← Magyarország

Kfv.37091/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.091/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (1073 Budapest, Erzsébet körút 6.) A felperes képviselője: Misefay Ügyvédi Iroda eljár: Dr. Misefay Tibor ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa utca 7.) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Az alperes képviselője: Dr. Petró Szilvia kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Az alperesi érdekelt jogi képviselője: Dr. Nyerges Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita Kúria I.Kfv.37.091/2025/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 106.K.702.075/2024/
  3. ítélete számú Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes képviselő-testülete a 318/
  4. (X. 18.) számú határozatával 220.000.000 Ft értékben vásárlási utalvány beszerzését hagyta jóvá 2023 karácsonyára. A felperes ajánlattételi felhívást küldött a kötelezett1 Bt. (a továbbiakban: kérelmezett) részére 11.000 db 20.000 Ft értékű ajándékkártya sürgős beszerzése tárgyában, és - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül -
  5. november
  6. napján megállapodást kötött a kérelmezettel. A megállapodás alapján a felperes
  7. november
  8. napján elutalt 220.000.000 Ft-ot a kérelmezettnek és
  9. november
  10. napján az ajándékkártyákat átvette. [2] Az alperesi érdekelt - közérdekű bejelentés alapján - hivatalbóli eljárást kezdeményezett az alperesnél. Az alperes a
  11. április
  12. napján kelt D.71/10/
  13. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
  14. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
  15. §
(1)bekezdését és a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésére tekintettel a felperessel szemben 11.000.000 Ft bírságot szabott ki. Megállapította, hogy a felperes és a kérelmezett között
  1. november
  2. napján létrejött megállapodás semmis, hivatalból megállapította, hogy a szerződés esetében az eredeti állapot nem állítható helyre, amelyre tekintettel az érvénytelenség jogkövetkezményeként a felperessel szemben további 11.000.000 Ft bírságot szabott ki. [3] A felperes keresetében kérte elsődlegesen az alperes határozatának a megváltoztatását akként, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a Kbt.
  3. §
(1)bekezdését nem sértette meg és a kérelmezettel megkötött szerződés érvényes, másodlagosan kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a pénzbírság Kúria I.Kfv.37.091/2025/2 3 mellőzését vagy 100.000 Ft-ra mérséklését. Perköltséget igényelt. Hivatkozása szerint az alperes jogsértően állapította meg, hogy a beszerzés tárgyát a Kbt. 8. §
(2)bekezdés szerinti árubeszerzés képezte. Álláspontja szerint a beszerzés tárgya a Kbt. 8. §
(4)bekezdése és 17. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti egyéb pénzügyi szolgáltatás beszerzése volt. Sérelmezte releváns jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyását, továbbá jogsértőnek tartotta a bírság kiszabását. [4] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását, a határozatában foglaltakat fenntartotta. Perköltséget igényelt. [5] Az alperesi érdekelt kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. A jogerős ítélet [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 2024. november 20. napján meghozott 106.K.702.075/2024/19. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant. Kötelezte a felperest az alperes és az alperesi érdekelt részére 500.000-500.000 Ft perköltség megfizetésére. Hangsúlyozta, hogy a beszerzés tárgyának jellegét a Kbt. szerint kell megítélni. A Kbt. 8. §
(2)bekezdése szerint az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak megszerzése az ajánlatkérő részéről, a
(8)bekezdés értelmében a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (CPV) történő hivatkozással is meg kell adni. Kiemelte, hogy az árubeszerzéshez szükségképpen kapcsolódó szolgáltatások nem választhatók el az árubeszerzéstől. [7] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes a D.236/7/
  1. számú határozatában utalványok beszerzésére irányuló ügyben akként foglalt állást, hogy utalványok esetében árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés is a beszerzés tárgyának elemeit képezi. A fenti értelmezési gyakorlat alapján az ajándékutalványok beszerzéséhez szükségképpen kapcsolódó tevékenységek akkor is a beszerzett áru/termék jogi sorsát osztják, ha azokért a kérelmezett plusz költséget számít fel. Jelen esetben ilyen plusz költség nem merült fel. A beszerzés olyan értékjelzéssel ellátott papírok beszerzésére irányult, amelyek közvetlenül termékvásárlást tesznek lehetővé a birtokosaik számára. A felperes így végső soron (közvetve) ezen alapvető árucikkek beszerzését végezte, közvetlenül pedig ajándékkártyákat, mint értékkel bíró dolgokat szerzett be. [8] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a CPV kódot is helytállóan azonosította értékjelzéssel ellátott papírként (22420000 CPV), a felperes pedig alaptalanul hivatkozott egyéb pénzügyi szolgálatásra, s maga sem tudta a beszerzését pénzügyi szolgáltatásként a CPV kódrendszerben pontosan azonosítani, amely nem a kódrendszer hiányosságára vezethető vissza. A felperes az alperes által helyesen beazonosított CPV kód szerinti értékjelzéssel ellátott papírt szerzet be 220.000.000 Ft értékben, amely nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak. Az elsőfokú bíróság a bírságösszegek meghatározását sem tekintette jogsértőnek. A felülvizsgálati kérelem Kúria I.Kfv.37.091/2025/2 4 [9] A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélettel szemben, mivel az álláspontja szerint jogszabályt sért. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontjára alapozta, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítását szükségesnek tartotta. Rámutatott, hogy az ajándékkártyabeszerzés közbeszerzési jogi minősítése tárgyában a Kbt. hatályba lépése óta nem született közigazgatási határozat és bírósági ítélet, továbbá szükséges, hogy a Kúria iránymutatást nyújtson az ügy kapcsán felmerült jogkérdésekben, így a Kbt. szerinti árubeszerzés és szolgáltatás elhatárolásának feltételei, a Kbt.-ben meghatározott „beállítás és üzembe helyezés” fogalmának értelmezése, a Kbt.-ben alkalmazott „egyéb pénzügyi szolgáltatás” fogalmának pontosítása, továbbá a Kbt.-ben részletesen nem szabályozott fogalmak (pl. egyéb pénzügyi szolgáltatás) értelmezéséhez használható jogszabályok körének meghatározása, valamint a CPV kódok alá való besorolás módszere tekintetében. A joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének szükségessége kapcsán rámutatott arra is, hogy 2024-ben a felperesen kívül csak 5 db ajánlatkérő szerzett be ajándékutalványokat közbeszerzési eljárással. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja vonatkozásában, az eljárási jogai sérelme körében hivatkozott a jogszerűtlen bírságolásra, valamint ugyanazon államigazgatási szerv két külön részlegének külön-külön fizetendő perköltség megállapítására. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, a felperes által nevesített Kúria I.Kfv.37.091/2025/2 5 befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [15] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében, valamint az
  3. ad)alpontra hivatkozva, alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, így a Kúria elsőként e befogadhatósági okok fennállását vizsgálta. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.37.584/2022/2., Kfv.37.314/2013/4.). [17] A Kúria 7/2023. (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) Jogegységi határozatában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróságok által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni. [19] A felperes hivatkozott arra, hogy a perbeli üggyel azonos tényállás mellett a Kbt. hatálya alatt az alperes és a bíróság nem hozott határozatot. A Kúriának ugyancsak nincs tudomása olyan elsőfokú bírósági ítéletekről, amelyek alapján a bírói gyakorlat széttartó voltára lehetne következtetni. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához, s amíg az alsóbb fokú bíróságok döntései között nincs eltérés az egyes jogszabályok értelmezése és alkalmazása kapcsán, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg feltétlenül a Kúria iránymutatását. A felperes rámutatott arra, hogy 2024-ben csekély számban folytak ajándékutalvány beszerzésére közbeszerzések, továbbá arra is, hogy nincs e tárgyban a Kbt. hatálya alatt hozott közigazgatási vagy bírósági Kúria I.Kfv.37.091/2025/2 6 határozat. A Kúria megjegyzi, hogy a 2024. évet megelőzően is folytak hasonló tárgyú közbeszerzések, s a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó alperesi döntések hiányából arra is lehet következtetni, hogy a közbeszerzési eljárást folytató ajánlatkérők számára nem vetett fel problémát a közbeszerzési eljárás lefolytatása szükségességének a felismerése és az ajándékutalvány beszerzés megfelelő kód szerinti besorolása. A Kúria hangsúlyozza, hogy széttartó alsóbb fokú bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására való hivatkozással. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának második fordulata szerinti, a joggyakorlat továbbfejlesztését megalapozó ok sem áll fenn, mivel a perbeli ügyet érintő jogszabályváltozás, vagy a jogértelmezésre kiható más változások nem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadása tehát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjában meghatározott ok alapján nem indokolt. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadhatósági okot a felperes megjelölte és indokolta, azonban a kifejtett indokok anyagi jogszerűségi és jogértelmezési kérdések körébe tartoznak, amelyek nem elégségesek a befogadáshoz. A felperes klasszikus eljárási vagy alapjogi jogsértésre nem hivatkozott, így annak nyilvánvaló fennállását nem valószínűsítette, kérelme alapján az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés sem észlelhető. A fentiek szerint a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja alapján sem fogadható be. [22] Ezt követően a Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy a felperes által nem nevesített további befogadási okok megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontjában szabályozott okból a felülvizsgálati kérelmet a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merül fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, a jogalanyok széles körét érinti. A befogadhatósági ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. Jelen per tárgyát nem új típusú ügy képezi, új jogszabály értelmezésének vagy elvi iránymutatást igénylő joghézag kitöltésének esete sem áll fenn, a Kúriának nincs tudomása olyan további okról, amely miatt elvi tartalom kimunkálása szükséges lenne, így a befogadás a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján sem indokolt. [24] A Kúria értékelése szerint a perbeli ügyben az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem áll fenn, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontjában meghatározott ok sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, így nem jelölt meg a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak az általa relevánsnak értékelt részét, amelytől a jogerős ítéletet vitatott jogkérdésben eltérőnek tartotta, így a Kúriának e befogadhatósági ok fennállását vizsgálnia nem kellett. [26] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.37.091/2025/2 7 [27] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [29] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.