A határozat elvi tartalma: II. A jogkérdésben hozott döntés tömör összefoglalása: a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézménye nem felel a fogvatartott egészségügyi beavatkozásával kapcsolatban felvetett esetleges diagnosztikai mulasztásért, ha a szerepe kimerül a fogvatartottnak a tőle független egészségügyi intézményben végzett beavatkozáson való jelenlétének biztosításában. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.590/2025/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a (pártfogó ügyvéd) (Cím5) által képviselt Felperes1 (Cím2.) felperesnek – a (kamarai jogtanácsos) (cím7) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperessel szemben sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 32.P.21.173/2024/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-0107004409060018 számú illetékbevételi számlája javára legkésőbb ezen ítélet meghozatalától számított 60 (hatvan) napon belül 662 479 (hatszázhatvankétezer-négyszázhetvenkilenc) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket, amelynek során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselése a felperes terhére esik. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A
- május
- és
- március
- napjai között szabadságvesztés büntetését töltő felperes számára
- június 21-én javasoltak szürkehályog-műtétet a ... Szemészeti Szakrendelőjében. A felperes ez alapján
- június 29-től tartózkodott az alperesi intézményben, mert a műtétet a vele egy településen található egészségügyi szolgáltatóként a kórházban (a továbbiakban: kórház) tervezték elvégezni. Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.590/2025/4 2 [2] A kórház ennek érdekében
- június 30-án megvizsgálta a felperest és
- augusztus 18-ra jegyezte elő bal oldali cataracta (szürkehályog) műtétre, majd a
- augusztus 17-én a felperes lencseméréséről készült ambuláns lap szerint előírta, hogy a felperes másnap reggel 7 órakor jelentkezzen egynapos sebészetre azzal, hogy „javasolt Todep csepp 5x bal szembe”. A felperest ennek megfelelően
- augusztus 18-án szállították a kórházba, ahol azonban visszautasította a beavatkozást. [3] A felperes ezt követően 11 000 000 Ft kártérítés iránt terjesztett elő igényt az alperessel szemben, amely a határozatával elutasította azt. [4] A felperes a megváltoztatott keresetében kérte kötelezni az alperest 21 450 euro sérelemdíj és
- december 1-jétől számított kamatai megfizetésére. Hivatkozása szerint az alperes magatartása miatt sérültek az élethez, testi épséghez és egészséghez való személyiségi jogai, mert az által elmulasztott laborvizsgálatok hiányában utasította vissza a szürkehályog-műtétet, amely miatt nem vagyoni károsodás érte. [5] Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Jogalapjában azért vitatta a keresetet, mert nem terheli felelősség a nem az általa, hanem a kórház által végzett egészségügyi ellátás kapcsán. [6] Az elsőfokú bíróság a fellebbezett ítéletével elutasította a keresetet. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 443 994 Ft perköltséget, az államnak pedig 532 792 Ft eljárási illetéket, valamint megállapította, hogy a felperes köteles viselni a pártfogó ügyvédjének a díját. [7] Az ítélet indokolásában idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §-ának
(1)bekezdését, 2:
- §-ának a) pontját, 2:
- §ának
(1),
(2)és
(3)bekezdéseit, valamint az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
- §-ának
(1)és
(2), 20. §-ának
(1), 77. §-ának
(3)és 244. §-ának
(1)bekezdéseit, majd rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően állapította meg a tényállást. Ezt követően ismertette a felperes előadását, ennek részeként azt is, hogy nyilatkozata szerint a három hónapnál régebbi laboreredményét meg kellett volna ismételni az időközben a veséjén kialakult cisztája miatt, ezért nem vállalta a beavatkozást. [8] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy nem az alperesnél, hanem a kórházban végezték volna a tervezett műtétet, amelyhez szükséges vizsgálatok meghatározása is a kórház, nem pedig az alperes feladata volt. A kórházban
- június 30-án és augusztus 17- Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.590/2025/4 3 én végzett vizsgálatokról készült ambuláns lapok nem tartalmaznak felhívást az alperes részére további (labor)vizsgálat elvégzésére. Ezért az alperes nem mulasztott a laborvizsgálatok terén, hanem a kórház javaslatának megfelelően szállította a felperest a műtétre, aki az Eütv.
- §-ának
(1)bekezdése által biztosított jogával élve visszautasította az ellátást. Mivel ezen ambuláns lapok alapján megállapítható volt, hogy a műtét előfeltételeként nem írták elő további (labor)vizsgálat elvégzését, az elsőfokú bíróság mint szükségtelent mellőzte az igazságügyi orvosszakértői bizonyítást is. [9] Mindezekre tekintettel elutasította a keresetet, és pervesztesként a felperest kötelezte az alperes perköltségének és a meg nem fizetett illeték megfizetésére, valamint állapította meg a terhére a pártfogó ügyvédjének díját. [10] A felperes a fellebbezés tartalma szerint az elsőfokú ítélet keresetének megfelelő megváltoztatását kérte. Megismételve az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást azzal érvelt, hogy mindent megtett, amit józan megítélése szerint az egészsége, azon belül a látásának megőrzése érdekében szükségesnek tartott. Az elsőfokú bíróság is rámutatott, hogy a műtétet nem az alperesi intézményben, hanem a kórházban végezték volna, így a műtét elvégzéséhez szükséges vizsgálatok meghatározása nem az alperes, hanem a kórház feladata volt. A kórházban a műtétet megelőző vizsgálatokról 2022. június 30-án és augusztus 17-én készült ambuláns lapok nem tartalmaztak további (labor)vizsgálat elvégzésére vonatkozó felhívást az alperes irányában. Álláspontja szerint azonban ennek orvosolása alperesi kötelezettség lett volna, amelynek elmulasztása alapozza meg a kereseti kérelmet. Hangsúlyozta a meghallgatásakor is: fontosnak tartotta volna, hogy az alperes mindent megtegyen a látásának megőrzése érdekében, de ez nem történt meg, pedig ezt kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 2:52. §-ának
(1)és
(2)bekezdéseit., 2:43 §-ának a) pontját (de a 2:
- §-át is), valamint az Eütv.
- §-ának
(1), 20. §-ának
(1), 77. §-ának
(3)és 244. §-ának
(1)bekezdéseit jelölte meg. [11] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet indokai alapján történő helybenhagyását. A fellebbezés állításával szemben is fenntartotta, hogy a felperes által elvárt kötelezettséget sem jogszabály, sem egészségügyi protokoll nem írja elő, és ilyet a felperes sem jelölt. [12] Az ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést a Pp. 376. §-ának
(1)bekezdése alapján, és azt megalapozatlannak találta. [13] Az elsőfokú bíróság feltárta az ügy érdemi elbírálásához szükséges tényállást, és helytállóan következtetett a kereset megalapozatlanságára. Döntésének indokaival az ítélőtábla egyetértett, ezért csak a fellebbezésben foglaltak miatt hangsúlyozza a következőket. Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.590/2025/4 4 [14] A Ptk. 2:52. §-ának
(2)bekezdése értelmében a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni. A Ptk. 6:
- §-ának első fordulata szerint pedig aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. [15] Mindezek és az alperes védekezése alapján a perben elsődlegesen eldöntendő kérdés az volt, hogy az alperest terhelte-e bármilyen jogszabályi vagy egyéb kötelezettség a felperes által hiányolt laborvizsgálatok terén. Miként azonban a felperes is hivatkozott rá a fellebbezésben, a műtétet nem az alperes, hanem a kórház végezte volna, amelynek kapcsán az alperes közreműködése a büntetés-végrehajtás rendszerében betöltött szerepéből adódott. A nem vitás tényállás szerint ezért a perbeli esetben a kórház volt az egészségügyi szolgáltató, amely mint ilyen nem írta elő a hiányolt laborvizsgálatot, annak elvégzésére nem hívta fel az alperest. [16] Az Eütv.
- §-ának
(1)bekezdése alapján ugyanakkor a (kórház mint egészségügyi szolgáltató részéről eljárt) kezelőorvos volt jogosult a felperes mint beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni, amely utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és – amennyiben szükséges – a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. Az Eütv. 129. §-ának
(1)bekezdése szerint ugyanis a kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [119. §
(3)bekezdés b) pontja] közül – a hatályos jogszabályok keretei között – szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. Mindezekhez képest a felperes sem jelölt meg olyan jogszabályi vagy az alperesre irányadó egyéb kötelezettséget, amely alapján a kórház mint egészségügyi szolgáltató részéről eljárt kezelőorvos utasításának hiányában is kötelessége lett volna a hiányolt laborvizsgálat elvégzése. [17] A Pp. 370. §-ának
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésekben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja; ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a)-
- d)pontjaiban megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A felperes pedig a fellebbezésében (
- is)olyan jogszabálysértéseket jelölt meg (a sérelemdíjra kötelezés feltételei és mértéke, nevesített személyiségi jogok, önrendelkezéshez való jog, az ellátásában résztvevőktől elvárható gondosság, az egészségügyi szolgáltató felelőssége), amelyekből nem következik a kórháztól mint egészségügyi szolgáltatótól független alperes perbeli vizsgálatra kiterjedő kötelezettsége. Az ítélőtábla továbbá csak a fellebbezésben foglaltak miatt tér ki arra is, hogy e viszonylatban közömbös, hogy a felperes az álláspontja szerint mindent megtett a – már régóta ismert – egészségi állapotának megőrzése érdekében, és azt „fontosnak tartotta volna” az alperes részéről is. [18] Az ítélőtábla ezért helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §-ának
(2)bekezdése alapján. Debreceni Ítélőtábla I.Pf.20.590/2025/4 5 [19] A felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes lett, amelynek és a Pp. 83. §ának
(1)bekezdésében foglaltak ellenére azonban az ítélőtábla mellőzte az alperes mint pernyertes fél másodfokú perköltségének viselésére történő kötelezését. Az alperes ugyanis – eltekintve attól, hogy a másodfokú eljárásban nem hatályos – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet alapján kérte a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását, azon belül nem jelölte meg, hogy mely, a költség összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre alapítja az igényét. A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése szerint ugyanakkor a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell; a bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. [20] Az ítélőtábla a Pp. 102. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest a (21 450 euro * 386,06 Ft * 8% =) 662 479 Ft feljegyzett fellebbezési illeték viselésére. Az ennek megfizetésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. §-ának
(4)bekezdésén, valamint a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §-ának
(2)és
(2a)bekezdésein alapul. [21] A pártfogó ügyvéd díjának viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 101. §-ának
(3)bekezdésén alapul. Debrecen,
- május
- Dr. Bakó Pál s.k. a Dr. Gárdosi Judit s.k. bíró tanács elnöke, Dr. Árok Krisztián s.k. előadó bíró,