← Magyarország

Pfv.20572/2025/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az adatkezelőnek az adatigénylést elsősorban az igénylő által kért módon kell teljesítenie. A nyilvános forrás megjelölése akkor felel meg a közérdekű adat megismerése iránti kérelem teljesítésének, ha az teljeskörűen tartalmazza a kért adatokat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.572/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Hüttl Tivadar egyéni ügyvéd (cím1) Az alperes: Építési és Közlekedési Minisztérium (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Fazekas Ádám kamarai jogtanácsos (cím2) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.706/2024/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 69.P.22.685/2024/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
  3. szeptember 26-án megküldött adatigénylésében az alperestől a következő adatok kiadását kérte:
  4. A V040.08 – Százhalombatta (bez.) – Ercsi elágazás (bez.) vonalszakasz vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítése (CEF/21417/2019-NFM_SZERZ) tárgyú, a NIF ZRT és az SZ-E Konzorciumi tagok között
  6. 08-án aláírt szerződés és módosításai, a teljesítési igazolások, valamint az ehhez kapcsolódó készre jelentési dokumentumok (a továbbiakban:
  7. kérelem);
  8. Az Ercsi elágazás (kiz.) – Pusztaszabolcs (bez.) vonalszakaszán vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítése (Pst.: V040.09) tárgyú beruházás vállalkozási szerződése, annak módosításai, a teljesítési igazolások, valamint az ehhez kapcsolódó készre jelentési dokumentumok (a továbbiakban:
  9. kérelem). Kérte, hogy amennyiben az e-mailben történő küldésre nincs lehetőség, akkor az alperes CD lemezre mentse az adatokat, amelyet az általa megjelölt postacímére küldjön meg; amennyiben az adatok tekintetében csak papír alapú másolásra van lehetőség, úgy a másolással kapcsolatban felmerült költségekről tájékoztassa, arra az esetre pedig, ha a világhálón az adatok elérhetők, a nyilvános forrást jelölje meg. [2] Az alperes
  10. október 3-án adott válaszában azt közölte, hogy a kért adatok tekintetében iratbetekintést biztosít, az időpont egyeztetés érdekében megadta a e-mail e-mail címet. [3]
  11. október 9-én a felperes közölte, hogy a betekintési joggal nem kíván élni, az adatszolgáltatást változatlanul elektronikus formában kéri teljesíteni. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes keresetében a pert megelőző közérdekű adat megismerése iránti
  12. és
  13. kérelmében megjelölt adatok elektronikus formában történő kiadására kérte az alperest kötelezni. A keresete jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  14. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.
  15. §
  16. és
  17. pontját, a
  18. §

(1)és
(3)bekezdését, a 28. §
(1)bekezdését, a 29. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a 31. §
(1)és
(3)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésére és a Kúria Pfv.22.360/2017/
  1. számú precedens határozatára is. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kért adatokat összegyűjtötte, azonban a jelentős adatmennyiségre tekintettel az adatok elektronikus úton történő továbbítása aránytalan nehézséget okozott volna. Mivel költséget nem kívánt felszámítani, ezért ajánlotta fel a felperesnek a betekintés lehetőségét. Az adatigénylés teljesítését nem tagadta meg, ezért – az önkéntes teljesítésére tekintettel – az adatok ismételt kiadására a perben nem kötelezhető. A felperesnek tudomása volt arról, hogy a kért szerződések és módosításaik bárki számára megismerhetők, ennek ellenére kérte olyan adatok kiadását, amelyek nyilvános adatbázisokból elérhetők. Állította, hogy a kért vállalkozási szerződések a következő elérési útvonalon megismerhetőek: http://kereso- Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 3 core.kozbeszerzes.hu/megtekintes/kozbeszerzes/277 core.kozbeszerzes.hu/megtekintes/kozbeszerzes/
  2. és http://kereso- Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével – a felperes által megjelölt e-mail címekre történő megküldéssel – a következő adatok kiadására kötelezte az alperest: a V040.08 – Százhalombatta (bez.) – Ercsi elágazás (bez.) vonalszakasz vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítése (CEF/214-17/2019-NFM_SZERZ) tárgyú, a NIF ZRT és az SZ-E Konzorciumi tagok között
  4. 08-án aláírt szerződés módosításai, a teljesítési igazolások, valamint az ehhez kapcsolódó készre jelentési dokumentumok; az Ercsi elágazás (kiz.) – Pusztaszabolcs (bez.) vonalszakaszán vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek korszerűsítése (Pst.: V040.09) tárgyú beruházás vállalkozási szerződésének módosításai, a teljesítési igazolások, valamint az ehhez kapcsolódó készre jelentési dokumentumok. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperes a pert megelőző eljárás során nem teljesítette az adatigénylést, mivel a felperes által kért teljesítési módtól – annak aránytalan nehézségére hivatkozás nélkül – eltért, a kiadni kért szerződésekre mutató linkeket pedig a perfelvételi tárgyaláson közölte. Az alperes a keresetet részben – csupán a szerződéseket érintően – a per során teljesítette, ezért az említett adatok ismételt kiadására nem kötelezhető. A perben nem vitatott, hogy a kiadni kért további adatok közérdekű adatok, amelyek kezelője az alperes, a kereset elbírálása szempontjából a felperes személyének, az adatigénylés okának, céljának, továbbá az egyes adatok kezelési módjának sem volt jelentősége. [8] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes érdemi ellenkérelmében a teljes iratok kiadását nem sérelmezte, az adatrögzítéssel járó aránytalan munkateherre sem hivatkozott, kizárólag a jelentős adatmennyiség elektronikus úton történő továbbításának nehézségeire hivatkozott. Ez utóbbi védekezése azért alaptalan, mert az adatigénylés több email útján történő teljesítését az Infotv. nem zárja ki, nincs akadálya az adatigénylés több email által történő teljesítésének. Mivel a papír alapon kezelt dokumentum elektronikus iratként történő rögzítése nem minősül új adat létrehozásának és az adatigénylés teljesítése elektronikus úton aránytalan nehézség nélkül teljesíthető, ezért az alperest kötelezte az adatok elektronikus másolatának kiadására. [9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet indokai szerint az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a nyilvános forrás megjelölésével önkéntesen teljesített, emiatt nem kötelezhető az adatok kiadására. Ezért arról kellett állást foglalnia, hogy az alperes a betekintés felajánlásával az adatigénylést a pert megelőzően teljesítette-e. [11] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy ennek körében azt kell értékelni, hogy a felperes nem fogadta el az adatigényléstől eltérő teljesítést, továbbá az alperes nem hivatkozott arra, hogy az adatok a felperes által kért módon történő kiadása kivitelezhetetlen. Az alperes nem jelölte meg az adatigénylés teljesítésére teljeskörűen alkalmas nyilvános forrást, a kért adatok közhiteles adatbázisból történő felkutatására pedig a felperes nem köteles. A nagyobb mennyiségű adatigény esetén az adatkezelőnek nem a betekintés Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 4 felajánlására, hanem a határidő hosszabbításra van lehetősége, mert a betekintés útján az adatigénylő a közérdekű adat terjesztéséhez fűződő jogát nem juttatthatja érvényre. [12] A másodfokú bíróság kiemelte, a fellebbezésben első alkalommal előadott megtagadási okok ellenkérelem-változtatásnak minősülnek, amelyek a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  6. §
(3)bekezdésében foglalt kizáró rendelkezésre tekintettel a másodfokú eljárásban már nem vehetők figyelembe. Az Infotv. 31/B. §
(1)bekezdés alapján a perben utólagos bizonyításnak helye nincs, ezért az alperes által a másodfokú eljárás során csatolt bizonyítékok (sajtócikkek) értékelésére nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [13] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetnek helyt adó rendelkezése megváltoztatását és a kereset teljes egészében való elutasítását, másodlagosan az első-, vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Megsértett jogszabályként az Infotv. 30. §
(2),
(3)és
(7)bekezdését, a 31. §
(1),
(2)és
(6)bekezdését, a 31/C. §
(4)bekezdését, továbbá a közbeszerzésekről szóló
  1. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
  2. §-át és a
  3. §-át jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdését, továbbá jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozataitól. [15] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet annak ellenére kötelezte nagyobb részben a kereset teljesítésére, hogy a perindítást megelőzően önként teljesítette a felperes közérdekű adatigénylését a betekintés felajánlásával. [16] Hangsúlyozta, hogy az eljárás során az érdemi védekezése mindvégig az volt, hogy a kért adatokat összegyűjtötte, amelyek elektronikus továbbítása ütközne – terjedelmi okokból – aránytalan nehézségbe. Ezeket a körülményeket azonban az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, az adatmennyiség közlésére sem hívták fel. Mivel a teljesítés aránytalan nehézségére nem az adatok összegyűjtésével összefüggésben hivatkozott, ezért – a másodfokú bíróság indokolásával szemben – az Infotv. 29. §
(2)bekezdése nem ad lehetőséget a határidő hosszabbítására. [17] Állította, értékelés nélkül maradt, hogy a felperes tényállítása szerint is a pert megelőző eljárás azért volt eredménytelen, mert a válaszát a jogszabályban meghatározott határidőn túl adta meg, tehát a felperes sem hivatkozott az adatigénylés elutasítására. Mivel pert megelőzően a betekintést felajánlotta, az adat megismerése iránti kérelmet nem utasította el, hanem azt önként teljesítette, az adatigénylés nem volt eredménytelen, a kereset nem alapos. [18] Érvelése szerint a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.IV.21.470/2016/
  1. számon közzétett határozatától, amelynek indokai szerint az önkéntes teljesítésre figyelemmel nincs helye az adat ismételt kiadására kötelezésnek. A betekintés biztosítása az adatigénylés egyik – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) és a Kúria joggyakorlat elemző csoportja által támogatott – teljesítési módja, amelyet az alperes a dokumentumok jelentős mennyiségére tekintettel alkalmazott. A betekintésre jogosultnak lehetősége van a megismert dokumentumokról másolatot kérni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismerésének rendjéről szóló 4/
  2. (IX. 30.) ÉBM utasítás (a továbbiakban: Szabályzat)
  3. függeléke értelmében, ezáltal – a másodfokú bíróság indokaival szemben – a felperes közérdekű adat terjesztéséhez fűződő joga sem sérült. [19] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv.
  4. §
(3)bekezdését és a 31. §
(2)bekezdését, mert e jogszabályi rendelkezések alapján az adatkezelő Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 5 kizárólag az adatigény megtagadását köteles indokolni. Ezzel szemben nem terheli indokolási kötelezettség az önkéntes teljesítés adatigényléstől eltérő módjának felajánlása esetén. [20] Az alperes felülvizsgálati kérelemének további indokai szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy közérdekű adathoz való hozzájutás lehetőségét az alperes a vállalkozási szerződések, a mellékletei és a módosítások közzétételével a pert megelőzően már biztosította, mivel a lezárt közbeszerzési eljárás felsorolt iratainak közzétételére az eljárására irányadó jogszabályok alapján köteles [Kbt. 43. §
(1)és
(2)bekezdés]. Tekintettel arra, hogy az adatigényléssel érintett szerződések, valamint azok módosításai bárki számára elérhetőek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (a továbbiakban: EKR) keresztül, a nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) és a Beruházási Portálon akár címszavas kereséssel is, ezért a perben nem kötelezhető az adatok leválogatására. A teljesítésigazolások a fent említett módon ugyan a nyilvános forrásból nem ismerhetőek meg, ennek ellenére kereset azért nem teljesíthető, mert az adatigénylés az átfogó, számlaszintű ellenőrzésére irányul. Ezért a jogerős ítélet teljesítésigazolások kiadására kötelező rendelkezése sérti az Infotv. 30. §
(7)bekezdését. A sajtószerv felperes a tőle elvárható magatartást nem tanúsította, a valóságtartalom feltárása érdekében valamennyi nyilvános információ felkutatását elmulasztotta, holott a közölt cikkeiből kitűnően tudomással bírt a közbeszerzési eljárásról. [21] Állította, hogy a másodfokú bíróság az eljárása során megsértette az Infotv. 31/C. §
(4)bekezdésében foglalt eljárási szabályt, mivel a felperesnek annak ellenére biztosított 15 napos határidőt a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére, hogy a fellebbezését az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül kellett volna elbírálnia. A másodfokú bíróság eljárása során ezen oknál fogva nem érvényesült az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő joga. [22] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria előrebocsátja, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezése elsőfokon jogerőre emelkedett. Ezért a Pp. 407. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya az elsőfokú bíróság ítéletének a szerződések kiadására irányuló keresetet elutasító rendelkezése. [24] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan a következők szerint. [25] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati (csatlakozó felülvizsgálati) kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [26] A jogszabálysértés megjelölésének követelményrendszerét a Kúria – a korábbi bírói gyakorlatot megerősítve – a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II. 15.) PK véleményben jelenítette meg. Az önmagában kötőerővel nem rendelkező kollégiumi vélemény
  2. és
  3. pontja szerint – amelyet Kúria jelen perben is irányadónak tekintett határozataival megerősített (többek között: Kúria Pfv.I.21.083/2019/12., Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 6 Pfv.IV.20.035/2023/7., Pfv.IV.21.296/2024/5.) – több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel, ellenkező esetben a tartalmában fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. [27] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet többféle okból is támadja, vagyis több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásnak rendelkeznie kell a Pp.
  4. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [Kúria Gfv.VII.30.577/2016/6., megjelent: BH
  1. 196.]. Ennek az adott ügyben azért van jelentősége, mert az alperes felülvizsgálati kérelme a jogszabályi feltételeknek teljes egészében nem felel meg a következők miatt. [28] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben több anyagi és eljárási jogszabály megsértését is állította. Az azonban a felülvizsgálati kérelme indokolásából nem tűnik ki, hogy a jogerős ítélet mely rendelkezése és milyen indokok miatt sérti az Infotv.-nek az alperes bizonyítási érdekébe tartozó rendelkezéseit. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem hiányossága miatt nem vizsgálta az Infotv.
  2. §
(2)bekezdésének megsértését. [29] A Kúria – a felülvizsgálati kérelem sorrendjétől eltérve – a Pp. 423. §
(1)bekezdése szerint eljárva először az eljárási szabálysértésre hivatkozással előterjesztett másodlagos felülvizsgálati kérelmet vizsgálta. Ennek tárgyában abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási jogszabályok [Infotv. 31. §
(6)bekezdés, 31/C. §
(4)bekezdés] megsértése indokolja-e a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú eljárás során sérült-e az alperes tisztességes eljáráshoz fűződő joga. [30] Az alperes arra helytállóan hivatkozott, hogy az Alaptörvényben védett alapjogok esetén az Alaptörvény
  1. cikke alapján a bíróságoknak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3353/
  2. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [74], 3112/
  3. (III.23.) AB határozat [25]}. Amennyiben az ügyben felmerül valamelyik alapjog érintettsége, a bíróságnak saját jogértelmezését a jog alkotmányos tartalmával összhangban kell kialakítania {3/
  4. (II. 2.) AB határozat [18]}. [31] Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdése fogalmazza meg a perbeli tisztességes eljárás (fair trial) fogalmát és feltételeit. Az Alkotmánybíróság által kimunkált és következetesen érvényesített alkotmányos mérce értelmében a tisztességes bírósági eljárás követelménye „az eljárásjogi garanciák érvényesülését is felöleli, és egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ebből következően egyes részletszabályok hiánya miatt éppúgy, mint valamennyi részletszabály megalkotásának dacára lehet egy eljárás méltánytalan, igazságtalan vagy nem tisztességes. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tisztességes eljáráshoz való jog magában foglalja az alkotmányszövegben kifejezetten nem nevesített bírósághoz való jog valamennyi feltételét is” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [24]; 3027/2018. (II. 6.) AB határozat, Indokolás [13]; 3046/2019. (III. 14.) AB határozat, Indokolás [23]}. [32] Az Infotv 31. §
(6)bekezdése szerint a bíróság a per minden szakaszában – ideértve a felülvizsgálati eljárást is – soron kívül jár el. A
(4)bekezdés értelmében a másodfokú Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 7 bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést. [33] A Kúria a jogszabálysértésként megjelölt, az Infotv. 31. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó eljárási szabályokkal összefüggésben azt emeli ki, hogy a Pp. 406. §
(1)bekezdése alapján az alapos felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez önmagában bármilyen jogszabálysértés megjelölése nem elegendő, annak az is feltétele, hogy az ügy érdemi elbírálására lényegesen kihatott. [34] A Kúria megítélése szerint az alperes felülvizsgálati kérelmében állított eljárási szabályok megsértése nem felel meg a Pp. 406. §
(1)bekezdésében meghatározott követelménynek, mivel az nem hatott ki az ügy érdemi eldöntésére. [35] A másodfokú bíróságnak a Pp. 372. §
(1)bekezdésén alapuló felhívását az ellenkérelem előterjesztésére a felperes
  1. január 22-én töltötte le, ehhez képest a másodfokú bíróság felhívásában megjelölt 15 napos határidőn belül,
  2. február 4-én nyújtotta be a fellebbezési ellenkérelmét, ennek időpontjához képest a másodfokú tárgyalás megtartására az Infotv.31/C. §
(4)bekezdése szerinti határidőben került sor. [36] A Kúria jogértelmezése szerint „az iratok beérkezése” alatt nem a fellebbezés felterjesztésének időpontja, hanem az az időpont értendő, amikor a másodfokú bíróság rendelkezésére áll valamennyi irat a perrendtartásban előírt kontradiktórius eljárás lefolytatásához [Pp. 364. § alapján alkalmazandó 110. §
(2)bekezdés, Infotv.31/C. §
(4)bekezdés)]. Az ellenérdekű fél nyilatkozattételi, tárgyalás tartása iránti kérelem joga nem értelmezhető oly módon, hogy az igénybevételére jogosultakat – a perorvoslati kérelem elbírálására meghatározott rövid törvényi határidő miatt –ténylegesen megfossza attól, hogy éljenek ezzel a jogukkal, ez ugyanis ellentétes a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezésével (Alaptörvény XXVIII. cikk, Pp. preambuluma) és az Alaptörvény 28. cikkében írt jogértelmezési követelményekkel {6/2017. (III. 10.) AB határozat, Indokolás [36]}. [37] A Kúria kiemeli, hogy azt az alperes nem jelölte meg, hogy az Infotv. 31/C. §
(4)bekezdésében az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére meghatározott öt napos határidő helyett tizenöt napos határidő biztosítása hogyan, miért hat ki az ügy érdemi eldöntésére. Ezért a másodfokú tárgyalás megtartására irányadó, igen rövid törvényi határidő esetleges elmulasztása – az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabálysértés hiányában – nem indokolja a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. [38] A Kúriának az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme tárgyában azt kellett megítélnie, hogy a jogerős ítélet keresetnek hely adó rendelkezése sérti-e a megjelölt anyagi jogi jogszabályokat [Infotv. 30. §
(2),
(3)és
(7)bekezdése, Kbt.
  1. §,
  2. §], illetve jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozataitól. [39] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [40] A perben nem vitatott [Pp. 266. §
(1)bekezdés], hogy a felperes keresetében közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte, amelyeknek az alperes az adatkezelője. Az alperes védekezésére tekintettel abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az alperes – a betekintés felajánlásával – a pert megelőzően teljesítette-e az adatigénylést. [41] Az Alkotmánybíróság a 4/
  1. (I. 22.) AB határozatában áttekintette és értelmezte az információszabadság kérdését, kitérve a legitim célhoz kapcsolódó nyilvánosság korlátozására. Alapelvként rögzítette, hogy a kellő szigorúsággal – időlegesen – elfogadható nyilvánosságkorlátozás csak megfelelő adatkezelői eljárással, az adatkezelőt terhelő Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 8 bizonyítási teher érvényesítésével, valamint az adatkezelőnek az adatkérést megtagadó döntése ellen kezdeményezhető, – a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő – tartalmi bírósági felülvizsgálat garantálása mellett lehetséges {Indokolás [37], [42], [44], [70]}. [42] Az Infotv.
  2. §
(1)bekezdése a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, illetve az adatkezelő által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében teszi lehetővé a bírósághoz fordulást (Kúria Pfv.IV.20.908/2022/6., Pfv.IV.20.001/2025/12.) Az alperes a már teljesített adatok ismételt kiadásra nem kötelezhető (Kúria Pfv.IV.20.001/2025/12.). [43] Az Infotv. 30. §
(2)bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. [44] Az adatigénylést elsősorban az igénylő által kért formában kell teljesíteni, de az Infotv. 30. §
(2)bekezdése lehetőséget ad az igénynek más módon – nyilvános forrás megjelölésével – való teljesítésére is (Kúria Pfv.IV.20.502/2024/6.). A közérdekű adat kiadása iránti kérelem akkor teljesíthető a kért adatok nyilvános elérhetőségének megjelölésével, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat (Kúria Pfv.IV.20.756/2023/10., Pfv.IV.20.908/2022/6., Pfv.IV.20.882/2022/
  1. Pfv.IV.21.861/2015/4.). [45] Ebből következően az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást mindenekelőtt arról, hogy a felperes alpereshez eljuttatott adatigénylése pontosan mely adatok milyen módon történő kiadására irányult, az alperes a felperes által megfogalmazott, az adatok elektronikus kiadására irányuló adatigénylését teljesítette-e a betekintés felajánlásával. Ennek során a Kúria irányadó jogértelmezésének megfelelően indultak ki abból, hogy az Infotv.
  2. §
(2)bekezdése meghatározza az igénylő által kért formától eltérő módon történő teljesítés lehetőségének a feltételét, illetve a korlátait. Ennek az a feltétele, hogy a válasz konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza az adatigénylésben megjelölt információkat, míg az eltérő módon történő teljesítés korlátja az, hogy az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a megjelölt módon aránytalan nehézség nélkül nem képes teljesíteni. [46] A Kúria jelen ügyben is irányadó, precedens határozatában foglalt – és a NAIH alperes által idézett joggyakorlatával összehangban álló – jogértelmezése szerint az adatkezelő alperesnek alapvetően az igénylő felperes által kért és a jogszabály által megengedett módon kell az adatigénylést teljesítenie. Az alperes felülvizsgálati állításával szemben a betekintés felajánlása érdemben akkor minősül joghatályos teljesítésnek, ha az igénylő az eredetileg kért közlési mód helyett azt kifejezetten elfogadja. A felperes jogosult ragaszkodni az általa igényelt teljesítési módhoz, kivéve, ha az érdemi okból kivitelezhetetlen (Kúria Pfv.IV.22.360/2017/11., Pfv.IV.20.302/2025/7.), ez alatt az aránytalan nehézség is értendő. [47] A felperes az adatok kiadását elsődlegesen elektronikusan – email vagy adathordozóra történő mentéssel – kérte, a papír alapú dokumentumok másolása esetén kérte ennek költségeiről történő tájékoztatását, a világhálón elérhető adatok esetén a nyilvános forrás megjelölését. A felperes az alperes válaszát követően is akként nyilatkozott, hogy a betekintés jogával nem kíván élni, az adatszolgáltatást elektronikus formában kérte teljesíteni, ezt követően pedig a keresetben az adatigénylést változatlanul elektronikus formában kérte teljesíteni, tehát az általa megjelölt teljesítési módhoz ragaszkodott. Az alperes állításával szemben kifejezetten tiltakozott a betekintés útján való teljesítés ellen. Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 9 [48] A másodfokú bíróság helytállóan tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes az adatok felperes által megjelölt módon történő kiadásának kivitelezhetetlenségére nem hivatkozott, érvelése szerint a feladata egy adatigénylésre egy emailben teljesíteni. Érdemi védekezésében a rendelkezésére álló elektronikus adatok továbbításának aránytalan nehézségére – konkrétumok nélkül – csupán általánosságban utalt, illetve ellentmondó tényállításokat tett. Egyrészt azt állította, hogy a betekintés biztosításának felajánlásával teljesítette az adatigénylést, másrészt arra hivatkozott, hogy a nyilvános forrás (EKR, CoRe) megjelölésével – a teljesítés igazolások kivételével – teljesítette a felperes kérelmét. [49] A Kúria egyetért az eljárt bíróságok jogértelmezésével abban a kérdésben, hogy az Infotv. 30. §
(2)bekezdése alapján önmagában az adatigénylés egy emailben történő megválaszolásának technikai akadálya nem minősíthető az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézségeként. [50] Az alperes – felülvizsgálati állításával szemben – a perben az adatigénylést csupán részben teljesítette a nyilvános forrás megjelölésével: a http://keresocore.kozbeszerzes.hu/megtekintes/kozbeszerzes/277 és a http://keresocore.kozbeszerzes.hu/megtekintes/kozbeszerzes/276 oldal az adatigénylés
  1. és
  2. pontjában foglalt „Vállalkozási Szerződéses Megállapodást” és annak mellékleteit (ajánlattevő nyilatkozata, biztosítási kötvény, igazolás tervezői felelősségbiztosításról, teljesítési garanciavállaló nyilatkozat, nyilatkozat szakemberekről, alap vizsga jegyzőkönyv, időszakos vizsga jegyzőkönyv, igazolás alapvizsgáról, szakember szakmai önéletrajza, közbeszerzés tárgyával összefüggő korábbi munkák, tapasztalatok ismertetése) tartalmazza. A vállalkozási szerződések módosításait, a teljesítési igazolásokat és a készre jelentési dokumentumokat a pert megelőzően és a perben is megjelölt nyilvános források nem tartalmazzák. A konkrét, egyértelmű és teljeskörű elérhetőség követelményének nem felel meg az alperesnek a perfelvételi tárgyaláson előadott védekezése (
  3. számú tárgyalási jegyzőkönyv 5-
  4. oldal) amely szerint a szerződések módosításai a felperes számára – a lezárt közbeszerzés irataként – a közbeszerzési hatóság honlapján, ekként nyilvános adatbázisokból „egyszerű kereséssel” elérhetők. Ezért a Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a felülvizsgálattal érintett körben az alperes önként nem teljesítette az adatigényt, az adatot tartalmazó nyilvános forrást csak részben jelölte meg. [51] Az alperes felülvizsgálati érvelésével szemben az Alkotmánybíróság a 13/
  5. (IV. 8.) AB határozatából (a továbbiakban: Abh) nem következik, hogy az adatigénylést megelőzően a nyilvános adatbázisokból az adatigénylőnek kellene felkutatnia a kért adatokat. [52] Az Alkotmánybíróság e határozatában az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági szempontként azt határozta meg, hogy az adatkezelés fogalmának az információszabadság alkotmányos védelmét garantáló értelmezésekor mit kell figyelembe venni. Az Alkotmánybíróság azt fejtette ki, hogy az egyébként kezelt adatok kikeresésétől el kell különíteni azt az esetet, amikor az adatigénylés nem egy konkrét, egyszerűen vagy többletmunkával kikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa egyébként kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adatot (statisztikát, kimutatást), az adatokat magyarázó anyagot állítson elő, vagy az adatokból következtetést vonjon le. Ilyen esetben nem érvényesül fő szabályként az adat-nyilvánosság elve. Az adatkezelő kizárólag a létező és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, az Alaptörvényből adat-előállítási kötelezettség nem következik {Indokolás [59]-[60] bekezdés}. [53] Ezzel szemben a perben az nem vitatott, hogy az alperes kezeli a felperes keresetében megjelölt adatokat, az alperes a perben következetesen arra hivatkozott, hogy az Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 10 adatok rendelkezésére állnak, azokat összegyűjtötte és a betekintés felajánlásával teljesítette az adatigénylést. [54] Az alperes felülvizsgálati érvelésével szemben az Alkotmánybíróság értelmezésében az alapjogból eredő adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség, illetve az adatigénylő oldalán a adathozzáférési jogosultság szempontjából irreleváns, hogy „a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kezelő szerv által létrehozott adatbázisban (adattárban, nyilvántartó rendszerben, lajstromban, kartotékban, stb.) is szerepelnek-e az általa kezelt adatok {Abh, Indokolás [52] bekezdés}, a közérdekből nyilvános adatok kezelése esetén ezen adatok megismerésére vonatkozó alapjog pusztán az adatkezelés okára, módjára hivatkozással a közfeladatot ellátó szerv részéről jogszerűen nem korlátozható{3252/
  6. (XII. 6.) Indokolás [32]-[33] bekezdés}. Az Abh. indokolásának [28] bekezdéséből kitűnően az alapjogi jogviszony tartalma a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára teremt kötelezettséget, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proakítv módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek. Másrészről pedig a közösség minden tagját megilleti a jog ezen adatok megismerésére és terjesztésére. [55] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {például: Abh, Indokolás [30]–[32]; 3177/
  7. (IV. 22.) AB határozat, Indokolás [19]–[20]}. Az információszabadság az Alaptörvényből következően arra teremt kötelezettséget a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy a közfeladataikkal összefüggésbe hozható adatokat nyilvánosságra hozzák, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyék. Alanyi oldalról tekintve a közösség minden tagját megilleti a jog ezen adatok megismerésére és terjesztésére. Ennek két, egymással összefüggő indoka van: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése {3200/
  8. (VI.23.AB határozat, Indokolás [124]}. [56] Mindebből következik egyfelől az, hogy a kereset elbírálása szempontjából nincs jelentősége az adatigénylő személyének, másfelől az adatigénylés céljának. Ezért a Kúria jogértelmezése szerint a közérdekű adatok megismerése iránti igény teljesítésénél a sajtószervet nem terheli proaktivitás, az adatok felkutatásának kötelezettsége az adatigénylést megelőzően. [57] Az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben az Alkotmánybíróság 3038/
  9. (II. 9.) AB határozata Indokolásának [57] bekezdése nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatban – jelen ügytől eltérően – azt vizsgálta, hogy a Kúria a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  10. évi CIV. törvény rendelkezéseinek alkalmazása során az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdésében foglalt jóhírnév tiszteletben tartásához való alapjog, valamint az IX. cikk
(1),
(2)és
(4)bekezdése szerint a véleménynyilvánítási szabadság kollízióját az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően végezte-e el. Az Alkotmánybíróság a sajtó közérdekű információk terjesztésével kapcsolatos alkotmányos küldetését és felelősségét ezen alapjogi érvényesülésével összefüggésben vizsgálta, ami jelen ügyben – az eltérő alapjogok konkurálására tekintettel – nem irányadó. [58] Az alperes felülvizsgálati érvelésében foglaltakkal szemben a jogerős ítélet nem sérti az Infotv. 30. §
(7)bekezdését sem. Azt az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság – a felülbírálati eljárás során érvényesülő ellenkérelem-változtatás tilalmára [Pp. 373. §
(1)bekezdés] tekintettel – a legelőször a fellebbezésben előadott, számlaszintű ellenőrzésre történő hivatkozását nem bírálta el. Ebből következően a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott indokai szerint a Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 11 másodfokú eljárásnak nem volt tárgya annak eldöntése, hogy a teljesítési igazolások kiadása iránti kereset teljesítése az Infotv. 30. §
(7)bekezdésébe ütközik-e. Ezért a felülvizsgálati eljárásnak sem képezheti tárgyát olyan jogkérdés, amelyet a bíróság az eljárás korábbi szakaszában nem vizsgált (Gfv.V.30.392/2022/3., megjelent: BH2022. 328., Pfv.IV.20.989/2023/7., megjelent: BH2024. 8.). Mivel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az Infotv. 30. §
(7)bekezdésben foglalt megtagadási ok fennállását, azt nem alkalmazta, így azt nem is sérthette meg. [59] A fent kifejtett indokok alapján az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek arra, hogy az alperes a pert megelőzően az adatigénylésnek a kért módon nem tett eleget, a perben pedig nyilvános forrás megjelölése által kizárólag a vállalkozási szerződések és mellékletei megismerését biztosította. [60] A jogerős ítélet nem tért el jogkérdésben a Kúria Pfv.IV.21.470/2016/
  1. számú határozatából sem, mert az alperes az adatigénylést a felülvizsgálattal érintett adatok tekintetében nem teljesítette, ezáltal a jogerős ítélet marasztaló rendelkezése ismételt adatkiadásra kötelezésnek sem minősíthető. [61] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [62] Az adatkezelőnek az adatigénylést elsősorban az igénylő által kért módon kell teljesítenie. A nyilvános forrás megjelölése akkor felel meg a közérdekű adat megismerése iránti kérelem teljesítésének, ha az teljeskörűen tartalmazza a kért adatokat. Záró rész [63] A Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes által a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő munkadíjában felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét 8 munkaóra alapulvételével a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján határozta meg. [64] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [65] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét kérelmére a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával tárgyaláson bírálta el. [66] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. július
  2. Kúria IV.Pfv.20.572/2025/5-II 12 Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.