← Magyarország

Köm.5017/2024/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás célja a jogalkotási kötelezettség teljesítése. Amennyiben a helyi önkormányzat a kötelezettségének teljesítése érdekében rendeletet alkot, úgy az indítvány elutasításának van helye. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köm.5.017/2024/

  1. A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Demjén Péter bíró, Dr. Hajnal Péter bíró, Dr. Kalas Tibor bíró Az indítványozó: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (cím1) Az indítványozó képviselője: jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Dr. Fazakasné Dr. Veszprémy Anna Mária kamarai Balmazújváros Város Önkormányzata (cím2) Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Sipka Ügyvédi Iroda; Dr. Sipka Péter Máté ügyvéd (cím3) Az ügy tárgya: elmulasztása Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségének Kúria I.Köm.5.017/2024/14 2 – Balmazújváros Város Önkormányzata képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatés hatásköreiről szóló
  2. évi XX. törvény
  3. §

(1)bekezdés b) pontjából, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C. §
(1)bekezdéséből eredő és 25. §
(1)bekezdésében előírt költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló indítványt elutasítja. – elrendeli, hogy határozatát annak kézhezvételét követő nyolc napon belül a képviselőtestület az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon tegye közzé. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó)
  1. március
  2. napján megkeresésében kért információt a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől az önkormányzat
  3. évi költségvetési rendeletének elfogadásáról. A jegyző
  4. március
  5. napján kelt válaszlevele és rendelkezésére álló információk alapján az indítványozó megállapította, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) nem alkotta meg a
  6. évi költségvetésről szóló rendeletét, ezzel az államháztartásról szóló
  7. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  8. §
(1)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta. [2] Erre tekintettel az indítványozó
  1. március
  2. napján kelt törvényességi felhívásában felhívta az Önkormányzatot, hogy jogalkotási kötelezettségének
  3. május
  4. napjáig tegyen eleget. [3] A polgármester
  5. május
  6. napján kelt válaszában tájékoztatta az indítványozót, hogy a törvényességi felhívást a képviselő-testület a 107/
  7. (IV.17.) határozatával elfogadta, azonban bár a költségvetési rendelettervezetet öt alkalommal terjesztette a képviselő-testület elé, azt a képviselőtestület vagy nem tárgyalta meg, vagy nem fogadta el. [4] Az indítványozó az önkormányzat részére járó egyes támogatások folyósításának felfüggesztésével összefüggésben a mulasztásról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  8. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 111/A. § alapján
  9. április
  10. napján tájékoztatta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása Kúria I.Köm.5.017/2024/14 3 [5] Mivel a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre, az indítványozó a Mötv.
  11. §
(1)bekezdése alapján
  1. május
  2. napján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását. A közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1)bekezdése és 149. §
(1)bekezdése alapján indítványozta az Áht. 25. §
(1)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével az önkormányzat kötelezését a jogalkotási kötelezettség teljesítésére. [6] Az indítványozó előadta, hogy az Alaptörvény 32. cikk
(1)bekezdése f) pontja önkormányzati hatáskörként nevesíti a költségvetés megállapítását és a költségvetés alapján történő önállóan gazdálkodást. Az Mötv. 111. §
(2)bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ehhez kapcsolódóan az Áht. 6/C. §
(1)bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. [7] Az indítvány hangsúlyozta, hogy a költségvetés, mint döntés elfogadása a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Hatásköri törvény) 138. §
(1)bekezdés b) pontja, az Áht. 5. §
(1)-
(2)bekezdései alapján önkormányzati rendelet megalkotásával történik, amely az Mötv.
  1. § 1.) pontja alapján a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. [8] Az indítványozó szerint a fentiekből következően a költségvetési rendelet megalkotása az Alaptörvényből, az Áht.-ból, és a Hatásköri törvényből eredő törvényi kötelezettség, melynek az Önkormányzat az indítvány benyújtásáig sem tett eleget. [9] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdése alapján az indítványt megküldte az érintett önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat védiratot határidőben nem nyújtott be. [10] A Kúria Önkormányzati Tanácsa észlelte, hogy a Nemzeti Jogszabálytárban (a továbbiakban: NJT) időközben megjelent Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselőtestületének 8/
  1. (VI. 11.) önkormányzati rendelete az önkormányzat
  2. évi költségvetéséről (a továbbiakban Ör.1). Erre tekintettel
  3. június
  4. napján az indítványozót nyilatkozatra hívta fel, hogy indítványát változatlan formában fenntartja-e. [11] Az indítványozó
  5. június
  6. napján kelt nyilatkozatában a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló indítványát fenntartotta és az Ör.1 megalkotásával kapcsolatos jogszabálysértésekre hivatkozott, állítva, hogy az önkormányzat nem fogadott el érvényes rendeletet a
  7. évi költségvetéséről, az Ör.1 nem felel meg a magasabb jogszabályokban támasztott követelményeknek. [12] Az Önkormányzat
  8. július
  9. napján kelt nyilatkozatában és kérelmében az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy bár az indítvány benyújtásának időpontjában nem rendelkezett a
  10. évre vonatkozó költségvetési rendelettel, de a polgármester élt az Mötv.
  11. június
  12. napjától hatályos 146/L. §
(1)bekezdés b), ba) pontja által megnyílt lehetőséggel és
  1. június
  2. napján meghozta a
  3. évi költségvetésről szóló Ör.1-et. [13] Az Önkormányzat képviselő-testülete ezt követően az önkormányzat
  4. évi költségvetéséről szóló 10/
  5. (VIII. 9.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban Ör.2).
  6. §
(1)bekezdésével az Ör.1-et hatályon kívül helyezte. Az Ör.2 tartalmazza az Önkormányzat
  1. évi költségvetését. Kúria I.Köm.5.017/2024/14 4 A Kúria döntésének jogi indoka [14] Az indítvány nem megalapozott. [15] A Kp.
  2. §
(1)bekezdése szerint, ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. [16] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Kp. XXV. fejezete által nevesített, a Kp. 148. §-a szerint indítványozott helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás célja a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének teljesítése, végső esetben a Kp. 150. §
(1)bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jogalkotási hatáskör törvényességi felügyeleti szerv vezetőjére való delegálása útján a jogszabály megalkotásának biztosítása. A jogalkotási kötelezettség elmulasztása vizsgálatára irányuló eljárástól elkülönül az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló utólagos normakontroll eljárás, mely fogalmilag feltételezi a vizsgálandó önkormányzati rendelet megalkotását. [17] A Kp. XXV. fejezete ennek megfelelően – a két eljárástípusra vonatkozó közös szabályokat követően – külön címben tárgyalja a két eljárást, az indítványokra vonatkozó sajátos követelmények meghatározása mellett. [18] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Kp.
  1. § -
  2. §-aiban szabályozott helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás során a Kúria Önkormányzati Tanácsa ténykérdést vizsgál, nevezetesen az önkormányzat az adott tárgyban alkotott-e rendeletet, illetve a már megalkotott rendelet tartalmazza-e azt az anyagi jogi vagy eljárási szabályt, amelynek szabályozását a törvény kötelezővé teszi az önkormányzat számára. A mulasztásos törvénysértés vizsgálatának így nem lehet tárgya, hogy a már megalkotott és kihirdetett önkormányzati rendelet megalkotásához vezető eljárásban sérült-e a jogalkotási eljárás valamely szabálya, nem lehet tárgya a kihirdetett és hatályba lépett önkormányzati rendelet közjogi érvényességének vizsgálata. Ennek vizsgálatára a Kp.
  3. § -
  4. §-aiban szabályozott, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban kerülhet sor. A Kp.
  5. §
(4)bekezdése lehetővé teszi, hogy az Önkormányzati Tanács a rendeletet visszamenőleges hatállyal (ex tunc) is megsemmisíthesse. Amennyiben az utólagos normakontroll eljárásban az Önkormányzati Tanács azt állapítja meg, hogy az önkormányzati rendelet – a rendeletalkotás garanciális szabályainak megsértése miatt – közjogi érvénytelenségben szenved, úgy az ex tunc megsemmisítéssel tudja orvosolni az eljárási szabályszegést. A mulasztásban megnyilvánuló törvényellenesség megállapítására irányuló eljárás nem alkalmas arra, hogy a már megalkotott és kihirdetett rendeletet az Önkormányzati Tanács abból a szempontból is vizsgálja meg, hogy az ahhoz vezető eljárás az maradéktalanul megfelelt a rendeletalkotási szabályoknak. [19] A kifejtettekből következően jelen eljárás tárgya csupán az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása lehetett, míg a megalkotott rendelet(ek) más jogszabályba ütközésének vizsgálatára ebben az eljárásban nem kerülhet sor. [20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat az indítvány előterjesztését követően megalkotta az Ör.1-et, majd azt hatályon kívül helyezve az Ör.2-t. [21] A Kp. 149. §
(1)bekezdése szerint, ha a Kúria megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének Kúria I.Köm.5.017/2024/14 5 tegyen eleget. Mivel az Önkormányzat az Ör.2.-ben megalkotta az önkormányzat
  1. évi költségvetéséről szóló rendeletét, ezért a Kúria ebben az eljárásban a
  2. évi költségvetési rendelet megalkotásának elmulasztását nem állapíthatta meg. [22] Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat az Ör.
  3. megalkotásával a törvényen alapuló jogalkotói kötelezettségének eleget tett, így nem lehetett helye a Kp.
  4. §
(1)bekezdés szerinti jogkövetkezmény – azaz a mulasztásos törvénysértés megállapítása – alkalmazásának. Minderre tekintettel az indítványt a Kp. 142. §
(2)bekezdése alapján elutasította. A Kúria elvi éllel mutat rá arra, hogy a már megalkotott Ör.
  1. törvényességének vizsgálata nem lehet tárgya ennek az eljárásnak, az Ör.2.-vel kapcsolatos esetleges törvényességi aggályok utólagos normakontroll eljárás (Kp. 143.§ -
  2. §) keretében dönthetők el. A döntés elvi tartalma [23] A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás célja a jogalkotási kötelezettség teljesítése. Amennyiben a helyi önkormányzat a kötelezettségének teljesítése érdekében rendeletet alkot, úgy az indítvány elutasításának van helye. Záró rész [24] A Kúria az indítványt a Kp.
  3. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A Kp. 141. §
(4)bekezdése szerint önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik. [26] A helyben történő közzététel a Kp. 142. §
(3)bekezdésén alapul. [27] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. § d) pontja és
  2. §
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. augusztus
  2. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Demjén Péter s.k. bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria I.Köm.5.017/2024/14 tisztviselő 6

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.