← Magyarország

Kf.40449/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kormánytisztviselő felmentését méltatlanság okán megalapozza, ha egy panasz bejelentésre a munkáltatója nevében cinikus, tiszteletlen, a közszolgálati normákba ütköző bejegyzést (választ) eszközöl. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VII.40.449/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Stumpf-Rádai Ágota bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Szikszai Márta ügyvéd (címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 2 Az alperes képviselője: dr. Virág István Ügyvédi Iroda (címe1) eljáró ügyvéd: dr. Virág István A per tárgya: felmentés jogellenessége A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel érintett jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 48.K.708.086/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 48.K.708.086/2020/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000 (egyszázhuszonötezer) forint + ÁFA másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
  4. június
  5. napjától határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban állt az alperesnél
  6. február
  7. napjától fasorfenntartási referens munkakörben. Munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozott a zöldterülettel kapcsolatos lakossági bejelentések kivizsgálása és megválaszolása, mely bejelentések érkezhettek a felperes saját hibabejelentő oldalára, hivatali e-mail címére vagy a www.....hu internetes oldalra. Ez utóbbi Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 3 oldalon
  8. július
  9. napján egy anonim felhasználó bejelentést tett. Az alperes nevében a felperes
  10. augusztus 3-án jelezte a bejelentő részére, hogy kizárólag közvetlen balesetveszély elhárítása céljából van lehetőség metszési munkálatokat végezni, a munkálatok elvégzéséig a felhasználó türelmét kérte. A felhasználó
  11. október
  12. napján bejelentésében rögzítette, hogy „nincs változás”. [2] A felperes
  13. november
  14. napján a www.....hu internetes oldalon a ...1 felhasználó név alatt a következő bejegyzést tette „...2! Testének, szellemének, kerületének egyaránt javára válna, ha az írogatás helyett tettekkel is bizonyítaná mennyire szívén viseli a közterületek állapotát. Metszőolló a lakhelyéhez közeli erzsébeti piacon is kapható. Bár ranglistára nem fog kerülni, de biztosíthatom, hogy rendkívül felemelő érzés hasznosan élni.” A felperes bejegyzésére az internetes oldalon több felhasználó kérdéssorozatot indított el az alperesi munkáltató irányába, amelyben számon kérték a felperes hangnemét és válaszának stílusát. Emellett több e-mail, illetve bejelentés érkezett az alperes címére a bejegyzést kifogásolva és kérve annak kivizsgálását. A felperes elismerte, hogy ő írta a válaszlevelet, sajnálatát fejezte ki, hogy elragadtatta magát és vállalta a következményeket. Egyidejűleg kifejtette azt is, hogy többször jelezte a munkáltatónak, hogy a ...k.hu egy olyan rendszerben dolgozik, ami ranglistát működtet a bejelentők között, nem a problémákra és nem a város jobbítására koncentrál. Leírta, hogy „Tiszteletlenségre nem tudok tisztelettel válaszolni. Már.” Előadta azt is, hogy a bejelentő a lánya volt iskolatársa, egy kerületi „kanapéaktivista”, aki sportot űz abból, hogy ilyen módon embereket ugráltat és foglalkoztat, mert másképp nem tud érvényesülni, és nem lenne szabad komolyan venni. [3] Az alperes a
  15. november
  16. napján kelt intézkedésével a felperes közszolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  17. évi CXCIX. törvény (Kttv.)
  18. §

(2)bekezdés a) pontja, 64. §
(1)és
(3)bekezdése alapján méltatlanság jogcímén felmentéssel azonnali hatállyal megszüntette. Az indokolása szerint a felperes nem megfelelő kommunikációt alkalmazott egy bejelentéssel kapcsolatban; idézte a bejelentés és a válaszlevél szövegét. A sérelmezett bejegyzést a felperes tette, amely stílusa, hangvétele rendkívül cinikus, tiszteletlen, semmilyen módon nem egyeztethető össze az előzményi bejegyzésekkel, és a közszolgálati normákkal, elvárásokkal, továbbá a Kttv.
  1. és
  2. §-ok rendelkezéseivel. A bejegyzés azt közvetíti a bejelentő felé, hogy a bejelentett problémát neki kellene megoldania, pikírt stílusban hordozza azt a jelentéstartalmat, hogy az önkormányzatra, az önkormányzati dolgozókra nem számíthat. Rögzítette a felmentés indokolása azt is, hogy több internetes portál is foglalkozott a témával, a megjelenő hírek és hozzászólások egyértelműen alátámasztják a lakosság és a közvélemény túlnyomórészt elítélő álláspontját, amelyet alperessel szemben fogalmaztak meg. Ismertette a felperes
  3. november 13-án írt e-mailjében foglaltakat azzal, hogy a felperes által tanúsított magatartás nem csak munkaidőben és közszolgálati feladatellátás során, hanem azon kívül sem engedhető meg. A felperes leveléből egyértelműen kiderül, hogy személyes problémái vannak a bejelentővel, előzményi ismertségük áll fenn; ránézve sértő megjegyzéseket és kifejezéseket is használ, személyeskedik, majd egyenesen azt javasolja, hogy nem kell a bejelentőt komolyan venni. Ez a hozzáállás megengedhetetlen és elfogadhatatlan a közszolgálathoz és a közszolgálati tisztviselőkkel szemben támasztott követelményekhez. A felperes magatartása alkalmas arra, hogy a felperes által betöltött beosztás tekintélyét, polgármesteri hivatal és az önkormányzat jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, ezért felperes jogviszonyának további fenntartása az alperestől nem várható el. [4] A felmentés közlésére
  4. november 16-án reggel került sor a jegyző irodájában, amikor is közölte a jegyző, hogy a felperes jogviszonyát méltatlanság okán azonnali hatállyal megszünteti, majd átadta a felperes részére a felmentési okiratot. Miután a jegyző nem adott Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 4 lehetőséget az okiratot elvinni és áttanulmányozni, a felperes a jegyző irodájában átolvasta az iratot, majd aláírta. [5] A felperes
  5. július
  6. és november
  7. közötti időszakra vonatkozó teljesítményértékelését az alperes
  8. november 16-án készítette el, amelyben a felperesnek a közszolgálatból és a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési szabályok betartását és kommunikációját 85-85%-ban jellemezte, azaz jóra értékelte. A kereseti kérelem és védirat [6] A felperes keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását és az alperes (12 havi illetménynek megfelelő) 4.515.600 forint megfizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a ....hu oldalon érkező bejelentések miatt nem csak saját, hanem kollégái munkavégzésében is felmerült anomáliákat rendszeresen jelezte a munkáltató felé, azonban nem történt érdemi intézkedés, ezzel az alperes a Kttv.
  9. §
(2)bekezdésébe ütközően járt el. Elismerte, hogy a bejegyzést ő írta; sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elragadtatta magát. Azt is elismerte, hogy nem lett volna szabad az alperes nevében írnia. Mindezek ellenére úgy vélte, hogy az alperes tévesen és túlzóan értékelte a felperes bejegyzését és az arra adott reakciókat, ezért döntése nem felel meg a Kttv. 63. §
(3)bekezdésében foglalt okszerűségi követelménynek. Érvelése szerint cselekménye legfeljebb kötelezettségszegésnek vagy etikai szabályszegésnek minősíthető, mely esetén fegyelmi eljárás megindításának lett volna helye. Sérelmezte, hogy az alperes nem értékelte megfelelően a felperes megbánását és kizárólag a közvélemény alapján ítélte meg a cselekményét. Az alperes akkor járt volna el körültekintően, ha meghallgatja a felperes védekezését és további köztisztviselő véleményét. Mindezek alapján a munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát. Hivatkozott a jogviszonyának megszüntetésekor elkészített teljesítményértékelésére, továbbá arra, hogy az alperes a felmentést megelőzően nem biztosította kifejezett kérése ellenére sem, hogy a felmentés indokait megismerje és azokkal szemben védekezését előadhassa. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az alperes lehetőséget biztosított a felperes számára a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre; a felperes a felmentési okiratot átolvasás után írta alá. A felperes bejegyzésében alkalmazott hangnem közszolgálatban nem engedhető meg. [8] Hivatkozott az alperes arra is, hogy a felperes bejegyzése nyomán több országos olvasottságú hírportál is cikket közölt, a facebook közösségi oldalon is több hozzászólás érkezett, többnyire az alperest marasztaló hangnemben, országos hír lett a felperes bejegyzéséből, amely az alperes jó hírnevét és a közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolta. A felperes a kollégáknak írt „búcsú” levelében elismerte, hogy bejegyzésével megsértette a ...3 felhasználót a cinikus válaszával, amely összeegyeztethetetlen a köztisztviselői magatartással. [9] A felperes a felmentés alapjául szolgáló esetben meg nem engedhető módon kommunikált, amely nem teszi semmissé az egész évben végzett munkája minőségét és ez tükröződik a teljesítményértékelésében. [10] Az alperes érvelése szerint a Kttv. szabályai nem írják elő kötelező módon a munkáltatónak, hogy a kormánytisztviselő terhére rótt kötelezettségszegést fegyelmi eljárás keretében vagy méltatlanság címén történő felmentés során bírálja el. A felperes felmentésre okot adó cselekménye olyan mértékben sértette az alperes jó hírnevét és a közigazgatásba vetett bizalmat, amely miatt az alperesnek a felperes jogviszonyát azonnali hatályú Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 5 felmentéssel méltatlanság miatt meg kellett szüntetnie. A felmentés indokolása valós és okszerű volt. [11] Az alperes vitatta a kereset összegszerűségét is. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a Kttv. 64. §
(1)bekezdése megvalósul, ha a közszolgálati tisztviselő a Kttv. 76. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt azon kötelezettségét, mely szerint köteles általában olyan magatartást tanúsít, hogy ez más helytelen megítélését ne idézze elő, megszegi. A felmentés alapjául szolgáló magatartást a felperes elismerte, így a felmentés oka valós. [13] Az ítéleti érvelés szerint a Kttv. szabályai nem tartalmaznak eljárási kényszert, a munkáltató döntési körébe tartozik, hogy egy adott magatartást fegyelmi eljárás vagy méltatlanság címén történő felmentés keretében bírálja el. Megalapozatlan ezért a felperesnek az a hivatkozása, hogy az alperes jogellenesen járt el, amikor nem folytatott le fegyelmi eljárást. [14] A bíróság vizsgálta, hogy a felperes felmentése megfelel-e a Kttv. 64. §
(1)bekezdésébe írt jogszabályi feltételeknek, amely rendelkezés alkalmazására általában akkor kerülhet sor, ha a kormánytisztviselő jellemzően egyszeri, olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja. Megállapította, hogy az alperes egyben a közszolgálat megjelenítője, ezért az alperes helytelen társadalmi megítélésére, jó hírnevének kikezdésére alkalmas viselkedés egyben a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomra is negatív hatással is lehet. A közszolgálati tisztviselő magatartásának objektíve alkalmasnak kell lennie a beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a rombolására, ehhez nem szükséges, hogy a felperes által elkövetett cselekmény miatt ténylegesen sérüljön a beosztás tekintélye, a munkáltató hírneve, illetve, hogy megrendüljön a közbizalom, elegendő, ha a tanúsított magatartás alkalmas ezek előidézésére. A felperes bejegyzése, annak stílusa nem csak alkalmas volt ezek előidézésére, de az alperes bizonyította azt is, hogy a felperes ténylegesen is megsértette az alperes jó hírnevét tekintettel arra, hogy az esetről több országos olvasottságú internetes portál is cikket közölt, bírálva az önkormányzati dolgozó magatartását, a cikkhez kapcsolódó hozzászólások az alperest elítélő hangnemben íródtak, tehát a felperes bejegyzése széles körben és súlyos mértékben rombolta az alperes tekintélyét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat. [15] Kiemelte a bíróság, hogy az ügy megítélése szempontjából nem bír relevanciával, hogy a ....hu oldal miként működik, kik és hány alkalommal írnak oda bejelentéseket, mint ahogy az sem, hogy az esettel kapcsolatosan az alpereshez írt panaszok kiktől származnak. A felperes bejegyzése önmagában és akkor is, ha nem jelentek volna meg hozzá az alperest elmarasztaló hozzászólások, alkalmas lett volna arra, hogy az alperes jó hírnevét sértse. A felperes alaptalanul hivatkozott bejegyzése előzményeként a jelentős munkateherre, amely bizonyítottsága esetén sem mentesítené cselekménye kötelezettségszegő volta alól. [16] A felperes magatartása a Kttv. 64. §
(1)bekezdése szerinti tényállást kimerítette, ezért az alperestől nem volt elvárható, hogy a felperest továbbfoglalkoztassa. A felmentés indoka okszerű és megfelel a méltatlanságra vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Annak értékelése, Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 6 hogy a felperes több alkalommal is sajnálatát fejezte ki az üggyel kapcsolatosan, az intézkedés meghozatalakor a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozott. [17] A bíróság a felperes tanúbizonyítási indítványainak azért nem adott helyt, mert úgy ítélte meg, hogy a per tárgyát nem képezi a felperesnek a panaszok kapcsán végzett munkájának ellátása, hiszen azt az alperes is elismerte, hogy a felperes munkájával nem volt probléma. A felmentés tárgya a felperes egyetlen bejegyzése volt, ezért annak sem volt relevanciája, hogy a felperest miként ítélték meg a kollégái és más közszolgáltatók. A felmentés alapjául szolgáló magatartást a felperes megelőző hónapokban végzett teljesítménye, teljesítményértékelése sem teszi semmissé. [18] Végezetül a bíróság a történések ismertetését követően megállapította, hogy a felperes már a jegyzővel való megbeszélést megelőzően tudta, hogy a megbeszélésnek mi lesz a témája, a jegyző tájékoztatása ezért nem érhette váratlanul. Maga is megbánta tettét, amelyet az esetet követően írt levele tartalmazott, tehát tudatában volt annak, hogy az általa tanúsított magatartás nem elfogadható. Az, hogy a jegyző a levélben írtakkal nem értett egyet és nem kívánt mélyebben belemenni a kérdés tisztázásába, nem jelenti, hogy a felperesnek ne lett volna lehetősége a védekezésre. A felmentési okirat átadását követően a felperesnek lehetősége volt annak áttanulmányozására, tehát a védekezési joga nem sérült az által, hogy nem kapott lehetőséget arra, hogy az iratot elvigye és azt több napig tanulmányozza. A Kttv. nem követeli meg a felmentés indokaival szembeni védekezés biztosítását a felmentés közlése előtt. Az okirat átadása előtt az alperes ismertette az intézkedése indokait, amelyet követően a felperes lehetőséget kapott az álláspontja előadására, így a védekezéshez való joga nem sérült. Mindezek alapján az alperes jogszerűen szüntette meg a felperes jogviszonyát. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [19] A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének való helyt adást, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolyatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte a Kttv. 9. §
(2)bekezdése, 63. §
(3)bekezdése, 64. §
(1)és
(2)bekezdései bíróság általi megsértése miatt. [20] A felperes kifogásolta, hogy az első fokon eljárt bíróság a felmentés indokaként megjelölt felperesi bejegyzés előzményeit nem vizsgálta, a felperes által becsatolt bizonyítékok értékelését és bizonyítási indítványokat mellőzte, tényként fogadott el olyan alperesi állításokat, amelyeket az alperes nem bizonyított. E körben hivatkozott arra, hogy a bíróság nem vizsgálta a www.....hu oldal működését és a felperes munkavégzését érintő hatásait. Álláspontja szerint nem a felperes bejegyzése, hanem az arról való internetes hírportálokon megjelenő negatív hangvételű és hangulatkeltő hírek voltak alkalmasak arra, hogy az alperes jó hírnevét megsértsék. [21] Kifogásolta, hogy az első fokon eljárt bíróság nem vizsgálta a felperes felmentésére okot adó cselekmény hatására az alpereshez lakossági panaszokat benyújtó személyek kilétét és azok kapcsolatát a ....hu oldallal, mely tények feltárása esetén megállapítható lett volna, hogy nem az alperes által állított, a polgárok széles körét érintő véleménynyilvánításról van szó, hanem annak a nagyon szűk körnek a véleményéről, aki érdekelt volt abban, hogy a ....hu oldal fontosságát és hatékonyságát alátámassza, és amelynek értékelése a felperes cselekményének enyhébb megítélését eredményezte volna. Az alperes nem bizonyította, hogy az általa hivatkozott hírportálon megjelenő, a felperes bejegyzéséhez fűződő hozzászólások a mai napig is olvashatóak lennének, illetve ezeknek a bejegyzéseknek mi a tartalma; a bíróság Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 7 a Kp. 78. §
(5)bekezdése megsértésével erre hivatalból sem rendelt el bizonyítást. A bíróság alaptalanul mellőzte a felperes tanúbizonyítási indítványait, amelyek egyrészről a felperes munkavégzésére, a ....hu oldalon keresztül érkező panaszok felperesi munkavégzésre gyakorolt hatására, másrészt a felperes felmentésére okot adó cselekménynek a kollégák és más közszolgáltatók általi megítélésére irányult. A fentiek alapján az ítélet alapjául szolgáló tényállás nem került teljes körűen feltárásra, amelynek következtében a bíróság a jogilag releváns tények összességének ismerete hiányában hozta meg ítéletét. [22] A felperes álláspontja szerint az alperes a felmentéssel a cselekményéhez képest aránytalanul súlyos jogkövetkezményt alkalmazott és a bíróság téves jogi álláspontra helyezkedett, amikor a felperes felmentésére okot adó cselekményét okszerűnek ítélte. [23] Kifogásolta, hogy az első fokon eljárt bíróság a tényállás feltárása során nem kezelte „kellő hangsúllyal” a Kttv. 64. §
(2)bekezdése szerinti követelményt, amely szerint az alperesnek kötelezettsége lett volna lehetőséget adni a felperesnek a felmentés közlése előtt a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre. E körben előadta a felperes, hogy a jegyző nem fejtette ki, hogy a felperes cselekménye miatt fennáll a méltatlanság jogcímén történő felmentés lehetősége, amennyiben a jegyző ezt közli, úgy a felperes ennek tudatában tette volna meg az üggyel kapcsolatos védekezését és megfelelő időt kért volna arra, hogy a védekezésre felkészüljön és védekezését előadja. A felperes a felmentés lehetőségére vonatkozó tájékoztatás elfogadása miatt alappal feltételezhette, hogy ugyan felelősségre fogják vonni cselekménye miatt, azzal azonban nem számolhatott, hogy jogkövetkezményként a jogviszonya azonnali hatályú felmentésére kerül sor. Az a körülmény, hogy az alperes időt biztosított a korábban megszövegezett felmentés elolvasására, nem jelenti a Kttv. 64. §
(2)bekezdése szerinti jogszerű eljárást. [24] Az alperes a felmentés közlése során eljárásával a Kttv. 9. §
(2)bekezdésében foglaltakat is megsértette. A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes részéről elmaradt annak a ténynek a közlése, hogy a felperes cselekménye miatt méltatlanság miatti felmentésre kerülhet sor, ezért a bíróság a Kttv. 63. §
(2)bekezdését tévesen értelmezve állapította meg, hogy az alperes hivatkozott jogszabályhely megsértése nélkül járt el. A felperes hivatkozott a méltatlanság miatti felmentés körében kialakult bírói gyakorlatra (BH2019.1.25 számú és az EBH2018.M34 számú eseti döntések) azzal, hogy a felperes cselekménye nem azonos súlyú azokkal a cselekményekkel, amelyek a bírói gyakorlat szerint méltatlanság címén felmentésre adnak okot, ezért a felperes jogviszonyának megszüntetése nem volt okszerű. [25] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a bíróság a felek nyilatkozatai, a peranyag részévé tett okiratok, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a tényállást helyesen állapította meg, abból helyes jogi következtetést levonva hozta meg döntését. Az első fokon eljárt bíróság megindokolta, hogy a www.....hu oldal működése, valamint az oldalnak a peres felek jogviszonyára tett hatásai miért nem relevánsak a perben, és helyesen állapította meg, hogy az alperes által hivatkozott internetes hírportálok tárgyilagosan mutatták be a felperesi cselekményt. A felmentésre az adott okot, hogy a felperes az önkormányzat nevében tette meg a bejegyzését és nem magánszemélyként. A cselekmények közötti ok-okozati összefüggést a felperes félreértelmezi, mivel a jó hírnév és a közigazgatásba vetett bizalom nem a hírportálok tárgyilagos közlése, hanem a felperes tevékenysége miatt sérült. [26] A bíróság helyesen állapította meg, hogy nem releváns, hogy ki és milyen célból tett bejelentést az alperesi munkáltató felé, a bejelentő személyétől függetlenül a felperes tevékenysége miatt az alperes jó hírneve és a közigazgatásba vetett bizalom jelentősen sérült. [27] Az alperes védiratában megjelölt közvetlenül elérhető direkt linkek megfelelő bizonyítékként szolgáltak, ezek jelenleg is elérhetőek és a polgári perrendtartásról szóló 2016. Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 8 évi CXXX. törvény (Pp.) 266. §
(2)bekezdése szerint köztudomású tényeknek tekinthetőek, ezért különösebb bizonyítást sem igényeltek volna. A bíróság helytállóan utasította el a felperes tanúbizonyítási indítványait. [28] Az alperes álláspontja szerint a felperes lehetőséget kapott védekezése előterjesztésére, a felmentés indokait már annak közlése előtt teljes körűen megismerte, így joga és jogos érdeke nem sérült. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes megbánásának értékelése az az alperes mérlegelési körébe tartozó kérdés. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felperes fellebbezése nem megalapozott az alábbiak szerint. [30] A Kúria az elsőfokú ítéletet kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül [Kp. 108. §
(1)bekezdés]. [31] A Kúria mindenek előtt rögzíti, hogy a Kttv. 64. §
(1)bekezdés által szabályozott méltatlanságot, mint felmentési okot számos határozatában (Kfv.VII.37.107/2021/7., Mfv.II. 10.286/2018/10., stb.) értelmezte. Az eljáró bíróság a következetes bírói gyakorlat helytálló alkalmazásával hozta meg döntését. A Kttv. 64. §
(1)bekezdése alkalmazására általában akkor kerülhet sor, ha a kormánytisztviselő jellemzően egyszeri, súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, mely miatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát a továbbiakban fenntartsa. Ha a kormánytisztviselő e magatartásával a munkaköri kötelezettségét is vétkesen megszegi, a munkáltató jogszerűen úgy is dönthet, hogy a kormányzati szolgálati viszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást rendel el és ennek keretében kísérli meg a tényállás pontos feltárását és az összes körülmény mérlegelésével dönt a kormánytisztviselővel szembeni jogkövetkezmények alkalmazásáról. A két jogintézmény eltérése abból adódik, hogy a kormánytisztviselő bizonyított kötelezettségszegése esetén méltatlanság jogcímén történő felmentésére csak többlettényállás alapján kerülhet sor, vagyis akkor, ha a bizonyított magatartás alkalmas arra, hogy a beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja (EBH2018.M.2.,EBH 2016.M.31.). A Kttv. 64. §
(1)bekezdés alkalmazásában a jogszabály első fordulata nem feltételezi, hogy a kormánytisztviselő terhére rótt magatartásának kívülálló harmadik személyek jelenlétében kell megtörténnie (Mfv.II. 10.286/2018/10.). [32] A Kttv. 64. §
(2)bekezdése szerint a méltatlanság címén történő felmentést megelőzően a munkáltatónak lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokai megismerésére; az érintett előadhatja a közöltekkel szembeni védekezését, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A bírói gyakorlat szerint önmagában az, ha az alperes a felmentés közlése előtt a védekezés lehetőségét nem biztosítja, nem eredményezi a felmentés jogellenességét (Mfv. II. 10.516/2015.). [33] A méltatlanság fennállásának törvényi követelményei fennállása és a felmentés okszerűsége körében az eljáró bíróság helytállóan vizsgálta, hogy felperes magatartása megalapozza-e a Kttv. szerinti méltatlanságon alapuló felmentést. Ehhez olyan magatartás tanúsítását kell bizonyítani, amely – akár a köztisztviselő hivatali munkájával (munkavégzésével), akár a közszolgálati jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár munkahelyén kívül – alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 9 tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. [34] Az alperes bizonyította, hogy a méltatlanságot megalapozó többlettényállás megvalósult, a felperes bejegyzése önmagában alkalmas volt a munkáltató jó hírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a súlyos rombolására. Helyesen állapította meg az eljáró bíróság, hogy – tekintettel arra, hogy a felperes keresete a munkáltatói intézkedés, a felmentés jogellenességének megállapítására irányult – nem képezte a per tárgyát a felperes munkájának „minősége”, így az sem, hogy a felperest és munkáját a kollégái és más közszolgáltatók miként ítélték meg. Ezért az eljáró bíróság a Kp. 78. §
(5)bekezdés megsértése nélkül mellőzte a felperes bizonyítási indítványait. [35] A Kp. 78. §
(5)bekezdése a hivatalbóli bizonyítás elrendelését arra az esetre írja elő a bíróság számára, amennyiben olyan tény, körülmény alátámasztására szolgáló bizonyítékokról van szó, amelyeket egyébként hivatalból kell figyelembe vennie a bíróságnak, vagy kiskorú vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy érdekeit veszélyeztető jogsértésről van szó, illetve ilyenre hivatkozik valaki, vagy, ha a törvény ekként rendelkezik. A perbeli esetben a bíróságnak a hivatalbóli bizonyítás elrendelésére való kötelezettsége az
(5)bekezdés a)-c) pontokban írt feltételek hiányában nem merült fel, így az annak megsértésére vonatkozó felperesi kifogás megalapozatlan. [36] A bíróság a kereseti kérelem elbírálásához szükséges releváns tényeket feltárta. A fentebb kifejtettek alapján a felperes bejegyzése önmagában is alkalmas lett volna az alperes jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalom rombolására. [37] A Kttv. 9. §
(2)bekezdés megsértése körében a felperes olyan többlettényállási elemet, amely a hivatkozott jogszabályhely alperes általi megsértésének megállapíthatóságát eredményezte volna, nem adott elő, és a fentebb kifejtettekre figyelemmel az sem volt megállapítható, hogy az alperes azzal, hogy „a védekezés lehetőségét nem biztosította” a Kttv. 9. §
(2)bekezdésébe ütközően járt volna el. [38] A felperes által hivatkozott EBH 2019.1.
  1. és EBH 2018.M.
  2. elvi határozatok, valamint a jelen per tárgya között ügyazonosság az azonos anyagi jogi háttér [Kttv.
  3. §
(1)
(2)bekezdés] ellenére az eltérő tényállásra tekintettel nem állapítható meg. A BH 2019.
  1. számú eseti döntésben a munkáltató azért szüntette meg felmentéssel a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, mert jogerős ítélet állapította meg a felperes bűnösségét hivatali visszaélés bűntettében. A hivatali bűncselekmény elkövetése okot adott a felperes jogviszonya méltatlansággal való megszüntetésére. A büntetőítéletből okszerűen juthatott a munkáltató arra a következtetésre, hogy e tény alkalmas arra, hogy súlyosan rombolja a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét, illetve a munkáltató jó hírnevét, így nem volt elvárható, hogy a jogviszonyt a továbbiakban is fenntartsa. Az EBH 2018.M.
  2. számú elvi határozat tényállása szerint a felperes kormánytisztviselői hivatalához méltatlan magatartást tanúsított azzal, hogy hivatali munkaideje alatt, saját gépjárművével, tankolás céljából huzamosabb időn keresztül rendszeresen kilépett Ukrajna területére; vezetőjének tudta nélkül hagyta el munkavégzési helyét; a munkaidő betartása során szabálytalanul járt el. A felperes sorozatos cselekményével olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas volt arra, hogy a munkáltató jó hírnevét és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat megingassa, így az alperes jogsértés nélkül szüntette meg méltatlanságra hivatkozva a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a munkáltató a kormánytisztviselő sorozatosan elkövetett vétkes kötelezettségszegését a hivatalára méltatlanná vált felmentési oknak minősítse. [39] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás kiegészítésével, a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta. Kúria VII.Kf.40.449/2021/4 10 Záró rész [40] Az alperes másodfokú eljárásban felszámítással érvényesített költsége viselésére a felperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 82. §
(1)-
(2)bekezdése és a 32/2003 (VIII.22) IM rendelet 4. §
(1)bekezdése és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles. [41] A felperes munkavállalói költségmentességére figyelemmel a fellebbezési eljárási illeték (361.248 forint) a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés a) pontja és a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [42] Az ítélet elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdése és a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. [43] A Kúria a fellebbezést Kp.
  2. §
(3)bekezdés alapján alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.