Kfv.35068/2022/2 – Kúria

(1)bek.

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.068/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: dr. Kovács E. Tünde cím2.) Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága (cím3.) Az alperes képviselője: dr. Kocsis László kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 23. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 2021. október 11. napján kelt 17.K.700.502/2021/20. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria V.Kfv.35.068/2022/2 2 A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú adóhatóság az 5267140813 számú határozatával felperes terhére 2019. január 01. – 2019. június 30. időszakra általános forgalmi adó adónemben összesen 25.039.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után 50.078.000 forint adóbírságot szabott ki és 925.000 forint késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 6430054959 számú határozatával az elsőfokú határozatot – eltérő indokolással – helybenhagyta. [2] Az elsőfokú bíróság a felperesnek az adóhatóság határozatával szemben előterjesztett keresetét a 17.K.700.502/2021/20. számú jogerős ítéletével elutasította. [3] Az elsőfokú bíróság indokolásában kiemelte, az alperes az elsőfokú adóhatóság által feltárt tényekre és körülményekre alapította határozatát, a levonható adó körében a Kúria 5/2016. (IX.26.) KMK véleménynek (a továbbiakban: KMK vélemény) megfelelően a tényállás jogi minősítését változtatta meg. Az alperes rögzítette, hogy a KMK vélemény 3. pontja szerinti tényállás áll fenn, döntésének alapja pedig ugyanaz a ténymegállapítás volt, mint az elsőfokú határozat rendelkező részébe foglalt megállapítás. Az értékesítést terhelő fizetendő általános forgalmi adóval összefüggésben elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes által rendelkezésre bocsátott okiratokat, valamint az alvállalkozók alkalmazottainak foglalkoztatotti életútját, melyek egyértelműen utaltak a lánc tudatos felépítésére és működtetésére, továbbá vizsgálta a felperesi számlákon szereplő temetkezési szolgáltatás feltételeinek megvalósulását és megállapította, hogy azt az ágazati jogszabályi feltételek, valamint személyi és tárgyi feltételek hiányában nem végezhette el a felperes. [4] Kiemelte, hogy jogszerű az alperesi megállapítás az adólevonási jog gyakorlása körében is, ugyanis az megfelel mind a nemzeti, mind az európai uniós gyakorlatnak. Az adóhatóság a tényállástisztázási kötelezettségének eleget tett, a feltárt tényállásból és az objektív körülményekből helyes jogi következtetést vont le, az felperes aktív szerepét a számlázási láncolatban bizonyította és határozatát részletesen indokolta. Az iratbetekintési kötelezettséggel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a zárt adatkezelést kérő tanú adatait a felperes nyilvánvalóan nem ismerhette meg, a nyilatkozattételkor nem lehetett jelen. A tanúnyilatkozatról felvett jegyzőkönyv megvizsgálását követően megállapította, hogy abból csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott személyes adatok és adótitoknak minősülő adatok kerültek kitakarásra, a nyilatkozat szövege olvasható. Kúria V.Kfv.35.068/2022/2 3 [5] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mely befogadásának jogszabályi alapjaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjait jelölte meg. [6] A felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint ha az alperes a KMK vélemény 1. pontja szerinti minősítést megváltoztatja a 3. pontra, az szükségképpen a tényállás megváltoztatásával is jár, mert mindkét esetkörhöz más bizonyítási teher társul és teljesen eltérő tényállással és jogi minősítéssel helybenhagyó másodfokú határozatot nem lehet hozni. Vitatta továbbá a bizonyítékok, bizonyítási indítványok felhasználását és értékelését a temetők címének megjelölésével, a tanúvallomásból kitakart adatokkal, a nyilatkozatról készített kivonattal, az adatmegismerés korlátozásával és a tanú meghallgatásának idő előtt történő megkezdésével összefüggésben és kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem terjed ki valamennyi kereseti kérelemre. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság indokolása ellentmondásos, továbbá hangsúlyozta, hogy az adóigazgatási eljárásban vizsgálni kell a számlabefogadó tudattartalmát az adókijátszással kapcsolatban a számlakibocsátó csalárd magatartása esetén. [7] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §

(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. Kúria V.Kfv.35.068/2022/2 4 [11] A joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [12] A felperes kérelmében nem jelölte meg, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében milyen okból tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását, a Kúria ugyanakkor rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság a KMK véleményben foglaltak követve értelmezte az adólevonási joggal kapcsolatos joggyakorlatot, és döntése indokolásában részletesen ismertette álláspontját. A bírósági joggyakorlat következetes és egységes, melynek megváltoztatása, az attól való eltérés, ezáltal annak továbbfejlesztése – a felperesi állásponttal ellentétben – nem indokolt. [13] A rendelkezésére álló tények és iratok alapján a Kúria kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság teljesítette a bizonyítással és az indokolással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit. A felperes kérelmében a kereseti kérelem kereteitől eltérő döntéshozatalt, a bizonyítási indítványok elbírálását, a bizonyítékok értékelését és az indokolási kötelezettség teljesítését vitatta, azonban a jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik. [14] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében vizsgálta a másodfokú határozat tényállásával, valamint a tanúvallomással és a zárt adatkezeléssel kapcsolatos kapcsolatos felperesi hivatkozást, továbbá vizsgálta a felperes által a felülvizsgálati kérelemben előadott valamennyi kérdést. Ezt meghaladóan a Kúria nem tárt fel olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, mely az állásfoglalását tenné szükségessé. [15] Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az adott ügy tényei alapján a határozat jogszerűsége kérdésében milyen következtetésre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. A Kúria azonban a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, bizonyítékokat nem mérlegelhet felül. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, a bizonyítékokat értékelte, valamint indokolási kötelezettségének is eleget tett. Jogkérdés vitatásának hiányában önmagában az a tény, hogy a felperes álláspontja szerint elvi lehetőség áll fenn az ügy érdemében eltérő döntés meghozatalára, ezért szükséges a joggyakorlat egységének, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadásához. Kúria V.Kfv.35.068/2022/2 5 [16] A felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz továbbá az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. [17] A felperes nem igazolta, hogy az egyedi ügyében felmerült probléma milyen okból és mennyiben érinti a társadalom széles körét. Nem támasztotta alá azt sem, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutat, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, és a jogszerű megítélésükhöz kúriai iránymutatás szükséges. Egy általánosság szintjén megfogalmazott felperesi állítás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont szerinti befogadását, ugyanis a felvetett jogkérdés csupán tényállítás alapján nem minősül különleges súlyúnak. [18] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont ac),
2. ad)alpont és
3. b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. [19] Mindezek folytán nincs jogszabályi lehetőség az előterjesztett befogadási kérelem alapján a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §

(1)–

(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. [20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [22] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §

(1)-

(2)bekezdései és

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. Kúria V.Kfv.35.068/2022/2 Dr. Darák Péter s.k. s.k. tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6 Dr. Drávecz Margit s.k. Dr. Márton Gizella előadó bíró bíró