Bf.53/2023/15 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(3)bekezdés a) pont] és 11 rb. felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a bíróság őt halmazati büntetésül 5 év 10 hónap szabadságvesztés büntetésre, ötszázezer forint végösszegű pénzbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésvégrehajtási fokozata börtön. Az elsőfokú bíróság rendelkezett a feltételes szabadságra bocsáthatóság időpontjáról, a pénzbüntetés meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint 1 rb. vádlottal szemben 6 233 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(3)bekezdés a) pont] és 11 rb. közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a bíróság a III. r. vádlottat mint visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap szabadságvesztés büntetésre és kettőszázezer forint végösszegű pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetére akként rendelkezett, hogy azt börtön fokozatban kell végrehajtani, illetve rendelkezett a feltételes szabadságra bocsáthatóság időtartamáról, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és részletfizetés engedélyezéséről. Az elsőfokú bíróság III. r. vádlottat a gazdálkodó szervezet vezetésétől mint foglalkozástól 4 év időtartamra eltiltotta. Vele szemben 2 230 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.53/2023/15/VIII. 2 [3] IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] és ezért őt halmazati büntetésül összesen 240 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés 1 napi tételének összegét 1000 forintban állapította meg, és az így kiszabott 240 000 forint pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett, illetve rendelkezett a meg nem fizetés esetére a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. IV. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság 686 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [4] Az ügy további V. r. vádlottja vonatkozásában az elsőfokú ítélet

1. december
2. napján jogerőre emelkedett. [5] A
3. október
4. napján hozott és kihirdetett ítéltet az ügyészség valamennyi vádlott tekintetében tudomásul vette, míg az ellen fellebbezést jelentett be I. r. vádlott és védője az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, illetve bűncselekmény hiányában történő felmentése érdekében, míg III. r. vádlott és védője, továbbá IV. r. vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése céljából élt jogorvoslattal. [6] A másodfokú eljárás során I. r. vádlott vonatkozásában védője bejelentette, hogy az I. r. vádlott időközben elhalálozott, így indítványozta vele szemben a büntetőeljárás megszüntetését. Esetében az ítélőtábla Bf.II.53/2023/
5. számú végzésével a büntetőeljárást elkülönítette, vonatkozásában újabb ügyészségi indítvány beszerzéséről gondoskodott és vele szemben a büntetőügyet elkülönítette. III. r. és IV. r. vádlottak meghatalmazott védője a bejelentett fellebbezés írásbeli indokolásában a kiszabott büntetések enyhítését kérte, a védői fellebbezés indokolása szerint a nagyfokú időmúlás mellett III. r. vádlottnak az eljárás során végig fennálló beismerő vallomása a tényállás felderítésében komoly segítséget jelentett az eljáró hatóságoknak, emellett időközben leérettségizett és egyéb pozitív személyiségi változások történtek nála. IV. r. vádlott vonatkozásában a nagyfokú időmúlás és a bűncselekményben játszott kisebb szerepére tekintettel kérte a pénzbüntetés enyhítését. [7] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.396/2022/
6. számú átiratában a jelen eljárásban érintett III. r. és IV. r. vádlottak tekintetében egyaránt az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ugyanis az ügyészségi álláspont szerint messzemenőkig figyelembe vette a vádlottak személyi körülményeit, előéletét, így a büntetéssel történő jogkorlátozás megfelelt az arányosság, a szükségszerűség és az ultima ratio elveinek. [8] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet elleni fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
8. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el, figyelemmel arra, hogy a vádlottak terhére nem jelentettek be fellebbezést, és a tényállás megalapozott, de nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését egyébként sem indítványozta egyik fellebbező sem. [9] A bejelentett fellebbezések nem alaposak. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.53/2023/15/VIII. 3 [10] Az ítélőtábla a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján az ítélet megalapozottságát az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül felülbírálta, hogy ki milyen okból fellebbezett. A korlátozott felülbírálat [Be. 583. §

(3)bekezdés] szabályai jelen esetben nem voltak alkalmazhatók, figyelemmel arra, hogy a Be. 590. §

(10)bekezdése értelmében, ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéltet és azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(2)bekezdés szerint bírálja felül. Figyelemmel arra, hogy I. r. vádlott és védője fellebbezése teljeskörű felmentésre irányult, ezen fellebbezés alapján a Be. 590. §

(10)bekezdése szerinti feltétel megvalósult, azaz a jogorvoslat attól függetlenül megnyitja a teljeskörű felülbírálatot, hogy az I. r. vádlott esetében a másodfokú bíróság az eljárás elkülönítéséről határozott. [11] A teljeskörű felülbírálat keretében a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítást a perrendi szabályokat maradéktalanul betartva folytatta le. Nem vétett olyan abszolút vagy relatív eljárási hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna [Be. 608. §

