DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.125/2022/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Gönczi Gergely Ügyvédi Iroda (eljáró: dr. Gönczi Gergely ügyvéd, cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek – a Dr. Kovács Lóránd Ügyvédi Iroda (eljáró: dr. Kovács Lóránd ügyvéd, cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék
- sorszámú végzésével kijavított 8.P.20.010/2022/6/II. számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest kiadó 'kiadó neve'-t, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 37 500 (harminchétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak – külön felhívásra – 48 000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes által szerkesztett www.....hu internetes sajtótermékben
- ...-én „"cikk címe" címmel (URL: https://www......hu/...-.../.../../.....) címmel a felperest érintő sajtóközlemény jelent meg. A cikk egyebek mellett állította, hogy a felperes „cikk szövege” [2] A felperes a fenti közlések miatt írásban helyreigazítási kérelmet terjesztett elő
- .... napján feladott tértivevényes levélben. A helyreigazítási kérelmet az alperes
- .... napján átvette, a kérelemben foglaltaknak nem tett eleget, helyreigazítást nem közölt. [3] A felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
(1)bekezdése és a Pp. 496. §
(1)bekezdése alapján kérte az alperest kötelezni az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül a www......hu oldalon önálló hírként, az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldalon, 24 órán keresztül „Helyreigazítás címe” címmel és a sérelmezett cikk eredeti elérhetőségi helyén a cím alatt és a lead felett míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, az eredeti cikk megjelenésével valamennyi eszközről (mobil, tablet, PC) megtekintve azonos tipográfiai jellemzőkkel közölt, az alábbi helyreigazítás közzétételére: „HELYREIGAZÍTÁS "helyreigazítás szövege" [4] Kérte továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 499. §
(1)bekezdése alapján az impresszum szerint a szerkesztőség kiadójaként működő "kiadó neve"-t kötelezni perköltség megfizetésére. Egyidejűleg a keresetindítási határidő elmulasztása miatt – a postának a tértivevények kézbesítésével kapcsolatos mulasztására hivatkozva – igazolási kérelmet terjesztett elő. [5] Az alperes az eljárás során érdemi védekezést nem terjesztett elő, ellenkérelmet nem nyújtott be. [6] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével a felperes a perindítási határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmének hely adott. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.125/2022/5 2 [7] Ítéletében az elsőfokú bíróság a felperes keresete szerint kötelezte az alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére, kötelezte továbbá a "kiadó neve"-t a felperes javára 300 000 forint perköltség, az államnak 36 000 forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére. [8] Megállapította, hogy a felperes a törvényi határidőket és tartalmi követelményeket betartva küldte meg alperesnek helyreigazítás iránti kérelmét és annak elmaradására alapozottan indított – eredményes kimentési eljárás folytán – a törvényes határidőben peres eljárást. A Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a keresetet alperesi ellenkérelem hiányában nem vitatottnak tekintette és a kereset szerint marasztalta az alperest utalva az Smtv.
- §-ának rendelkezéseire. [9] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az eljárás megszüntetését kérte, az ítélőtábla felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésében jelölte meg. [10] Kiemelte, hogy a felperesre irányadó keresetindítási határidő
- ..... napján lejárt, a felperes keresetét csak ezt követően, azaz elkésetten terjesztette elő. A felperes a keresettel egyidejűleg előterjesztett igazolási kérelme nem volt megalapozott. A felperesi jogi képviselőtől elvárható lett volna, hogy a postára adott sajtó-helyreigazítási kérelem kézbesítéséről ne csak 29 nappal később érdeklődjön, annak ellenére, hogy az azzal egyidőben feladott helyreigazítási kérelmek kézbesítéséről szóló értesítést már néhány napon belül megkapta. A felelősség postára hárítása nem lehet parttalan, a felperesi jogi képviselő késlekedése felróható, így az igazolási kérelemnek az elsőfokú bíróság nem adhatott volna helyt. Az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Pp.
- §
(1)bekezdésére, 176. §
(1)bekezdés c) pontjára és 496. §
(3)bekezdésére. [11] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az alperes a másodfokú eljárásban valójában a méltányos elbírálás felülmérlegelését kéri, azonban a Pp. 369.
(3)bekezdés d) pontjában írt felülbírálati jogkört nem jelöli meg; az állított jogsértés jogszabályi alapját is tévesen jelöli a fellebbezés. [12] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és azt megalapozatlannak találta. [13] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával kérte az eljárás megszüntetését; a Pp. 379. §-a szerint azonban, ha a Pp. 240. §
(1)bekezdése vagy 241. §
(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett dönthet az eljárás megszüntetéséről. A fellebbezést az ítélőtábla azonban – figyelemmel a másodfokú bíróság felülvizsgálati jogköre terjedelmének értelmezése tárgyában született 1/2019. számú Polgári jogegységi határozat indokolásában kifejtett jogelvekre is – a Pp. 110. §
(3)bekezdésében megfogalmazott tartalom szerinti elbírálás elvére figyelemmel akként értelmezte, hogy a fellebbezés ténylegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett irányul a per megszüntetésére, és azt érdemben bírálta el. [14] Az a tény, hogy a fellebbezés a gyakorolni kívánt felülbírálati jogkört nem jelölte meg, továbbá tévesen hivatkozott a megsértett jogszabályhelyre, nem volt akadálya a fellebbezés érdemi elbírálásának. A 2020. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 76. § 10. pontja 2021. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a Pp. 371. §-a
(1)bekezdésének c) pontját, így kivette a fellebbezés kötelező tartalmi elemei közül a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör és az alapul szolgáló indokok megjelölését, míg a 47. § kivette a Pp. 371. §-a
(1)bekezdésének d) pontjában szabályozott fellebbezési kötelező elemek közül a jogszabályhely megjelölését. Arra vonatkozóan azonban, hogy a Pp. 371. §-a
(1)bekezdésének c) pontját mely eljárásokban és meddig kell alkalmazni, a Módtv. nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket, ezért ennek a kérdésnek az eldöntéséhez bírói Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.125/2022/5 3 jogértelmezésre volt szükség. Ennek során a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján abból kellett kiindulni, hogy a jogszabályi rendelkezést – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatályba lépését követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Ebből az következik, hogy noha a fellebbezés valóban nem tartalmazta az általa gyakorolni kért felülbírálati jogkört és tévesen tartalmazta a megsértett jogszabályhelyet, az állított jogsértés tartalma azonban megállapítható volt, ezért a fellebbezés a
- január
- után hatályos perrendi szabályok szerint érdemben elbírálható volt. [15] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megszüntetésének nem volt helye, mert az igazolási kérelemnek helyt adó döntést az ítélet elleni fellebbezésben az alperes olyan alapon támadta, amelyre a Pp. nem ad lehetőséget. [16] A felperes általa sem vitatottan, keresetlevelét a Pp.
- §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn túl terjesztette elő, ezzel egyidejűleg azonban igazolási kérelmet is benyújtott, melyet az elsőfokú bíróság érdemben bírált el és annak helyt adott. [17] A Pp. 154. §
(2)bekezdése szerint az igazolási kérelemnek, valamint az eljárás folytatása, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adó határozat csupán az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg és csak akkor, ha az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani. Ennek megfelelően az igazolási kérelemnek helyt adó bírósági döntés ellen a jogorvoslat lehetősége korlátozott; kizárólag a mérlegelés nélkül, alaki okból, tehát a Pp. 153. §
(2)bekezdése alapján visszautasítandó, de visszautasítani elmulasztott igazolás támadható az eljárást befejező határozattal szembeni fellebbezésben. Nem támadható azonban az igazolási kérelemnek helyt adó határozat, ha annak alapja nem az, hogy a kérelmet – annak érdemi vizsgálata nélkül – vissza kellett volna utasítani, hanem az, hogy az érdemi döntés volt téves. [18] A Pp. 153. §
(2)bekezdése taxatíve határozza meg azokat az eseteket, amikor a bíróság az igazolási kérelmet köteles visszautasítani: erre abban az esetben kerül sor, ha az igazolást a törvény kizárja, az igazolási kérelmet elkésetten terjesztik elő vagy az igazolást kérő – a határidő elmulasztása esetén – az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta. [19] A sajtó-helyreigazítási perben a Pp. 496. §
(3)bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a keresetindítási határidő elmulasztásának igazolását, ekként a Pp. 153. §
(2)bekezdés a) pontja nem alkalmazható. A felperes az igazolási kérelemmel egyidejűleg keresetlevelét előterjesztette, melyet az elsőfokú bíróság befogadott, ekként az igazolási kérelem visszautasításának Pp. 153. §
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott esete sem állt fenn. Az elmulasztott keresetindítási határidő az alperes fellebbezésében foglaltak szerint is
- december
- napján telt le, a felperes igazolási kérelmét
- január
- napján terjesztette elő, ekként az igazolási kérelem előterjesztésére a Pp.
- §
(1)bekezdésében írt határidő is megtartott, az igazolási kérelem visszautasításának a Pp. 153. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott oka sem megállapítható. [20] Az alperes fellebbezésében maga sem állított olyan okot, mely a Pp. 153. §
(2)bekezdése szerinti visszautasítást alapozna meg, pusztán arra hivatkozott, hogy a Pp. 150. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem álltak fenn. Az igazolási kérelem érdemi elbírálása ugyanakkor a bíróság mérlegelési körébe tartozik, tartalmi elbírálást jelent, így a Pp. 154. §
(2)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ilyen tartalmú döntése az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben sem tehető vitássá; mivel pedig az alperes nem arra hivatkozott, hogy az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani, a fellebbezése nem megalapozott. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.125/2022/5 4 [21] Az ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [22] Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés e) pontja alapján tárgyi illeték-feljegyzési jogos perben feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére az ítélőtábla a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján és a 102. §
(1)bekezdése alapján a kiadót kötelezte. [23] A Pp. 83. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján kötelezte továbbá a kiadót az alperesi pervesztességre tekintettel a felperes javára a 32/2003 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján meghatározott, az ügy tárgyára és a fellebbezés tartalmára tekintettel indokolt jogi képviseleti tevékenységre figyelemmel azonban a 2. §
(2)bekezdése szerint mérsékelt összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Debrecen,
- április
- Dr. Pribula László s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Répássy Árpád s.k. bíró