← Magyarország

Bfv.874/2025/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhére megállapított szándékos bűncselekményt többszörös visszaesőként megvalósító terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése törvénysértő. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.874/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt: II. rendű Első fok: Komáromi Járásbíróság, 9.Bpk.14/2025/3., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
  4. január
  5. (jogerő:
  6. április 10.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Járásbíróság 9.Bpk.14/2025/
  7. számú büntetővégzését a II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Komáromi Járásbíróság a
  8. január 28-án meghozott 9.Bpk.14/2025/
  9. számú büntetővégzésével a II. rendű terhelttel mint visszaesővel szemben társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk.
  10. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)és
  3. bf)alpont] miatt 1 év, börtönben végrehajtani rendelt, de végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a II. rendű terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A próbaidő tartamára elrendelte a II. rendű terhelt pártfogó felügyeletét. Kúria 2.Bfv.874/2025/11-I 2 [2] A büntetővégzés a II. rendű terhelt tekintetében – tárgyalás tartására irányuló indítvány hiányában – 2025. április 10-én jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a KomáromEsztergom Vármegyei Főügyészség BF.271/2025/2. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában írt okból, a terhelt terhére. [4] Indokai szerint a járásbíróság a büntetővégzésben annak ellenére szabott ki büntetést a II. rendű terhelttel mint visszaesővel szemben, hogy a Komáromi Járásbíróság a
  1. szeptember 13-án jogerőre emelkedett 9.Fk.181/2017/
  2. számú ítéletével 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt őt mint visszaesőt ítélte 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra. Mivel pedig a II. rendű terhelt a vele szemben korábban kiszabott e szabadságvesztésből
  3. január 22-én szabadult kitöltve, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős büntetővégzésben terhére megállapított,
  4. március 28-án elkövetett lopás vétsége miatt vele mint többszörös visszaesővel szemben kellett volna büntetést kiszabni. [5] A Btk.
  5. §
(1)bekezdés a) pontja ugyanakkor a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését a többszörös visszaesővel szemben kizárja. [6] A visszaesői minőség egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban (Be.
  1. §
  2. pont) történő korrekciójára nem látott lehetőséget, figyelemmel arra, hogy ennek keretében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezés nem lenne megváltoztatható. [7] Erre tekintettel indítványozta a felülvizsgálati eljárás lefolytatását, és ennek eredményeként a II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségének megállapítását, egyidejűleg a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztéséről szóló rendelkezés mellőzését. [8]
  3. A Legfőbb Ügyészség a BF.874/2025/
  4. számú átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát módosított tartalommal tartotta fenn. [9] Maga is úgy látta, hogy az indítványban írt felülvizsgálati ok bekövetkezett, ugyanakkor rögzítette, hogy a kérdéses felülvizsgálati okot
  5. szeptember 1-jétől már a Be.
  6. §
(1)bekezdés d) pontja rögzíti. [10] Ugyancsak osztotta a főügyészség érveit, hogy a II. rendű terhelt visszaesői minőségére vonatkozó jogerős ügydöntő határozatbeli rendelkezés egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható, de ezzel párhuzamosan arra is rámutatott, hogy büntetővégzésben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására nincs törvényi lehetőség. Ez pedig – a Kúria BH 2021.
  1. számon közzétett határozatának elvi tartalmát szem előtt tartva – a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül, mert a büntetővégzés perjogi jellege a rendkívüli jogorvoslat keretében sem változik meg. Törvényes határozat ezért csak megismételt eljárás eredményeként hozható. [11] Indokai alapján a támadott büntetővégzés hatályon kívül helyezése és a Komáromi Járásbíróság új eljárásra utasítása iránt tett indítványt. [12] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [13]
  2. A Be.
  3. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. [14] E figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. Kúria 2.Bfv.874/2025/11-I 3 [15]
  1. Az ügyiratokból kitűnően a Komáromi Járásbíróság
  2. április 14-én közölte az ügyészséggel a II. rendű terhelt tekintetében jogerőre emelkedett ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Komárom Esztergom Vármegyei Főügyészség
  3. június 23-án, azaz a Be.
  4. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt. [16] 3.
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [17] A felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. [18] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt azonban főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez ugyanakkor csak azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során – értelemszerűen – a támadott határozatnak a meghozatalakor hatályos jogszabályoknak megfelelőségét kell vizsgálni. A felülvizsgálat azonban maga is a büntetőeljárás része, ezért az eljárást e részében is az aktuálisan hatályos eljárási szabályok szerint kell lefolytatni. Az indítvány elbírálása során alkalmazandó eljárási szabályok megválasztása során tehát nem az indítvány előterjesztésének, hanem az elbírálásának az időpontja a meghatározó. [19] Ezért jelentősége van annak, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 211. §-a a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjának
  1. szeptember 1-i hatállyal történt módosításával a büntetés végrehajtásának törvényi kizáró ok ellenére történő felfüggesztése már a Be.
  2. §
(1)bekezdés d) pontja alapján képez felülvizsgálati okot. [20] Ennek megfelelően a Kúria által elvégzett felülbírálat [Be. 659. §
(5)bekezdés] az elbíráláskor hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok beálltának megítélésére irányult. [21] 3.
  1. A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki többszörös visszaeső [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont]. [22] Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az új bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el [Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. b) pont]. [23] Az ügyiratokból és a büntetés-végrehajtási nyilvántartás adataiból pedig kitűnik, hogy a Komáromi Járásbíróság a 9.Fk.181/2017/18., illetve a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. szeptember 13-án jogerőre emelkedett 11.Fkf.135/2018/
  3. számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk.
  4. §
(2)bekezdés a) pont] miatt mint visszaesőt halmazati büntetésül 2 év, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra. A terhelt e szabadságvesztést
  1. január 22-én állta ki. [24] Azaz, a II. rendű terheltet az alapügyben elbírált,
  2. március 28-án megvalósított lopás vétségének elkövetését megelőzően a Komáromi Járásbíróság visszaesőként ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, és e korábban meghozott 9.Fk.181/2017/
  3. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés kitöltésétől nem telt el három év az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig. Ez pedig azt jelenti, hogy a II. rendű terhelt a felülvizsgálati Kúria 2.Bfv.874/2025/11-I 4 indítvánnyal támadott büntetővégzéssel elbírált bűncselekményt a Btk.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b) pontjában írt többszörös visszaesőként követte el. A II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségének a felülvizsgálati eljárás keretében történő megállapítása kizárólag abban az esetben ütközne akadályba, ha a vele szemben korábban végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet – tévesen – elmulasztotta volna a visszaesői minőségének a megállapítását (BH 1993.334.). Erről azonban a jelen ügyben nincs szó. [25] 3.
  2. Ehhez képest a Komáromi Járásbíróság az 1.Bpk.141/2022/
  3. számú büntetővégzésében törvénysértően szabott ki büntetést a II. rendű terhelttel mint visszaesővel szemben, hiszen a rendelkezésére álló ügyiratok és a büntetés-végrehajtási nyilvántartás fentiekben ismertetett tartalmából egyértelműen kitűnt a többszörös visszaesői minősége. A vádirat kétségkívül visszaesőként indítványozott büntetést kiszabni a II. rendű terhelttel szemben, ez azonban nem akadályozza a bíróságot a törvényes döntés meghozatalában. A büntetővégzés a bíróság – és nem az ügyészség – döntése, a bírói döntéssel járó felelősség pedig megköveteli az elmélyült felkészülést a döntés ténybeli alapjainak megismerése és e ténybeli alapok büntetőjogi következményeinek helyes megítélése céljából. [26] Az indítványozó főügyészség és a Legfőbb Ügyészség ugyanakkor helyesen mutatott rá, hogy a II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségének egyszerűsített felülvizsgálati eljárás (Be.
  4. §
  5. pont) keretében történő megállapítása a Btk.
  6. §
(1)bekezdés a) pontjában írt törvénysértés orvoslására alkalmatlan, e törvénysértés kizárólag felülvizsgálati eljárás keretében küszöbölhető ki. [27] 3.
  1. Arra pedig a Kúria már csak a teljesség érdekében utal, hogy a járásbíróság a büntetővégzéssel kiszabott – és törvénysértően felfüggesztett – szabadságvesztés mellett ráadásul törvénysértően „rendelte el” a II. rendű terhelt pártfogó felügyeletét a pártfogó felügyelet alatt állásának megállapítása helyett, így ennek jogszabályi alapjaként is tévesen jelölte meg a Btk.
  2. §
(1)bekezdés e) pontját. Amíg ugyanis a Btk. 69. §
(1)bekezdés e) pontja a bíró mérlegelésére bízva biztosítja a pártfogó felügyelet elrendelésének lehetőségét a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelttel szemben, addig a visszaeső terhelt esetében a bíró a pártfogó felügyeletet nem elrendeli, csupán – bármiféle mérlegelést mellőzve – megállapítja, hogy a visszaeső terhelt a törvény kötelező rendelkezése folytán pártfogó felügyelet alatt áll [Btk. 69. §
(2)bekezdés b) pont]. A törvényes döntés meghozatala e tekintetben is a bírói felelősség körébe tartozik, a vádiratban tett ügyészi indítvány jogszabályi hivatkozásától teljességgel függetlenül. [28]
  1. A törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat hozatala [Be.
  2. §
(2)bekezdés c) pont]. Amennyiben azonban a törvénynek megfelelő határozat hozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja lehetővé teszi a Kúria számára a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását is. [29] A Nyírbátori Járásbíróság a fentiek szerint törvénysértő büntetést büntetővégzéssel szabott ki a terhelttel szemben. A törvényes büntetés, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására azonban büntetővégzésben nem is kerülhetett volna sor [Be. 740. §
(2)bekezdés a) pont]. [30] A Be. 662. §
(2)bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható [Bfv.I.1.342/2020/6. (BH 2021.305.)]. Kúria 2.Bfv.874/2025/11-I 5 [31] A büntetővégzés ráadásul – összhangban a Be. 741. §
(4)bekezdésében írt jogszabályi követelményekkel – nem rögzíti a bűnösségi körülményeket, amelyek hiányában a Btk.-ban meghatározott büntetési céloknak megfelelő és a büntetéskiszabási elveket szem előtt tartó büntetés kiszabása sem lehetséges. Következésképpen, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti – a törvénynek megfelelő – határozat Kúria általi meghozatala ez okból is elháríthatatlan akadályba ütközik. [32] 5. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a járásbíróság büntetővégzését a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [33] 6. A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Komáromi Járásbíróság a Be. Tizennyolcadik Része szerinti megismételt eljárásban, tárgyalás tartása alapján hozza meg ügydöntő határozatát. A megismételt eljárásban – amiként egyetlen büntetőügyben sem – nem mellőzhető a büntetéskiszabás (így a többszörös visszaesői minőség) szempontjából jelentőséggel bíró okiratok (ítéletkiadmányok, a korábban kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának tartamát hitelesen igazoló értesítők) beszerzése és az ügyiratokhoz csatolása. A Komáromi Járásbíróságnak a jogkövetkezmények meghatározása során a Btk. Általános Részének valamennyi rendelkezésére figyelemmel kell lennie. [34] A határozat elvi tartalma A terhére megállapított szándékos bűncselekményt többszörös visszaesőként megvalósító terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése törvénysértő. [35] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.874/2025/
  3. számú végzése
  4. december
  5. napján végleges. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.