← Magyarország

Kf.700490/2023/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a körzeti megbízott a beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett járőri, járőrvezetői és egyéb feladatokat, azok ellátásáért megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.490/2023/

  1. Felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe) (eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc utca 2.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Polczer Attila kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 8.K.700.100/2023/
  3. számú ítélete indított Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 2 [1] A felperes a
  4. október
  5. és
  6. október
  7. napjai közötti időszakban a helység1 Rendőrkapitányság állományában, körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. Az alperes a rendőrkapitányság illetékességi területén a felperes működési körzetét (település) is magába foglaló körzeti megbízotti csoport működési körzetet alakított ki. A felperes a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan rendszeresen látott el körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is járőri, járőrszolgálati és egyéb feladatokat, amelyek ellátásáért megbízási díj megfizetését kérte. Szolgálati panaszát az alperes vezetője a határozatszám1 számú határozatával megalapozatlanság miatt elutasította. A felperes keresete [2] A felperes tárgyaláson pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  8. október
  9. és
  10. október
  11. napi közötti időszakra –
  12. novembere kivételével, 36 többletfeladat-ellátással érintett hónapra – bruttó 1.043.568 forint megbízási díj és annak késedelmi kamatai megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ban határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  13. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
  14. §

(1)bekezdés a), b), és c) pontjait jelölte meg. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.043.568 forint megbízási díjat, és annak késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletét – a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII.9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 3/d., 15., 24., 72/c. pontjaira figyelemmel – a Hszt. 71. §
(1)és
(5)bekezdésére, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. mellékletére, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  4. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
  5. BM rendelet)
  6. §
(6)bekezdésére alapította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a Hszt. 2. § 4., 24., 25., 28. és 31. pontjai alapján a beosztás (munkakör) meghatározása nem terjedhet túl a szolgálati helyen, a felperes szolgálati beosztása a szervezeti egysége állománytáblázatában meghatározott munkakör, szolgálati helye pedig a rendőrkapitányság illetékességi területe. A KMB szabályzat 3. pont
  1. d)alpontja, 15. pontja és 72. pont
  2. c)alpontja szerint a körzeti megbízotti működési körzeten, valamint a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli szolgálatteljesítése szintén többletfeladatként, többletterhelésként értékelendő. A KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos 2. pont b)-
  3. c)alpontjai idézésével rámutatott, hogy normaszövege a bennük felsorolt feladatok vonatkozásában területileg jelentősen kibővítik a körzeti megbízotti szolgálatteljesítést, azonban a felperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 3 munkaköri leírásai a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken történő feladatellátásra szólnak, így a KMB szabályzat módosítása sem eredményezheti a megbízási díjra való jogosultság kizártságát. A járőr és a körzeti megbízott külön beosztások. A felperes, mint körzeti megbízott közterületi jelenléte, illetve tevékenysége nem azonosítható a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/2011. BM rendelet) 70. §
(1)bekezdése szerinti járőrözéssel. A járőrfeladatok ellátása a felperes számára többletterheléssel, illetve többletfelelőséggel járt. A KMB szabályzat
  1. pontjának b)-e) pontjai szerint a fokozott ellenőrzés, a különleges jogrend, az élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedés és a csapatszolgálati tevékenység céljából, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
  2. (XII. 21.) ORFK utasítás alapján a felperes körzeti megbízotti működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, azonban ez a körülmény a megbízási díjra jogosultságát nem zárja ki, ilyet a Hszt., a KMB szabályzat, a 30/
