← Magyarország

Kf.45120/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A munkáltató nem bővítheti szabadon a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához tartozó feladatait. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.45.120/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperesi képviselő (felperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Gödér Károlyné dr. Balpataki Dóra kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 48.K.703.645/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 48.K.703.645/2021/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 16.000 (tizenhatezer) forint másodfokú perköltséget. Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 2 A feljegyzett 51.018 (ötvenegyezer-tizennyolc) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A másodfokú eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a hivatásos állomány tagjaként bűnügyi technikus beosztásban teljesít szolgálatot az alperes ... Rendőrkapitánysága, ..., ... Alosztály állományában. A kinevezésben foglaltak szerint szolgálatteljesítési helye: Budapest területe. [2] A felperes
  4. február 1-jén kelt munkaköri leírásának
  5. pontja szolgálati helyként az alperes ... Rendőrkapitányságát,
  6. pontja szolgálatteljesítési helyként Budapest területét jelölte meg. A munkaköri leírás záró rendelkezése szerint a felperes a leírtakban meg nem határozott esetekben a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, továbbá a belső normatív rendelkezésekben – különösen a főkapitányság szervezeti és működési szabályzatában, valamint ügyrendjében – foglaltak, és elöljárói egyedi utasításai szerint volt köteles eljárni. [3] A
  7. augusztus 5-én kelt munkaköri leírásának
  8. pontja szervezeti elemként jelölte meg az az alperes ... Rendőrkapitányságát, és
  9. pontja a felperes munkavégzési helyeként a ... ... nevezte meg. A munkaköri leírás ... pontjában foglalt általános munkaköri feladatok között szereplő ... pont értelmében a felperes a közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles volt végrehajtani a külön nem nevesített, de az alperes ... Rendőrkapitánysága tevékenységi körébe tartozó, a feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismerete, valamint tapasztalata alkalmassá teszi. [4] Az alperes bűnügyi helyettese a
  10. július 19-én kelt átiratában a bűnügyi helyszíni szemlék időszerűségének szem előtt tartása érdekében elrendelte, hogy az alperes kerületi rendőrkapitányságain a naponta szolgálatba lépő bizottságok közül négy kerületnél a bizottságvezető és a technikus együtt legyen küldhető a Budapesten felmerülő helyszíni szemlékhez. Ennek megfelelően a kerületeket négy blokkba sorolták, és a kialakított blokkokból a hónap minden napjára fix bizottságot (úgynevezett régiós szolgálatok) hoztak létre. [5] A felperes a régiós szolgálat keretében Budapest egész területén, és emellett a saját kerületében is végezte a munkáját, ezáltal nemcsak a saját kerületében látta el a bűnügyi technikusi feladatokat, hanem más kerületekben is. Rendszeresen előfordult, hogy miután végzett a saját kerületében egy helyszínelési munkával, azonnal más kerületbe irányították át. A felperes a
  11. február 1-től december 31-ig terjedő időszakban havi több alkalommal, folyamatosan adott régiós szolgálatot, amelyért ellentételezésben nem részesült. Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 3 [6] A felperes
  12. január 27-én szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben megbízási díj és annak késedelmi kamata megfizetését kérte az alperestől. Álláspontja szerint kinevezése az alperes ... Rendőrkapitánysága állományába szólt, így nyilvánvalóan nem tartozhatott beosztásának feladatkörébe a más rendőrkapitányságon jelentkező, és az ottani állomány munkakörébe tartozó bűnügy helyszínelése. A szolgálati feladatnak nem egy, hanem huszonhárom kerületben történő ellátása jelentős többletteherrel járt, amelyek a régiós szolgálatok során jelentkező esetszámok jelentős megemelkedésével is igazolhatóak. Erre tekintettel
  13. január
  14. napjáig visszamenőleg megbízási díjra tartott igényt. [7] Az alperes vezetője a hozzá további elbírálásra felterjesztett szolgálati panaszt a
  15. április 15-én kiadmányozott határozatával a
  16. január 1-től
  17. február 3-ig terjedő időszakra elévülés okán, míg a
  18. február 4-től
  19. február 4-ig terjedő időtartamra megalapozatlanság miatt elutasította. Az érdemi vizsgálat körében a határozat azt emelte ki, hogy az úgynevezett régiós bizottságok felállítására nem ideiglenesen megüresedett, vagy betöltetlen szolgálati beosztások ellátása miatt, illetve nem a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályoztatott személyek helyettesítése céljából került sor, hanem a szakszerűség és az időszerűség érdekében. A felperes
  20. február 1-jén kelt munkaköri leírása és a
  21. augusztus 15-én kelt munkaköri leírása ... pont ... alpontjában meghatározottak szerint köteles volt a régiós szolgálatok során ellátandó feladatokat is elvégezni. A felperes szolgálati viszonyáról rendelkező állományparancs szolgálatteljesítési helyként Budapest területét határozta meg, így az illetékességi területen kívüli szolgálati feladat ellátása önmagában nem generál megbízási díjra való jogosultságot, mivel a felperes szolgálati feladata változatlan maradt, többletfeladatot ezáltal nem végzett. A felperes keresete és az alperes védirata [8] A felperes keresetében a
  22. február 1-től
  23. december 31-ig terjedő időszakra 637.736 forint megbízási díj és annak a
  24. július
  25. napjától számított késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes szerint a beosztásához nem tartozó feladatokat látott el akkor, amikor más kerületi rendőrkapitányságok illetékességi területén is helyszínelt és bűnügyi technikusi, valamint szemlebizottság vezetői feladatokat végzett. Keresete jogalapjaként a Hszt.
  26. §

(1)bekezdésének mindhárom – a)-c) – pontját megjelölte, az ellentételezés havi mértékét pedig a Hszt. 71. §
(5)bekezdésére hivatkozással a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg, és azt azon hónapokra érvényesítette, amikor a keresetlevélhez csatolt, általa készített kimutatás szerint a munkavégzés ténylegesen más kerületben történő szolgálatellátással járt. [9] Az alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A régiós szolgálatokkal összefüggésben kiemelte, hogy a felperes kinevezése és
  1. évi munkaköri leírása a szolgálatteljesítés helyeként egyaránt Budapest területét nevezte meg, ezért illetékességi határain belül látta el a feladatait. A Hszt.
  2. §-ában meghatározott megbízási díj intézménye fogalmilag egyébként sem köthető az illetékességi területen kívüli munkavégzéshez. A felperes feladatvégzése a szolgálati beosztásához köthető, a régiós szolgálatok csak a szakszerűség és időszerűség jegyében kerültek felállításra, a bejelentésekre történő reagálási idő csökkentése végett. A védirat utalt a parancsnoki kivizsgálásra is, mely egy feljegyzés alapján azt állapította meg, hogy a felperes 2019-ben egy, 2020-ban pedig tíz alkalommal látott el illetékességi területén kívüli szolgálatot. Az alperes arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem jogalapját Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 4 megalapozottnak találná, a rendvédelmi illetményalap 50%-ánál magasabb összegű megbízási díjat nem tartott indokoltnak. Az elsőfokú bíróság ítélete [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek megbízási díj címén 637.736 forintot és ezen összeg után a
  3. július 16-tól számított késedelmi kamatot, valamint 50.000 forint perköltséget. Úgy rendelkezett továbbá, hogy az eljárás illetékét az állam viseli. [11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét és a szolgálati panaszt elutasító határozatot a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés a) pontja, 2. §
(4)bekezdése és 85. §
(1)-
(2)bekezdése szerint bírálta felül. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  1. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  2. §-ának rendelkezéseit alapul véve megállapította, hogy jelen esetben a bizonyítás az igényt érvényesítő felperest terhelte. A Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjával összefüggésben azt kellett igazolnia, hogy a régiós szolgálat ellátása a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört, ezáltal többletfeladatot jelentett. [12] Az elsőfokú bíróság a Hszt.
  1. §-ának értelmező rendelkezéseiből– a
  2. pont szerinti szervezeti egység, a
  3. pont szerinti szolgálati hely és a
  4. pont szerinti szolgálati beosztás fogalmából – kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a Hszt. kógens rendelkezéseiből következően a szolgálati beosztás csak az adott kapitányság (szervezeti egység) állománytáblázatával összefüggésben, az abban meghatározott munkakörök tekintetében értelmezhető. A felperes szolgálati beosztásához ezért csak azok a feladatkörök tartoznak, amelyeket a saját kerületi kapitánysága állománytáblája szabályoz. [13] A rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/
  5. (XII. 28.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet)
  6. számú melléklete és a Hszt.
  7. §
  8. pontjában meghatározott szolgálatteljesítési hely definíciója ugyancsak ezt az értelmezést erősítik. E rendelkezések értelmében a szolgálatteljesítési hely megegyezik a rendvédelmi szerv szervezeti egységének az IRM rendelet
  9. számú mellékletében meghatározott közigazgatási területével. [14] Súlytalannak ítélte az alperesnek a felperes kinevezési okiratára, valamint a munkaköri leírásokra történő hivatkozását is, mert a változó szolgálatteljesítési helyek feltüntetése a Hszt. 46.§
(4)bekezdése alapján a kinevezésben elengedhetetlen lett volna. A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1) 92. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés a) pontja értelmében a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával állományparancsban kell elrendelni. Változó szolgálatteljesítési hely esetén tehát arról kifejezetten rendelkezni kellett volna a kinevezési okiratban, ezen feltételnek a „szolgálatteljesítési hely: Budapest területe” kitétel nyilvánvalóan nem felelt meg. Ebből következően pedig az alperes a régiós szolgálatok ellátása során sem határozhatott meg a felperes részére ellentételezés nélkül a saját szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat. [15] A munkaköri leírások kiegészítésével a más beosztáshoz kapcsolódó feladatok nem lesznek a felperesi munkakörbe tartozóak és ez nem minősül a kinevezés közös megegyezéssel történő módosításának sem (Kúria Mfv.II.10.179/2011/4.). Ezt erősíti a Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 5 munkakör és a munkaköri leírás elhatárolásának jogi szabályozása [Hszt. 44. §
(1)bekezdése és 45. §
(1)bekezdése] is. Valamennyi körülményt figyelembe véve az alperes szabadon csak egy adott kinevezésen, adott beosztáson belül határozhatta meg a felperes munkaköri feladatait, és nem tágíthatta volna a felperes munkavégzési helyét a munkáltató illetékességi területén, a felperes besorolásán és a munkáltató állománytáblázatán túlmenően sem szakmai indokokra, sem Budapest rendőrfőkapitánya bűnügyi helyettesének átiratára hivatkozással. [16] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a régiós szolgálatok teljesítése során fennálltak a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt törvényi feltételek, ugyanis olyankor a felperes a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el. Mivel a kereseti kérelem jogalapját a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megalapozottnak találta, mellőzte a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjában foglaltak vizsgálatát. [17] Az összegszerűség körében az elsőfokú bíróság utalt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2) 10. §
(2)bekezdésére, továbbá a BMr1 35. §
(6)bekezdésére is. A megbízási díj összegének meghatározásához értékelte, hogy a felperes milyen gyakorisággal végzett többletfeladatokat és milyen mértékben látta azokat el. E vonatkozásban a felperes által a keresetlevélhez csatolt kimutatásokat vette figyelembe – amely részletesen rögzítette a beosztásához nem tartozó feladatok mennyiségét –, mivel azt az alperes kifejezetten nem vitatta. Az elsőfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlat (Kúria Mfv.II.10.777/2012/7.) alapján nem az egyes időszakokra eső megbízások számának, hanem annak tulajdonított jelentőséget, hogy mi az a többletfeladat, amit a hivatásos állomány tagjának az eredeti beosztás ellátása mellett még teljesítenie kellett. Ez alapján nem találta eltúlzottnak a felperesnek a rendvédelmi illetményalap 75%-ában megjelölt összegű megbízási díj iránti havi követelését, ezért a keresettel egyező összegű megbízási díjban marasztalta az alperest a 2018. február 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [18] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az alperes szerint az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a megfelelő jogszabályokat alkalmazta, azonban mindezekből téves következtetést vont le. Jogszabálysértésként a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját,
(5)és
(6)bekezdését jelölte meg. [19] Érvelése szerint a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/
  1. (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás)
  2. pontja rendezi a bűnügyi technikusi feladatokat, ezekhez képest a régiós szolgálati feladatok ellátása többletfeladatot nem eredményezett, a rendszer kialakítására kizárólag a szakszerűség és időszerűség érdekében került sor. Önmagában az a tény, hogy egy bűnügyi helyszín helyszínelését nem a szolgálatteljesítési hely szerinti kerületben, hanem Budapest más kerületében kell elvégezni, nem változtat a feladat minőségén, időigényességén és összetettségén. [20] Az alperes kiemelte, hogy a felperes
  3. évi és
  4. évi munkaköri leírása szerint is a szolgálatteljesítés helye Budapest területén volt. A Hszt., illetve más jogszabály sem tartalmaz semmilyen olyan kikötést, amely azt támasztaná alá, hogy az adott munkakör Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 6 meghatározása nem nyúlhat túl a szolgálati helyen. A Hszt.
  5. §
  6. pontja is az alperesi álláspontot erősíti. A felperes, mint a hivatásos állomány tagja az alperes hierarchikus szervezeti rendszerét, felépítését, valamint a jogviszonyból származó speciális jogokat és kötelezettségeket magára nézve kötelezőnek ismerte el, azokat elfogadta, az elöljárója által meghatározott, külön nem nevesített egyéb feladatok végrehajtása számára nem jelentett többletfeladatot. [21] Az alperes vitatta a 75%-os mértékű megbízási díj alapulvételével megállapított összegszerűséget is. Álláspontja szerint az ugyanis a felperes keresetének alapossága esetén is csak a rendvédelmi illetményalap 50%-a lehetett volna. Ennek alátámasztásául a Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  7. számú ítéletére is hivatkozott, amelyben az elsőfokú bíróság által 50%os mértékben meghatározott megbízási díj összegére vonatkozó rendelkezést a Kúria hatályában fenntartotta. A hivatkozott jogesetben a hivatásos állomány tagja a munkaidejének kevesebb, mint felében végzett bűnügyi technikusi feladatokhoz nem tartozó többletmunkát. Jelen esetben a felperes a kimutatásában megjelölt hónapokban szolgálatteljesítési idejének kevesebb, mint felében látott el Budapest ... kerületén kívül bűnügyi technikusi feladatokat, így az jelentős többletterhet nem jelentett számára, ezért maximum 50%-ban tartotta elfogadhatónak a felperes igényét. [22] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes marasztalását kérte 25.000 forint jogtanácsosi munkadíjban. [23] A felperes hangsúlyozta, hogy az alperes nem hivatkozhat a munkaköri leírás tartalmára, mert azt a munkáltató egyoldalúan készíti el és az nem lehet önkényes. A munkaköri leírásnak igazodnia kell a kinevezéshez, beosztáshoz, amely esetében az alperes ... Rendőrkapitánysága állományába történt. Ugyanakkor még az alperes által hivatkozott munkaköri leírás is azt tartalmazza, hogy a felperes a munkaköri leírásában meghatározott feladatokon túl a külön nem nevesített, de a kerületi rendőrkapitányság – tehát az alperes ... Rendőrkapitánysága – tevékenységi körébe tartozó eseti feladatokat köteles még ellátni. [24] A felperes szerint akár a szolgálatteljesítési hely Hszt.
  8. §
  9. pontjában meghatározott definícióját, akár a szolgálati beosztást vesszük alapul, az ő feladatai a ... Rendőrkapitánysághoz köthetőek. A Hszt.
  10. § 4., 24., 25., 28., valamint
  11. pontjai együttes értelmezése alapján szolgálati beosztása a szervezeti egysége, vagyis az alperes ... Rendőrkapitánysága állománytáblázatában meghatározott munkakör lehetett. A beosztás (munkakör) kizárólag a munkáltató állománytáblázatán belül, a munkáltató hatásköri és illetékességi területét alapul véve értelmezhető. [25] A felperes azzal is érvelt, hogy a megbízási díjnak nem feltétele az, hogy egy másfajta beosztást lásson el a hivatásos állomány tagja. A Hszt.
  12. §
(1)bekezdés c) pontja negatívan határozza meg a megbízási díj követelményét, amely akként értelmezhető, hogy az alperes ... Rendőrkapitánysága állományába történt bűnügyi technikusi kinevezésébe nem tartozó feladatok ellátása esetén illeti meg őt a megbízási díj. Hivatkozott e körben a Kúria Kf.VII.40.244/2020/4.számú, valamint Kf.VII.39.106/2021/
  1. számú ítéleteire, amelyek megerősítik, hogy a régiós szemlebizottsági feladatokra a felperes kinevezései, munkaköri leírásai nem terjedhettek ki. [26] A felperes szerint az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg a megbízási díj mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában. Az alperes által hivatkozott kúriai döntés nem lehet irányadó, mivel a Hszt. szerint az illetményalap 50-200%-a közötti összeg állapítható meg, vagyis jóval szélesebb a mérlegelési lehetőség, mint a korábban hatályos jogszabályi körülmények mellett, ahol a megbízási díj mértéke az illetményalap 25-100%-a közötti összeg lehetett. Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 7 A Kúria döntése és jogi indokai [27] A fellebbezés nem megalapozott, az alábbiak szerint. [28] A Kúria az elsőfokú ítéletet a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között [Kp.
  2. §
(1)bekezdés] bírálta el, ezért kizárólag azt vizsgálta, hogy a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértés megvalósult-e, azaz a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját, valamint
(4)és
(5)bekezdését az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte-e. [29] Tekintettel arra, hogy az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, azt a Kúria is irányadónak tekintette, azzal a pontosítással, hogy a felperes kinevezési okirata a perben nem állt rendelkezésre, az okirati bizonyítékok között csak a szolgálati viszony módosítását tartalmazó,
  1. január 30-án kelt ... számú személyi állományparancs volt fellelhető, és az alperes érvelése sem a kinevezési okiratra, hanem a fenti,
  2. január 30-án kelt állományparancsra utalt következetesen vissza. Az abban foglaltak szerint a felperes
  3. július 16-tól fennálló kinevezésének módosítására került sor akként, hogy abban szolgálati helyként az alperes ... Rendőrkapitánysága, ..., ... Alosztálya, szolgálatteljesítési helyként Budapest területe szerepelt. [30] Az alperes tehát nem a kinevezés, hanem egy szolgálati viszonyt módosító állományparancs, valamint a
  4. és
  5. évi munkaköri leírás alapján hivatkozott arra, hogy a felperes szolgálatteljesítési helye Budapest egész területére vonatkozott. Ennek kapcsán az elsőfokú bíróság helyesen utalt a változó szolgálatteljesítési helyre irányadó szabályozásra [Hszt.
  6. §
(4)bekezdése és a BMr1 92. §
(2)bekezdés a) pontja], és helytállóan következtetett arra, hogy a felperes szolgálati viszonyát módosító állományparancs e követelményeknek nem felelt meg. [31] Az alperes fellebbezési érvelésével szemben a Hszt.
  1. §
  2. pontját – mely szerint szolgálatteljesítési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani – a perbeli esetben alkalmazva, változó szolgálatteljesítési hely jogszerű meghatározása hiányában nem lehetett megállapítani, hogy a felperes a régiós feladatok ellátása során a szolgálati beosztásához tartozó feladatokat végezte. [32] A Hszt.
  3. §
(1)bekezdése c) pontjának rendelkezéseit a Hszt.
  1. § 4., 24., 25., 28., valamint
  2. pontjaiban foglalt definíciókkal együttesen értékelve az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes bűnügyi technikusi beosztásához tartozó feladatkörnek az alperes ... Rendőrkapitánysága állománytáblázatában meghatározott feladatok tekinthetőek. Következésképp a további illetékességi területekre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok ehhez képest többletfeladat-ellátást eredményeztek, amely alapján a felperest megbízási díj illeti meg. [33] Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
  3. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé-rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kfv.VII.37.193/2020/8.). Jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 8 ellátását. A munkakör meghatározása – a jogi normák keretei között – a munkáltató jogkörébe tartozik, ez azonban nem lehet parttalan (Kf.VIII.39.804/2021/4.). [34] Amint arra a Kúria már több eseti döntésében is rámutatott, a kinevezési okiratban meghatározott beosztást meghaladó, további illetékességi területre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok többletfeladat-ellátást eredményeznek, így ennek ellentételezéseként megbízási díj jár (Kf.VIII.40.034/2021/4., Kf.VIII.40.054/2021/4., Kf. VII.40.244/2020/4., Kf.VII.39.106/2021/6.). [35] Az alperes a megbízási díj összegszerűségét is alaptalanul sérelmezte. Az elsőfokú ítélet [35]-[37] bekezdéseiben a bíróság kellően indokolta a megbízási díj mértékére vonatkozó döntését az irányadó jogszabályi rendelkezéseket alkalmazva. A Kúria nem látott indokot a megbízási díj megállapított mértékétől való eltérésre, tekintettel arra is, hogy e körben az alperes a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogsérelmet – a Kp.
  4. §
(2)bekezdését – nem jelölt meg. Az alperes által hivatkozott Mfv.10.751/2016/
  1. számú döntés az ügyazonosság teljes hiánya – eltérő tényállás és eltérő jogszabályi környezet – miatt jelen ügyben nem lehetett irányadó. [36] Mindezekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésének megfelelően – helyes indokai alapján – helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [37] A munkáltató nem bővítheti szabadon a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához tartozó feladatait. Záró rész [38] A sikertelenül fellebbező alperes a felperes másodfokú eljárásban felmerült, jogtanácsosi munkadíjból álló perköltségét a Kp. 35. §
(1)bekezdése útján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni. A perköltség összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése, valamint
(4)§
(1)bekezdés a) pontja szerint állapította meg. [39] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint személyes illetékmentességben részesül, ezért a feljegyzett fellebbezési illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [40] Az ítélet elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [41] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el Budapest,
  1. március
  2. Kúria III.Kf.45.120/2021/4-I 9 Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.