(1)bekezdés a)-h) pont, Be. 609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-d) pontok]. Ilyen eljárási hibára nem is történt hivatkozás. [12] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, amelyet részben korábbi II. r. elítélt tényfeltáró jellegű beismerő vallomására, továbbá III. r., IV. r. vádlottak és V. r. elítélt csaknem teljeskörű beismerő vallomásaira alapított. Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék részletesen elemezte III. r. vádlott különböző kihallgatásai során tett vallomásait, és ehhez kapcsolódóan a vallomásának változtatását is. Ennek keretében részletesen elemezte mennyiben fogadta el a bírósági eljárásban bűnösségének részbeni beismerését. Ugyancsak okszerűen értékelte az egyéb bizonyítékok tükrében IV. r. vádlottnak az ügyben tett vallomásait. IV. r. vádlott kezdetben tagadta a bűncselekmény elkövetését, majd nem kívánt vallomást tenni, de a nyomozás során törvényes figyelmeztetések mellett tett tanúvallomásában ténybelileg részben elismerte a bűncselekmény elkövetését. A vádlottak vallomásai mellett az elsőfokú bíróság értékelte a tanúk vallomásait, igazságügyi számítástechnikai szakértő véleményét, különböző hangfelvételeket, közigazgatási eljárásban beszerzett adóhatósági iratokat, adóbevallásokat, adófolyószámla másolatokat, könyvelési iratokat, bankszámlakivonatokat, a fiktívnek tekinthető számlákat, azok stornószámlájával együtt, bankszámlakivonatokat, jegyzőkönyveket és a vádlottak erkölcsi bizonyítványait is. Az elsőfokú bíróság a vád keretei között, így a törvényes bizonyítás lefolytatását követően megalapozatlansági hibáktól mentesen állapította meg a Be. 561. §

(3)bekezdés c) pontja szerint irányadó tényállást. A törvényszék a tényállás megállapításához az ügy helyes eldöntése szempontjából lényeges bizonyítékokat tehát megvizsgálta, és azokat okszerűen, a logika törvényei szerint értékelte, a részben eltérő terhelti vallomásokat az egyéb bizonyítékok tükrében megfelelően értékelte. A megalapozott tényálláshoz kapcsolódóan az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett. A törvényszék tehát kifogástalanul eleget tett a Be. 561. §

(3)bekezdés d) pontja alapján a tényállás indokolási kötelezettségének, az kimagasló színvonalon tartalmazza az ítélet indokait, így azt, hogy a tényállás megállapításánál az elsőfokú bíróság milyen bizonyítékokat miért vagy miért nem fogadott el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.53/2023/15/VIII. 4 [13] Az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést a megállapított tényállás alapján III. r. és IV. r. vádlottak bűnösségére, és az általuk elkövetett cselekménynek törvényes a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítése is. Az elsőfokú bíróság törvényesen vizsgálta a cselekmények elkövetésekor és elbírálásakor hatályos törvények összevetésével azt, hogy melyik jogszabály biztosít kedvezőbb elbírálási lehetőséget a vádlottak számára, és törvényesen jutott arra a következtetésre, hogy az elkövetéskor hatályos büntető törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. [14] A bűncselekményeket visszaesőként elkövető III. r. vádlottal szemben törvényes a büntetési tétel törvényi minimumát csaknem elérő végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása megfelel a büntetési céloknak, összhangban a büntetéskiszabási elvekkel. Ugyancsak helytálló IV. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés alkalmazása, annak napi tétel száma és az egy napi tétel összege is törvényes, a büntetési célok eléréséhez elegendő. Ugyancsak törvényesek a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések is. A védő által megjelölt büntetéskiszabási körülmények kétségtelenül valósak, azonban azokat az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során már messzemenőkig értékelte, így további enyhítés nem volt indokolt. Az elsőfokú bíróság tehát az 56/2007. számú BK. véleményre figyelemben felsorolt enyhítő és súlyosító körülményeket maradéktalanul figyelembe véve törvényes büntetést szabott ki, az megfelel az arányosság, szükségszerűség és az ultima ratio elveinek (1214/B/1990. AB határozat) és figyelembe veszi a büntetőeljárás nem túl jelentős elhúzódását is. Szükséges megjegyezni, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen vizsgálta az előzetes mentesítés lehetőségét III. r. vádlott tekintetében és törvényesen állapította meg, hogy annak feltételei nem állnak fenn. [15] Figyelemmel arra, hogy az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett III. r. és IV. r. vádlottak vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. [16] Az ítélet ellen a Be.

1. § alapján további jogorvoslatnak nincs helye. Debrecen,
2. március
3. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Nagy Éva sk. bíró, Dr. Toma Attila sk.bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 5.B.290/2020/
4. ítélete a fellebbezéssel érintett III. rendű és IV. rendű vádlottak vonatkozásában a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.53/2023/
5. számú másodfokú határozata által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
6. március
7. Dr. Elek Balázs sk. tanácselnök Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.53/2023/15/VIII. 5