  3. BM rendelet és további jogszabály sem tartalmaz. A felperes Hszt.
  4. §-a szerinti átrendelésre állományparanccsal 20 alkalommal, 70 napot érintően került sor, azonban a felperes saját körzeti megbízotti körzetén kívül 259 napon látott el szolgálatot. Nem helytálló az az alperesi érvelés, mely szerint állományparancs nélkül is létrejött az átrendelés. A 31/
  5. BM rendelet
  6. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel hasonlóképpen nem fogadható el az az alperesi nézet sem, hogy az ideiglenes átrendeléshez előírt írásbeli utasításnak a felperes számára készített szolgálattervezetek megfelelnek. Az Csoport1ban (IUCS) keretében, megbízási díj ellenében történő feladatellátásra 20 esetben,
  1. június, július, augusztus és szeptember hónapokban, továbbá
  2. áprilisában került sor, azonban a felperes ezen alkalmakon túlmenően is teljesített a körzeti megbízotti körzetén, sőt 2 hónapban a KMB csoport működési körzetén kívül is szolgálatot, tehát az IUCS ellentételezéseként folyósított megbízási díj sem teheti megalapozatlanná a felperesi igényt. A
  3. szeptember és
  4. szeptember hónapokat illetően a felperes 1 és 2 saját működési körzeten kívüli szolgálatteljesítése szintén megalapozza a jogszabályi minimumhoz közelítő mértékű megbízási díjat. A felperes saját előadása szerint kisérőőri feladatot nem látott el. A védirat mellékleteként csatolt kimutatás adatai szerint a rendőrkapitányságon a keresettel érintett 36 hónap közül 21 hónapban 1-2 járőri, járőrvezető vagy járőrparancsnoki beosztás betöltetlen volt, így a Hszt.
  5. §
(1)bekezdéseinek a) pontja is megalapozza a felperes kereseti igényét. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti igényt nem lehetett megállapítani. A megbízási díj havi összegét a kereseti kérelemmel egyezően a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában határozta meg, kiemelt figyelemmel a többletfeladat nagyságára. A felperes a 36 hónapos időszakban teljesített mindösszesen 425 szolgálatának 40%-ában, 169 esetben (amely szám a 259 szolgálatnak az IUCS keretében teljesített 20 és az átrendelés alapján teljesített 70 napi szolgálatok számával csökkentett száma) a saját működési körzetén és a KMB csoport működési körzetén kívül is ellátta a szolgálati feladatokat, mégpedig a járőrözésre, járőrszolgálatra, és további, a körzeti megbízotti szolgálati beosztásához nem tartozó tevekénységekre is kiterjedően. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [4] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a megbízási díj 50 %-os mértékben történő megállapítását, továbbá a 2020. szeptember és 2021. szeptember Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 4 hónapokra a felperesi igény elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(4)-
(5)bekezdéseit, mivel nem megalapozott érvelés mentén jutott arra a következtetésre, hogy a felperesi igény a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja alapján is megalapozott. Sérti továbbá a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-c) pontjait, valamint 31/2015. BM rendelet 35. §
(6)bekezdését. [5] Eljárási kifogásával összefüggésben előadta, hogy a rendőrkapitányságon a peresített időszak egészében 0,73 fő/hó volt a betöltetlen járőri beosztások száma, míg a rendőrkapitányság személyi állományából 8 körzeti megbízott indított peres eljárást azonos jogalapon. Ezt az adatot össze kellett volna vetni a rendőrkapitányságon pereskedő körzeti megbízottak számával, amelyből belátható, hogy sokkal többen voltak, „akik helyettesítettek”, mint „akit helyettesítettek”. [6] Az anyagi jogi érvelésében kifejtette, hogy a felperes nem látott el a beosztásához nem tartozó többletfeladatokat. A veszélyhelyzetben történő feladatellátással kapcsolatban a védiratában foglaltakat fenntartotta, és rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság által felhívott bírósági gyakorlat helytelen. Veszélyhelyzeti rendőri beosztások nincsenek, ezen feladatokat minden rendőr köteles pluszfeladatként ellátni. Ezért kaptak a rendőrök a
  1. évben 10 nap pótszabadságot. A körzeti megbízott csoport működési körzetben történő feladatellátás a KMB szabályzat
  2. augusztus
  3. napja előtt és után hatályos rendelkezési szerint egyaránt a saját működési körzetében ellátott feladatokkal azonos megítélés alá esik. A KMB szabályzat módosítása eltörli a körzetek közötti különbséget, kimondva, hogy a rendőri jelenlét biztosításában való részvétel a körzeti megbízottnak nem csak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság egész illetékességi területén a feladata. Ellentmondás feszül az ítélet [82] és [88] bekezdéseiben kifejtett érvelés között, melyek alapján akár szerepel a munkaköri leírásban a KMB szabályzat módosítása, akár nem, ez a felperesi igényt nem befolyásolja. Pedig a közjogi szervezetszabályozó eszköz magasabb szinten áll, mint a munkaköri leírás. A munkaköri leírás is utal a jogszabályok, belső normák (közjogi szervezetszabályozó eszközök) alkalmazandóságára. [7] A KMB szabályzat és a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  4. (III. 24.) ORFK utasítás szerinti feladatok részben átfedik egymást, a körzeti megbízott is köteles járőri feladatokat ellátni. Az általa végzett járőri feladat (járőrszolgálat) a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozó közterületi alaptevékenység – a KMB szabályzat
  5. pontja értelmében a körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ban közterületi tevékenység ellátására köteles -, amely nem minősül a kinevezéstől eltérő olyan többletfeladatnak, ami a megbízási díj iránti igényt megalapozná. Erre elsőfokú bíróság okfejtése nem ad magyarázatot. A körzeti megbízottnak a járőri feladatokat el kell végeznie. Minden (a járőrnél magasabb beosztású) körzeti megbízott járőr is egyben, de a járőrök nem körzeti megbízottak. Az elsőfokú ítélet figyelmen kívül hagyja, illetve nem kellő súllyal veszi figyelembe a körzeti megbízott működési körzetéből történő elvonására vonatkozó szabályozást. A KMB szabályzat öt különböző esetet említ, amikor a felperes “eseti jelleggel” elvonható a működési körzetéből. Az eseti jelleget a KMB szabályzat
  6. pontja mindegyikében külön-külön kell vizsgálni, nem összevonva. [8] A
  7. szeptember és
  8. szeptember hónapokra vonatkozó igény nem megalapozott, mert a felperesnek csak egy, illetve kettő csoportkörzeten belüli feladtaellátása eseti jellegűnek tekinthető. A magasabb besorolású, magasabb képesítési követelményeknek megfelelő, ezáltal magasabb díjazásra is jogosító körzeti megbízotti beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg magasabb felelősségi kör, így a rendvédelmi illetményalap 50%-nak megfelelő megbízási díj megalapozott felperesi érvelés esetén is Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 5 elegendő lehet a többletfeladatok kompenzálására. A felperes szolgálati helyén megbízási díj iránti igényt érvényesítő körzeti megbízottak és a ténylegesen hiányzó létszám aránya miatt indokolt a 31/
  9. BM rendelet
  10. §
(5)bekezdése alapján a helyettesítési díj megosztása, a törvényi 50%-os mérték megfelezése. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a KMB szabályzat
  1. augusztus
  2. napjával történő módosítása nem teremt alapot a jogszabályi rendelkezésektől eltérésre, mert a munkáltatónak nincs korlátlan szabadsága a normaalkotás során. Utalt az iránymutató ítélkezési gyakorlatra. A körzeti megbízott a KMB szabályzat
  3. pontja alapján kizárólag működési körzetében, járőrrel közösen osztható be járőrszolgálatra. Mindezeken túlmenően kifejtette, hogy a marasztalás szerinti 75%-os megbízási díj a következetes bírói gyakorlatnak megfelel. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [11] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást részben vitatta ugyan, azonban ezzel összefüggésben megsértett eljárási jogszabályhelyet nem jelölt meg, ezért – a Kp. 99. §
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és 104. §
(1)bekezdésére figyelemmel – az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott, mivel a fellebbezésnek e körben nem volt olyan eljárási jogszabálysértésre hivatkozása, amelyeket a másodfokú bíróság összevethetett volna az ítéleti indokolással. Nem vehette figyelembe továbbá a másodfokú bíróság az elsőfokú peres eljárásban tett alperesi előadást sem, mivel a fellebbezési eljárás rendeltetése és célja nem az elsőfokú bírósági eljárás újbóli lefolytatása, megismétlése. A Kp. 100. §
(2)bekezdésénél fogva a félnek a fellebbezési kérelmében azt kell alátámasztania, hogy az elsőfokú ítélet miért jogszabálysértő, vagy mennyiben tér el a Kúria közzétett határozatától. Nem vezethet eredményre az, ha ehelyett – mint jelen esetben a fokozott ellenőrzésekkel és részben a veszélyhelyzettel összefüggésben – az elsőfokú bíróság előtt előadott jogi álláspontjának fenntartására hivatkozik. A fellebbezés keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel – az indokolás kiegészítésével – a másodfokú bíróság is egyetértett. [12] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes fellebbezésében helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság okszerű indokolásának sérelmére. Az elsőfokú ítélet a felperes által hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztásokat nem konkretizálja, és nem rendeli hozzá valamennyi felperesi többletfeladathoz. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 6 Az elsőfokú bíróság maga is megállapította, hogy a közigazgatási perrel érintett 36 hónapban csak 21 esetben mutatható ki 1-2 betöltetlen járőri, járőrvezetői beosztás. A státuszok egyes hónapokban betöltetlenségéből, valamint számos érintetett hónapban a betöltetlen beosztások hiányából nem következik okszerűen, - további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül - a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a megbízási díj jogalapját a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján is megállapította, így az a körülmény, hogy emellett a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkört nem kellő mélységben vizsgálta, és ezért e körben a Kp. 84. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(4)-
(6)bekezdései sérelmével téves következtetésre jutott, nem hatott ki az ügy érdemére. [13] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria – a KMB szabályzat módosításának esetleges következményei kivételével – már a fellebbezésben felvetett jogszabálysértés-állítások esetében elvégezte. [14] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [15] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [16] A Kúria következetes gyakorlata szerint, ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 7 beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [17] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt iratok alapján a perbeli hónapokan ellátott 425 szolgálatból 169 esetben állapított meg a felperes beosztásához nem tartozó járőri feladatellátást, amelyből helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat (e bekezdésben a 2022. augusztus 11. napjáig hatályos) 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoportműködési körzetben ellátott tárgybeli járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB szabályzat – különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén és csoportműködési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A felperest a peresített időszakban sok alkalommal, rendszeresen - tehát nem eseti jelleggel - osztották be a körzeti megbízotti és csoport működési körzeten kívül elvégzendő feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB szabályzat 21. pont b)-
  2. d)alpontjai alapján arra, hogy a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában, valamint késedelmet nem tűrő rendőri intézkedés esetén a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri és egyéb tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [18] A csoportkörzetekkel kapcsolatos alperesi érveléssel összefüggésben megállapítható, hogy a körzeti megbízotti csoport a rendőri feladatok összehangolása, a szolgálat ellátásának hatékonysága érdekében egyrészt a vezetés-szolgálatszervezés [KMB szabályzat 3. pont
  3. b)alpont], másrészt távollét esetén – a KMB szabályzat 2. pont
  4. b)alpontja szerinti – körzeti megbízotti feladatot képező folyamatos rendőri jelenlét biztosítása [KMB szabályzat 15. és 27. pont] együttes céljából hozható létre. A Hszt. preambulumában is rögzített alkotmányos követelményhez igazodó folyamatos szolgálatellátás biztosítása miatt – a munkaköri leírásban meghatározott illetékességi szabályokra is figyelemmel – különös jelentősége van a körzeti megbízotti működési körzeten kívül, de körzeti megbízotti csoport körzetben ellátott feladatok egyenként történő vizsgálatának. Ezen esetekben az ellátott szolgálati feladat beosztáshoz tartozónak (KMB szabályzatban rögzített feladat) vagy többletfeladatnak (KMB szabályzattól eltérő vagy tiltott feladat) minősítése nem dönthető el Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 8 pusztán a feladatellátás helye alapján. Erre a KMB szabályzat 2. pont bevezető mondatrésze és 72. pont
  5. c)alpontja sem ad alapot. Azonban a folyamatos rendőri jelenlét csoportkörzetben biztosításában részvétel nem jelenti azt, hogy a körzeti megbízott a körzeti megbízotti csoport működési körzetében valamennyi járőri, járőrszolgálati feladat ellátására kötelezett lenne. Azt pedig, hogy a felperes a csoportkörzeten belül ellátott járőri, járőrszolgálati feladatai megfeleltek a KMB szabályzatban foglaltaknak, az alperes a fellebbezésében sem támasztotta alá. [19] Alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy a KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos rendelkezései alapot teremtettek a felperes munkakörének a járőri munkakörrel történő bővítésére, azaz minden körzeti megbízott egyben járőr, de nem minden járőr körzeti megbízott. Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §
(2)bekezdésének d) pont] vezetője a jogalkotásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  2. §
(4)bekezdés c) pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így - a felperes által felhívott Rtv. 6. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerint is - normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a 30/2015. BM rendelet 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
  2. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőrszolgálati szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális disztinkciót a KMB szabályzat 2. pont
  3. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva a munkáltató a 30/2015. BM rendelet 1. §
  4. a)pontja és 2. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. A Jat. 23. §-a szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/2015. BM rendelettel [Alaptörvény T) cikk
(2)bekezdés] nem állhat ellentétben. Amennyiben a bíróság a KMB szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB szabályzat 2. pont
  1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
  2. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 9 nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [20] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [21] A megbízási díj mértékével összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre mutat rá: [22] Az elsőfokú bíróság a jelen ítélet [12] bekezdésében leírtak szerint alaptalanul állapította meg a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti többletfeladat-ellátását, így a 31/2015. BM rendelet 35. §
(5)bekezdése megsértésére vonatkozó felperesi hivatkozásnak nem maradt a megbízási díj mértéke kapcsán jelentősége. A megbízási díj jogalapja a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja. [23] Miután az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg; a másodfokú bíróságnak a felülbírálat keretében az elsőfokú bíróság ezen mérlegelési tevékenységének jogszerűségét kellett vizsgálnia. Ezzel összefüggésben azt, hogy a jogilag kötött mérlegelés a jogszabályok keretei között történt-e. A Hszt. 71. §
(5)bekezdésében rögzített, az illetményalap 50-200%-ban megállapítható megbízási díj meghatározása mérlegelési jogkört jelent. Ehhez kapcsolódóan a BM rendelet 35. §
(6)bekezdése jeleníti meg a mérlegelés szempontjait, amely szerint a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Ezen mérlegelési pontok mentén kellett az ítélőtáblának megvizsgálnia, hogy melyek voltak az elsőfokú bíróság mérlegelésének szempontjai és azokat okszerűen vette-e figyelembe. [24] Az ítélőtábla megállapította – annak szem előtt tartásával, hogy a jogszerűségi kontroll a másodfokú bíróság számára felülmérlegelési lehetőséget nem biztosít –, hogy az elsőfokú bíróság az elvégzett mérlegelési tevékenysége során az anyagi jogszabály (Hszt. 71. §
(5)bekezdése) által meghatározott tartományban maradt, amikor a megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ban határozta meg; ezen felül az általa figyelembe vett és ítéletében ismertetett mérlegelési szempontok beilleszthetők voltak a BM rendelet 35. §
(6)bekezdése szerinti kritériumok közé. A jogi indokolásban leírtak alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az arányosság vizsgálatánál a többletfeladatok kimutatott mennyiségét vette nyomatékosan figyelembe. E szerint a felperes hónapról-hónapra visszatérően, így nem eseti jelleggel látott el beosztásába nem tartozó többletfeladatokat, amelyek értékelése során nem a
  1. szeptemberében és
  2. szeptemberében kisebb számban ellátott feladatoknak, hanem a tárgyidőszak egészében felmerült többletfeladatok nagyságának van jelentősége. Az Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.490/2023/4 10 elsőfokú ítéleti tényállást, így a többletfeladatok mértékét az alperes megdönteni nem tudta. Így a másodfokú bíróság a fentiek okán az összegszerűség körében nem juthatott más jogi álláspontra, mint arra, hogy az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ban történő meghatározásával a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl; ily módon nincs jogalap a helytálló ítéleti döntés megváltoztatására. [25] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
  3. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [26] A pervesztes alperes a Kp. 35. § alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgy értékhez igazodó és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [27] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért az Itv. 39. §
(1)és 46. §
(1)bekezdése szerinti fellebbezési eljárási illetéket – 83.435 forintot – a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
  1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. június
  2. dr. Szőke Mária s.k. dr. Bendli Attila József s.k. dr. Bíró Péter s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.