A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem elkésett, és az igazolási kérelem nem alapos, valamint akkor is, ha a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát nem jelöli meg, egyúttal a befogadhatósági okokra vonatkozó indokolási kötelezettségének sem tesz eleget. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.871/2025/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Magyar Ügyvédi Kamara (1055 Budapest, Szalay u. 7.) Az alperes képviselője: dr. Török Ferenc ügyvéd (8900 Zalaegerszeg, Várkör u. 9.) A per tárgya: köztestületi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 7.K.702.691/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.37.871/2025/2 2 A Kúria a felperes igazolási kérelmét elutasítja és a felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapesti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: elsőfokú szerv)
- szeptember
- napján a kamarai nyilvántartás ellenőrzése során megállapította, hogy a felperes európai közösségi jogász nem rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz cégkapu regisztrációval. Az elsőfokú szerv felhívta a felperest (Felh-1-36059574/2024 számú átirat), hogy a felhívás közlésétől számított 15 napon belül a magyarorszag.hu ügyfélkapu elérhetőségén keresztül jelentse be a rendelkezési nyilvántartásba az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, létesítsen cégkaput. [2] Az elsőfokú szerv a
- február
- napján kelt 1299-1/
- számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes kamarai tagságát megszüntette, mivel megállapította, hogy a felperes európai közösségi jogász nem rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz cégkapu regisztrációval és a cégkapu hiánya miatt nem felel meg az ügyvédi tevékenységről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)
- §
(1)bekezdés g) pontjában előírt, az ügyvédi kamarai tagság felvételi követelményének. Elrendelte egyúttal a felperes kamarai tagsága megszüntetésének az ügyvédi kamarai nyilvántartásba történő bejegyzését. Hivatkozott - többek között - a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 49. §
(1)bekezdésére. [3] A felperes fellebbezésére eljárt alperes a
- április
- napján meghozott 1306/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában rögzítette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú szerv helyesen döntött a megállapított tényállás alapján a felperes kamarai tagságának a megszüntetéséről, mivel az eljárás nem tartalmaz olyan adatot, amely alapján a felperes bejelentette volna cégkapu regisztrálását. [4] A felperes keresetében kérte az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte A jogerős ítélet [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- október
- napján meghozott 7.K.702.691/2025/
- számú ítéletével az alperes
- április
- napján kelt Kúria I.Kfv.37.871/2025/2 3 1306/
- számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette, és az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására kötelezte, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a)-b) pontja és a 92. §
(1)bekezdés c) pontja alkalmazásával. A jogerős ítélet indokolásában utalt az Üttv. 208. §
(28)bekezdésében foglalt rendelkezésre, amellyel összefüggésben rögzítette, hogy a rendelkezésre álló iratokból nem tudta megállapítani, hogy a felperes mikor került be a kamarai nyilvántartásba. A megismételt eljárásra előírta, hogy az elsőfokú szervnek az Üttv. 208. §
(28)bekezdése szerint kell eljárnia, az európai közösségi jogászokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. [7] A jogerős ítélet a felperes részére - az RL 15340261186130 ragszámú kézbesítési igazolás tanúsága szerint -
- október
- napján került kézbesítésre. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes postai úton,
- november
- napján feladottan - személyesen eljárva felülvizsgálati kérelmet (K/
- sorszámú perirat) nyújtott be a jogerős ítélet ellen, amelyben jogszabálysértésekre hivatkozva kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, illetve - amennyiben indokolt - az elsőfokon eljáró bíróságnak való visszaküldését további eljárás lefolytatása céljából. Kérte továbbá a közigazgatási szerv eljárásának megismétlését előíró jogerős ítéleti rendelkezés felfüggesztését a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósági okát nem jelölte meg, ezáltal nem is indokolta. [9] A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozóan előadta, hogy a felülvizsgálati kérelmet jelenlegi tartózkodási helyén, az Egyesült Államokban terjeszti elő, ahol „a tegnapi nap” (ami a felülvizsgálati kérelem keltezéséhez képest
- november
- napja) ünnepnap (Thanksgiving) volt. Álláspontja szerint erre, valamint a bírósági online rendszer üzemzavaraira való tekintettel a felülvizsgálati kérelmet időben terjesztette elő. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség, a következők szerint. [11] A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó felperesi előadást a Kúria tartalma szerint a határidő elmulasztás miatti igazolási kérelemként értékelte és megállapította, hogy az nem alapos, ezért a felperes igazolási kérelmét elutasítja és a felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. [12] A Kp.
- §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [13] A Kp. 36. §
(1)bekezdésének
- e)pontja szerint a határidőre, valamint
- g)pontja szerint a mulasztásra és annak igazolására a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. [14] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 150. §
(1)bekezdése alapján, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem Kúria I.Kfv.37.871/2025/2 4 jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével - igazolással orvosolhatók. [15] A Pp. 151. §
(2)bekezdése alapján az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. [16] A Pp.
- §-a meghatározza a határidő számítását üzemzavar, üzemszünet esetén. [17] A Kúriának a felperes felülvizsgálati kérelem határidőben való benyújtása vizsgálatát megelőzően arról kellett döntenie, hogy a felperes által előadottak alkalmasak voltak-e a mulasztása vétlenségének igazolására. A Pp. idézett rendelkezése értelmében kizárólag az önhibán kívüli, azaz vétlen mulasztás orvosolható igazolással, ezért még a kisebb súlyú gondatlanságra, figyelmetlenségre visszavezethető mulasztás is saját hibából ered. [18] A Kúria megállapította, hogy az üzemzavar tényére alapított hivatkozás nem alkalmas a határidő elmulasztásának kimentésére. A felperes helytállóan utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló harminc nap alatt állt fenn üzemzavar. Ugyanakkor a Kúria rámutat arra, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdésének e) pontja alapján alkalmazandó Pp.
- §-ának rendelkezése folytán a határidőt üzemzavar vagy üzemszünet esetén már eleve annak időtartamára figyelemmel kell megállapítani. Ebből következően az üzemzavar vagy üzemszünet nem a mulasztás igazolásául szolgál, hanem a határidő számítása során veendő figyelembe, ezáltal a határidő lejártának napját módosítja. Mindemellett jelen perbeli esetben a felperes a felülvizsgálati kérelmet nem elektronikus úton nyújtotta be, az irat postai feladását pedig nem befolyásolja az Országos Bírósági Hivatal elektronikus ügyintézést támogató rendszereiben bekövetkező üzemszünet vagy üzemzavar. [19] A felperes ünnepnapra (Thanksgiving) alapított hivatkozása nem alkalmas a postai úton való késedelmes előterjesztés kapcsán az önhibán kívüli, azaz vétlen mulasztás alátámasztására. A postai úton benyújtott irat vonatkozásában a határidőt nem befolyásolja az üzemszünet, ezáltal amennyiben megengedett lenne a papír alapú kapcsolattartás, úgy a 30 napos határidő a
- október 27-ei kézbesítési időre figyelemmel
- november
- napján járt volna le, a hivatkozott ünnepnap e határidőn túl volt, ezen okból sem alkalmas a mulasztás vétlenségének igazolására. Ugyanakkor jelen ügyben megállapítható, hogy a felülvizsgálati kérelmet elektronikus úton kellett volna előterjeszteni. [20] A felperes által előadott körülmények tehát az igazolási kérelmet nem teszik megalapozottá, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján elutasította. [21] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet kézbesítésének időpontjától (
- október 27.) számítottan a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló harminc napos határidő - az Országos Bírósági Hivatal elektronikus ügyintézést támogató rendszereiben
- november
- napján bekövetkezett üzemszünetre is tekintettel -
- november
- napján járt le, ezért a felperes
- november
- napján postai úton benyújtott felülvizsgálati kérelme - az igazolási kérelem elutasítására figyelemmel - elkésett, így annak érdemi vizsgálatára jogszabályi lehetőség nincs. [22] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelem - az elkésettségen túl - azért sem alkalmas érdemi elbírálásra, mert a felperes azt nem a Kp.
- §-ában előírt rendelkezéseknek megfelelő tartalommal terjesztette elő, ugyanis befogadási okot nem jelölt meg és a befogadhatóságot nem is indokolta. [23] A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Kúria I.Kfv.37.871/2025/2 5 [24] A Kp. 117. §
(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadási okhoz a bíróság nincs kötve. A Kp. 117. §
(5)bekezdése értelmében a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [26] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat tekintetében a Kp. az érdemi elbírálást megelőző szakaszként rendelkezik a befogadási eljárás jogintézményéről. Ez alapján a Kúria először a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról határoz. A befogadási eljárás szabályai - a Kp. 117. §-ának
(4)és
(5)bekezdése folytán - a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeként határozzák meg a befogadhatósági ok megjelölését, amely körben fennálló hiányosság esetére a hiánypótlást kizárták. A Kp. 118. §
(1)bekezdésének valamely pontjára, alpontjára, illetve az azokban meghatározott befogadhatósági okra való hivatkozás tehát olyan állandó kötelező elem, amelynek hiánya pótolhatatlan módon eredményezi a felülvizsgálati kérelem visszautasítását. [27] A Kp. fent hivatkozott rendelkezései értelmében a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a befogadhatósági ok megjelölése, ezáltal a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására kizárólag akkor van lehetőség, ha a fél a perorvoslati kérelmében - a felülvizsgálat érdemi tartalmi okán, a jogerős ítélet kapcsán megjelölt jogszabálysértéseken túl - valamely, a Kp. 118. §
(1)bekezdésében nevesített befogadhatósági okra is hivatkozik. Önmagában a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának a bemutatása a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának a vizsgálatát nem teszi lehetővé. A Kúria következetes gyakorlata szerint a Kp. rendelkezéséből fakadóan a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége a befogadhatóság okának/okainak a megjelölése (pl. Kfv.II.37.643/2021/2., Kfv.III.45.220/2022/2., Kfv.VII.45.287/2022/4.). [28] A Kúria a jogerős ítélet vonatkozásában megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Ha a fél az előírt kötelezettségei valamelyikének nem tesz eleget, a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága érdemben nem vizsgálható. A Kúria eljáró tanácsai több határozatban utaltak már arra, hogy „önmagában a támadott jogerős határozat jogszabálysértő mivoltára való hivatkozás még az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértések megjelölése mellett sem helyettesítheti a Kp. 117. §
(4)bekezdésében rögzített követelményt, azaz a befogadhatóság okának pontos megjelölését” (Kfv.II.37.322/2022/2., Kfv.IV.37.093/2023/2.). A Kúria joggyakorlata egységes abban, hogy a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelem a befogadási ok megjelölését nem tartalmazza (Kfv.I.37.961/2021/2; Kfv.V.37.355/2024/2). [29] A Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a befogadhatóság okának megjelölése nem mellőzhető. A felperes e tartalmi követelménynek nem tett eleget, felülvizsgálati kérelmében a befogadás jogintézményét szövegszerűen vagy a Kp. konkrét rendelkezésére hivatkozással sem jelenítette meg. A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdésében Kúria I.Kfv.37.871/2025/2 6 felsorolt befogadhatósági okot nem jelölt meg, arra tartalmilag sem utalt, nem hivatkozott arra, illetve nem nevezte meg, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdésének melyik pontja vagy alpontja, illetve melyik befogadhatósági ok alapján kéri a felülvizsgálati kérelem befogadását, a felülvizsgálati kérelemben befogadhatóságra nem is utalt. Jogszabálysértésekre hivatkozott ugyan, azonban a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára alapított hivatkozását nem kapcsolta össze befogadhatósági okkal. [30] Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmi indokai és a befogadhatósági okok között nagyfokú a hasonlóság, azonban tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem indokolása több funkciót tölt be, nemcsak a felülvizsgálat érdemi tartalmi okára, hanem a befogadhatóságot megalapozó okokra is ki kell terjednie. Ugyanakkor a felperes a felülvizsgálati kérelemben a befogadás/befogadhatóság intézményét meg sem említette, befogadási okot nem jelölt meg, ami önmagában olyan eljárási akadály, amely a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálatát nem teszi lehetővé. [31] A felülvizsgálati kérelem ezáltal nem felel meg a Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglaltaknak, mivel előterjesztésére nem a Kp.
- §-ában előírt rendelkezéseknek megfelelő tartalommal került sor, így az érdemi elbírálásra ezen okból sem alkalmas. [32] Mindezek alapján a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét - amely az igazolási kérelem elutasítása okán elkésett maradt - a Kp.
- §
(2)bekezdése és a 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján elkésettség miatt, valamint a Kp. 117. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel, a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 100. §
(2)bekezdésére és 104. §
(1)bekezdésére hivatkozással befogadási ok megjelölésének hiánya miatt is visszautasította. [33] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem visszautasítására figyelemmel a felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkeznie nem kellett. A döntés elvi tartalma [34] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem elkésett, és az igazolási kérelem nem alapos, valamint akkor is, ha a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát nem jelöli meg, egyúttal a befogadhatósági okokra vonatkozó indokolási kötelezettségének sem tesz eleget. Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [37] A végzés ellen a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Kúria I.Kfv.37.871/2025/2 Budapest, 2026. január 22. 7