← Magyarország

Pf.20163/2024/6 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.163/2024/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Halmos Péter Miklós ügyvéd (cím) által képviselt 'I. rendű felperes neve' (cím) I. rendű, 'II. rendű felperes neve' (cím) II. rendű, 'III. rendű felperes neve' (cím) III. rendű, 'IV. rendű felperes neve' (cím) IV. rendű, 'V. rendű felperes neve' (cím) V. rendű, 'VI. rendű felperes neve' (cím) VI. rendű és 'VII. rendű felperes neve' (cím) VII. rendű felpereseknek – a Dr. Mátyás László ügyvéd (cím) által képviselt 'alperes neve' (cím) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben az Egri Törvényszék 12.P.20.012/2023/
  2. számú ítélete ellen a felperesek által
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I., II., III., IV., V., VI. és VII. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg az alperes részére 15 (tizenöt) napon belül személyenként az általános forgalmi adót is tartalmazó 12 700 (tizenkétezer-hétszáz) forint összegű másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperesek az alperes tagjai, akiket a
  4. december
  5. napján tartott közgyűlésen hozott határozatokkal a jelenlévők kizárták az alperesi vadásztársaságból. A közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt folyamatban volt perekben elsőfokon eljárt Egri Törvényszék a felpereseket érintő ezen kizárási határozatok végrehajtását valamennyi felperes vonatkozásában a
  6. július
  7. napján hozott végzésével felfüggesztette; majd fellebbezések hiányában jogerőre emelkedett,
  8. szeptember
  9. és október
  10. napja között meghozott ítéleteivel az alperes
  11. december
  12. napján meghozott azon közgyűlési határozatait, amelyek a felperesek tagsági jogviszonyát érintették, hatályon kívül helyezte. [2] Az alperes közgyűlése
  13. december 21-én a felpereseket kizáró határozatokon túlmenően meghozta még a 6., 7., 11., 13., 15.,
  14. és 17/
  15. (XII.21/I.) számú további 7 darab határozatát. [3] Ugyancsak
  16. december 21-én egy második közgyűlést is tartott az alperes, amelyen egyebek mellett meghozta a 3., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24.,
  17. és 29/
  18. (XII.21/II.) számú határozatokat. [4] Ezt követően a
  19. február
  20. napján tartott alperesi közgyűlésen meghozták a
  21. és 4/
  22. (II.24.) számú határozatokat; a
  23. április 13-án megtartott közgyűlésen a 3.,
  24. és 6/
  25. (IV.13.) számú határozatokat; a
  26. július 15-én tartott közgyűlésen az 1/
  27. (VII.15.) számú határozatot; a
  28. szeptember 8-án tartott közgyűlésen a 14/
  29. (IX.8.) számú határozatot; a
  30. december 2-i közgyűlésen pedig az 5/
  31. (XII.2.) számú határozatot. [5] A felperesek
  32. augusztus
  33. napján az elsőfokú bíróságra benyújtott, többször módosított és végső formában fenntartott keresetükben a tényállásban szereplő határozatok kapcsán kérték, hogy a bíróság állapítsa meg azok érvénytelenségét, másodlagosan pedig az érvénytelenség megállapítása hiányában állapítsa meg, hogy az Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 2 alperes említett határozatai jogszabályba és alapszabályba ütközőek és azokat helyezze hatályon kívül. [6] Hivatkozott arra, hogy az alperesi társaság
  34. augusztus
  35. napján került be a nyilvántartásba, amely alkalommal megtörtént a tisztségviselők, így az elnök 5 évre szóló megválasztása. A tisztségviselők, így az elnök megbízatása
  36. augusztus
  37. napján lejárt. Eddig az időpontig tisztújító közgyűlést kellett volna tartani, ennek hiányában az ügyvezető elnök csak a működéshez elengedhetetlenül szükséges intézkedéseket teheti meg, amelyeket utólag azonban a közgyűlésnek is el kell fogadnia. Ebben a körben hivatkozott az alperes alapszabályának 7., 9., 10., 11., 18., 24., 25., 29., 34.,
  38. és
  39. pontjaiban taglalt előírásaira, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  40. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  41. §

(1)bekezdés a) pontjára, 3:
  1. §-ára, 3:
  2. §
(1)és
(4)bekezdésére, 3:37. §
(1)bekezdésére, 3:65. §
(1)bekezdésére, 3:67. §
(1)bekezdésére, 3:71. §
(2)bekezdésére, 3:74. §
(5)bekezdésére és 3:75. §
(5)bekezdésére. [7] A
  1. december 21-i közgyűlésen a felperesek fentebb írt, társaságból való kizárása előtt tagfelvételre került sor, de pont azért előtte, hogy a későbbi jogszerűtlen kizárásokhoz szükséges jelenlévő támogató létszám meglegyen. Az új tagok nem ismerhették a régieket, így a felpereseket sem, ezért megalapozottan és etikusan nem tudtak szavazni a kizárásukról. Tagfelvétel esetén egyszeri vagyoni hozzájárulást kellett volna megállapítani és fizetni, erre azonban nem került sor. Annak vizsgálata is elmaradt, hogy a tagfelvételt követően a földtulajdonosok aránya meghaladja-e az 50 %-ot, amely miatt tagfelvétel nem is lett volna megvalósítható. A beszámolókat sem lehetett volna elfogadni, mert azokhoz kapcsolódóan kérdéseket tettek fel a felperesek, amelyeket nem válaszolt meg senki. [8] A felperesek hangsúlyozták, hogy az első nyilvántartásba vétel alkalmával bejegyzett vezető tisztségviselő megbízatása
  2. augusztus
  3. napján megszűnt. Ettől az időponttól az alperes csak a működéséhez nélkülözhetetlenül szükséges döntéseket hozhatta volna meg és azokat tisztújítást követően a közgyűlés elé kellett volna terjesztenie. A
  4. december 21-én a délutáni órában megtartott aznapi második közgyűlés összehívása az alapszabály
  5. pontjába ütközik, hiszen nyilvánvalóan nem 15 nappal az ülés időpontja előtt küldték ki a meghívókat, illetve azokat ki se küldték. [9] A további közgyűléseken hozott határozatok érvénytelensége kapcsán pedig a felperesek hivatkoztak arra, hogy az alperes jogsértő tevékenységének következményeképpen ezekre a közgyűlésekre nem kaphattak meghívót, így azokon nem is voltak jelen, a határozathozatalokban nem vettek részt, ezáltal tagsági jogaik sérültek. A felperesek márpedig a kizárásról szóló határozatok végrehajtásának a felfüggesztésével, majd azok bíróság általi megsemmisítésével az alperes teljes jogú tagjai voltak, így meghívót is kellett volna kapniuk a közgyűlésekre. A Ptk. 3:
  6. §
(5)bekezdése miatt a nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott határozatok érvénytelenek, az érvényességükhöz pedig az szükséges, hogy a teljes tagság egyhangúlag érvényesnek ismerje el azokat a közgyűlést követő 30 napos jogvesztő határidőn belül. Ilyen megerősítést egyetlen keresettel érintett határozat sem kapott. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy
  1. március 1jén került megtartásra egy tisztújító közgyűlés, ahol megválasztották az új tisztségviselőket, így 'elnök neve'-t elnöknek. Ő is hívta össze a
  2. december 21-i első közgyűlést, amelyen a felpereseket kizáró határozatok kivételével jogszerűen születtek meg a határozatok és ugyancsak jogszerű volt az ugyanezen a napon, a délutáni órában megtartott közgyűlés is, amelyen új elnököt választott az alperes a 29/
  3. (XII.21/2.) szám alatti határozatával, 'új elnök neve' személyében. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 3 [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte személyenként a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 405 000 forint perköltséget. [12] Ítéletében – annak különböző tetszőleges pontjain – lényegében rögzítette a fenti tényállást is, valamint ezt meghaladóan rendkívüli mennyiségű, a per eldöntése szempontjából irreleváns és ezért jelen határozatban ismertetni szükségtelen körülményt. [13] Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan ítélete indokolásában sem a felperesek kereseti kérelmének, sem pedig az alperes ellenkérelmének indokait nem rögzítette, azokra még az utalás szintjén sem tért ki az ítélet jogi indokolása során. Az tehát az elsőfokú bíróság ítéletéből nem derül ki, hogy a felperesek érvei és hivatkozásai mik voltak és hogy azokat milyen okoknál fogva, milyen jogszabályi rendelkezésekre tekintettel találta alaptalannak, így értelemszerűen az sem, hogy az alperesi ellenkérelem mit tartalmazott és hogy az abban írt hivatkozások milyen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, milyen megállapított tények miatt voltak alaposak. [14] Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, kérve annak elsődlegesen a megváltoztatását és a kereseti kérelmüknek való teljes egészében történő helyt adást. Másodlagosan kérték az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Kérték az alperest első- és másodfokú perköltségeikben is marasztalni. [15] A fellebbezés álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást olyan hiányosságokkal állapította meg, amelyek miatt már önmagában is jogsértő az ítélet. [16] Hangsúlyozták, hogy a nyilvántartó bíróság már az első nyilvántartásba vételkor tévesen intézkedett, amikor az első elnöki mandátum adatait hibásan jegyezte be a közhiteles nyilvántartásba, amely hiba a mai napig szerepel is abban. A helyes adat
  4. szeptember
  5. napja lett volna, azaz a közgyűlési döntés alapján eddig tartott az eredetileg megválasztott elnök megbízatása. Ennek lejártával tisztújító közgyűlést kellett volna tartani és meg kellett volna választani az egyesület új vezetőségét. A választási időszakon belül megüresedett tisztségviselői helyeket egy másik eljárásrenddel szabályozott időszaki választással lehet megválasztani, de csak a választási időszak végéig, arra tekintettel, hogy 5 évente tisztújítást kell tartani. A közgyűlés összehívására pedig csak az arra jogosultnak van lehetősége, ennek hiányában törvényességi felügyeleti eljárás keretében a bíróság jogosult a közgyűlés összehívására. A Ptk. 3:
  6. §
(3)bekezdésében megkövetelt egyhangúság hiánya miatt az ülés nem volt megtartható, az ennek ellenére megtartásra került közgyűlésen hozott valamennyi döntés a törvény erejénél fogva érvénytelen, ahhoz joghatály nem fűződhet. Hivatkozása szerint 'I. rendű felperes neve' elnöki megbízása
  1. szeptember
  2. napjáig töretlenül fennállt, mert ő nem mondott le erről a tisztségéről, ebből pedig az következik, hogy minden olyan intézkedés, amit nem az elnök foganatosított, de az elnök hatáskörébe tartozik, így különösen a közgyűlés összehívása, jogszabálysértő. Mindezek miatt a szabálytalanul összehívott közgyűlésen hozott határozat érvénytelen, különös tekintettel a Ptk. 3:
  3. §
(5)bekezdésében rögzítettek hiányára is. A
  1. december
  2. napján a délelőtt 11 órakor tartott közgyűlést a fentiek miatt tehát nem az arra jogosult hívta össze, így azt nem lehetett megtartani, a Ptk. 3:
  3. §
(3), illetve
(4)bekezdéseiben meghatározott döntésre nem került sor és az
(5)bekezdésben előírtak sem történtek meg. Mindebből pedig az következik, hogy a
  1. december
  2. napján 11 órakor tartott közgyűlésen meghozott valamennyi határozat a törvény erejénél fogva érvénytelen, azokhoz joghatás nem fűzhető. [17] A
  3. december
  4. napján történt tagfelvételi döntések pedig a fentieket meghaladóan azért is érvénytelenek, mert az alapszabály
  5. és
  6. pontjába ütköznek, ráadásul a felvett két tag jogviszonya az alapszabály
  7. pontja miatt a tagfelvételi határozat hatályvesztésének bekövetkezte miatt meg is szűnt
  8. február 19-én. Azért is volt Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 4 jogszabálysértő a tagfelvétel, mert voltak további tizennégyen, akik szerettek volna a társaság tagjai lenni, de őket az intézőbizottság elhallgattatta. Így viszont az aznapi előző közgyűlésen meghozott, törvény erejénél fogva érvénytelen határozatok miatt az egyesület taglétszáma délután ismét csak 23 fő volt, ezért azon a tagság háromnegyede nem volt jelen, így az ülés megtartására lehetőség sem volt. Itt sem teljesült a Ptk. 3:
  9. §
(5)bekezdésében foglalt feltétel. Mindebből következően viszont a 2021. december 21-én 17 óra 30 perckor megtartott közgyűlésen hozott valamennyi határozat a törvény erejénél fogva érvénytelen. 'elnök neve' már korábban lemondott az elnöki tisztségéről, de ha nem is mondott volna le, az elnöki megbízatása az alapszabály 24/
  1. c)pont alapján 2021. szeptember 5-én megszűnt volna. A második közgyűlés napirendjén kizárólag olyan kérdések szerepeltek, amelyekben nem lett volna jogszerűen határozat hozható, hiszen azokat szabályszerűen senkivel nem közölték. A jegyzőkönyv ráadásul valótlanságokat tartalmaz, emiatt büntetőeljárás is folyamatban van. Az alapszabály 8. § 1.1.
  2. d)pontja különbséget tesz a tisztújító és a választási időszakon belüli választás között. A tisztújító választásnak 5 évente meg kellett volna történnie, ilyenre azonban nem került sor. A tisztségviselők megválasztásáról szóló közgyűlési határozatok tehát emiatt is érvénytelenek. A felperesek társaságból való kizárására a 2021. december 21-i közgyűlésen jogsértően került sor, joggal való tudatos visszaélés eredményeképpen. A kizárások célja az volt, hogy a döntéshozatalban a felperesek ne vehessenek részt, ez a Ptk. 1:5. §
(1)bekezdésébe ütközik és önmagában alapot ad valamennyi további közgyűlési döntés hatályon kívül helyezésére is ezen és mindazon a közgyűlésen, amelyek a felperesek nélkül kerültek összehívásra és megtartásra. [18] A perköltséggel kapcsolatos elsőfokú bírói rendelkezéssel szemben előterjesztett fellebbezés kapcsán hivatkozott arra, hogy a felszámított perköltség jelentősen eltúlzott. Hangsúlyozta: az alperes próbálta az eljárást akadályozni, folyamatosan kifogásokat terjesztett elő, szándékosan és jelentősen elhúzta az eljárást. Ezzel a felpereseknek is többletköltséget okozott. Hivatkozása szerint a felperesek az eljárásjogi kérdéskörben pernyertesek lettek, ezért a fellebbezés által ki nem fejtett időszak tekintetében a felperesek nem kötelezhetők az alperes perköltségét viselni. [19] Ezt meghaladóan a fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének számos, a per eldöntése szempontjából irreleváns megállapítását és hivatkozását is támadta. [20] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Ténybelileg hivatkozott arra, hogy helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja a
  1. február 2i tulajdonosi gyűlésen történtekkel kapcsolatban, hiszen ekkor az I. rendű felperest, mint az alperes akkori elnökét, visszahívták, ezzel kapcsolatban határozat született, amelyet senki nem támadott meg, így az I. rendű felperes sem.
  2. március 1-jén az alperes közgyűlése megválasztotta az új elnököt – és egyébként az I. rendű felperest is – a tényállásban írtak szerinti tisztségre. Ezt sem kifogásolta az I. rendű felperes, illetve senki más sem. Kétségtelen, hogy a
  3. március 1-jén megválasztott új elnök, 'elnök neve' tisztségének a lejárata nem volt teljes mértékben összehangolt, ám e körben hivatkozott a Ptk. 3:
  4. §-ára, miszerint a vezető tisztségviselői megbízás 2 évre szól, ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek. Ennek az esetleges 2 éves mandátumnak a lejárta pedig
  5. február 28-ára esett, de 'elnök neve' a
  6. december 21-én megtartott második közgyűlésen lemondott tisztségéről. Nem helytálló a fellebbezés álláspontja, miszerint megkülönböztethetünk tisztújító közgyűlést és időszaki választást rendező közgyűlést, ilyenről egyik alapszabály sem rendelkezett. A
  7. december 21-i második közgyűlésen a taglétszám már nem 23, csak 14 fő volt. Az akkor jelenlévő tagok száma pedig így nyilvánvalóan meghaladta az összes akkori tag háromnegyedét, ezért az aznapi második közgyűlés megtartásáról a jelenlévők dönthettek. Ezt támasztotta alá, hogy Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 5 ekkor megszületett az 5/
  8. számú közgyűlési határozat, ami a jelenlévő 13 igen szavazattal, a tagság 93 %-ával, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az akkor megtárgyalt napirendi pontokat. A perköltséggel kapcsolatos fellebbezés kapcsán pedig előadta, hogy az alperesnek nem volt érdeke a per elhúzása, az igényelt perköltség összegét a bíróság jelentősen csökkentette. A felperesek többször módosították a keresetüket, valamint számos, igen jelentős terjedelmű beadványt terjesztettek elő, amelyekre az alperes minden esetben kénytelen volt reagálni, így e vonatkozásban is az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [21] Az ítélőtábla a fellebbezést a következők szerint nem találta alaposnak: [22] Osztotta az ítélőtábla a fellebbezés álláspontját annyiban, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. [23] A polgári perrendtartásról szóló
  9. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  10. §
(4)bekezdése szerint a határozat indokolása a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza; míg az
(5)bekezdés szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte, továbbá azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, vagy az arra irányuló indítványt elutasította. Egyetértett az ítélőtábla azzal a fellebbezési érveléssel, hogy az indokolás hiányos abban, hogy milyen jogalapon, milyen tényekre hivatkozva és milyen tartalommal terjesztették elő keresetüket a felperesek; hogy milyen indokokkal és milyen jogszabályi hivatkozással adta elő az alperes védekezését; ezen túl az indokolás nehezen átlátható, irreleváns tényeket tartalmaz, a tényállást nem foglalja össze egységes egésszé, ezáltal nem határozható meg, hogy milyen jogszabályi rendelkezések alapján és milyen indokokkal találta az elsőfokú bíróság alaptalannak a keresetet. [24] A Pp. 380. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint – a 370. §
(2)bekezdés folytán erre irányuló fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [25] Azzal együtt, hogy az elsőfokú ítélet indokolása az előzőekben írt jelentős hiányosságokban szenved, az ítélőtábla – kiemelten figyelembe véve a Pp. által alapelvi szinten megjelenített perkoncentráció követelményét, továbbá a fellebbezésből és a fellebbezési ellenkérelemből megállapíthatóan azt, hogy a felek maguk tisztában voltak azzal, hogy milyen jogvitát kívántak a bíróság elé tárni – nem alkalmazta az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésének jogkövetkezményét, tekintettel arra, hogy a periratok, a felek nyilatkozatai és a perben feltárt, bár kellően nem rögzített tények alapján meg tudta határozni a feleknek a per tárgyára vonatkozó nyilatkozatait és azok alapját, a feltért bizonyítékok alapján pedig a releváns jogszabályi rendelkezések szerint a kereset érdemben elbírálható volt. Hangsúlyozza azonban az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §
(4)bekezdésében meghatározott indokolási kötelezettsége nem formális, szükség esetén a másodfokú bíróság által feltétlenül pótolandó követelmény, hiszen éppen a tisztességes eljárás követelményét valósítja meg, hogy a felek azokról a körülményekről, amelyek alapján a bíróság az érdemi döntését Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 6 meghozta, be csupán a másodfokú határozatból értesüljenek, ezáltal korlátozottan gyakorolhassák a rendes jogorvoslati jogukat. A jelen ügyben a felek nyilatkozataiból egyértelmű megállapítható volt a jogvita tartalma és az, hogy mennyiben osztották vagy vitatták azt a döntést, hogy az előterjesztett kereset nem volt alapos, ezért a perkoncentráció érvényesülése érdekében kivételesen orvosolható volt az elsőfokú ítélet formai hiányossága. [26] Az elsőfokú bíróság eljárása során ezen túl az ítélet kötelező hatályon kívül helyezését kiváltó egyéb eljárási szabálysértés nem történt (Pp. 379. és 380. §), az ítélőtábla anyagi pervezetést nem tartott indokoltnak [Pp. 370. §
(4)bekezdés], ebből következően az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül [Pp. 370. §
(1)bekezdés]. [27] Az ítélőtábla mindenekelőtt rámutat arra, hogy az elsőfokú ítélet számos, a per eldöntése szempontjából nem jelentős tartalmi eleme miatt szükséges volt a felperesek keresetének tartalmára figyelemmel pontosan meghatározni a per tárgyát és az ebből a szempontból releváns tényeket. E tekintetben annak van döntő jelentősége, hogy a felperesek legelsősorban azért kérték valamennyi keresettel érintett közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását, illetve másodlagosan azok hatályon kívül helyezését, mert a
  1. december 21-i közgyűlésre szóló meghívó nem a jogosulttól (a társaság elnöke) származott. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a felperesek keresetének e döntő hivatkozása tulajdonképpen csak a felperesek számos nyilatkozatának együttes értékeléséből volt megállapítható annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét több ízben is pontosíttatta, ám a kereset valóban lényeges elemeinek pontosítása az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésre vonatkozó kötelezettsége ellenére elmaradt. A felperesek folyamatosan arra hivatkoztak, hogy a cégbíróság nem megfelelő időponttal rögzítette az I. rendű felperes elnöki mandátumának végső időpontját és ez a per eldöntése szempontjából releváns volt. Erre nyilvánvalóan azért hivatkoztak – más értelme ennek nem is lett volna –, mert álláspontjuk szerint a
  2. december 21-én megtartott döntő jelentőségű közgyűlést 'elnök neve' nem hívhatta volna össze. [28] Emiatt viszont a per elbírálása szempontjából jelentős jogszabályok köre is lényegesen szűkebb az elsőfokú bíróság által feltártnál. [29] Ezek pedig az alábbiak: a Ptk. 3:
  3. §-a kimondja, hogy a jogi személy tagja tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdése szerint ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. [30] A fenti két jogszabályhely helyes alkalmazása eredményeképpen tehát a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia a kereset eldöntéséhez, hogy a felperesek által keresetükben megjelölt határozatok jogszabályba vagy az alapszabály rendelkezéseibe ütköztek-e. [31] A felperesek ismertetett keresete folytán a következő további jogszabályi rendelkezéseknek volt még jelentősége: a Ptk. 3:4. §
(3)bekezdése szerint a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést a törvény tiltja vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti vagy a jogi személy e törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A Ptk. 3:17. §
(1)bekezdése szerint a döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. Ugyanezen jogszabályhely
(3)bekezdése szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 7 álláspontjukat kialakíthassák. A Ptk. 3:17. §
(5)bekezdése értelmében, ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Ugyanezen jogszabályhely
(6)bekezdése szerint a döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A Ptk. 3:25. §
(1)bekezdése pedig kimondja, hogy megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással. Az egyesületre vonatkozó Ptk. 3:71. §
(2)bekezdése értelmében a tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Ptk. 3:74. §
(3)bekezdése értelmében, ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Ptk. 3:74. §
(4)bekezdése értelmében pedig a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. [32] Mindezen jogszabályi rendelkezések kapcsán mindenekelőtt a legjelentősebb az az elsőfokú bíróság által is megállapított tény (elsőfokú ítélet [38] pont), hogy
  1. március 1-jén az alperes közgyűlése 'elnök neve'-t választotta meg a vadásztársaság elnökének. [33] Az alperes az ellenkérelmében helytállóan mutatott rá, hogy sem a felperesek, illetve senki más nem kifogásolta és az arra nyitva álló határidőn belül nem is támadta meg az erről szóló határozatot. Ugyancsak helytálló volt az az alperesi hivatkozás, hogy a Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdése miatt és arra tekintettel, hogy mivel a vezető tisztségviselő megbízásának időtartamáról a határozat nem rendelkezett, így 'elnök neve' elnöki megbízatása legalább 2 évre szólt. Mindez pedig azzal a következménnyel járt, hogy a
  1. december 21-én megtartott közgyűlésre a 'elnök neve' elnök által kiküldött meghívók ezen az alapon semmiféleképpen nem lehetnek jogszabálysértőek és így maga a közgyűlés megtartása és az azon hozott határozatok sem lehettek ilyen oknál fogva azok. Így tehát magát a közgyűlést megelőző releváns eseménysor a felperesek által hivatkozott ténybeli és jogi hibától mentes volt. E körben ugyancsak helytállóan hivatkozott arra az alperes, hogy az alperes alapszabálya nem tett különbséget tisztújító, illetve egyéb más közgyűlés között, az erre vonatkozó szabály hiányában fel sem merülhet az alapszabályba vagy a jogszabályba ütközés jogi következtetése. [34] Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a felperesek keresetében hivatkozott alperesi alapszabály 7., 9., 10., 11., 18., 24., 25., 29., 34., 48.,
  2. pontjaiban sem, de az alapszabály más rendelkezéseiben sem szerepel tisztújító közgyűlés, mint önálló jogintézmény, így nem alapos az a hivatkozás sem, hogy
  3. augusztus
  4. napján lejárt a korábbi elnök megbízatása és hogy eddig az időpontig tisztújító közgyűlést kellett volna tartani. Erre már csak azért sem volt indok és szükségesség, mert 2020-ban a tényállásban szereplő módon új elnököt választott az alperes. [35] Kétségtelen, hogy a
  5. december 21-i közgyűlésen a felperesek társaságból való kizárása előtt tagfelvételre került sor, ennek a jogszerűségén azonban nem változtat a felperesek által hivatkozott egyetlen körülmény sem. Ilyen korlátozás a tagok közgyűlésen gyakorolható jogait meghatározó Ptk. 3:
  6. §
(2)bekezdéséből nem vezethető le, a jogi személy általános szabályai között elhelyezett, a határozat meghozatalakor egyes tagokat a szavazási jog alól kizáró 3:19. §
(2)bekezdése sem tartalmaz erre utaló rendelkezést. Az akkor belépett új tagoknak joga volt a közgyűlésen részt venni még akkor is, ha kétségtelenül Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 8 fennáll annak az elvi és gyakorlati lehetősége, hogy a felperesek személyében olyan tagok kizárásáról szavaztak, akiket személyesen nem ismertek. Ennek azonban már csak azért sincs jelentősége, mert a kizárással kapcsolatos előterjesztésről való döntéshozatal nem a személyes ismeretségen, hanem az előterjesztésben szereplő esetleges kizáráshoz vezető tagi vétségek mibenlétén és azok tartalmán kell, hogy nyugodjon. [36] A közgyűlésről rendelkezésre álló jegyzőkönyv szerint kétségtelenül elmaradt annak vizsgálata, hogy a tagfelvétel esetén a földtulajdonosok aránya meghaladja az 50 %-ot. E vonatkozásban azonban az ellenkérelem alapos volt, hiszen ez tényszerűen viszont megállapítható. [37] A beszámolók elfogadásával kapcsolatban hozott határozatok nem lehetnek amiatt jogszabály-, illetve alapszabálysértők, hogy a felperesek által az azokkal kapcsolatban feltett kérdéseket nem válaszolta meg senki. Olyan kijelentés a peradatok alapján nem tehető, hogy a felperesek a kérdések, javaslatok és észrevételek feltevésére vonatkozó, a Ptk. 3:71. §
(2)bekezdés szerinti közgyűlési jogaikat olyan módon ne gyakorolhatták volna, amely kihatott a szavazás szabályszerűségére. A beszámolók elfogadásának az ugyanis nem feltétele, hogy az azokkal kapcsolatos közgyűlésen feltett kérdésekre kielégítő tartalmú – különösen a kérdezők szubjektív elvárásainak megfelelő – választ adjanak a kérdések címzettjei. Ilyet sem a jogszabály, sem az alapszabály nem tartalmaz. [38] A
  1. december 21-i második közgyűlés kétségtelenül sértette az alapszabály
  2. pontját, mert nem 15 nappal az ülés időpontja előtt küldték ki arra a meghívókat, de ahogy arra az alperes helytállóan utalt, az azon a közgyűlésen jelenlévők egyhangúlag döntöttek úgy, hogy a közgyűlést megtartják. Ekként nem sérült a Ptk. már fentebb idézett egyik előírása sem. [39] A további közgyűléseken hozott határozatok érvénytelenségével kapcsolatos felperesi előadás, illetve hivatkozás pedig azért nem foghatott helyt, mert a Ptk. felperesek által hivatkozott 3:
  3. §
(3)és
(4)bekezdései a közgyűlés szabályszerűtlen összehívására, illetve a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásának jogszerűségére vonatkoznak, míg az
(5)bekezdés a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozatok érvényessé válását taglalja. Az említett közgyűlések összehívásának és megtartásának jogszerűségét e jogszabályhely alapján nem érinti az a körülmény, hogy a
  1. december 21-én a társaságból kizárt felperesek utóbb az erről rendelkező határozatok bíróság általi hatályon kívül helyezése folytán visszamenőleges hatállyal ismét a társaság tagjává váltak. [40] A felperesek fellebbezésének tartalmával összefüggésben az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a már fentebb is kifejtettek szerint nincs jelentősége annak, hogy az első elnöki mandátum adatait hibásan jegyezte-e a be a közhiteles nyilvántartásba a cégbíróság. E körben csupán megjegyzi az ítélőtábla, hogy a fellebbezésben helyes adatként már
  2. szeptember
  3. napját jelölték meg a felperesek. Erre vonatkozó jogszabályi és alapszabályi kötelezettség híján nem kellett tisztújító közgyűlést tartani, de erre szükség sem volt, hiszen 2020-ban új elnököt választott a közgyűlés. Helytálló az a fellebbezési álláspont, hogy a közgyűlés összehívására csak az arra jogosultnak van lehetősége, de a jelen perbeli esetben ténylegesen is az történt, hogy az arra jogosult újonnan megválasztott elnök hívta össze a
  4. december 21-i közgyűlést. Ennél fogva nincs jelentősége a Ptk. 3:
  5. §
(3)bekezdésében megkövetelt egyhangúság hiányának sem. A közgyűlés szabályosan volt összehívva, így ezen oknál fogva a határozatok nem is lehettek érvénytelenek. Ugyanezért nincs jelentősége a Ptk. 3:74. §
(5)bekezdésében rögzített feltételek hiányának sem. A tagfelvételi döntések sem voltak érvénytelenek, az alapszabály
  1. és
  2. pontjában taglalt feltételek ugyanis fennálltak, a tagfelvételi határozat esetleges hatályvesztése a tagfelvételi határozatok érvényességét pedig fogalmilag kizárt, hogy érintse. Nem volt jelentősége sem a Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.163/2024/6 9 per eldöntése, sem a fellebbezés elbírálása kapcsán annak, hogy további számos személy szeretett volna 2021-ben még a vadásztársaság tagja lenni. [41] Az alperest megillető elsőfokú ügyvédi munkadíjat az elsőfokú bíróság a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött, kellően igazolt munkadíj alapján határozta meg – összesen 2 835 000 forintban, de az egyes felperesek között személyenként lebontva –, annak összege igazodott az ügy bonyolultságához, az indokolt jogi képviseleti tevékenységhez. A felperesek kifogásolták, hogy az alperes az eljárás akadályozását próbálta elérni, amivel azonban az ítélőtábla nem értett egyet, ezzel szemben az állapítható meg, hogy az alperes az eljárási jogait gyakorolta, a perjogi magatartásai semmiféleképpen nem értékelhetők a per elhúzását célzónak, amely esetleges magatartás még megállapítása esetén sem alkalmas a perköltség mérséklésére. A felperesek perköltség eltúlzottságára való hivatkozása kapcsán pedig az elsőfokú bíróság jelentősen mérsékelte a felszámított ügyvédi munkadíjat, bírói mérlegeléssel megállapítva annak marasztalási összegét. E mérlegelése során figyelembe vette az alperesi képviselői tevékenység terjedelmét, az eljárás hosszát, a felperesi beadványok bonyolultságát és terjedelmét, így összességében is elmondható, hogy a perköltségről vonatkozó döntése helytálló volt és az megfelelt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  3. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.)
  4. §
(1)bekezdés a) pontjában és
(2)bekezdésében foglaltaknak. [42] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [43] A fellebbező felperesek a másodfokú eljárásban is pervesztesek lett, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelesek viselni az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, melynek összegét az ítélőtábla – költségjegyzék csatolásának és az elsőfokú eljárásban mellékelt megbízási szerződés a másodfokú eljárásra utalásának a hiánya folytán – az Ükr. 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján, és a másodfokú eljárásban tett, alapvetően az elsőfokú eljárás álláspontját megismétlő nyilatkozat előadására korlátozódó indokolt jogi képviseleti tevékenységre tekintettel – a felperesekre személyenként lebontva – határozta meg. Debrecen, 2024. szeptember 10. Dr. Pribula László s.k. a tanács elnöke, Dr. Répássy Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.