← Magyarország

Kfv.37429/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.429/2022/

  1. Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: V ÜI eljáró ügyvéd: Dr. Vaskó László ügyvéd cím2 Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Garamhegyi Zoltán kormánytisztviselő cím4 Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt cím5 Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Megyesi Tibor ügyvéd cím6 A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási döntés (az alperes
  2. augusztus
  3. napján kelt 573736/5/
  4. számú határozata) jogszerűsége Kúria VI.Kfv.37.429/2022/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperesi érdekelt A felülvizsgálni kért jogerős ítélet száma: Debreceni Törvényszék
  5. március
  6. napján kelt 101.K.700.015/2022/
  7. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] K. L., mint eladó és az alperesi érdekelt, mint vevő adásvételi szerződést kötött a Nyíregyháza ..... helyrajzi számú ingatlan 60.628/298.340-ed tulajdoni hányadára vonatkozóan, mely szerződésre a felperes, mint elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatot tett. Az agrárkamara - a bíróság korábbi ítéleti rendelkezése folytán kiadott újabb - állásfoglalásában az alperesi érdekelttel nem támogatta, míg a felperessel támogatta a szerződés jóváhagyását. Az alperes, mint mezőgazdasági igazgatási szerv ezért a szerződést a felperessel hagyta jóvá. [2] Az alperesi érdekelt keresete folytán meghozott bírósági ítélet alapján az alperes megismételt eljárást folytatott le, és
  8. augusztus
  9. napján kelt, 573736/5/
  10. számú határozatával az adásvételi szerződést az alperesi érdekelttel hagyta jóvá. [3] A felperes ezen döntéssel szembeni keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint ugyanis az alperesnek az alperesi érdekelt tekintetében meg kellett volna tagadnia a szerződés jóváhagyását. [4] Védiratában az alperes kérte a kereset elutasítását, fenntartva a határozatában foglalt indokokat. Az alperesi érdekelt kérte a kereset elutasítását. Az alperesi érdekelt rámutatott továbbá arra is, hogy felperes a jelen perben vitássá tett kérdésekre a korábbi eljárási szakokban nem hivatkozott. [5] A bíróság a 101.K.702.804/2020/
  11. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, a felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria azonban a Kfv.III.37.667/2021/
  12. számú határozatával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Kúria VI.Kfv.37.429/2022/2-1 3 Az elsőfokú ítélet [6] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [7] Indokolása szerint az alperes jogszabálysértő módon vette figyelembe az alperesi érdekelt oldalán az általa jogszabályhelyre, ranghelyre utalással meg nem jelölt elővásárlási jogosultságot, ezért jogsértően került sor a szerződésnek az alperesi érdekelttel való hatósági jóváhagyására. A befogadás iránti kérelem [8] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen az elsőfokú ítéletnek a megváltoztatását a kereset elutasításával, másodlagosan a hatályon kívül helyezését, az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. Azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. [9] Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  13. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  14. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ad)alpontjára hivatkozott. [10] Álláspontja szerint a Kúria Kfv.II.37.257/2017/4. számú ítélete szerinti joggyakorlatának a továbbfejlesztése indokolt akként, hogy az elővásárlási jog gyakorlása körében elegendő az azt alátámasztó törvény megjelölése, és azon belül a ranghely tartalmának a rögzítése, azaz a pontos jogszabályhely megjelölése nem szükséges a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13. §
(3)bekezdés alkalmazása során. [11] Eljárási jog sérelmeként az alperesi érdekelt arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság a keresetnek azon jogszabálysértésre irányuló részeit is érdemben bírálta el, melyekre a felperes az alapügy felülvizsgálati eljárásában (Kfv.III.37.667/2021.) már nem hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria VI.Kfv.37.429/2022/2-1 4
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [16] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban. Feltéve emellett is, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [18] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [19] A Kúria megítélése szerint az alperes felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, erre az alperes sem hivatkozott és ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. Kúria VI.Kfv.37.429/2022/2-1 5 [20] A Kúria szerint az alperesi érdekeltnek a joggyakorlat egységesítése továbbfejlesztése érdekében tett javaslata, miszerint az elővásárlási jog gyakorlása körében elegendő az azt alátámasztó törvény megjelölése, a pontos jogszabályhely megjelölése nem szükséges, valójában jogalkotást érintő felvetés. A Fétv. 13. §
(3)bekezdése ugyanis ennek ellenében teljesen egyértelmű a jogosulti sorrend ranghelyének megjelölési kötelezettségét illetően. A felülvizsgálati kérelem befogadási okaként tehát ez a felvetés nem értékelhető. [21] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [22] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét az alperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. [24] Az alperesi érdekelt eljárási jog sérelemként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a keresetnek azon jogszabálysértésre irányuló részeit is érdemben bírálta el, melyekre a felperes az alapügy felülvizsgálati eljárásában már nem hivatkozott. A Kfv.III.37.667/2021/6. számú ítéletével azonban a Kúria az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az elsőfokú bíróság a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A megismételt eljárásnak tehát szintén a kereset és a védirat keretei között kell maradnia, nem pedig a későbbi felülvizsgálati kérelemhez igazodnia. Eljárási szabálysértés ezért ezen az alapon nem állapítható meg, és a befogadás alapos okaként sem minősülhet. [25] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása tartalmazza, hogy mely jogszabályhelyek és mely indokok mentén értékelte alaposnak a felperes keresetét. Önmagában az, hogy az alperesi érdekelt az ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, és szerinte a döntés megalapozatlan, a felülvizsgálati kérelem befogadását nem indokolja. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot érdemben megvizsgálta, értékelte annak megalapozottságát. A jogerős ítélet számot adott arról is, hogy a sérelmezett eljárási hibák fennállnak-e, és azoknak milyen hatása volt az ügy érdemi elbírálására. [26] Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság ítéletében a mérlegelés szempontjairól számot adott, döntését okszerűen Kúria VI.Kfv.37.429/2022/2-1 6 megindokolta, ezért kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság, a bizonyítékok értékelésének megalapozatlansága nem volt megállapítható. [27] A Kúria utal arra, hogy a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az alperesi érdekelt érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a jogértelmezése kiforrott (Kfv.VI.37.478/2017/8.). Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [28] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra az alperesi érdekelt nem hivatkozott. A Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatában írtaknak megfelelő kérelem hiányában ez a kérdés érdemben nem volt vizsgálható. [29] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 117. §
(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme felső bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria álláspontja szerint a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. [30] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [31] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti igényről nem kellett rendelkezni. A döntés rövid tartalma [32] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [33] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.37.429/2022/2-1 7 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Bernáthné Kádár Judit sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.