A határozat elvi tartalma: Az Alkotmánybíróság IV/314-17/
- ügyszámú határozatát követő eljárás meghatározása (örökös szerzőképességének meghatározása a földforgalmi eljárásban) A KÚRIA végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.123/2023/
- A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Tánczos Rita bíró Kérelmező: hivatalból Alkotmánybírósági határozat száma: IV/314-17/
- ügyszámú határozat Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.37.563/2022/
- számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 8.K.700.206/2022/
- számú ítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása Rendelkező rész A Kúria az Alkotmánybíróság IV/314-17/
- ügyszámú határozata alapján a Szegedi Törvényszéket új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint a
- decemberében elhalálozott örökhagyó a felperest jelölte meg érvényes végrendeletében örökösként. A felperes a
- júliusában megtartott hagyatéki tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy termőföldet örökölt. A felperes 2013 óta bejegyzett őstermelő, a egyéb1 2016-ban vette nyilvántartásba, az Országos Földműves Nyilvántartásban (a továbbiakban: földműves nyilvántartás) pedig
- július 20-a óta szerepel. A hagyatéki tárgyalást követően a közjegyző megkereste a területileg illetékes kormányhivatalt az ingatlanok tulajdonszerzési feltételeinek igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása végett. A kormányhivatal a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadta arra hivatkozva, hogy az felperes az örökség megnyíltakor nem volt földműves, ezért a termőföldek tulajdonjogát nem örökölheti meg. [2] A felperes keresetlevelet nyújtott be a Szegedi Törvényszékhez a kormányhivatal határozatával szemben, és kérte a határozat megsemmisítését. Keresetét arra alapozta, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerzőképességre vonatkozó
- §
(3)bekezdése nem értelmezhető Kúria IV.Kpk.39.123/2023/3-I 2 akként, hogy a földművesként való nyilvántartásba vételnek a hagyaték megnyíltának időpontjában kellene fennállnia, s az ilyen értelmezés súlyosan korlátozza az örökléshez való jogot. A Szegedi Törvényszék 8.K.700.206/2022/
- számú ítéletében a felperes keresetét elutasította arra hivatkozva, hogy a magyar öröklési jog az ipso iure öröklési jogot követi, amely szerint az örökhagyó vagyona az örökhagyó halála pillanatában átszáll az örökösre. Indokolásában hivatkozott a Kúria Kfv.VI.37.028/2018/
- számú ítéletében lefektetett gyakorlatára is. [3] A felperes a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelmével. A Kúria eljáró tanácsa a Kfv.III.37.563/2022/
- számú döntésével az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az ítélet szerint a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén a törvényes szerzési korlátozásokat az öröklés megnyílta, azaz az örökhagyó halála időpontjára kell vizsgálni. [4] Ezt követően a felperes (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kfv.III.37.563/2022/
- számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 8.K.700.206/2022/
- számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a támadott döntések sértik az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdése szerinti tulajdonjogát, valamint az alapjogkorlátozás I. cikk
(3)bekezdése szerinti szükségesség-arányosság követelményét. Kifejtette, hogy az eljáró hatóság és bíróságok nem az Alaptörvénynek és az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően értékelték a jogi helyzetet, s a lex specialis hiányában alkalmazott, Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény szabályai összességében alaptörvény-ellenes eredményre vezettek. [5] Az Alkotmánybíróság IV/314-17/
- ügyszámú határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdésének a sérelme miatt a Kúria Kfv.III.37.563/2022/
- számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 8.K.700.206/2022/
- számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. [6] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt döntésében kiemelte, hogy az örökléshez való jog elemei alkotmányjogilag védett köre (a végrendelkező aktív és az örökös passzív öröklési joga) elkülönül a tulajdonhoz való jogtól, így korlátozására az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdését kell alkalmazni. [7] A döntés hivatkozott arra, hogy a Földforgalmi törvény megalkotásakor az állam a P) cikk védelme érdekében meghatározta a hatálya alá tartozó földterületek végintézkedés útján történő megszerzésére vonatkozó feltételeket, de a szerzőképesség fennálltának időpontjára szabályozást nem alkotott. A szerzőképesség vizsgálata jogértelmezési kérdés a Földforgalmi törvény alapján, ezért a jogalkalmazó az Alaptörvény
- cikkében foglaltak figyelembevételével vizsgálhatja a szerzőképesség fennállásának időpontját. [8] A végintézkedéssel történő öröklés mind az aktív, mind a passzív öröklés szempontjából egy jövőbeni bizonytalan időpontot jelent. A tárgyi ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az örökös az örökhagyó halálakor még nem, de a mezőgazdasági hatósági szerv döntésének meghozatala előtt rendelkezett szerzési képességgel. Márpedig a Földforgalmi törvény egyik célja az volt, hogy a termőföld azok tulajdonába kerüljön, akik azt megművelik. [9] Ekként az Alkotmánybíróság az Abtv.
- §
(3)bekezdése alapján rögzítette döntésében, hogy az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a Földforgalmi törvény 34. §
(3)bekezdés alapján a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének a hagyatéki Kúria IV.Kpk.39.123/2023/3-I 3 eljárás során kell fennállnia. A hagyatéki eljárás kiterjed a bírósági jogorvoslatra is, annak jogerős lezárásáig. [10] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz folytán eljáró Alkotmánybíróság a IV/314-17/2023. ügyszámú határozatában azt állapította meg, hogy az eljáró bíróságok jogértelmezése az aktív és a passzív örökléshez való jogot is aránytalanul korlátozták, így azok ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdésével. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Kúria és a Szegedi Törvényszék ítéleteit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A döntés indokolása [11] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. §
(2)bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. §
(1)bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [12] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárásjogi eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. [13] A Pp. 428. §
(1)és
(2)bekezdése többek között kimondja, hogy az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni. [14] Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria és a Szegedi Törvényszék ítéletét is megsemmisítette, így a felperes kereseti kérelme elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a felperes kereseti kérelme alapján a Szegei Törvényszék hozzon új határozatot. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatásként a Kúria az Alkotmánybíróság határozatának rendelkező részében található követelmény figyelembevételét írja elő, nevezetesen: az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdéséből következően a Földforgalmi törvény 34. §
(3)bekezdés alapján a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének a hagyatéki eljárás során kell fennállnia. Záró rész [15] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Kúria IV.Kpk.39.123/2023/3-I 4 Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő