Kvk.39024/2024/3 – Kúria

(2)bekezdésének megsértése nem állapítható meg, ha ugyan képviseleti joguk terjedelme különös (speciális), de az ügycsoportra nézve korlátozást a nyilvántartás nem tartalmaz. ... A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.V.39.024/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A kérelmező: Szociáldemokraták Pártja (cím1) A kérelmező jogi képviselője: ügyvéd ügyvéd (cím2) Az ügy tárgya: felülvizsgálata választási ügyben hozott határozat bírósági A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 56/
2. számú határozata Rendelkező rész Kúria V.Kvk.39.024/2024/3 2 A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 56/
3. számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (tízezer) forint feljegyzett nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
4. napon válik esedékessé. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező párt, amely
5. március 22-én kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott
6. évi választásán, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított
7. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/
8. (III. 11.) IM rendelet
9. melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P5 formanyomtatvány). A párt jelölő szervezetként való bejelentését név és név1 tették meg, a P5 formanyomtatványon – „a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult képviselő”, és az „együttes képviseleti jog esetén a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult másik képviselő” elnevezésű rovatokban - jelezték képviseleti jogukat. [2] Az NVB a
10. március
11. napján kelt 56/
12. számú határozatával az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott
13. évi választásán a kérelmezőt jelölő szervezetként nyilvántartásba vette az Európai Parlament tagjainak választásán, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Kúria V.Kvk.39.024/2024/3 3 [3] Határozatában hivatkozott egyebek között a választási eljárásról szóló
14. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
15. §

(1)bekezdés 3. pont

1. b)és
2. c)alpontjaira. Rögzítette, hogy a Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. §

(1)bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a párt létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, melynek eredményeként az NVB megállapította, hogy a párt jogerősen szerepel az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek

1. évi általános választásának kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában és a bejelentéskor megadott adatai egyezést mutatnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival. Megállapítása szerint a párt bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért azt jelölő szervezetként a Ve.
2. §-a alapján nyilvántartásba vette a rendelkező rész szerint. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [4] A kérelmező – jogi képviselő útján – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az NVB határozatának felülvizsgálata iránt, a meghatalmazást a kérelmező nevében név2 pártelnök adta. Kérte az NVB határozatának hatályon kívül helyezését, a párt törlését a jelölő szervezetek nyilvántartásából. Előadta, hogy a párt elnöke az NVB honlapjáról értesült a kérelmező jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételéről, az általa kezdeményezett iratbetekintés során betekintett a bejelentést és mellékleteit tartalmazó dokumentumokba. Állítása szerint a két együttes képviseleti joggal rendelkező képviselő kezdeményezte a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételt arra hivatkozással – valótlanul – hogy név2 pártelnök beteg, akadályoztatva van, ezért helyette és nevében együttes aláírásukkal pótolták a pártelnök jognyilatkozatát. A Ve.
3. §

(2)bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a jelölő szervezetet tehát nem a nyilvántartás szerint képviseletre (önálló képviseletre) jogosult személy jelentette be, hanem az együttes joggyakorlásra, különös képviseleti joggal rendelkező képviselők, akik kérelmükben valótlanul állították azt, hogy a párt elnöke akadályoztatva van, így jognyilatkozatuk nem lehet hatályos. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [6] A Kúria a kérelmező érintettségét megállapította, ezért a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásának akadálya nem volt. [7] A Kúria a rendelkezésre álló iratok és a párt közhiteles bírósági nyilvántartási adatai alapján megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott P5 nyomtatványon a jelölő szervezet képviselőjeként név és az együttes képviseleti jog esetén a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult másik képviselőként név1 szerepel; a közhiteles bírósági nyilvántartás adatai szerint képviseleti joguk gyakorlása együttes, képviseleti joguk terjedelme különös, a megbízásuk 2027. április 8. napjáig szól. A közhiteles bírósági Kúria V.Kvk.39.024/2024/3 4 nyilvántartás adatai szerint továbbá név2 képviseleti jogának terjedelme általános, a gyakorlásának módja pedig önálló, megbízása szintén 2027. április 8. napjáig szól. [8] A Ve. 119. §

(2)bekezdése szerint a jelölő szervezetet a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentheti be, a Ve. 133. §

(1)bekezdése értelmében pedig a választási iroda kötelezettsége arra terjed ki, hogy a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. [9] Ezen jogszabályi rendelkezések alapján a kérelmező, mint jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárása során az NVB kizárólag a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában foglalt adatokat vehette figyelembe, amely alapján pedig jogszerűen határozott a nyilvántartásba vételről. A Kúria több korábbi döntésében hangsúlyozta, hogy az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve. 119. §

(2)bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő. (Kvk.II.37.146/2014/2., Kvk.II.37.677/2020/6.). [10] A Kúria arra utal, hogy a kérelmező nem vitatottan a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló

1. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) szerint nyilvántartott szervezet, párt. E közhiteles bírósági nyilvántartás magában foglalja a képviselőre, képviselőkre vonatkozó adatokat. [11] A civil szervezetek bírósági nyilvántartása közhiteles nyilvántartás, az NVB nem vizsgálhatja, hogy a bejelentést tevő, nyilvántartásban szereplő képviselőnek, illetve a jelen esetben együttes képviseleti joggal rendelkező két képviselőnek van-e a párttól külön felhatalmazása vagy annak önálló képviseleti joggal rendelkező képviselőjétől (párt elnökétől) külön felhatalmazása arra, hogy kérje a párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét; az együttes képviseleti joggal rendelkező képviselőknek a párttal, vagy pártelnökkel való belső jogviszonya független a választási eljárástól. A Kúria a bírósági felülvizsgálat során pedig csak azt vizsgálhatja, hogy az NVB határozatának meghozatala alapjaként a bejelentéskor rendelkezésére álló adatok alapján a bejelentésnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában foglalt adatokkal való összevetése, az adatok ellenőrzése megfelelően megtörtént-e. E vizsgálat keretében ezért az a – bírósági felülvizsgálati kérelemben előadott – körülmény nem lehet releváns, nem is értékelhető, hogy mi vezetett arra, hogy nem a párt elnöke, hanem az egyébként együttes képviseleti joggal rendelkező másik két képviselő járt el a párt nevében. A bejelentés adatai között nem szerepel a pártelnök akadályoztatása, nem értékelhető, hogy emögött esetlegesen valótlan tartalom áll. [12] A Kúria megjegyzi a következőket. A kérelmező pártként működik, a párt egyesület, ahogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
2. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.)
3. §-a fogalmaz, e törvény hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az egyesület pedig jogi személyiséggel rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
5. §

(1)bekezdése értelmében: az Kúria V.Kvk.39.024/2024/3 5 egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. A jogi személy képviseletére vonatkozó, a jogi személyek általános szabályai között található Ptk. előírások a következők: 3:3. §

(1)bekezdése: A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. 3:29. §

(1)bekezdése: A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

(2)bekezdése: A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. 3:

1. §-a: A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna. A Kúria a fentiek alapján megjegyzi, hogy törvényes képviseletről van szó akkor, ha a képviseleti jog minden külön, erre irányuló cselekmény, nyilatkozat nélkül illet meg valakit. A jogi személyek általános szabályai alapján, ha a jogi személynek több vezető tisztségviselője van, ezek önállóan gyakorolhatják a képviseleti jogot, ugyanakkor ettől a szabálytól a jogi személy létesítő okirata eltérhet, vagyis a törvényes képviselők, vagy egyes törvényes képviselők esetén is előírhatja, hogy képviseleti jogukat csak együttesen, valamely más, képviseletre jogosult személlyel együtt gyakorolhatják. A képviseleti jogot illető korlátozás azonban csak akkor hatályosul külső jogviszonyokban, ha a kívülálló tudott vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudnia kellett volna arról, hogy a képviselő képviseleti joga korlátozott, feltételhez, jóváhagyáshoz kötött. A nyilvántartás közhitelessége hivatott tehát azt biztosítani, hogy az alapján a jogi személlyel kapcsolatba kerülő személyek tisztában lehessenek azzal, hogy a jogi személyt ki, milyen módon képviselheti. A párt esetében a Cnytv.
2. §

(1)bekezdés g) pontja az irányadó, amelynek értelmében a nyilvántartás (valamennyi szervezet esetében) tartalmazza a képviselet terjedelmét és módját. A képviselet terjedelme szerint lehet általános vagy speciális, módja szerint pedig önálló vagy együttes. Ezzel összefüggésben a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/

1. (II. 29.) KIM rendelet
2. melléklet, – amely az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem elektronikus űrlapjának adattartalmáról rendelkezik, – lehetővé teszi a különös képviseleti jog esetén az ügycsoport megjelölését. [13] Mindezekből következően a tárgyi ügyben a párt közhiteles bírósági nyilvántartásában szereplő, hivatkozott két képviselő képviseleti jogának terjedelme ugyan különös (speciális), de ügycsoportra nézve a nyilvántartás nem tartalmaz adatot, ezért harmadik személyekkel szemben a képviselet során ennek nincs relevanciája; korlátozás nem derül ki a bírósági nyilvántartásból. A bírósági felülvizsgálati kérelemben foglalt ezen hivatkozás ezért nem volt figyelembe vehető a választási ügyben. Nem volt megalapozott a Ve.
3. §

(2)bekezdésével kapcsolatos azon érvelés, hogy a kérelmezőt, mint jelölő szervezetet nem a nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentette be. Kúria V.Kvk.39.024/2024/3 6 [14] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. §

(5)bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. Záró rész [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §

(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött. [16] A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, amelyre figyelemmel a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §

(1)bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(5)bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket köteles viselni. [17] A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [18] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró Dr. Márton Gizella s.k. bíró