Kfv.37902/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.902/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Hyross Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző ügyvéd: dr. Hyross Virág ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes 17. szám alatt A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 30-án hozott 16.K.701.953/2024/16. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria III.Kfv.37.902/2024/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú gyámhatóság a 2018. január 25-én véglegessé vált határozatával kiskorú személy, míg a 2018. július 19-én véglegessé vált határozatával kiskorú személy2 ideiglenes hatályú elhelyezését megszüntette, a gyermekeket nevelésbe vette, részükre gyermekvédelmi gyámot rendelt, és a gyermekek gondozási helyét a felperes mint nevelőszülő háztartásában jelölte ki. [2] A kiskorú gyermekeket 2023. április 17-éig a felperes nevelte, akkor a gyermekvédelmi gyám őket a felperestől elvitte, majd 2023. április 18-án értesítette a gyámhatóságot, hogy a felperesnél történt súlyos veszélyeztetettség miatt döntött a gyermekek elviteléről. [3] Az elsőfokú gyámhatóság a 2023. április 24-én hozott határozatában a felperesi nevelőszülőnél elhelyezett kiskorú gyermekek gondozási helyét azonnali hatállyal megváltoztatta, és megállapította, hogy a kiskorú gyermekek új ideiglenes gondozási helye egy másik nevelőszülő háztartása. Továbbá határozatában a gyermekvédelmi gyámot ebbéli tisztségéből felmentette, emellett a kiskorú gyermekek részére egy másik gyermekvédelmi gyámot rendelt ki. [4] A felperes az alperesi gyámhatósághoz 2023. december 11-én kérelmet terjesztett elő az eljárással érintett kiskorú gyermekek örökbefogadása iránt. Az alperes eljárása során megkereste a gyermekvédelmi gyámot, aki úgy nyilatkozott, hogy a kiskorú gyermekek örökbefogadását nem javasolja, ahhoz nem járul hozzá. [5] Az alperes a 2024. március 18-án kelt BP/0506/00498/11/2024. számú végzésével a felperes kérelmére indult örökbefogadási eljárást megszüntette. Az indokolás szerint a felperes titkos örökbefogadása iránti kérelme tárgyában az örökbefogadási eljárás megindításának, annak lefolytatásának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:120. §

(1)bekezdésében, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 40. §

(1)bekezdésében előírt jogszabályi feltétele – az örökbe fogadni szándékozó és a gyermekek törvényes képviselőjének egyező kérelme – hiányzik, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye. Kúria III.Kfv.37.902/2024/2 3 [6] A felperes eljárási- és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes végzésével szemben. A törvényszék ítélete [7] A törvényszék egyesbíróként meghozott jogerős ítéletében a keresetet elutasította. [8] Az indokolásban felhívta a Ptk. 4:120. §

(1)-

(5)bekezdéseit, a Gyer. 40. §

(1)bekezdését, valamint az Ákr. 47. §

(1)bekezdés c) pontját és 62. §

(1)bekezdését. [9] Kifejtette, az örökbefogadás iránti eljárás megindulásához az örökbe fogadni szándékozó személy kérelme mellett szükséges a gyermek törvényes képviselőjének – jelen esetben a gyermekvédelmi gyámnak – a beleegyező kérelme (nyilatkozata) is. A kiskorú gyermekek törvényes képviselője írásban akként nyilatkozott, hogy a gyermekek felperes általi örökbefogadásához nem járul hozzá. A hatályos jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a gyámhivatal határozatával a gyermekek törvényes képviselőjének az örökbefogadáshoz szükséges beleegyező nyilatkozatát pótolja, így az alperes az örökbefogadás iránti eljárás érdemi lefolytatásába nem kezdhetett bele, a rendelkezésre álló bizonyítékokat ezért nem mérlegelhette. [10] A felperes azon hivatkozása kapcsán, amely szerint az alperes megszegte a tényállás tisztázási kötelezettségét azzal, hogy a

1. márciusa és
2. december 11-e között keletkezett iratokat nem vonta vizsgálata körébe, amikor az akkori gyermekvédelmi gyám hozzájárulását adta a gyermekek felperes általi örökbefogadásához, a bíróság kifejtette, hogy az alperesnek a döntése meghozatalakor az aktuális törvényes képviselő nyilatkozatát kellett figyelembe vennie. Így annak, hogy a korábbi törvényes képviselő miként nyilatkozott, nem volt relevanciája. [11] Továbbá hiába írja elő a Ptk. a gyermek véleményének figyelembe vételi kötelezettségét, az alperes azokat nem vonhatta értékelési körébe, mert a Gyer.
3. §

(1)bekezdésében megfogalmazott konjunktív feltétel nem teljesült. [12] Az ügyben nincs jelentősége annak, hogy a Ceglédi Rendőrkapitányság egy, a felperest érintő büntetőeljárást megszüntette, mert az ezt tartalmazó határozat később született, mint a keresettel támadott végzés. [13] Miután eljárásjogi akadály miatt a kérelem érdemben nem volt elbírálható, így a bíróság mellőzte a felperes bizonyítási indítványainak teljesítését. Hangsúlyozta, a per tárgyát kizárólag az alperes

1. március 18-án kelt végzése jogszerűségének felülvizsgálata képezte, így a törvényszék nem vizsgálhatta, hogy a felperes által állított korábbi örökbefogadási eljárás megindult-e avagy nem. Kúria III.Kfv.37.902/2024/2 4 A felülvizsgálati kérelem [14] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt, mert elsődlegesen a törvényszék nem volt szabályszerűen megalakítva, másodlagosan az elsőfokú eljárás lényeges szabályai nem orvosolható módon megszegésre kerültek, míg harmadlagosan az ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem befogadását a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapította, mert megítélése szerint az elsőfokú eljárás során az ügy érdemére kiható – eljárási és anyagi jogi – jogszabálysértés történt, amely az alapvető eljárási jogainak sérelmével járt. [15] Előadta, hogy az alperes végzése – tartalma szerint – a Kp. 4. §

(1)bekezdése szerinti érdemi közigazgatási tevékenységnek, a kérelmét elutasító döntésnek minősül, így azt határozati formában kellett volna meghoznia az alperesnek. Ezért a Kp. 45. §

(2)bekezdésére alapítottan a törvényszéknek a döntést a tartalmának megfelelő eljárásrendben kellett volna elbírálnia, amely nem valósult meg. Akkor járt volna el helyesen a bíróság, ha végzést hozott volna arról, hogy az alperesi döntést érdemi határozatnak tekinteni, majd a jogvitát háromtagú tanácsban és az általános szabályok szerint bírálja el, figyelemmel a Kp. 8. §

(1)bekezdésére. Ebben a körben az alperes hivatkozott a Kfv.VI.37.689/2023/

1. számú kúriai döntésre. [16] A felperes szerint a bíróság megsértette az elsőfokú eljárás lényeges szabályait. Tévesen állapította meg, hogy
2. december 11-én új örökbefogadási kérelmet terjesztett elő, hiszen az iratban kifejezetten megjelölésre került, hogy
3. márciusában már örökbefogadási eljárást kezdeményezett, amely azonban még nem került elbírálásra. A korábbi örökbefogadási kérelemben a kiskorú gyermekek akkori gyámja támogatta az örökbefogadást. Az elsőfokú bíróság tehát tévesen állapította meg, hogy a Gyer.
4. §

(1)bekezdésében megfogalmazott konjunktív feltétel nem teljesült. Szintén tévesen jutott arra a következtetésre a törvényszék, hogy a kiskorú gyermek véleményét nem lehet figyelembe venni, ugyanis azt a Ptk. 4:120. §

(2)bekezdése előírja. [17] Az elsőfokú bíróság – törvényi előírás ellenére – figyelmen kívül hagyta a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdekét, amely a gyermekeknek a férjével történő örökbefogadásában határozható meg. [18] A törvényszék eljárása során nem érvényesültek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 7. §-ában, 8. §

(1)bekezdésében és 9. §

(1)bekezdés b), e) pontjában meghatározott gyermeki jogok. A bíróság a tényállást tévesen és hiányosan állapította meg annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló iratok mást tartalmaznak. A bizonyítási indítványok az ítéletben foglaltakkal ellentétben relevanciával bírnak és szükséges lett volna a korábbi gyermekvédelmi gyám, a gyermekek és az ideiglenes gondozási helyszínül szolgáló otthon dolgozóinak a meghallgatása, valamint a gyermek örökbefogadása kapcsán

1. márciusa és
2. áprilisa között keletkezett iratok beszerzése. Téves az a törvényszéki következtetés, hogy a korábbi gyám örökbefogadást Kúria III.Kfv.37.902/2024/2 5 támogató nyilatkozata helyett a gyermekek új gyámjának nyilatkozatát szükséges figyelembe venni. [19] Az alperes határozata sérti a Ptk. 1:
3. §-ában, valamint az Ákr.
4. §

(2)bekezdés a) pontjában, 2. §

(1)bekezdésében és 6. §

(1)bekezdésében rögzített alapelveket. A Kúria döntése és jogi indokai [20] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei az alábbiak szerint nem állnak [21] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a kúriai határozatot, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [22] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [23] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadásával kapcsolatban a felperes által előadottakat, és a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem találta indokoltnak. [24] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson alapvető jogegységi Kúria III.Kfv.37.902/2024/2 6 funkciót. Ebből az következik, hogy a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás még nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [25] Az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá, hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.). [26] A felperes befogadási kérelmében egyebek mellett az Ákr. egyes szabályainak megsértését jelölte meg az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésként, illetve alapvető eljárási jogának sérelmeként. Az Ákr. a közigazgatási eljárásban irányadó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza, azok a közigazgatási hatóságok eljárásra vonatkoznak, nem a közigazgatási perekre. Ezért az Ákr. rendelkezéseit a támadott jogerős ítéletet hozó törvényszék nem sérthette meg, márpedig a felülvizsgálati kérelem tárgya nem az alperesi hatóság eljárása és döntése, hanem a törvényszék ítélete. [27] Az alperes a keresettel támadott végzésében az eljárást megszüntette, így a Kp. 8. §

(1)bekezdés g) pont harmadik fordulatára tekintettel az ügyben elsőfokon egyesbírónak kellett eljárnia, ezért a törvényszék törvényes összetételben járt el és hozta meg döntését. [28] A Gyvtv.-ben rögzített egyes, a felperes által hivatkozott alapelvek eljárásgátló akadály fennállása esetén nem értelmezhetők úgy, hogy az akadály ellenére a hatóság köteles az ügyben érdemben döntést hozni. [29] A törvényszék ítélete [43] bekezdésében helytállóan rögzítette, hogy a közigazgatási per tárgyát kizárólag az alperes

1. március 18-án hozott végzésének jogszerűségi felülvizsgálata képezte, így a bíróság nem vizsgálhatta, hogy a felperes által állított korábbi örökbefogadási eljárás megindult-e. Szintén helyesen állapította meg a bíróság ítélete [39] bekezdésében, hogy az alperesnek döntése meghozatalakor az aktuális gyermekvédelmi gyám (törvényes képviselő) nyilatkozatát kellett figyelembe vennie. [30] A Kúria a fentekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
2. §

(2)bekezdésének alkalmazásával megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [31] Kp. 117.§

(4)bekezdés, 118. §

(1)és

(2)bekezdés. Kúria III.Kfv.37.902/2024/2 7 A döntés elvi tartalma [32] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [33] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
3. d)pontja zárja ki. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. dr. Sperka Kálmán s. k. k. a tanács elnöke dr. Kovács András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Sugár Tamás s. k. dr. Bérces Nóra s. előadó bíró bíró dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró