(1)bekezdésére, 11. §
(1)és
(2)bekezdésére alapítva hozta meg. A jogerős ítélet [6] Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyet az eljárt törvényszék a felülvizsgálattal támadott jogerős ítéletével elutasított. Megállapította, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint az ingatlanügyi hatóság, mint regisztratív szerv azt vizsgálhatja, hogy a saját eljárására vonatkozó jogszabályi előírások mentén a bejegyzési kérelem vagy megkeresés teljesíthető-e, figyelemmel az annak alapjául szolgáló okirat tartalmi, alaki megfelelőségére. A Földforgalmi tv. 9. §
(1)bekezdése szerint föld tulajdonjogát nem szerezheti meg az ezen törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy. A
(2)bekezdés szerint a különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. [7] A jogerős ítélet kifejtette, hogy a felperes által benyújtott kérelem és okiratok és a felek egyező előadása alapján nem vitatott tény, hogy a Név1 jogutódlással megszűnt és az átalakulás folytán létrejött jogutód a felperes. Az a folyamat, melynek során a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (a Név1) átalakult egy másik gazdasági társasággá (Kft.1), megfelel a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:39. §
(1)bekezdésében írt átalakulás fogalmának. Ezen átalakulás beletartozik a Földforgalmi törvény 9. §
(2)bekezdésében írt szervezeti formaváltozás (szervezeti átalakulás) fogalmába. [8] Az eljárt bíróság szerint nem helytálló az a következtetés, hogy a Földforgalmi törvény 9. §
(2)bekezdésében írt szervezeti formaváltozás (szervezeti átalakulás) fogalma taxatív felsorolás, és mivel abban nem szerepel külön nevesítve az átalakulás, ezért az átalakulással létrejött gazdasági társaság vonatkozásában ezen jogszabályhely nem alkalmazható, valamint a szervezeti átalakulás csak a jogszabály szövegében korábban felsorolt esetekre vonatkozna. Az Alkotmánybíróság a 3214/2015. (XI. 10.) AB végzésének [18] és [19] bekezdéseiben foglaltakra utalással megállapította, hogy az alperes nem sértett jogszabályt akkor, amikor az átalakulást a Földforgalmi törvény 9. §
(2)bekezdése szerinti szervezeti formaváltozásként (szervezeti átalakulásként) értelmezte. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis minden olyan jogutódlás szervezeti formaváltozásnak (szervezeti átalakulásnak) minősül, ahol egy jogi személy egy másik jogi személlyé alakul és amely nem tekinthető egyesülésnek, kiválásnak vagy különválásnak. Ezért a jogi személy felperes a Földforgalmi törvény 9. §
(1)bekezdés c) pontjában és
(2)bekezdésében írtak miatt nem szerezhette meg az elutasítással érintett ingatlanok tulajdonjogát attól függetlenül, hogy az korábban a jogelőd tulajdonában állt. Kúria IV.Kfv.37.254/2025/4 4 A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben előadta, hogy a bírósági határozat felülvizsgálata a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján indokolt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.157/2021/2.) [14] Kiemeli a Kúria, hogy a közzétett gyakorlata egységes abban a kérdésben is, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) Kúria IV.Kfv.37.254/2025/4 5 fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. (Kfv.IV.37.483/2023/2.) A felülvizsgálati eljárásban nem bármely, a felek által feltett jogkérdés megválaszolása a feladata, hanem a felülvizsgálni kért jogerős határozattal érintett körben a jogegység biztosítása. (Kfv.VII.37.557/2024/2.) [15] A Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében semmit sem adott elő azzal kapcsolatban, hogy az ügy milyen körülménye alapozná meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét miben látja. [16] A felvetett jogkérdés különleges súlya a felülvizsgálati bíróság gyakorlata szerint akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. (Kfv.IV.37.960/2020/2.) Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) [17] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárásban támadott jogerős ítélet egyedi ügyben született, a hasonló jellegű ügyek jelentős számát, a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét a Kúria sem észlelte, ezzel kapcsolatban a felperes sem adott elő semmit, mindezek miatt a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyát, társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak. [18] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmeket a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelmek befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [22] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.254/2025/4 6 Budapest, 2025. május 27. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró