← Magyarország

Kfv.37696/2024/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél felhívás és tájékoztatás ellenére nem gondoskodik a kötelező jogi képviseletről, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.696/2024/

  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: Ficsorné dr. Németh Mónika hivatali főtanácsos A per tárgya: fizetési kedvezmény iránti kérelem visszautasítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Győri Törvényszék 8.K.700.509/2024/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria IV.Kfv.37.696/2024/5 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes fizetési kedvezmény iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez, melyben a VA/JSTK/7-27/
  3. számú határozatban előírt 37.500 forint összegű tartozás elengedését kérte. Az alperes a
  4. március
  5. napján kelt VA/JSTK/156-2/
  6. számú végzésével visszautasította a felperes kérelmét, arra hivatkozással, hogy a felperes a kérelmét határidőn túl terjesztette elő, valamint ugyanezen jog érvényesítésére irányuló kérelmét korábban a VA/JSTK/7-26/
  7. számú,
  8. október
  9. napján véglegessé vált végzésével már érdemben elbírálták és az irányadó jogi szabályozás nem változott. A jogerős ítélet [2] A felperes keresetet nyújtott be az alperes végzése ellen, amelyet az elsőfokon eljárt bíróság a
  10. sorszámú jogerős ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §

(1)bekezdés a) pontja alapján – mint alaptalant – elutasított. A felülvizsgálati kérelem [3] A jogerős ítélet ellen a személyesen eljáró felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [4] A Kúria a Kfv.IV.37.696/2024/
  1. számú végzésével – visszautasítás terhe mellett, 30 napos határidő tűzésével – felhívta a felperest, hogy a felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvéd vagy pártfogó ügyvéd által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §-ának megfelelő meghatalmazást csatolva, jogszabálysértés megjelölése mellett, a Kp.
  4. §-a szerinti tartalommal terjessze elő. [5] A végzés részletes tájékoztatást tartalmazott a pártfogó ügyvédi képviselet kérelmezésének lehetőségéről és engedélyezésének feltételeiről, továbbá a Kp.
  5. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó a Pp. 74. §
(1)bekezdésében foglaltakról, amely szerint a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, úgy kell azt tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett. [6] A felperes – a tértivevény tanúsága szerint – a Kúria végzését
  1. október
  2. napján átvette. [7] A felperes
  3. október
  4. és
  5. november
  6. napján e-mail útján megküldött beadványaiban – többek között – határidő hosszabbítást, ügyvéd kirendelését, költségmentesség engedélyezését kérte, továbbá rossz anyagi helyzetére vonatkozó előadást tett, becsatolt több bírósági és közigazgatási határozatot, végrehajtási iratokat, számla- és Kúria IV.Kfv.37.696/2024/5 3 csekk-másolatokat, kérte azok figyelembevételét. A felhívásban foglaltaknak azonban nem tett eleget. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kp.
  7. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat a törvény felülvizsgálatról szóló fejezetében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. [10] A Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. [11] A Kp. 46. §
(1)bekezdése szerint, ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel. A
(2)bekezdés szerint a felhívásban a bíróság tájékoztatja a felperest a hiánypótlás módjáról, és figyelmezteti a hiánypótlás elmaradásának következményeire. [12] A Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet (felülvizsgálati kérelmet) visszautasítja, ha a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevelet (felülvizsgálati kérelmet) nem, vagy újból hiányosan nyújtotta be, és emiatt a keresetlevél (felülvizsgálati kérelem) nem bírálható el. [13] A felperes a jogi képviselet pótlására irányuló hiánypótlási felhívásnak az arra nyitva álló határidőben – 2024. november 22. napjáig – nem tett eleget, ezért a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdés és a Kp. 99. §
(3)bekezdésére tekintettel a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontjának megfelelő alkalmazásával a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasította. [14] Figyelemmel arra, hogy a felperes által e-mailen előterjesztett 3. és 4. sorszámú beadványai a Kp. 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(1)bekezdése szerint hatálytalanok, ezért a Kúria az e-mail útján becsatolt iratok tartalmát nem vizsgálta. A döntés elvi tartalma [15] Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél felhívás és tájékoztatás ellenére nem gondoskodik a kötelező jogi képviseletről, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.696/2024/5 4 [16] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása esetén az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [18] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja, míg a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.