← Magyarország

Pfv.20904/2021/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közérdekből nyilvános adatok megítélésénél annak kell jelentőséget tulajdonítani, hogy a szerződéses kapcsolatoknak mely szintjére terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség: az alperesnek az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel való kapcsolata az alperes által a szerződéses teljesítés érdekében kötött szerződésekre kiterjesztően nem alkalmazható, még akkor sem, ha az államháztartás alrendszerébe tartozó személy részben vagy egészben a kifizetést európai uniós forrásból teljesítheti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.904/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Dzsula Marianna előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Szegedi Zsolt Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Németh K. László Ügyvédi Iroda A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.III.20.050/2021/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 26.P.20.281/2020/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – a másodfokú eljárási költség és illeték viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.480 (harmincezernégyszáznyolcvan) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. április 20-án közérdekű adatként kérte az alperestől európai uniós alapból, illetve közpénzből finanszírozott tíz beruházás tekintetében a következő adatok kiadását: az alperes által beszerzett és/vagy beépített összes építőanyag, továbbá minden felhasznált materiális eszköz pontos típusát és összes mennyiségét, azt hogy az alperes a beszerzett és/vagy beépített egyes építőanyagokat és felhasznált materiális eszközöket mely eladóktól, milyen áron, milyen mennyiségben szerezte be, valamint azoknak a dokumentumoknak a kiadását, amelyek alátámasztják az építőanyagoknak az eladók részére történő kifizetését. Az alperes
  5. április 23-án átvette a felperes kérelmét, azt azonban nem teljesítette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes a
  6. június 4-én benyújtott keresetében az Alaptörvény
  7. cikke, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  8. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  9. §
  10. és
  11. pontjai, a
  12. §

(3)és
(3a)bekezdései, a 28-
  1. §-ai, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  3. §-ára hivatkozással az európai uniós alapból, illetve közpénzből finanszírozott, összesen tíz beruházás tekintetében kérte a következő közérdekű adatok kiadására kötelezni az alperest, Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 3 mint a közbeszerzési pályázatok nyertesét, illetve a nyertes konzorciumok tagját: az alperes által beszerzett és/vagy beépített összes építőanyag, továbbá minden felhasznált materiális eszköz pontos típusa és összes mennyisége; a beszerzett és/vagy beépített egyes építőanyagokat és felhasznált materiális eszközöket mely eladóktól, milyen áron, milyen mennyiségben szerezte be, valamint azoknak a dokumentumoknak a kiadását is, amelyek alátámasztják az építőanyagoknak az eladók részére történő kifizetését. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes adatmegismerés iránti kérelme megfelel az Infotv. rendelkezéseinek. Hivatkozott arra is, hogy a megismerni kívánt adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, azok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek, a felperes által igényelt információk a keresetben kért formában és részletességgel nem állnak rendelkezésére, ezért az adat megismerése iránti igény az Infotv.
  4. §-ába ütközik. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében – a Kúria Pfv. IV. 20.083/2019/
  5. számú végzése alapján megismételt eljárásban – a keresetet elutasította. Az Alaptörvény
  6. cikk
(2)és
(3)bekezdései, az Info tv.
  1. § 5-
  2. pontjai, az Info tv.
  3. §
(3)és
(3a)bekezdéseinek az együttes értelmezéséből arra a megállapításra jutott, hogy az alperes nem közpénzekkel gazdálkodik, ezért nem köteles a nyilvánosság előtt a gazdálkodásáról elszámolni. Kiemelte, hogy az alperes részére az európai uniós forrásokból elnyert közbeszerzési pályázatokon juttatott összegek nem tekinthetők az állam bevételének, kiadásának vagy követelésének, emiatt nem minősülnek közpénznek. A felperes által kért adatok nem merítik ki az Alaptörvény 39. cikk
(3)bekezdésében írtakat, ezért az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésének végrehajtási szabályaként felfogható Infotv. rendelkezései nem alkalmazhatók, az alperes jogszerűen tagadta meg a közérdekű adatigénylés teljesítését. [5] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy:
  1. a Tápió-menti régió szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítás, Szentlőrinckátai régió nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, Nyertes ajánlattevő: TÁPIÓMENTI CME KONZORCIUM, melynek társult tagja az alperes;
  2. a Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, Nyertes ajánlattevő: Annavölgy-2012 Konzorcium, melynek társult tagja az alperes;
  3. a BKISZ projekt - Csatornázás II. Tender -
  4. részfeladat nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata, Nyertes ajánlattevő: BKISZ II. CDM Konzorcium, melynek társult tagja az alperes; Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 4
  5. a BKISZ projekt - Csatornázás II. Tender -
  6. részfeladat nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Budapest Főváros Önkormányzata, Nyertes ajánlattevő: BKISZ II. CDM Konzorcium, melynek társult tagja az alperes;
  7. a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nyertes ajánlattevő: DRÉN-AQUA Konzorcium, melynek társult tagja az alperes;
  8. az Állami árvízvédelmi művek állékonyságának, védképességének helyreállítása a
  9. évi őszi felülvizsgálat eredményeként meghatározottak szerint nevű európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nyertes ajánlattevő: BM Konzorcium, melynek társult tagja az alperes;
  10. a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek elkészítése és építési munkák elvégzése nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Nyertes ajánlattevő: Kikötő Konzorcium, melynek társult tagja az alperes;
  11. Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad kiemelt fejlesztése keretében kiviteli tervek elkészítése és kivitelezési munkák elvégzése nevű, közpénzből finanszírozott projekt, Ajánlatkérő: Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad Nyertes ajánlattevő az alperes;
  12. a Komárom-Komárno határon átívelő Duna-híd kivitelezési munkái vállalkozási szerződés keretében nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt, Ajánlatkérő a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Nyertes ajánlattevő: Alperes;
  13. az Ózd településén megvalósítandó csatornahálózat fejlesztési feladatai nevű, európai uniós alapokból finanszírozott projekt; Ajánlatkérő: Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Nyertes ajánlattevő: Alperes, projektek vonatkozásában adja ki a felperes részére az alábbi megjelölt adatokat és dokumentumokat: az egyes projektek keretében a ... által beszerzett és/vagy beépített összes építőanyag, továbbá minden felhasznált materiális eszköz pontos típusát és összes mennyiségét; az egyes projektek keretében a ... által beszerzett és/vagy beépített egyes építőanyagokat és felhasznált materiális eszközöket sorolja fel akként, hogy mely építőanyageladóktól, milyen áron, milyen mennyiségben szerezte be azokat, továbbá mindazon dokumentumokat adja ki a megadott határidőben a felperes részére, amelyek alátámasztják az építőanyagok eladóinak történő kifizetéseket. [6] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kúria végzésének azt megállapítását, hogy az Info tv. 27-28.§ -a és a
  14. §-a egységesen az Alaptörvény
  15. cikk
(2)bekezdésében írt általános kötelezettség végrehajtási szabályaiként foghatók fel, ezért nem vizsgálta a felperes másodlagos jogi érvelését a közérdekből nyilvános adatok kiadása körében. A másodfokú bíróság megállapítása szerint a felperes által megismerni kívánt adatok az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adatokra vonatkoznak, ezért az Infotv. 27. §
(3a)bekezdése alapján a felperes megalapozottan kérte az alperes - mint a Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 5 megjelölt projektekkel érintett, és az államháztartás alrendszerébe tartozó önkormányzatokkal, illetve állami tulajdonú gazdasági társaságokkal pénzügyi, üzleti kapcsolatot létesítő gazdasági társaság - kötelezését a az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő, közérdekből nyilvános adatok kiadására. Az Infotv. 27. §
(3)bekezdésére utalva rámutatott, hogy közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak az európai uniós támogatás felhasználásával kapcsolatos adat, ugyanis az Infotv. a perrel érintett adatokat kivonja az üzleti titok megismerhetőséget gátló védőernyője alól. Hangsúlyozta, hogy a kereset jogalapjának elbírálása nem függhet az adatigénylés költségvonzatától és a kért adatok számától, a felperes által igényelt közérdekből nyilvános adatok nagy részének pedig szerepelnie kell az alperes könyvelésében is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 27. §
(3)és
(3b)bekezdéseit, a 31. §
(1)bekezdését, a Pp. 275. §
(6)bekezdését és a 279. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az Alaptörvény 39. cikk
(3)bekezdésének a megsértésére is. [8] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság 7/2020. (V.13.) AB határozatában (továbbiakban: AB Határozat) megadott szempontrendszert. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében elismert alapjog elsődleges célja az állami működés átláthatósága, ezért az adatigénylésnek alapjogi nézőpontból elsődlegesen a közfeladatot ellátó szervek felé kell irányulnia, az Infotv. 27. §
(3a)bekezdése szerint tájékoztatásra kötelezett személyekkel és szervezetekkel szemben – ha nem minősülnek közfeladatot ellátó szervnek – az Infotv. 28-
  1. §-ában foglalt általános rendelkezések alapján közérdekű adatigénylési per megindításának nincs helye. Az Infotv.
  2. §
(3b)bekezdése csak a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez történő fordulást teszi lehetővé, amely viszont az adatigény teljesítésének elrendelésére nem jogosult (AB Határozat, [30], [32]). Az alperes jogértelmezése szerint az AB Határozatban kifejtettek miatt a felperes nem indíthat vele szemben az Infotv. 31. §-a alapján pert. [9] Hivatkozott arra is, hogy az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése a közpénzekkel gazdálkodó szervezetekre, a közpénzek kezelésére és a közpénzekre vonatkozó adatokra vonatkozik, ezért az Infotv., mint végrehajtási szabály alapján az alperestől kizárólag akkor kérhető adatszolgáltatás, ha az alperes is olyan közpénzzel gazdálkodó szervezetnek minősül, amely azt kezeli. Állította, hogy az alperes nem felel meg ennek a feltételnek. Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása értelmében 2020. XII. 22-től az Alaptörvény 39. cikk
(3)bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Álláspontja szerint az alperesre „átruházott” közpénz az átadás időpontjában elveszti közpénz minőségét, ezért ezek vonatkozásában nem követelhető adatszolgáltatás az alperestől az Infotv. 27-28.§-ai, a 31. §-a, mint az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésének végrehajtási szabályai alapján. Az Alaptörvény kilencedik módosításáig pedig az alperessel szemben - az Infotv. 27. §
(3b)bekezdése értelmében - kizárólag a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárását lehetett volna kezdeményezni. Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 6 [10] Álláspontja szerint, ha az Infotv. 31. §
(1)bekezdése alapján meg is indítható vele szemben a per, az Infotv. 27. §
(3)bekezdésében előírt feltételek hiánya miatt nem köteles az adatmegismerési igény teljesítésére. Számára, illetve bármely gazdasági szereplő számára hátrányos lenne, ha bárki korlátozás nélkül megismerhetné azt, hogy kitől, mit és milyen áron szerez be, ezzel kapcsolatban milyen kifizetéseket és kinek a részére teljesít. Az adatigénylési jog ilyen széles körű értelmezése esetén a versenytársak is kikérhetnék és megismerhetnék egymás gazdálkodási adatait, ami üzleti, piaci szempontból is hátrányos. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint az alperes nem indokolta meg a felülvizsgálati kérelmében, hogy miért nem tartozik az európai uniós támogatásba a kedvezményezett vagyona, rendeltetése, az eredménye és annak gyarapítása. Kiemelte, hogy az európai uniós támogatás az állam bevétele, az olyan közpénznek minősül, amelynek a felhasználása közérdekű ill. közérdekből nyilvános adat. A közpénz jellegét pedig nem változtatja meg az, hogy az építőanyag és a felhasznált materiális eszköz kifizetésére az alperes „közbeiktatásával” kerül sor. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. [13] Előrebocsátja a Kúria, hogy a másodfokú bíróság által is felhívott Pfv.IV.20.083/2019/3. számú határozatában csupán azt állapította meg, hogy a kereset érdemi elbírálásának nincs eljárásjogi akadálya, ezért tévesen utasította vissza a jogerős végzés a keresetlevelet a Pp. 176. §
(1)bekezdés b) pontja alapján arra tekintettel, hogy az adatmegismerési igény teljesítésének megtagadása esetén csak törvényességi felügyeleti eljárás keretében, polgári nemperes eljárás kezdeményezhető. Nem foglalt állást azonban a Kúria abban a kérdésben, hogy az alperessel szemben érvényesíthető-e a perbeli kereset szerinti adatmegismerési igény teljesítése. Ennek azért van jelentősége, mert a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésként megjelölt rendelkezéseknek [az Infotv. 27. §
(3)és
(3b)bekezdései, a
  1. §-a], valamint az AB határozatban megállapított, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség jogkövetkezményének az alkalmazása akkor merül fel, ha a felperes olyan közérdekből nyilvános adat kiadását kéri, amelynek a teljesítésére az alperes köteles. [14] Az Alkotmánybíróság az AB határozata után, az Alaptörvény IX. módosítását követően a 4/
  2. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) ismét áttekintette és értelmezte az Alaptörvény
  3. cikkét a közpénzek felhasználása tárgyában, valamint ehhez kapcsolódóan az információszabadság kérdését. Rögzítette, hogy a nyilvánosság elvének három dimenzióban kell érvényesülnie. Egyrészt kérdés, hogy az pontosan mire vonatkozik (mi az információszabadság tárgya); az kit és miként terhel (ki az információszabadság kötelezettje); harmadrészt pedig megválaszolandó, hogy a nyilvánosság elvét szem előtt tartva az információszabadság hogyan és mennyiben korlátozható (Abh., Indokolás [36]). A kötelezetti kört illetően megállapította, hogy „egyfelől az adatszolgáltató jogállása vagy tevékenysége [közfeladatot ellátó szerv vagy személy az Info tv.
  4. §
(1)bekezdése alapján], illetve magának az adatnak a milyensége határozza meg {lásd: 3026/
  1. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [19]}. Utóbbi megállapítás értelmében tehát a kötelezetti kör szélesebb a Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 7 közfeladatot ellátó szervek vagy személyek körénél. Ezekben az esetekben az adatszolgáltatási kötelezettség jogalapját az Alaptörvény
  2. cikk
(2)bekezdése, az Infotv. 26. §
(3)bekezdése, 27. §
(3)és
(3a)bekezdései, valamint az Infotv.
  1. §
  2. pontja, illetve
  3. §
(3)bekezdése alapján egyéb törvényi rendelkezés képezi. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a „[k]ötelezettek az alapjog céljára figyelemmel általában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szervek és személyek. Figyelembe véve azonban azt, hogy az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése szerint a nyilvánosság előtti elszámolásra a »közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet« köteles, az általuk kezelt közérdekű adatokhoz való hozzáférést - különösen erre irányuló igény esetén - a közfeladatot ellátó szerveken kívüli szervezetnek is biztosítania kell.” {Abh., Indokolás [40], 21/
  1. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [35]; lásd még: 29/
  2. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [38]; 25/
  3. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [30]; függetlenül attól, hogy milyen szervtípusba tartozik: 8/
  4. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [16]-[17] és [28]; 3/
  5. (IV. 20.) AB határozat, Indokolás [44]-[47]; 7/
  6. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [23], [29] és [33]}. Az Alkotmánybíróság tehát – az Alaptörvény IX. módosítása után is – fenntartotta az AB Határozatban tett megállapításait az Alaptörvény
  7. cikk
(2)bekezdése és az Infotv. 27. §
(3)és
(3a)bekezdésének az értelmezése tárgyában. [15] Az alperes arra helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogerős ítélet az Infotv. 27. §
(3)bekezdését megsértve olyan adatok megismerhetővé tételére kötelezte, amelynek kiadására – azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános jellegének hiánya miatt– nem kötelezhető. Az alperes a keresetben megjelölt 10 közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként, konzorcium társult tagjaként, illetve önállóan uniós forrásokból finanszírozott beruházási projektekben végzett kivitelezési munkákra kötött az államháztartás alrendszerébe tartozó ajánlatkérőkkel vállalkozási szerződést a pályázat elnyerését követően. Az adatmegismerési igény tehát nem az alperessel, mint fővállalkozóval szerződő ajánlatkérőkkel kötött szerződéssel kapcsolatos adat kiadására irányult. A felperes adatmegismerési igénye az alperes által a beruházásokhoz beszerzett és/vagy beépített összes építőanyag, továbbá minden felhasznált materiális eszköz pontos típusára és arra vonatkozott, hogy a beszerzett és/vagy beépített egyes építőanyagokat és felhasznált materiális eszközöket mely eladóktól, milyen áron, milyen mennyiségben szerezte be, ideértve az eladók részére történő kifizetéseket is. [16] A másodfokú bíróság a kiadni kért adatok közérdekből nyilvános jellegét az Infotv. 3. § 6. pontja alapján állapította meg, amely szerint közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Ilyen rendelkezésként azonosította a másodfokú bíróság az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdését, amely szerint: a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával; a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni; a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [17] A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság tévesen tekintette a felperes megismerés iránti igényében megjelölt adatokat az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése és az Infotv.
  1. §
  2. pontja alapján közérdekből nyilvános adatoknak. Az Infotv.
  3. §
(3a)bekezdése értelmében az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles a jogviszonnyal összefüggő és a Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 8
(3)bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy a közérdekből nyilvános adat tekintetében a tájékoztatási kötelezettség csak az olyan jogviszonnyal összefüggésben áll fenn, amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel létrejött pénzügyi vagy üzleti kapcsolatra vonatkozik. [18] Az adatmegismerési igény alapját képező uniós projektekben az alperes az államháztartás alrendszerével – az ajánlatkérőkkel, mint állami tulajdonú szervezetekkel, önkormányzattal – kötött vállalkozási szerződéssel került kapcsolatba. Ezért az alperes, mint az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi, üzleti kapcsolatot létesítő jogi személy, e jogviszonnyal összefüggő, közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan köteles bárki számára tájékoztatást adni az Infotv. 27. §
(3a)bekezdése alapján. A Kúria nem kíván eltérni attól a jogértelmezésétől, hogy az Infotv. 27. §
(3a)bekezdése alapján jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a szerződéses kapcsolatoknak mely szintjére terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség; az alperesnek az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel való kapcsolata az alperes alvállalkozóira, illetve a velük kötött szerződésekre kiterjesztően nem alkalmazható, még akkor sem, ha az államháztartás alrendszerébe tartozó személy részben vagy egészben a kifizetést európai uniós forrásból teljesítheti [Pfv.IV.21.057/2019/5., Pfv.IV.21.250/2019/6.]. [19] A perbeli adatmegismerési igény nem az alperesnek az ajánlatkérőkkel kötött szerződéses kapcsolata alapján fennállt jogviszonyában keletkezett adatokra vonatkozik, helyette az alperes által a beruházásokhoz felhasznált anyagokat, beszerzéseket érinti, kiterjesztve azt az építőanyagot eladókkal kapcsolatban keletkezett adatokra is. A Kúria megítélése szerint ezek az adatok az Infotv. rendelkezései értelmében nem minősülnek közérdekű- vagy közérdekből nyilvános adatoknak. Az alperes által az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel kötött szerződés teljesítése érdekében létrejött szerződésekre és az egyéb tevékenységekre létrejött szerződéses jogviszonyokban keletkezett adatok nem vonhatók az Infotv. 27. §
(3a)bekezdésében előírt, tájékoztatási kötelezettséggel érintett jogviszonyokra vonatkozó adatok körébe, emiatt nem terjed ki rájuk az alperes adatszolgáltatási kötelezettsége. Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt egyéb jogszabálysértések vizsgálata pedig emiatt szükségtelenné vált. [20] Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet az Infotv. 27. §
(3)és
(3a)bekezdését megsértve kötelezte az alperest olyan adatok kiadására, amelyek nyilvánosságát jogszabály nem írja elő. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 405.§
(1)bekezdése alapján a Pp. 382. §
(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [21] Alaptörvény 39. cikk
(2)és
(3)bekezdés Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (Infotv.)
  2. §
  3. és
  4. pontja,
  5. §
(3)és
(3a)bekezdése, 28-
  1. §-ai Kúria IV.Pfv.20.904/2021/5 9 7/
  2. (V.13.) AB határozat 4/
  3. (I.22.) AB határozat Záró rész [22] A Kúria a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére, amelynek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése és a 4/A. §-a alapján állapította meg. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pont értelmében tárgyi illetékmentes, ezért a felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 96. §
(1)bekezdése és a 102. §
(6)bekezdése alapján az állam viseli. [24] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Dzsula Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.