A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.295/2022/
- felperes (felperes címe felperesi képviselő (felperesi képviselő címe) (eljáró kamarai jogtanácsos: jogtanácsos) alperes (alperes címe.) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 8.K.700.325/2022/
- számú ítélete Í T É L E T: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a peresített időszakban a szolgálati hely állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. Az alperes a tárgyidőszakban a rendőrkapitányság illetékességi területén a felperes működési körzetét (település 1, település 2, település 3) is Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/
- 2 magába foglaló város 1 székhelyű körzeti megbízotti csoport működési körzeten felül további körzeti megbízotti csoport működési körzetet is kialakított. A felperes a körzeti megbízotti és a csoport működési körzetén kívül rendszeresen ellátott a beosztásához nem tartozó járőri és egyéb (kísérőőri, közlekedésrendészeti, bűnügyi, igazgatásrendészeti) feladatokat. A
- január
- napján megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes vezetője a kérelem megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes keresete, az alperes védirata [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
- február
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakban – 27 többletfeladatellátással érintett hónapra – bruttó 782.676 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %-ában határozta meg. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 71.§
(1)bekezdés a)-c) pontjait jelölte meg. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, vitatva a követelés jogalapját, valamint összegszerűségét is. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 782.676 forint megbízási díjat és annak késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletét – a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2. és 21. pontjaira, valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr szabályzat) IV. Fejezet 6. alcímére figyelemmel – a Hszt. 2. § 25. pontjára, 71. §
(1)bekezdés a)-c) pontjaira és
(5)-
(6)bekezdéseire, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet
- mellékletére alapította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperes a felperes által ellátott feladatokat nem vitatta, azok minősítése pedig jogkérdés. A körzeti megbízott és a járőr külön beosztás. A felperes munkaköri leírásában meghatározott közterületi feladatok, közrendvédelmi tevékenység nem azonosíthatók a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati szabályzat)
- §
(1)bekezdése szerinti járőrözéssel, négyféle járőrszolgálati formával (bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti és közlekedési forgalomellenőrző). A felperes a 370 szolgálat során 167 alkalommal működési körzetén kívül látta el feladatait, 79 alkalommal járőri, járőrszolgálati feladatokat végzett. Az iránymutató ítélkezési gyakorlatra utalással kifejtette, hogy a munkáltató a munkakörön belül határozhatja meg az ellátandó feladatok körét, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők; nem a többletfeladattal okozott többletterhelésnek, vagy Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/
- 3 többlet-felelősségnek van jelentősége, hanem annak, hogy a felperes által ellátott feladatok nem a kinevezés szerinti beosztásához tartoztak. Az alperesnek a KMB szabályzat
- pontjában előírt, az eseti jellegű elvonás feltételeire hivatkozása – a fokozott ellenőrzésekkel, a veszélyhelyzettel összefüggésben – nem jelenti azt, hogy a felperes ne tarthatna igényt megbízási díjra, ezt kizáró rendelkezést jogszabály, valamint rendőrségi szabályzat nem tartalmaz. Az alperes védirathoz csatolt kimutatása alapján az alperesnél a tárgyidőszak hónapjainak nagyobb részében a járőrök, járőrvezetők, járőrparancsnokok létszáma alacsonyabb volt a rendszeresítettnél. Mindezek szerint a Hszt.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjai szerinti törvényi feltételek megvalósultak, így az ellátott többletfeladatokért a felperes részére megbízási díj jár. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti jogcím fennállását nem találta bizonyítottnak. A megbízási díj havi összegét mérlegelésének eredményeképpen a kereseti kérelemnek megfelelően, a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában határozta meg. A késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettség középarányos kezdő időpontját a kereseti kérelemtől eltérően állapította meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(4)bekezdése, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjai és
(5)bekezdése, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.) 35. §
(4),
(6)-
(7)bekezdései megsértésére hivatkozással előadta, hogy a marasztalás jogalapja nem áll fenn, helyettesítés, többletfeladat-ellátás nem történt. Az elsőfokú bíróság a tényállást nagyobbrészt helyesen állapította meg, azonban a jogszabályokat tévesen értelmezte. A marasztalási összegre vonatkozó bírói mérlegelés jogszerűségét nem vitatta. A védiratban, nyilatkozataiban kifejtett jogi álláspontját fenntartotta. [6] A Hszt. és BMr. rendelkezései alapján megbízási díj csak egybefüggően 30 napot meghaladó helyettesítés esetében fizethető. [7] Álláspontja szerint a felperes nem látott el a beosztásához nem tartozó többletfeladatokat, mivel az elvégzett feladatok nem tartoznak a KMB szabályzat
- pontjában felsorolt tiltott feladatok körébe. A KMB szabályzat 26-
- pontjai alapján a körzeti megbízott ideiglenes csapatszolgálati századba beosztható, továbbá a körzeti megbízotti körzetek közötti átjárással foglalkoztatható. [8] A körzeti megbízotti beosztás magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő, mint a járőri beosztás, továbbá a felperes a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” feladatokat a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, amely részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett. Előadta, hogy a járőri, járőrvezetői és járőrparancsnoki munkaköri leírások „túlnyomó részben azonosak” a körzeti megbízotti munkaköri leírásban foglaltakkal, a KMB szabályzat, valamint a Járőr szabályzatban foglalt feladatok átfedést mutatnak. Utalt a KMB szabályzat
- pontjára. [9] Érvelése szerint a felperes munkaideje egy részében a körzetében és a munkakörébe tartozó tevékenységet végzett, amely nem képezheti megbízási díj alapját. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/
- 4 [10] A felperes a KMB szabályzat
- pont b) és c) alpontjai alapján (fokozott ellenőrzés elrendelése esetén, migrációs ellenőrzésekre, valamint veszélyhelyzet idején a maszkviselés szabályainak, a kijárási korlátozások, illetve a karanténszabályok betartásának ellenőrzésére) működési körzetéből elvonható volt. [11] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a felperes a havi szolgálatai egy részében járőrszolgálatot látott el, ezért munkakörének ellátása mellett végzett járőri feladatokat. A járőrszolgálat működési körzeten kívüli ellátása pedig nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. Alaptalan az alperes KMB szabályzat
- pontjára hivatkozása, mivel az elvonás nem eseti jellegű volt, és a fokozott ellenőrzés jogszabályi feltételei sem valósultak meg. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [12] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [13] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül, a felülbírálat az ítélet keresetet elutasító – nem támadott – részét nem érintette. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette azt is, hogy az alperes a tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, elsősorban az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. A fellebbezés keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság az alábbiak szerint értett egyet. [14] A Kp. 99. §
(1), 100. §
(2)és 108. §
(1)bekezdései alapján a fellebbezés a fellebbezési eljárás kereteit kijelölő olyan alapdokumentum, amelyben a jogsérelmeket pontosan jogszabályhelyre utalással, tartalmilag beazonosítható módon kell körülírni. A másodokú eljárás felülbírálat, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla ezen eljárás keretein belül, a fellebbezésben felhozott érvek alaposságának eldöntésével végez el. Az az alperesi nyilatkozat, hogy az elsőfokú eljárásban benyújtott beadványainak fenntartja, nem elégséges ahhoz, hogy feltárja a másodfokú bíróság számára, hogy azok fényében miért jogsértő az elsőfokú ítélet. Ennek megítélhetőségéhez szükséges, és szükséges lett volna a kettő közötti oksági, indokolt összefüggés levezetése. Ugyancsak adós maradt az alperes azzal a konkrét fellebbezési érveléssel, hogy „a megállapított tényállás nagyobbrészt való helyessége” milyen ítéleti tényállási elemeket érint, melyek lennének a valós tények, ehhez képest azok figyelembevételével mi lenne - az érdemi döntést megalapozó- helyes ítéleti tényállás. A másodfokú bíróság ezért e két jogorvoslati hivatkozást érdemben vizsgálni nem tudta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/4. 5 [15] A felperes által a bírósági eljárásban a megelőző eljáráshoz képest felhozott új tényre, körülményre [Kp. 78. §
(4)bekezdés] jogszabálysértés-állításhoz rendelten a fellebbezés konkrétumot, konkrét jogsérelmi tényállítást nem tartalmaz. Az alperes a perben lefolytatott bizonyítás semmilyen beazonosítható körülményét vagy adatát nem kifogásolta. Ebből eredően a másodfokú bíróságnak – a konkrét tények szintjén – nem volt lehetősége arra, hogy az alperes vitatását ebben a körben értékelhesse, az állított jogszabálysértést érdemben vizsgálhassa. Az Ítélőtábla megjegyzi, hogy a megelőző eljárás fogalmáról a közszolgálati jogviszonyokban elnevezésű 1/2022. (VI. 08.) KK véleményben a Kúria kifejtette, hogy a szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás amúgy sem a Kp. 4. §
(7)bekezdés
- pontja szerinti megelőző eljárás, hanem a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontjában említett más közigazgatási eljárás, így a Kp. 78. §
(4)bekezdésére hivatkozásnak jelen perben nincs jelentősége. [16] Az alperes a marasztalási összegre vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, továbbá az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt jogalapra hivatkozást nem találta bizonyítottnak, így – a jogszabálysértés tartalmi körülírásának hiányában – a BMr. 35. §
(6)-
(7)bekezdései megsértésére hivatkozást a másodfokú bíróság érdemben nem tudta vizsgálni. [17] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte. [18] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [19] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/
- 6 feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [20] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt.
- §
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [21] A Kúria következetes – jelen perben is irányadó – gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3.). Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [22] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatás (kereset F/4. melléklete) szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 24. és 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a kimutatás szerint a felperes a csoportkörzeten kívül is látott el járőrszolgálati és egyéb feladatokat. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/4. 7 jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A KMB szabályzat 25. pont
- a)és
- f)alpontjai kifejezetten tiltották a felperes körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri, továbbá igazgatásrendészeti feladatokra. A felperest a peresített időszakban havonta nagy számban, rendszeresen - tehát nem eseti jelleggel - osztották be a körzeti megbízotti és csoport működési körzeten kívül elvégzendő feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB szabályzat 21. pont b)-
- c)alpontjai alapján arra, hogy a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri és egyéb tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [23] A KMB szabályzat 26. pontja szerinti elvonás ideiglenes jellégét az alperes fellebbezésében – az egyes konkrétan megnevezett feladatok ellátásához kapcsolható tények, okiratok megjelölésével – nem mutatta be, így önmagában az erre történő hivatkozása sem lehet alapos. A kereseti igény jogalapját tekintve nincs jelentősége a KMB szabályzat 27. pontjára hivatkozásnak sem, mivel a felperes rendszeresen ellátott a körzeti megbízotti csoport működési körzeten kívül is többletfeladatokat. Az ugyanis, hogy az ellátott többletfeladatok mennyisége miként alakul, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem annak a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [24] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [25] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a keresetben hivatkozott Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételek teljesülését is, jelesül, hogy a felperes ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást látott-e el. Az e körben tett ítéleti megállapításait az elsőfokú bíróság az alperes által benyújtott kimutatásra (védirat A/
- melléklete) alapozta, amellyel szemben, továbbá bármely tényállításának az alátámasztására az alperes a konkrét okirat megjelölésével iratellenességre vagy ellenkező tartalmú bizonyítékra nem hivatkozott, bizonyítási indítvánnyal nem élt, ezért fellebbezési állításait alátámasztani nem tudta. A fellebbezésben előadott érvelés – a járőri és járőrvezetői státuszok betöltött voltának alátámasztása hiányában – nem alkalmas annak megdöntésére, hogy a kereseti igény a Hszt.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján is megalapozott volt. [26] A Hszt. 71. §
(6)bekezdésében, valamint a BMr. 35. §
(4)bekezdésében meghatározott a 30 napos időhatár a töretlen ítélkezési gyakorlat alapján az eltérő feladat ellátásának szükséges időtartama alapján vizsgálható. E körben tehát annak van jelentősége, hogy a perrel érintett teljes időszak és azon belül összességében az eltérő tartalmú szolgálatteljesítési napok száma a 30 napot meghaladta. Így a jelen tényállás alapján a fellebbezésben állított jogszabálysértés nem állapítható meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2022/4. 8 [27] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján, fellebbezésben támadott részében helybenhagyta. [28] A pervesztes alperes a Kp.
- §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [29] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [30] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A másodfokú bíróság a határozat bevezető részében az alperes
- január
- napjával megváltozott megnevezését az Alaptörvény – tizenegyedik módosítását követően hatályos – F) cikk
(2)bekezdésére és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésére figyelemmel tüntette fel. [32] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- május
- dr. Szőke Mária s.k. dr. Bendli Attila József s.k. dr. Németh Andrea s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró