Bfv.446/2022/8 – Kúria

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat], ezért 6 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltás Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 2 mellélbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad része kitöltését követő napban határozta meg. [2] A kétirányú fellebbezés folytán másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a 2021. október 18. napján meghozott Bf.II.348/2021/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta; a terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének [Btk. 160. §

(1)bekezdés] minősítette, a kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 8-8 évre súlyosította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3]

1. A jogerős ítéletben megállapított – a felülvizsgálattal érintett – tényállás lényege szerint a terhelt
2. augusztus
3. napján 19 óra körüli időben egy sörözőben a pultnál italozott. A sörözőben italozott a sértett is, aki a terhelttől néhány méterre egy bárszéken foglalt helyet. [4] A terhelt és a sértett is ittas állapotban voltak, amikor a sértett baráti jellegű üdvözlésére a terhelt többször agresszívan reagált, majd „Kötöszködsz?!” kijelentéseket téve a sértett felé fordult, a pólójánál megragadva kirángatta a söröző elé, és ott hanyatt lökte, amely következtében a sértett a földön elterült. A földre került sértett megpróbált felülni, ekkor a fejét felemelte, de a terhelt nagy erővel a fejébe talpalt. A talpalás után a sértett feje a betonozott járdának ütődött. [5] A cselekmény helyszínén az út és a járda szintkülönbsége mintegy 3-5 centiméter volt, a cselekmény után a sértett a földön a kocsma irányába terült el úgy, hogy testének nagyobb része az úton volt. [6] A cselekmény során a sértett az eszméletét azonnal elvesztette és azt a mentők kiérkezéséig nem is nyerte vissza. A cselekmény után azonnal rendőri intézkedés történt, illetve a mentőt is haladéktalanul kihívták, amely néhány percen belül a helyszínen megjelent és a sértettet szakszerű ellátásban részesítették. A sértett
4. augusztus
5. napjától a kórházban
6. augusztus
7. napjáig állt ellátás alatt, amikor is hazaengedték. [7] A terhelt bántalmazása során a sértett a következő sérüléseket szenvedte el: ‒ bal oldali állományi vérzés – a bal oldali törzsdúcokban 7 mm-es foltszerű hyperdenzitás, állományi vérzés keletkezett, melynek tényleges gyógytartama 2-3 hónap, ‒ kiterjedt subarachnodiális vérzés – kiterjedt pókháló hártya alatti vérzés a bal oldalon, melynek tényleges gyógytartama 1-2 hónap, ‒ fractura ossis temporalis – jobb oldali halántékcsonti törés, melynek gyógytartama 4-6 hét. [8] A sérülések gyógytartama 8 napon túli, tényleges gyógyulási idejük szövődménymentes gyógyulás esetén együttesen körülbelül 2-3 hónap. Az agyállományi vérzés és a pókháló hártya alatti vérzés következményeként a sértett életveszélyes állapotba került, magára hagyatott állapotában a szakszerű orvosi tevékenység elmaradása esetén halála bizonyossággal határos valószínűséggel bekövetkezett volna. Az elszenvedett sérülésekkel oksági viszonyban a sértettnél súlyos egészségromlásként értékelendő tinitus, továbbá kevert depressziós szorongásos zavarának zsigeri megnyilvánulásai fokozódása állapítható meg. [9] A terhelt átlagos értelmi képességgel rendelkezik, nála elmebetegség, gyenge elméjűség, szellemi leépülés, tudatzavar vagy kóros mértéket elérő személyiség zavar nem található. Személyiség struktúráját az érzelmi élet szélsőséges labilitása jellemzi, rövidebb ideig tartó enyhe hangulati esékenység mellett váratlan impulzivitás, mérlegelést alig nélkülöző megnyilvánulások jellemzik antiszociális értékrenddel. Ezen affektív disszociális személyiségzavar a bűncselekmény vonatkozásában korlátozó, avagy kizáró mértékkel nem bír. Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 3 [10] A terhelt a cselekmény idején nem szenvedett elmebetegségben, gyenge elméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy kóros mértéket elérő személyiség zavarban. A terhelt a cselekmény idején ittas állapotban volt, az alkohol nála szokványos ittassághoz vezetett, kóros részegsége vagy annak abortív formája nem állt fenn. [11] II.
8. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a felülvizsgálat törvényi okaként a Be.
9. §át jelölte meg. [12] Indítványában vitatta a jogerős ítéletben megállapított tényállásból levont jogi következtetés alapján a terhelt terhére az emberölés bűntettének kísérlete megállapítását és az erre tekintettel kiszabott büntetést. Kifejtette, hogy az ítélőtábla döntése azért sért jogszabályt, mert a másodfokon eljárt bíróság helytelenül ütköztette a tényállásban és a Btk.-ban, valamint a 3/
10. Büntető Jogegységi határozatban foglaltakat. Utalt rá, hogy miután az emberölés kísérlete és a testi sértés egyaránt szándékos elkövetési magatartással valósul meg, elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. [13] A tudatállapot tisztázása végett a jelen ügyben a tárgyi tényezők körében kiemelte, hogy a cselekmény elkövetéséhez a terhelt nem használt eszközt, azt meg sem kísérelte, az elkövetésnél mindössze egyszeri erőkifejtést tanúsított. A terhelt az előadása szerint csak azt akarta megakadályozni, hogy visszatérjen a sértett az egységbe, azt elérve nem is bántalmazta tovább, a sértett pedig bár azonnal gyógykezelésre szorult, a kórházat már a harmadik napon elhagyta és visszatért eredeti életviteléhez, további gyógykezelést nem vett igénybe. Hangsúlyozta, hogy a terhelt a cselekmény során nem tett olyan kijelentést, amely a sértett halála bekövetkezésének kívánalmára vagy azzal való fenyegetésre utalna és az eseményeket követően sem ment el a helyszínről, alávetette magát a hatósági intézkedésnek. [14] Az alanyi tényezők körében arra utalt, hogy bár kétségtelen, hogy a terheltnek vannak indulatkezelési problémái, azonban korábbi ügyei is garázda jellegűek és nem élet elleni cselekmények voltak. A jelen esetben a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása is hiányzott, hiszen a terhelt hirtelen került indulati állapotba, mert zavarta a sértett viselkedése, és ezt a zavaró körülményt akarta megszüntetni. A tudattartalma ezért át sem foghatta az ölési szándékot. Utalt arra is, hogy a terheltnek és sértettnek nem volt korábban kapcsolata, a cselekménynek indítóoka sem lehetett. [15] Kifejtette, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a terhelt a halálos eredmény bekövetkezését kívánta, vagy abba belenyugodva cselekedett; az ítélőtábla okszerűtlen mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy a terhelt az emberi élet kioltására irányuló szándékkal cselekedett. Álláspontja szerint a terhelt cselekménye testi sértésre irányult a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, ezért az elsőfokú bíróság cselekményi minősítése helyes, ugyanakkor az irányadó középmértéktől súlyosabb büntetés kiszabása ezáltal törvénysértő, ezért a büntetés enyhébb mértékben való megállapítására tett indítványt. [16]
11. A Legfőbb Ügyészség a BF.499/2022/
12. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [17] Indokolása szerint a terhelt magatartása bár egyszeri erőkifejtéssel járó volt, a terhelt kirívóan durva módon, a legsérülékenyebb testtájékon, a fejen hajtotta végre támadását, amikor azt igen közel a betonjárdához megtaposta, mely során nagy erőt alkalmazott. A sértett életét valójában csak a gyorsan érkező orvosi segítség mentette meg. Az ilyen cselekmény minden további közreható ok nélkül alkalmas lehet a halálos eredmény előidézésére, és ennek a terhelt számára is nyilvánvalónak kellett lennie, mely Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 4 következmények iránt a terhelt közömbös maradt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság törvényesen vont következtetést a terhelt eshetőleges ölési szándékára, ehhez képest a terhelt cselekményét törvényesen minősítette emberölés bűntette kísérletének. [18]
13. A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett írásbeli észrevételében fenntartva az indítványában foglaltakat azt kívánta hangsúlyozni, hogy álláspontja szerint a tényállásból és az értékelendő tárgyi és alanyi tényezőkből kizárólag arra lehet következtetni, hogy a terhelt szándéka súlyos testi sértés okozására irányulhatott. Ismételten utalt rá, hogy a terheltet a sértett viselkedése zavarta, magatartásával a célja az volt, hogy a sértettet a helyről eltávolítsa, és a visszajutásban megakadályozza, nem pedig az, hogy az életét elvegye. A sértett eszméletvesztésétől maga is megrémült és próbált rajta segíteni, erre tekintettel a bűncselekmény helyes minősítése esetén a büntetés enyhítése indokolt. [19]
14. A Legfőbb Ügyészség átiratára a terhelt írásbeli észrevételt tett, amelyben a felülvizsgálati indítvánnyal egyezően a terhére rótt bűncselkemény minősítését kifogásolta. Elismerte, hogy a sértettnek a sérülést ő okozta, azonban vitatta, hogy bármikor is a sértett halálát kívánta volna. Kifejtette, hogy papucsban, egy egyszerű rúgás történt a részéről, amelyre a sértett – egyébiránt senki által nem vizsgált – viselkedése vezetett. Utalt rá, hogy a cselekmény után a helyszínen maradt, segíteni próbált, és segítségét a sértettnek is felajánlotta; mindez pedig kizárja a terhére rótt súlyos bűncselekmény szándékos elkövetését. Álláspontja szerint a másodfokon eljárt bíróság a sértett és a tanúk vallomásainak téves értékelésével jutott oda, hogy a spontán, kifejezetten testi sértésre irányulóan elkövetett cselekményét emberölés kísérletének minősítette. Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány „nyilvános tanácsülésen” való elbírálását indítványozta. [20] III. A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [21]
15. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be.
16. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja és kizárólag a Be.
17. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. [22] A Be.
18. §-a – amelyre hivatkozással a terhelt védője a felülvizsgálat törvényi okát megjelölte – nem a felülvizsgálat okait sorolja fel, hanem csupán azokat rendszerezi. [23] A Be.
19. §

(1)és

(2)bekezdése sorolja fel kimerítően a felülvizsgálati okokat, amelyek köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [24] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabtak ki. [25] Az indítvány érvelése szerint a terhelt terhére másodfokon megállapított bűncselekménynél az elsőfokú bíróság által megállapított, enyhébben minősülő bűncselekmény megállapításának van helye, így emiatt a kiszabott büntetés is törvénysértő. Ez pedig a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont első fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati oknak felel meg. [26] A védői kifogások tehát ekként felülvizsgálati okot alapoznak meg, amiket azonban a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével kell elbírálni. [27] A felülvizsgálati eljárásban ugyanis a tényálláshoz kötöttség megkerülhetetlen szabály. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]; a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 5 elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [28]

1. A terhelt védője érvelésével szemben az eljárt bíróságok törvényesen minősítették a cselekményt emberölés bűntette kísérletének. [29] A Btk.
2. §

(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, bűntettet követ el. [30] A Btk. 10. §

(1)bekezdése szerint kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [31] Az emberölés nyitott törvényi tényállás, megállapításához az alanyi oldal hiánytalan megvalósulása, az elkövetői magatartás és az eredmény között okozati összefüggés fennállása szükséges. Befejezett a bűncselekmény a sértett halálának bekövetkezésével, ugyanakkor kísérlet valósul meg, ha a szándékos ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, illetve, ha a sértett halála egyéb okból elmaradt. [32] Az emberölés kísérletének három fogalmi eleme: az elkövetési magatartás szándékos volta, a véghezvitel megkezdése és az eredmény bekövetkezésének hiánya. Az emberölés kísérletének megvalósulása szempontjából az ölési szándék egyenes vagy eshetőleges jellege közömbös. A szándékos elkövetés mindkét formájánál ugyanis a tudati elem – a magatartás következményeinek előre látása – azonos, amely megjelenhet akár a következmény beállása elkerülhetetlenségének vagy akár valószínűségének, illetőleg a lehetőségének felismerésében is. [33] Amennyiben az ölésre irányuló szándék fennáll, a kísérlet megállapításának objektív kritériumok alapján kell történnie. Ha ugyanis az ölési szándékkal véghezvitt magatartás az emberi életet oly módon veszélyezteti, amelynek eredményeként a halálos eredmény reálisan bekövetkezhet, az emberölés kísérlete megállapításának van helye. [34] Felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése. [35] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti (Bfv.III.407/2021/8.). [36] Az indítvány valójában a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja. Ennek kapcsán a Kúria rámutat a következőkre. [37] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az úgynevezett alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [38] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről) való, a tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, külvilágban megjelenő, illetve fizikai mérhető tényből következtetéssel ragadható meg, és mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, és a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami jogkérdés. [39] A tudati – és más tények – megállapításától el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 6 jogi fogalmak formájában jelenik meg. A kettő közti kapcsolatot az teremti meg, hogy ha az irányadó tényállás valamelyik külvilágból megjelenő tényt és abból vont ténybeli következtetést egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, és ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van (Bfv.III.407/2021/8.). Jelen ügyben pedig ez a helyzet. [40] Az irányadó jogerős tényállás egyértelműen rögzíti, hogy az ittas állapotban lévő terhelt a sértett baráti jellegű üdvözlésére többször agresszívan reagált, majd „Kötöszködsz?!” kijelentéseket téve a sértett felé fordult, azt pólójánál megragadva kirángatta a söröző elé, hanyatt lökte, ezt követően a földön elterült, de felülni próbáló, fejét ekkor felemelő sértettet nagy erővel fejbe talpalta, amelytől a sértett feje a betonozott járdának ütődött. [41] A 3/

1. BJE jogegységi határozat I.
2. pontja leszögezi, hogy az emberölés bűntette kísérletének az életveszélyt okozó testi sértéstől való elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre, avagy testi sértésre, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és ennélfogva megismerhető tények elemzésének van jelentősége. [42] A 3/
3. BJE jogegységi határozat I.
4. pontja példálózó jellegű felsorolást ad arra, hogy az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra milyen tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. A tárgyi tényezők körében az elkövetés eszközével, az elkövetés körülményeivel és módjával, a sérülés helyével és jellegével, az elkövető kijelentéseivel, az elkövetés utáni magatartásaival és kijelentéseivel [A) pont]; az alanyi tényezők körében az elkövető személyi tulajdonságaival, a cselekményt kiváltó indítóokkal (motívum), a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárásával, a sértetthez fűződő viszonyával és egyéb alanyi mozzanatokkal [B) pont] kell tüzetesen elszámolni. [43] A terhelt védője az alapügyben eljárt bíróságoktól eltérően értékelte a testi épség és az élet elleni támadás elhatárolásának tárgyi és alanyi tényezőit, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az alanyi tényezők körében rögzítetteknek jelentősége akkor van, ha a tárgyi tényezők ennek nyilvánvalóan nem mondanak ellent. [44] Az irányadó tényállás szerint a bántalmazó magatartás egyetlen nagy erejű, kifejezetten taposó mozdulatból állt, amely a rángatástól földre zuhant, majd onnan felülni próbáló, ezért a fejét megemelő sértettet a fején ért. Mindez jól látható és észlelhető környezetben, az utcán betonozott járda mellett úgy történt, hogy a talpalás után a sértett feje a betonjárdának ütődött. [45] A Kúria osztotta a másodfokú bíróság azon álláspontját, hogy a terhelt az erőszak egyik leghatékonyabb módját választotta akkor, amikor a sértettet megtaposta. [46] Az elkövetési magatartás – az irányadó tényállás alapján – a taposás, a testi bántalmazás egyik legdurvább módszere, és amellyel jelentős erő fejthető ki. A taposás ölési szándékra utalhat. [47] Lényeges, hogy a taposás mely testtájékra irányult és ért. A jelen helyzetben pedig a sértett legsérülékenyebb, védtelen fejét érte a nagy erejű, célzott bántalmazás, közel a betonjárdához, amelyhez a sértett feje a talpalás következtében be is ütődött. A sértett életét pedig csak a gyorsan érkező, szakszerű orvosi ellátás mentette meg. [48] Az emberölés bűntettének megállapításához nem szükséges a bántalmazást megelőző ölési szándék megléte, azaz a sértett megölésének előzetes elhatározása. A cselekmény végrehajtása során kialakuló rögtönös szándék ugyanúgy megalapozza az élet elleni Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 7 bűncselekmény megállapítását, mint az előzetesen meglévő ölési szándék (Bfv.III.1.002/2017/8.). [49] A cselekmény végrehajtása során kialakult rögtönös, eshetőleges ölési szándék megállapítására az irányadó tényállásban írt elkövetési körülmények kétségkívül alapot adnak. [50] Ilyenek az irányadó tényállás alapján, hogy a terhelt az ittas, védtelen és ellenállást semmilyen módon nem tanúsító sértettre támadt rá, továbbá, hogy a földre került és onnan felemelkedni próbáló, valójában kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettet a legsérülékenyebb testtájékán taposta meg. [51] A tett (tevés) azonban mindig többet mond a szónál (beszédnél), miután a szó a tetthez képest többféle jelentéstartalmat hordozhat. A tett pedig mindig többet árul el tanúsítója szándékáról, mint a szó (Bfv.III.553/2017/8.). [52] Jelen esetben a tett, vagyis az elkövetés és annak körülményei a terhelt tudattartalma tekintetében azt mutatják, hogy a cselekménye következményeként nem csupán a testi sértést fogta át; a terhelt ölési szándékára utaló kijelentésének hiányában, pusztán a tárgyi körülményekből is le lehet vonni azt a következtetést, hogy a terhelt tudatának át kellett fognia azt, hogy magatartása folytán a sértett halála bekövetkezhet. Az ilyen cselekmény ilyen környezetben ugyanis minden további közreható ok nélkül alkalmas lehet a halálos eredmény előidézésére, és ennek a terhelt számára is nyilvánvalónak kellett lennie. Magatartásának tudati vezéreltsége eshetőlegesen a sértett halálára, így az ölésre is kiterjedt, és annak eredménye iránt közömbös maradt. [53] Az a tény, hogy a sértett a bántalmazása következtében életveszélyes sérüléseket szenvedett, nem jelenti azt, hogy a terhelt szándéka csak az életveszély okozására volt limitált, vagy még arra sem, hanem csak testi sértés okozására; azaz a sértett halálára már nem terjedt volna ki. [54] Az irányadó tényállás azt is tartalmazza, hogy a terhelti bántalmazás következményeként a sértett életveszélyes állapotba került, magára hagyatott állapotában a szakszerű orvosi tevékenység elmaradása esetén halála bizonyossággal határos valószínűséggel bekövetkezett volna. [55] Az elkövetési magatartás tehát a jelen esetben egyértelműen élet elleni volt, melynek oka közömbös, bár az nyilvánvalóan a terhelt indulatkezelési problémáiból fakadt. Az erős érzelmek, indulatok, harag vagy düh az emberi természet velejárója, azonban annak kifejezéséért, az abból vezérelt cselekvőségéért való felelősség büntetőjogi következményeket eredményezhet. A terhelt számára sem ismertelen azon személyiségvonása, amelynek közömbös kontrollálatlansága bűncselekmény elkövetésére vezeti; ennek cáfolhatatlan igazolói – a bűnügyi nyilvántartás alapján – azok garázda és testi épség elleni bűncselekmények, amelyek miatt a bűnfelelőssége – a jelen bűncselekmény elkövetését megelőzően hat esetben – korábban már jogerősen megállapítást nyert. [56] Az eljárt bíróságok ekként helyesen minősítették a terhelt élet elleni cselekményét emberölés bűntette kísérletének. [57]
5. A terhelt cselekményének maradéktalanul helyes minősítésére tekintettel a kiszabott büntetés csak akkor vizsgálható, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki; így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret figyelmen kívül hagyásával, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki. A törvényes minősítés mellett a mérlegelési jogkörben, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke viszont a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 8 [58] Jelen esetben a jogerős ítélet 8 év szabadságvesztést szabott ki a terhelttel szemben, amely a bűncselekményre meghatározott öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésben meghatározott büntetési tétel kereteit nem lépi túl. A büntetés kiszabására vonatkozó szabályt rögzítő, mérlegelést nem tűrő büntető anyagi jogi szabály sérelme ezért nem vethető fel. [59] Következésképpen, a cselekmény törvényes minősítése mellett, a Btk. más szabályának megsértése nélkül a törvényes büntetési tételkeret határain belül kiszabott szabadságvesztés tartamának mérséklésére nem kerülhet sor. [60]
6. A Kúria a felülvizsgálati indítványról a terhelt által indítványozott eljárási formával szemben a Be.
7. §

(1)bekezdésében meghatározottak szerint, tanácsülésen döntött. Az indítvány a döntés meghozatalára „nyilvános tanácsülés” kitűzését kérte. [61] Ebben a körben a Kúria elsőként arra utal, hogy a Be. a bírósági eljárás általános szabályai részében pontosan meghatározza a döntésre vezető eljárási formák típusait, ehhez képest a XC. Fejezet rögzíti a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó speciális szabályokat. Ennek megfelelően a Be. 425. §

(1)bekezdése alapján a bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. A Be. 425. §

(2)bekezdése szerint az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság nyilvános ülést, ülést vagy tanácsülést tart. E kimerítő felsorolás a „nyilvános tanácsülés” eljárási formát nem ismeri. [62] A felülvizsgálati indítványról való döntés meghozatalának főszabály szerinti eljárási formája a tanácsülés és a törvényben meghatározott esetekben van helye nyilvános ülés kitűzésének [Be. 655. §

(1)bekezdés és Be. 660. §

(1)és

(2)bekezdés]. A Be. 660. §

(2)bekezdésben meghatározott, a tanácsülésen való eljárás alóli kivételes eset, amikor a Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz. Erre egyfelől akkor kerülhet sor, ha a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére terjesztették elő, és a terhelt vagy a védő a felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül a nyilvános ülést indítványozza; ebben az esetben nyilvános ülést tűz ki. Nyilvános ülésen bírálandó el a felülvizsgálati indítvány – irányától függetlenül – akkor is, ha az ügyben a tanács elnöke egyéb okból nyilvános ülés megtartását tartja szükségesnek; ez azonban a tanács elnökének mérlegelésére bízott, az ügyészség, illetve a terhelt vagy a védő nem kényszerítheti ki. [63] A jelen ügyben a felülvizsgálati indítvány a terhelt javára szól, ekként a Be. 660. §

(2)bekezdés a) pontjában meghatározott, az indítvány nyilvános ülésen való elbírálása kötelező törvényi esete nem áll fenn. A tanács elnökének mérlegelési jogköre pedig az indítványban foglaltakhoz nem kötött. Miután a felülvizsgálati eljárás jogkérdések – és nem ténykérdések – elbírálására hivatott és a felülvizsgálati indítvány az előterjesztő valamennyi jogkérdést érintő problémája kifejtésére alkalmas eszköz, a felülvizsgálat indítványról való döntés főszabály szerinti eljárási formájától való eltérés nem volt indokolt. [64] A Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdése szerint eljárva – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [65] IV. A végzés ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [66] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten vagy más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 2.Bfv.446/2022/8-I 9 Budapest,

1. február
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró