A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadását eredményezi, ha a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél nem vet fel az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyú, jelentőségű, újszerű elvi kérdést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.218/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Rajkai Balázs ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Zelei András kormánytisztivelő A per tárgya: öregségi nyugdíj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 111.K.700.506/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.218/2022/2 2 [1] Az alperes módosító határozatában a felperes szolgálati idejének változatlanul hagyása mellett (
- június 11-től
- december 24-ig 46 év 297 nap) a nyugdíj összegét 163.995 forintról 186.990 forintra emelte. [2] A felperes keresetében kérte a módosító határozatra is kiterjedően az alperes határozatának a megváltoztatását oly módon, hogy a szolgálati idejébe az
- november 26tól
- november 25-ig tartó időtartam is beszámításra kerüljön, és az átlagkeresetébe kérte figyelembe venni
- január 1-től
- december 31-ig terjedő időszakot. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartásával. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a módosító határozatára is kiterjedően megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte az
- évben hatályban volt, a társadalombiztosításról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/B. §
(1)és
(6)bekezdései és 10. §
(2)bekezdése, az
- január 1-től hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
- §
(2)bekezdése, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §
(1)bekezdés f) pontja, a tárgyidőszakban hatályos a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 24. §
(1)bekezdése alkalmazásával. A megismételt eljárásra előírta az alperes számára, hogy a felperes
- évben elért kereseteit figyelembe véve a felperes nyugellátásának az összegét ismételten állapítsa meg. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának és módosító határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. Kérte az
- január
- és
- december
- közötti időszakban elért jövedelmeinek figyelembevételét és az
- november 26-tól
- november 25-ig terjedő időszak szolgálati időként való elismerését és az ezen időszakban elért jövedelme beszámítását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadásának körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)és
- ad)alpontjait jelölte meg. [7] Az
- ad)alpontra hivatkozás körében a Kp. 2. §
(1)és
(4)bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- § rendelkezései elsőfokú bíróság általi megsértését állította. Indokolása szerint „az elsőfokú bíróság kizárólag egy szempontból, a tagi jogviszony, mint biztosítási jogviszonyt Kúria VII.Kfv.45.218/2022/2 3 keletkeztető szempontból vizsgálta a keresetet annak ellenére, hogy a felperes a biztosítási jogviszony fennállására tekintettel kérte a kereset teljesítését. A felperes ennek megfelelően nem kapott megfelelő jogvédelmet, nem kapott tájékoztatást – a bíróság az anyagi pervezetés körében sem tájékoztatta -, hogy a biztosítási jogviszony fennállása nem csupán ezen tagsági, de más jogviszony alapján is fennállhat, így sem a bizonyítás, sem pedig a kereset értékelése erre nem terjedt ki”. [8] Az ügy érdemére vonatkozóan a T.
- §
(2)bekezdés d) pontja,
(3)bekezdés c) pontja, 103/D. §
(1)bekezdése, és a Gt. 25. §
(3)bekezdése rendelkezéseinek megsértését állította. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs törvényes lehetőség az alábbiakra tekintettel. [10] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [13] A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VI.38.106/2018/2., Kfv.II.38.204/2018., Kfv.II.37.643/2021/2., stb.) a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. A Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Ha a fél az előírt kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága érdemben nem bírálható el, ugyanakkor a Kúria a befogadhatóság körében kizárólag a fél által megjelölt okból vizsgálódhat. A Kp. szabályainak alakilag megfelelő felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont Kúria VII.Kfv.45.218/2022/2 4 aa)-
- ad)alpontjaiban vagy
- b)pontjában megjelölt okok legalább egyike miatt indokolt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.III.37.293/2022/2., Kfv.VII.37.437/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., stb.). [15] A Kúria álláspontja szerint a felperes nem vetett fel az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyú, jelentőségű, újszerű elvi kérdést, ezért a befogadás e tekintetben nem indokolt. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti (Kfv.III.37.383/2022/2.). [17] A felperes a Kp. 2. §
(1)bekezdése hatékony jogvédelem biztosítása és a Pp. 253. §
- b)pontja szerinti tájékoztatási kötelezettség megsértésére hivatkozott, amikor azt állította, hogy mivel nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy a biztosítási jogviszonya az 1995. november 26. – 1998. november 25-ig terjedő időben nem csak tagsági, de más jogviszony alapján is fennállhat, ezért nem kapott megfelelő jogvédelmet, így erre vonatkozóan bizonyítási eljárás lefolytatására nem került sor. [18] A Pp. 253. §
- b)pontja értelmében a feleket a bizonyításra szoruló tények tekintetében kell a bíróságnak tájékoztatással ellátni anyagi jog tekintetében. A bíróság kötelezettsége a szükséges tájékoztatás biztosítása, amely azonban nem terjedhet ki arra, hogy a bíróság kitalálja a fél helyett annak jogos érdekeit. A bíróság egyik félnek sem tanácsadója, tájékoztatási kötelezettsége a felek kérelméhez igazodik. A felperes nem állította és nem is támasztotta alá, hogy a bíróság valamely bizonyítási indítványának ne tett volna eleget. [19] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Kp. 2. §
(1)bekezdésére és a Pp.
- § b) pontjára való hivatkozás miatt a felperes felülvizsgálati kérelme a Kp.
- §
(1)bekezdés ad) pontja szerinti befogadásra sem alkalmas. [20] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadását eredményezi, ha az alperes nem vetett fel az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyú, jelentőségű újszerű elvi kérdést. Záró rész Kúria VII.Kfv.45.218/2022/2 5 [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [23] A Kúria által hozott határozata ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- szeptember
- Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró, Dr. Cséffán József s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró