← Magyarország

Pfv.20047/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben valamely sajtószerv az adott eljárás aktuális állásával összhangban tudósít valamely büntetőeljárás aktuális állásáról, kiemelt tárgyú, nagy közérdeklődésre számot tartó büntetőügy esetében a gyanúsított fényképének közzététele, illetve a gyanúsított személyének megnevezése önmagában még nem sérti a gyanúsított magánélethez, képmás védelméhez, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogait. Minden esetben az érvényesülő alkotmányos alapjogok, így a személyes adatok védelméhez való jog, a magánélet védelméhez való jog és a képmás védelméhez való jog, illetve a másik oldalon a sajtószabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog összevetése alapján mérlegeléssel szükséges eldönteni azt, hogy az adott esetben melyik élvez elsőbbséget, melyikhez fűződik nagyobb közérdek. Az objektív tájékoztatáshoz esetleg szükségtelen személyes adatok közzététele más megítélés alá eshet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.047/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím; tartózkodási helye: cím1) A felperes képviselője: Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Árnyasi Katalin ügyvéd) Az alperesek: alperes1 (cím3) – I. rendű alperes2 (cím4) – II. rendű Az I.-II. rendű alperesek képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szemere utca
  2. IV. em. 1.; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.271/2024/
  3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 10.P.21.500/2023/
  4. Rendelkező rész Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.-II. r. alpereseknek együttesen 152.400 (százötvenkettőezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adó és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 240.000 (kettőszáznegyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  5. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A magyar és szlovák bűnüldözési szervek arra feljogosított képviselői
  6. január 20-án sajtótájékoztatót tartottak, amelynek témája a szlovák és magyar bűnügyi szerveknek az ún. maffiagyilkosságokban végzett közös munkájának értékelése volt, amelynek során beszámoltak a településnév1i tízes- és a magyarországi, két áldozatot követelő név-gyilkosság nyomozásának aktuális állásáról. [2] A sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy „név3 volt az a személy, aki megbízta barátját, név1t azzal, hogy végezzen korábbi üzlettársával és barátjával, nével, illetve annak barátjával, név2val. név1 ezt a feladatot két emberére, a szlovák állampolgárságú név4ra és név5ra bízta (...). A nyomozás adatai alapján név4 volt az a személy, aki
  7. február 2-án besétált az városrésznév1n található vendéglátóhelyre, kabátja alatt egy Skorpió géppisztolyt rejtve. Hátra sétált a boxokhoz és az ott tartózkodó névöt, illetve annak barátját húsz lövéssel kivégezte (…) név3 ezt a szívességet azzal hálálta meg, hogy aktívan közreműködött a településnév1i tízes gyilkosságban. A nyomozás adatai alapján ő volt az egyik elkövető, aki részt vett ebben a bűncselekményben”. [3] A felperest 2021 októberében gyanúsították meg, mint felbújtót az ún. névgyilkosságként ismertté vált ügyben. 2021 októberétől előzetes letartóztatásban van, jelenleg a településnév Intézményban. [4] A név3 becenéven ismert felperes születési neve név
  8. Később többször nevet változtatott, előbb név7, majd – név8val való házasságkötése óta – felperes néven él. [5] Az I. r. alperes adja ki a hírportál elnevezésű magyar nyelvű országnévi internetes sajtóterméket, amelynek főszerkesztője a II. r. alperes. [6] Ezen a portálon a sajtótájékoztató napján,
  9. január 20-án jelent meg a „cikk címe” című cikk, amely beszámol a sajtótájékoztatón elhangzottakról. A cikkben a lead alatt szerepel a felperes felismerhető arcképe, melyhez a következő szöveget fűzte a sajtóközlemény: név9, név6 „név3” és név4 a településnév1i tízes gyilkosság feltételezett elkövetői”. A cikk arról tájékoztat, hogy a név10 1999-es leszámolása kapcsán a Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 3 közeljövőben név4, név6 „név3”, név11 és név12 kerülhetnek a vádlottak padjára. A sajtóközleményben szerepel, hogy „név3” polgári neve név6, aki „az elmúlt évek folyamán többször is nevet változtatott. Először név7re váltott, utána pedig felvette új felesége vezetéknevét, ezután felperesnek hívták”. [7] Ugyanezen sajtótermékben
  10. szeptember 19-én jelent meg cikk „Budapesti bíróságon idézték meg név1 szellemét, név3 sírva fakadt” címmel, amelyben többek között az szerepel, hogy „név3” azonos felperesszel, hivatalos névváltoztatása előtt név6ral. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [8] A felperes keresetében kérte, hogy az első cikk tekintetében a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül közzétették az arcképét, megsértették a képmáshoz, magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait. A felperes kérte, hogy kötelezze a bíróság az alpereseket elégtétel adására olya módon, hogy magánlevélben kérjenek elnézést tőle. Kérte a sérelmes helyzet megszüntetését, elsődlegesen az arcképének eltávolításával, másodlagosan arcképe maszkolásával, szem- és orrvonala kitakarásával, továbbá kérte az I. r. alperest 10 000 Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezni (
  11. kereset). [9] Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek azzal, hogy beszámoltak a felperes újabb házasságkötéséről, számot adtak névváltozásairól és arról, hogy az felperes nevet vette fel a felesége után, megsértették a felperes magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait. A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze ebben a körben is alpereseket elégtétel adására magánlevél formájában. Kérte a sérelmes helyzet megszüntetését oly módon, hogy elődlegesen a vonatkozó cikkrészletet töröljék, másodlagosan a felperes neve helyett a monogramjait tüntessék fel, és töröljék a „felvette új felesége vezetéknevét, ezután már” szövegrészletet. Kérte továbbá ebben a körben is az I. r. alperes kötelezését 10 000 Ft sérelemdíj megfizetésére (
  12. kereset). [10] A felperes kérte annak megállapítását, hogy az alperesek azzal, hogy a cikkben több helyen a felperes képmása és teljes neve feltüntetése mellett számot adtak a felperes ellen folyamatban lévő büntetőeljárásról, megsértették a felperes bűnügyi személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait. A felperes a megállapítás mellett kérte, hogy a bíróság elégtétel adására kötelezze az alpereseket oly módon, hogy magánlevélben kérjenek tőle elnézést. Kérte a sérelmes helyzet megszüntetését a név6 név cikkből való törlése és helyette a név6 monogram feltüntetését (
  13. kereset). [11] A felperes kérte annak megállapítását, hogy az alperesek azzal, hogy a képmásának, névváltozásainak, házasságkötésének, felesége nevének felvételét, mint személyes adatait, valamint a felperes ellen folyó büntetőeljárás tényét, mint bűnügyi személyes adatot begyűjtötték, ezen tényeket összekapcsolták, valamint nyilvánosságra hozták, jogszerűtlenül kezelték a felperes személyes adatait. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére elsődlegesen képmása, illetve a vonatkozó cikkrészlet törlése és a név6 név helyett a név6 monogram feltüntetésével, illetve másodlagosan képmásának kimaszkolásával, illetve a „felvette új felesége vezetéknevét, ezután már” cikkrészlet törlésével és a cikk egészében monogramjainak feltüntetésével (
  14. kereset). [12] A második cikk tekintetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperesek azzal, hogy a cikkben több helyen a felperes vezetéknevének kiírása mellett számot Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 4 adtak a felperes ellen folyamatban lévő büntetőeljárásról, megsértették a felperes bűnügyi személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait. A felperes kérte, hogy a bíróság elégtétel adására kötelezze az alpereseket oly módon, hogy magánlevélben kérjenek tőle elnézést. Kérte a sérelmes helyzet megszüntetését és az felperes név cikkből való törlése és helyette az kezdőbetű1 kezdőbetű feltüntetésével (
  15. kereset). [13] Ugyancsak a második cikk vonatkozásában kérte annak megállapítását, hogy az alperesek azzal, hogy a felperes ellen folyó büntetőeljárás tényét a felperes vezetéknevével összekapcsolták, valamint nyilvánosságra hozták, jogszerűtlenül kezelték a felperes bűnügyi személyes adatát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére oly módon, hogy a cikkből töröljék az felperes nevet (
  16. kereset). [14] A felperes kérte továbbá az alpereseket 2 667 000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjának és 61 081 forint útiköltségének megtérítésére kötelezni. [15] A felperes keresetének jogalapjaként jelölte meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának
  17. cikkét,
  18. cikk

(1)és
(2)bekezdését, az Alaptörvény VI. cikk
(1)és
(3)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  2. §
(1)és
(2)bekezdését, a 2:43. § b),
  1. e)és
  2. g)pontját, a 2:48. §
(1)bekezdését, valamint a magánélet védelméről szóló
  1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mévtv.)
  2. §
(1), 8. §
(1)és
(2)bekezdéseit, valamint a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a), c), d) pontját és 2:
  1. §-át jelölte meg. [16] A személyes adatok védelméről szóló kereseti kérelmei kapcsán jogalapként hivatkozott a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről az Európai Parlament és a Tanács
  2. április 27-ei (EU) 2016/
  3. számú Rendeletére (a továbbiakban: GDPR)
  4. §-ára, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  5. évi CXII. törvényre (továbbiakban: Infotv.). [17] Érdemben arra hivatkozott, hogy büntetlen előéletűnek minősül. Képmásának közzétételéhez nem adta hozzájárulását. Álláspontja szerint képmásának jogosulatlan felhasználása egyidejűleg a magánélet védelméhez fűződő jogait is megsértette. A felperes kifejtette, hogy a GDPR-ra és az Infotv.-re alapvetően mögöttes jogszabályként hivatkozott. Állpontja szerint képmásának hozzájárulása nélküli közzététele egyidejűleg a személyes adathoz fűződő személyiségi joga megsértését is jelenti. A fényképe közzététele nem tesz hozzá a cikk szerinti tájékoztatáshoz és a téma alátámasztására sem alkalmas. A képmás közzétételével önkényesen beavatkoztak a magánéletébe, megsértették a személyes adatait, azok kezelésére vonatkozó szabályokat, közeli és távoli ismerősei, üzlettársai a fényképek alapján beazonosíthatták és családja tudomást szerzett az ellene folyamatban lévő, igen jelentős súlyú eljárásról. [18] A
  6. kereset tekintetében előadta, hogy az, hogy neve milyen változtatásokon ment keresztül és hogy név8val házasságot kötött vagy, hogy felvette feleségének vezetéknevét, nem tartoznak abba a körbe, amiről a közvéleménynek a büntetőeljárással kapcsolatban értesülnie szükséges. [19] A
  7. kereset tekintetében előadta, hogy azzal, hogy az alperesek a teljes nevét közölték az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán, a bűnügyi személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogai szenvedtek sérelmet. Megjegyezte, hogy a sajtótájékoztatón nem közölték a teljes nevét. A sajtótájékoztatóról történő beszámoló kapcsán teljes név helyett monogram közlésével is megoldható lett volna a tájékoztatás. [20] A
  8. kereset kapcsán előadta, hogy képmása, névváltoztatása, házasságkötésének ténye, felesége vezetéknevének felvétele és az ellene folyó büntetőeljárás mind olyan Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 5 személyes adat, amelyet nem hozott nyilvánosságra és amelynek közzétételéhez nem adott hozzájárulást. Nem volt olyan ok vagy indok, jogos érdek, amely szükségessé tette volna a személyes adatainak közzétételét. Az alperesek feladataiknak ellátásához a felperes személyes adatainak közzététele nem volt szükség. [21] A felperes kiemelte, hogy nevének a büntetőeljárással való összekapcsolása bűncselekményekre vonatkozó személyes adat, amelyekre a GDPR és az Infotv. is külön kitér. A bűnügyi személyes adat kezelésére a GDPR
  9. cikk
(1)bekezdése alatt írtakon felül csak közhatalmi szerv felügyelete mellett, vagy akkor van lehetőség, ha az ilyen adatkezelést az érintett vonatkozásában megfelelő garanciákat nyújtó hazai vagy uniós jog lehetővé tesz. Hangsúlyozta, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés sem hazai, sem uniós szinten, amely a teljes nevével történő tájékoztatást az alperesek számára lehetővé tenné. Álláspontja szerint nem volt megállapítható, hogy természetes személy létfontosságú érdekének védelme, közvetlen veszély elhárítása vagy megelőzése, illetve a felperes ellen folyamatban lévő eljárásnak a felperes által kifejezett nyilvánosságra hozatala hiányában kezelhették volna bűnügyi személyes adatait, ezt jogszabály sem rendelte el, illetve tette lehetővé. Álláspontja szerint a személyes adatai jogellenes kezelése okán a személyhez fűződő jogai megsértésén túl, a GDPR és az Infotv. alapján is felléphet az alperesekkel, mint adatkezelőkkel szemben. [22] A
  1. cikk tekintetében (
  2. és
  3. kereset) előadta, hogy vezetéknevét kilencszer írták le a sajtóközleményben, azaz teljes neve megjelenítése mellett adtak számot az ellene folyó büntetőeljárásról. [23] Az alperesek ellenkérelmükben a felperes keresetének elutasítását kérték és perköltség megfizetésére kérték kötelezni a felperest. [24] Kérelmük indokolásaként előadták, hogy a településnév1i tízes gyilkosság országnévban és Magyarországon közéleti viták tárgyát képezték és képezik a jelenben is. országnévban a felperes személye, képmása és neve széleskörűen ismert. Fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy egyrészt a gyilkosságokat felderítsék, amihez elengedhetetlen, hogy a lakosság információt kapjon, másrészt fontos érdek fűződik ahhoz is, hogy a közösség tisztában legyen azzal, hogy kivel áll szemben, így tehát kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy tisztában legyen a lakosság a legsúlyosabb bűncselekmények gyanúsítottjainak személyével. Kihangsúlyozták, hogy országnévban mindvégig nyilvános volt a felperes neve, megváltoztatott neve és képmása is. [25] Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy a bűnügyek olyan időszakban kerültek elkövetésre, amikor az igazságszolgáltatás évtizedeken keresztül nem tudott mit kezdeni számos üggyel és ilyenkor felértékelődik a sajtó szerepe. A felperes személyével érintett büntetőügy (bűncselekmények) megvitatása közügynek minősül, ezért széles körű közérdeklődésre tart számot, erről az alpereseknek joga és kötelessége beszámolni. [26] Az alperesek kiemelték, hogy a cikk közügy megvitatásával kapcsolatban keletkezett, annak a tárgya a nyomozóhatóság szerint a felperes által elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmény volt, képmásának közzététele pedig nem avatkozik be önkényesen a magánéletébe, nem mutatja a felperest az emberi méltóságát sértő módon, nem sértették a magánélet védelméhez fűződő jogát. [27] Az alperesek valamennyi kereseti igénnyel kapcsolatban a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságnak a felperes személyiségi jogaival szembeni elsőbbségére hivatkoztak, jogszerűen számoltak be álláspontjuk szerint a felperes újabb házasságkötéséről, névváltozásairól és arról, hogy milyen vezetéknevet visel. Ezek az adatok a országnévi sajtóban évek óta ismertek. [28] Az alperesek jogi álláspontja szerint jogszerűen kezelték a felperes személyes és bűnügyi személyes adatait a GDPR
  4. cikk
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontja, illetve az Infotv. 5. § Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 6
(1)bekezdés a) pontja, valamint az Infotv. 5. §
(2)bekezdés b) pontja, az Infotv. 5. §
(7)bekezdése, valamint az Smtv.
  1. §-a alapján. Álláspontjuk szerint a bíróságnak érdekmérlegelést kell elvégezniük abban a körben, hogy a személyes adatok kezelése során a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság joga vagy a személyes adatok védelme élvez-e elsőbbséget. Ebben a körben is hangsúlyozták a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételének fontosságát. Álláspontjuk szerint a személyes adatok nyilvánoságra hozatalához közérdek fűződött, amely előtérbe kerül a felperes magánérdekével szemben, egy bizonyos szintig a felperesnek tűrnie kell a magánéletébe történő beavatkozást. Összességében álláspontjuk szerint a személyes adatok kezelése szükséges és arányos volt, a felperes személyes adatainak kezelése nem volt öncélú. Az első- és másodfokú ítélet [29] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek azzal, hogy az első cikkben beszámoltak a felperes újabb házasságkötéséről azáltal, hogy felvette az új felesége vezetéknevét, megsértették a felperes magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül töröljék a cikkből a „felvette az új felesége vezetéknevét” szövegrészletet. [30] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy elégtétel adásaként 15 napon belül a felpereshez intézett postai úton tértivevényes küldeményként megküldött magánlevélben a bíróság által megadott tartalommal szolgáltassanak elégtételt: „Bocsánatot kérünk azért, hogy megsértettük személyiségi jogait azzal, hogy „cikk címe” című cikkben azt közöltük, hogy „felvette az új felesége vezetéknevét”. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság továbbá rendelkezett a felperesre nézve terhesebb módon a kereseti illeték megfizetéséről. [31] Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes országnévi székhelyére, illetve a II. rendű alperes lakóhelyére figyelemmel vizsgálta a joghatóság, az alkalmazandó jog kérdését. Megállapította, hogy mivel az alperes által az interneten megjelentetett perbeli sajtóközlemények, így a kifogásolt közlések Magyarországon hozzáférhetőek, a magyar bíróság joghatósága nem kizárt. Az alperesek ebben a körben joghatóság hiányára nem hivatkoztak, írásbeli védekezést terjesztettek elő, így a magyar bíróság joghatósága az érdemi perbe bocsátkozásra tekintettel is fennáll. [32] Az alkalmazandó jog tekintetében az elsőfokú bíróság a nemzetközi magánjogról szóló
  2. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.)
  3. §
(1)bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a sértett szokásos tartózkodási helyének joga alkalmazandó. Miután a jelen esetben a felperes szokásos tartózkodási helye Magyarországon van ezért az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a jogvita elbírálása során a magyar jog alkalmazásával kellett eljárnia. [33] Az elsőfokú bíróság részletesen ismertette az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdését, VI. cikkének
(1)és
(3)bekezdését és a IX. cikkét, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. §
(1)és
(3)bekezdését, a Ptk. 2:42. §
(1)és
(2)bekezdését, 2:43. § b),
  1. e)és
  2. g)pontját, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. cikkét, az Infotv. és a GDPR vonatkozó rendelkezéseit és hivatkozott a Ptk. 2:44. §
(1)-
(3)bekezdéseire is. Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 7 [34] Az elsőfokú bíróság kiemelte azt, hogy a felperes esetében a kérdéses sajtótájékoztató alapján megállapítható, hogy őt rendkívül súlyos bűncselekmények elkövetésének gyanúja érinti, két egymással összefüggő maffia jellegű bűncselekmény elkövetésében is érintett (név és név2 ellen elkövetett gyilkosság és a településnév1i tízes gyilkosság). Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a különös súlyú bűncselekményekre tekintettel megállapítható, hogy a sérelmezett közlések és fényképfelvétel közéleti vitában megjelentetett cikkekben kerültek közzétételre, a perbeli cikkekben az alperesek a felperes elleni büntetőeljárások aktuális állásáról tájékoztatták közéleti vita keretében a nyilvánosságot. [35] Ehhez képest rögzítette, hogy a perben milyen alapjogok ütközéséről kell állást foglalni. Egyrészt a felperes információs önrendelkezési jogának, személyiségi jogainak védelme, másrészt az alperesek sajtószabadsága és véleménynyilvánítási szabadsága került összeütközésbe. Eldöntendő kérdésnek ezért azt minősítette, hogy a jelen esetben a felperes képmáshoz, magánélethez, személyes adatok védelméhez való joga vagy az alperesek sajtóés véleménynyilvánítási szabadsághoz való joga minősül-e erősebbnek. [36] Az elsőfokú bíróság ezekben a kérdésekben az egyes kereseti kérelmekre kiterjedően külön-külön érdekmérlegelést végzett, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatára. A felperes képes megjelenítésével kapcsolatban (
  1. és
  2. kereset) arra a következtetésre jutott, hogy a felperes semleges portréjának megjelenítése indokolt volt, az hozzájárult a közéleti vita kibontakozásához, ezért a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadsággal a közügyek szabad vitatásával szemben nem kerülhetett sor a képmás védelméhez fűződő jog előtérbe kerülésére. Az alperesek méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben korlátozták a felperes képmás védelméhez fűződő jogait, így az nem járt a felperes személyiségi jogainak sérelmével és személyes adatainak jogellenes kezelésével. [37] A felperes házasságkötéséről és az felperes név felesége utáni felvételéről szóló beszámoló (
  3. és
  4. kereset) tekintetében az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az a tény, hogy a felperes újra megházasodott és az új feleségének a nevét vette fel, a felperes személyes adatának minősül, amelyek egyértelműen és vitathatatlanul a felperes magánszférájának, a magánélethez való jogot oltalmazó körébe tartoznak, nem járultak hozzá külön a közérdekű vitához, ezért az ezzel kapcsolatos közlések tekintetében a véleménynyilvánítás szabadsága nem védi az alpereseket, ezért megállapította, hogy a felperes által kifogásolt ezen közlések kapcsán az alperesek megsértették a felperes magánélethez és személyes adatok védelméhez való személyiségi jogát. [38] A megállapított jogsértések kapcsán az elsőfokú bíróság indokoltnak találta az elégtételadást, a sérelmes helyzet megszüntetését, illetve a közlemény jogsértő mivoltától való megfosztását. Ezen megállapított jogsértések tekintetében ugyanakkor sérelemdíj alkalmazását még jelképes összegben sem találta szükségesnek. Megállapítása szerint a felperest a jogsértésekkel nem érte olyan immateriális sérelem, amely sérelemdíj megítélését indokolná. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes nem adott elő olyan hátrányt, amely az objektív jogkövetkezmények alkalmazásán túl sérelemdíj megfizetésére kötelezést indokolna. [39] Az elsőfokú bíróság részletesen foglalkozott a bűnügyi személyes adat védelméhez fűződő személyiségi jogokkal, az arra vonatkozó felperesi keresettel (
  5. és
  6. kereset). Ebben a körben a bíróság megállapította, hogy a felperes teljes neve és portréja a felperes ellen indult kiemelkedő súlyú büntetőeljárásról való beszámoló során hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény az esetről minél pontosabb képet kapjon, így az közéleti vita részét képezi, jelentős közérdeklődésre számot tartó büntetőeljárás kapcsán. A maffia jellegű bűncselekményről való részletes tájékoztatáshoz, a minél szélesebb körű ismeretek olvasókhoz való eljuttatásához súlyos bűncselekmények esetén a társadalomnak fokozott Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 8 érdeke fűződik, vagyis a felperes elleni büntetőeljárásról a képmása és teljes neve feltüntetésével való beszámoló hozzájárult egy közéleti vitához. [40] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint kiemelkedően súlyos bűncselekmény esetén a gyanúsított teljes neve is közölhető. Összességében megállapította, hogy a közéleti vitához kapcsolódó sajtóközleményben a felperes semleges portréjának és teljes nevének megjelenítése a büntetőeljárásról való beszámoló körében indokolt volt, hozzájárult a közéleti vita kibontakozásához, ezért a sajtóés véleménynyilvánítási szabadsággal, a közügyek szabad vitatásával szemben nem kerülhetett sor a bűnügyi személyes adatok védelméhez fűződő jog előtérbe helyezésére. Megállapítása szerint az alperesek részéről méltányolható közérdekből, a szükséges és arányos mértékben került sor a felperes bűnügyi személyes adatainak kezelésére és a bűnügyi személyes adatai védelméhez való személyiségi jogának korlátozására, így ezeket a kereseti kérelmeket is elutasította. [41] Az elsőfokú bíróság hasonlóan foglalt állást a második cikk vonatkozásában, a felperes személyes bűnügyi adatai védelméhez fűződő személyiségi jogai megállapítására irányuló
  7. és
  8. kereseti kérelem kapcsán. Itt is megállapította azt, hogy a közéleti vitához kapcsolódó sajtóközleményben a felperes vezetéknevének kiírása indokolt volt, az hozzájárult a közéleti vita kibontakozásához. Nem volt indok a véleménynyilvánítási szabadsággal a közügyek szabad vitatásával szemben a bűnügyi személyes adatok védelméhez fűződő jog előtérbe helyezésére. Ebben az esetben is megállapította azt, hogy az alperesek méltányolható közérdekből, a szükséges és arányos mértékben kezelték a felperes bűnügyi személyes adatait és korlátozták azt, így az nem járhatott a felperes személyes adatainak jogellenes kezelésével és a felperes személyiségi jogainak megsértésével sem. [42] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta és azt állapította meg, hogy az I. és II. rendű alperesek azzal, hogy a hírportál1 internetes hírportál
  9. január 20-án megjelent „cikk címe” című cikkben foglalt, a felperes házasságkötésére és felesége nevének felvételére vonatkozó személyes adatait összegyűjtötték és nyilvánosságra hozták, jogszerűtlenül kezelték a felperes személyes adatait. [43] A másodfokú bíróság a felperest az alperesek javára elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte, valamint rendelkezett a fellebbezési illeték viseléséről. Összességében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes fellebbezése kisebb részben alapos, míg az alperes perköltséget érintő elsődleges fellebbezése teljességgel alapos. [44] A másodfokú bíróság érdemben egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy az újabb házasságkötés és az új vezetéknév felvételének alperesi közlése jogsértő volt. A másodfokú bíróság szerint ténylegesen az volt megállapítható, hogy jogszerű adatkezelési jogalap hiányában az alperesek a felperes személyes adatait jogszerűtlenül kezelték ebben a körben és az Infotv.
  10. §
(1)bekezdése és
(5)bekezdése első fordulata alkalmazásával azt kellett megállapítani, hogy az alperes a felperes házasságkötésére és a felesége nevének felvételére vonatkozó személyes adatait jogszerűtlenül kezelte. Az erre vonatkozó adatokat jogsértő módon gyűjtötte és hozta nyilvánosságra, ezért a jogsértés megállapításának szövegét megváltoztatta. [45] A másodfokú bíróság nem osztotta a felperes azon fellebbezési álláspontját, hogy a GDPR rendelkezései kizárták volna az érdekmérlegelés elvégzésének lehetőségét, ezért úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság helyesen végzett érdekmérlegelést a felperes információs Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 9 önrendelkezési joga és az alperesek tevékenysége által érintett sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága vonatkozásában. [46] Arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően sorakoztatta fel az érdekmérlegelés szempontjait és annak alapját, a tárgyi érdekmérlegelési szempontonként jelölte meg azt, hogy vizsgálni kell a megjelenésnek a felperesre gyakorolt hatását is. Ebben a körben a másodfokú bíróság kiemelte azt, hogy a felperes előadásával szemben a felperes rokonsága, szűkebb és tágabb ismeretségi köre az alperesi tevékenységtől függetlenül nyilvánvalóan rendelkezik azzal az ismerettel, hogy a felperes személyes szabadságában korlátozott, lakóhelyétől távol tartózkodik, a vele való kapcsolattartás szűk körben biztosított és ez sokaknak egyben fel is tűnhetett. Ez pedig független attól, hogy az alperes cikkeiben feltüntette a felperes nevét (neveit) és képmását. Kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy az adott sajtótájékoztatón a név13 Ügynökség igazgatója megerősítette, hogy a felperes is a feltételezett elkövetők között van. Egy ilyen megerősítéshez szükséges lehet a felperes valamely módon történő azonosítására, további értékelési szempontként vette figyelembe a másodfokú bíróság, hogy az alperesek elsősorban a helyi magyar ajkú olvasóközönséget érik el, akiket fokozottan érintenek egy ilyen cselekmény szűkebb és tágabb hatásai. Ezen kiegészítésekkel a másodfokú bíróság teljesen egyetértett az elsőfokú bíróság érdekmérlegelésével az elutasított kereseti igények kapcsán. [47] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a jelen esetben a tájékozódáshoz való szélesebb érdek és az ezt közvetítő sajtószabadság és véleménynyilvánítás szabadsága fokozottan indokolja a legszélesebb ismeretek közvetítésének lehetőségét. Ebbe bele tartozik a bűnüldöző szervek által feltételezett elkövetők megnevezése és megjelenítésének lehetősége is. Mindezek alapján megállapította a fellebbezéssel érintett kitételek, kereseti igények kapcsán, hogy nem volt személyiségi jogot sértő a felperes nevének, neveinek, vezetéknevének feltüntetése, képmásának bemutatása, a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárással összekötve. A cikkekben való közzététel nem jelentette a felperes személyes adatai és bűnügyi személyes adatainak jogsértő módon történő kezelését, ezért a keresetet elutasító rendelkezéseket helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [48] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a személyes adatait jogellenes módon kezelték és igényelte ezen jogellenes helyzet megszüntetésére kötelezését az alpereseknek. A felperes felülvizsgálati kérelmében a sérelemdíj iránti igényt nem tartotta fenn. Másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. [49] Megsértett jogszabályként hivatkozott az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikk
(1)és
(2)bekezdésére, az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésére és I. cikk
(3)bekezdésére, a Ptk. 2:42. §
(1)és
(2)bekezdésére, a 2:
  1. § e) pontjára, a 2:
  2. §-ára és a 2:
  3. §
(1)bekezdésének a),
  1. c)és
  2. g)pontjára, továbbá a GDPR 10. cikkére, valamint az Infotv. 5. §
(2)és
(7)bekezdésére és
  1. §-ára, továbbá a Pp.
  2. §
(4)és
(5)bekezdésére. [50] Külön hivatkozott arra, hogy a másodfokú ítéletből kihagyták a fellebbezésének indokolását. Általános álláspontja szerint az adott kérdésekben – a személyiségi jogvédelem érvényesíthetősége, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesítése – tekintetében nincs helye érdekmérlegelésnek, a képmás, a teljes neve bűnügyi személyes Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 10 adatnak minősül, ezeket csak az ő felhatalmazásával használhatták volna fel. Ilyen hozzájárulást azonban nem adott. Jogszabály nem ad felhatalmazást, nem tehet kivételt ezen adatok kezelésére. Álláspontja szerint az Infotv. 5. §
(2)bekezdése és
(7)bekezdése nem ad felmentést a sajtószerv számára a speciális kezelés alól, miként az Smtv.
  1. §-a sem teremt felhatalmazást. Precedensként hivatkozott ebben a körben a Kúria Pfv.20.985/2021/
  2. számú ítéletére. [51] A második kereseti kérelmében is előadta, hogy az adatkezelésre ebben az esetben sem adott felhatalmazást. Bár arra az álláspontra helyezkedett, hogy érdekmérlegelésre egyáltalán nincs lehetőség, külön hivatkozott arra is, hogy az adott esetben az érdekmérlegelés egyébként sem volt helytálló, ténylegesen nem vizsgálta a jogerős ítélet az adatok közreadásának szükségességét és arányosságát. Álláspontja szerint az elvégzett mérlegelés szemben áll a védelemhez való joggal és az ártatlanság vélelmével mint korlátozhatatlan alapjoggal. [52] A kérelem kiemelte, hogy a felperes saját döntésére tartozik az, hogy kit tájékoztat jelenlegi helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a felperes büntetlen előéletű személynek minősül, akinek tiszta erkölcsi bizonyítványa van. [53] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, annak helyes indokai alapján. Álláspontjuk szerint rendelkeztek a bűnügyi személyes adatok közlésére felhatalmazottsággal. Lehetséges az adott esetben érdekmérlegelés elvégzése. Ebben a körben hivatkoztak a Kúria Pfv.IV.20.387/2024/
  3. számú precedens értékű ítéletére. [54] Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy az adott bűncselekmény (településnév1i maffia leszámolás) országnévban igen nagy közfigyelmet keltett. A közöltek a helyi nyilvánosság számára nem voltak újak. Az adott esetben az informálódáshoz való jog kerül előtérbe az információ titokban tartásához fűződő joggal szemben. A közlés arányos volt a büntetőeljárás tárgyi súlyával, az adott büntetőeljárás aktuális állásának megfelelt. A Kúria döntése és jogi indokai [55] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos. [56] A felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozásra alapítottan van helye. Rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően funkciója a kérelmet előterjesztett fél által állított jogsérelem elbírálása és megalapozottsága esetén annak orvoslása. [57] A Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [58] A jelen esetben a felülvizsgálati eljárás során nem volt érintett a jogerős ítélettel is megállapított személyiségi jogsértés bekövetkezésének kérdése, valamint a jelképes összegűnek tekinthető sérelemdíj iránti igény elutasítása, tekintettel arra, hogy az utóbbi igényt a felperes a felülvizsgálati kérelmében már nem tartotta fenn. A Kúriának a jelen Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 11 esetben arról kellett határoznia, hogy a két cikkben megvalósult-e a felperes személyiségi jogainak megsértése egyedileg felismerhető képmásának közzétételével, sérültek-e ezzel a képmás védelméhez, a magánélet védelméhez, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogai; sérültek-e a személyes adatok védelméhez fűződő jogai azzal, hogy felismerhető fényképpel, teljes névvel számot adtak a felperessel szemben folyamatban lévő büntetőeljárásról. Ugyanezen közlések kapcsán sérültek-e a felperesnek az Infotv., illetve a GDPR által megállapítható személyes adatai, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás ténye, annak a felperes személyével való összekapcsolása és nyilvánosságra hozatala bűnügyi személyes adatnak minősül. [59] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy elsődlegesnek tekinthető a személyes adatainak jogellenes kezelése és ehhez kapcsolódóan a jogellenes helyzet megszüntetése. Ebben a körben kiemelten hivatkozott arra, hogy ezen jogok megsértése kapcsán nincs helye ún. érdekmérlegelésnek, képmása és teljes neve bűnügyi személyes adatnak minősül, amelynek kezelésére az alperesnek nem volt jogi felhatalmazása. Megjegyezte azt is, hogy egyébként még a lefolytatott érdekmérlegelés sem volt jó, mert nem vizsgálta a szükségesség-arányosság követelményét, azt a kérdést, hogy van-e a személyiségi jogai korlátozásának legitim célja, az szükséges és arányos volt-e. Álláspontja szerint a tudósításhoz elegendő lett volna a „név3” név használata, illetve nevének kezdőbetűi használata. Utalt arra, hogy a rendőrségi sajtótájékoztatón teljes neve nem hangzott el, más sajtótermékek a jogszerű közlés keretei között maradtak. Kiemelte, hogy a védelemhez való joga, illetve az ártatlanság vélelme korlátozhatatlan alapjog. [60] Miután a sajtóközlemények egy országnévi magyar nyelvű internetes újságban jelentek meg, az elsőfokú bíróságnak foglalkoznia kellett a joghatóság és az alkalmazandó jog kérdésével, miután ezt a döntést a peres felek nem vitatták, ez ugyancsak nem képezte a felülvizsgálati eljárás tárgyát. [61] Az Alaptörvény I. cikk
(1)bekezdése szerint AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A
(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. A
(3)bekezdés szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. [62] Az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A
(3)bekezdés szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [63] Az Alaptörvény IX. cikk
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A
(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A
(4)bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. [64] Az Alaptörvény külön rendelkezik a bírósági jogértelmezés általános szabályáról. Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 12 Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [65] Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése rögzíti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az
(1)bekezdés szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. Az Alaptörvény XXVIII. cikk rögzíti az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét. A
(2)bekezdés szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. [66] A Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése rögzíti a személyiségi jogok általános védelmének szabályát. Az
(1)bekezdés szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse és hogy abban őt senki ne gátolja. A
(2)bekezdés értelmében az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 2:43. §-a tartalmazza az egyes nevesített személyiségi jogokat oly módon, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelentik különösen a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése [
  1. b)pont], a becsület és a jóhírnév megsértése [
  2. d)pont], a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése [
  3. e)pont], illetve a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése [
  4. g)pont]. [67] A Kúria szerint az eljárt bíróságok helytállóan ismerték fel azt, hogy a jelen esetben alapjogok ütközéséről van szó. A felperes felsorolt személyiségi jogai, valamint az alperesnek a szabad véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz való joga ütközik egymással. A kialakult és következetes ítélkezési gyakorlatra figyelemmel a Kúria szerint alappal jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy szükséges volt az alapjogok összemérése, az érdekmérlegelés lefolytatása abban a körben, hogy mely alapjogok érvényesülése volt elsődleges a konkrét esetben. [68] Fontosnak tartja külön rögzíteni azt a Kúria, hogy a nyomozó hatóságoknak a sajtótájékoztatón kifejtett gyanúja szerint a felperes igen jelentős tárgyi súlyú, több ember erőszakos halálát előidéző bűncselekményeknek volt cselekvő részese. Ezek a bűncselekmények a (név10 tagjainak kivégzése egy településnév1i szórakozóhelyen, illetve név és társának meggyilkolása Budapesten) rendkívüli közfigyelmet keltettek, egyértelműen közérdeklődésre számot tartó esetek voltak. [69] Ezen bűnügyek felderítése az elkövetők személyének megjelölése, legalább a gyanúsítás szintjén, egyértelműen közérdeklődésre számot tartó közügynek minősülnek. [70] A Kúria szerint abban helytálló volt a felperes felülvizsgálati kérelme, hogy a másodfokú bíróság ítéletének indokolásából megalapozottan hiányolta a fellebbezés tartalmának részletes ismertetését. Miután azonban a másodfokú ítélet tartalmából az volt egyértelműen megállapítható, hogy maga a fellebbezés annak tartalmát illetően ténylegesen elbírálásra került, a jogerős ítélet indokolásának hiányossága a felülvizsgálati kérelem elbírálhatóságát nem befolyásolta. [71] A Kúria a felülvizsgálati kérelem vizsgálata során először a Ptk.-n alapuló igényeket vizsgálta. [72] A képmás védelméhez fűződő jogot a Ptk. 2:48. §-a deklarálja. Az
(1)bekezdés szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A
(2)bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 13 [73] A jelen esetben nem volt vitatott tény, hogy a felperes képmásának közléséhez egyedileg nem járult hozzá és az sem volt vitás, hogy törvényi kivételek közé a közlés nem tartozik. [74] A Kúria szerint azonban nem korlátozhatatlan alapjogról van szó. Adott esetben a közvélemény tájékoztatása, a sajtószabadság érvényesülése lehetővé teszi az érdekmérlegelés alkalmazását. Ebben a körben a Kúria úgy ítélte meg, hogy ennek elvégzését követően a másodfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közlés teljességéhez hozzátartozik, hozzátartozhat a felperes egyedileg felismerhető képmásának közlése, különös tekintettel az érintett bűnügyek kiemelkedő tárgyi súlyára, a közvéleményben keltett visszhangjára, a felperessel szemben megfogalmazott alapos gyanúra. A felperes részéről nem cáfolták azt az alperesi előadást, hogy országnévban a felperes felismerhető képmását az adott üggyel kapcsolatban (településnév1i vérengzés) korábban már számos esetben közzétették. Ez tehát az ottani olvasóközönség számára nem számított „újdonságnak”. Kiemelt súlyú ügyben fontos társadalmi érdek fűződik a közvélemény minél szélesebb körű tájékoztatásához. A fénykép nem ábrázolta a felperest megalázó helyzetben. [75] Az állandó ítélkezési gyakorlat általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) PK
  1. számú állásfoglalásának II. pontjában rögzített vizsgálati szempontokat, vagyis nincs helye jogsértés megállapításának, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatja olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntetőbírósági ítéletről. Ezt az alapelvet következetes és egyértelmű ítélkezési gyakorlat olyan mértékben tágította, hogy a sajtószerv jogosult beszámolni minden nem titkosított hatósági és büntetőeljárásról, vele szemben támasztott követelmény az, hogy a tájékoztatásnak összhangban kell állnia az adott eljárás aktuális állásával, nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást és nem sértheti az ártatlanság vélelmének alkotmányos alapelvét. [76] A Kúria szerint a jelen esetben az volt megállapítható, hogy mindkét cikkben a tudósítás összhangban állt az adott eljárás (eljárások) aktuális állásával. Hivatalos hatósági közlésen alapuló tájékoztatások voltak, amely kérdésekben a tudósítás kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyekről szólt. Az alperes mint sajtószerv nem lépte túl tájékoztatási kötelezettségének kereteit. [77] A magánélet védelméről szóló
  2. évi LIII. törvény az Alaptörvénnyel összhangban rögzíti
  3. §-ában, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A
  4. §
(1)bekezdése szerint a magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására. E jog a
(2)bekezdés szerint csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható. [78] A Kúria kiemeli azt, hogy maga ezen jogszabály is tartalmazta azt, hogy a magánélethez való jog nem korlátozhatatlan alapjognak minősül. Ez pedig magával hozza azt, hogy nem kizárt az érdekmérlegelés alkalmazása, ha ezen alapjoggal szemben más, ugyancsak alkotmányos alapjog érvényesülése kerül szóba. A korábbiakkal egyezően a Kúria ebben a körben is arra a következtetésre jutott, hogy elvégezhető volt az érdekmérlegelés ezen alapjog érvényesülése és a szabad véleménynyilvánításhoz, a szólás- és sajtószabadsághoz való jog vonatkozásában. A rendőrségi tájékoztatás ismertetése és ennek illusztrálása az adott esetben, különös tekintettel a szóban forgó bűncselekmények kiemelt tárgyi súlyára, a közvéleményt többszörösen felkavaró voltára, a Kúria szerint ezen jog vonatkozásában is a Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 14 szabad véleménynyilvánításhoz való jog és a sajtószabadság érvényesülését helyezi előtérbe a felperes személyiségi jogaihoz képest. [79] A Kúria súlytalannak tekintette ebben a körben a felperes előadását arról, hogy családja, ismerősei, barátai, illetve üzletfelei szinte kizárólag egy országnévi magyar internetes újságból értesültek volna arról a tényről, hogy a cikkek megjelenésének időpontjában az ő szabadságát elvonták és a településnév börtönben tartózkodik, hiszen a szabadság elvonása foganatosítására már 2021. végén sor került. [80] A felperes felülvizsgálati kérelme kiemelt jelentőséget tulajdonított a személyes adatai védelméhez fűződő jog megsértésének. Álláspontja szerint mind a büntetőeljárás ténye, mind az eljárás állása személyére nézve bűnügyi személyes adatnak minősül, ezért a Ptk.-ra, továbbá az Infotv.-re és a GDPR-ra is hivatkozással kérte a személyes adatai védelméhez fűződő jogának megsértését megállapítani és ezzel kapcsolatban jogkövetkezmények alkalmazására is igényt tartott. [81] Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikk
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. A
(2)bekezdés értelmében az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje és joga van azokat kijavíttatni. Ennek megfelelően tehát a személyes adatokat csak az érintett hozzájárulásával vagy törvényben rögzített jogos okból lehet. Az nem volt vitatott a perben, hogy a felperes a maga részéről ilyen típusú hozzájárulást nem adott. [82] A személyes adat fogalmát tartalmazza a GDPR
  1. cikk
  2. pontja, amely személyes adatként az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, pl. név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. Az Infotv.
  3. §
  4. pontja ezzel összhangban rendelkezik. [83] A felperes előadása szerint ezért képmása, korábbi és jelenlegi teljes nevei (név6, név7, felperes), házasságkötésének ténye, illetve felesége vezetéknevének a felperes általi felvétele, valamint a folyamatban lévő büntetőeljárásról teljes neve melletti számadás is személyes adatnak minősül. [84] A GDPR
  5. cikk
  6. pontja az adatkezelés fogalmát határozza meg, miként az Infotv.
  7. §
  8. pontja is, amelyek szerint adatkezelés az adatok gyűjtése, rögzítése, rendszerezése, tárolása, többek között a gyűjtés, rögzítés, tárolás, átalakítás, felhasználás, közlés, terjesztés, az adatok összekapcsolása is. Az Infotv.
  9. §
(1)bekezdése szerint személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. A
(2)bekezdés szerint csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. [85] Az Infotv.
  1. §
  2. pontja szerint a bűnügyi személyes adat a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetésvégrehajtási szervezetnél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 15 [86] A GDPR
  3. cikk
(1)bekezdése rögzíti, hogy mely esetben jogszerű egy adatkezelés. Az f) pont szerint jogszerű a személyes adatok kezelése, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen elvekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadsága, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. [87] Az Infotv. 5. §
(1)bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak nem minősülő adat esetén – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli [
  1. a)pont], az
  2. a)pontban meghatározottak hiányában az adatkezelő törvényben meghatározott feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és az az érintett a személyes adatok kezeléséhez kifejezetten hozzájárult [
  3. b)pont], az
  4. a)pontban meghatározottak hiányában az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos [
  5. c)pont], vagy az
  6. a)pontban meghatározottak hiányában a személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal arányos [
  7. d)pont]. [88] A felperes többszörösen közölte, hogy a sérelmezett bűnügyi személyes adatai közléséhez, illetve nevének változásához, házasságkötése ténye, felesége vezetéknevének felvételének közléséhez hozzájárulását nem adta, az alperesek közhatalmi jogosítványt nem gyakorolnak. Az adatok kezelését jogszabály nem írta elő. [89] A felperes kiemelte azt is, hogy az a tény, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban, egyértelműen bűnügyi személyes adatnak minősül. Az Infotv. 5. §
(7)bekezdése szerint bűnügyi személyes adatok kezelése esetén – ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően nem rendelkezik – a különleges adatok kezelésének feltételeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [90] Az Infotv. 5. §
(2)bekezdése szerint különleges adat az 5. §
(1)bekezdés c)–d) pontjában meghatározottak szerint, vagy akkor kezelhető, ha az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához feltétlenül szükséges és azzal arányos, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli. A felperes értelmezése szerint ilyen indok a jelen esetben nem érvényesül. [91] Az alperes ezzel szemben helytállóan hivatkozott a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alapelveire, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  1. évi CIV. törvény (továbbiakban: Smtv.)
  2. §-ára, amely a közönség tájékoztatáshoz való jogát rögzíti. A felperes szerint ez utóbbi jogszabályhely nem minősül a GDPR, illetve az Infotv. alapján speciális törvényi felhatalmazásnak. [92] A Kúria a jelen esetben nem kíván eltérni a Kúria precedens értékű Pfv.IV.20.387/2024/
  3. sorszámú ítéletében rögzített elvektől. Ennek megfelelően az alperes adatkezelői tevékenységének értékelése során szintén az ügy alapjogi vetületét kell vizsgálni és a jogerős ítéletben megjelent ütköző alapjogok (a felperes személyes adataihoz fűződő önrendelkezési joga, illetve a véleménynyilvánítás és sajtószabadság) közötti kollízió feloldásánál az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatát is figyelembe kell venni {Indokolás [41]}. Ugyanezen ítélet kiemelte, hogy az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem szövegkörnyezetét és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek a részét képezi {Indokolás [43]}. Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 16 [93] A GDPR
  4. preambulum bekezdésében az szerepel, hogy a személyes adatok védelméhez való abszolút alapjog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ilyen alapelv a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékozódás szabadsága is. Az EUB kidolgozta a GDPR
  5. cikk
(1)bekezdése f) pontjában megjelölt a személyes adatok kezelése jogszerűségének vizsgálatánál egységes értelmezéshez szükséges tesztet, amelyben három együttes feltételt fogalmazott meg: az első feltétel az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése; a második az, hogy a személyes adatok kezelése valamely jogos érdek érvényesítéséhez szükséges; a harmadik pedig az, hogy az adatvédelemmel érintett személy alapvető jogai és szabadságai nem magasabb rendűek {Indokolás [48]}. Ehhez képest a GDPR és az Infotv. alkalmazásánál is össze kell vetni ezen szempont alapján az adatkezelő oldalán fennálló jogos érdeket és az érintett alapvető jogait és szabadságait. [94] A GDPR
(153)preambulum bekezdése szerint a tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta
  1. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére. Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni. [95] A Kúria szerint a másodfokú bíróság helytállóan vizsgálta és értékelte az ütköző alapjogokat és azonosította az alperes oldalán értékelhető jogos érdekként a sajtószabadság gyakorlását, hiszen a véleménynyilvánításhoz való jog kifejezetten kitüntetett helyet foglal el az Alaptörvény alapjogi rendjében. [96] A GDPR
  2. cikke szerint a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatoknak a
  3. cikk
(1)bekezdése alapján történő kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv felügyelete alatt történik vagy ha az adatkezelést az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújtó uniós vagy tagállami jog lehetővé teszi. [97] A Kúria a korábbi határozatában már rögzítette, hogy a GDPR 6. cikk
(1)bekezdés f) pontjában írt „jogos érdek” fogalmát a GDPR nem határozza meg, ezért főszabály szerint az érdekek széles körűen jogszerűnek tekintendők. [98] A GDPR 85. cikk
(1)bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy jogszabályi előírásokat fogadjanak el a véleménynyilvánítás szabadságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jog összeegyeztetése érdekében. Ehhez képest nem tekinthető kizártnak Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 17 az sem, hogy a sajtótájékoztatási kötelezettsége (Smtv. 10. §) a GDPR 6. cikk
(1)bekezdés f) pontja szerinti jogos érdekként elfogadható, hiszen a tájékoztatási kötelezettség gyakorlásával a sajtó hozzájárul az Alaptörvény már idézett IX. cikk
(2)bekezdése szerinti demokratikus közvélemény kialakulásához. [99] A Kúria szerint ebben az esetben is megállapítható, hogy a sajtószabadság gyakorlása a GDPR 6. cikk
(1)bekezdés f) pontja értelmezése szempontjából az adatkezelő és harmadik személyek jogos érdekének is minősülhet. Ehhez képest a jelen esetben a precedens ítélettel egybehangzóan megállapítható a jogos érdek érvényesítése. A felperest rendkívüli súlyú bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Az erre vonatkozó nyomozás adatainak a közvélemény elé tárása fontos érdeknek tekinthető. A bűncselekmény tárgyi súlya indokolja nem csupán a monogram, hanem a teljes név és a korábbiak szerint a fénykép közlését is. [100] A Kúria szerint megvalósul a személyes adatok kezelésének valamely jogos érdek érvényesítéséhez való szükségessége is ugyanezen okokból. Ugyancsak az ellentétes érdekek mérlegelése, súlyozása szükséges ahhoz, hogy a bíróságok abban döntsenek mérlegeléssel, hogy az adatvédelemmel érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadsága ne élvezzenek elsőbbséget az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekével szemben. [101] AZ EUB gyakorlata szerint a konkrét ügyben az adott ügyet elbíráló bíróságnak kell mérlegelő tevékenységet folytatnia. A mérlegelés során a jelen esetben azt is figyelembe kell venni, hogy az alperes meg nem cáfolt állítása szerint a országnévi sajtóban a kérdéses adatok korábban már nagy nyilvánosságot kaptak, így a felperes neve és fényképe egyaránt megjelent már több sajtóközlemény tartalmában is. Ismételten szükséges rámutatni arra, hogy rendkívüli súlyú bűncselekmény (bűncselekmények) alapos gyanúja fogalmazódott meg a felperes vonatkozásában, amely bűncselekmények rendkívüli közérdeklődésre tartottak számot, különösen országnévban, ahol az alperesi sajtótermék közzétételre került. Ebben a körben is fontos szempont, hogy a megjelent fénykép a felperes személyét nem ábrázolja megalázó, emberi méltóságot sértő helyzetben. Az Alkotmánybíróság 26/
  1. (VII. 23.) AB határozatában mérlegelési szempontként vette figyelembe azt, hogy amennyiben a sajtó közügyek vitatásával kapcsolatos ügyben, közszerepléssel összefüggésben tesz közzé képmást, a „képmásvédelem” csak akkor lehet a sajtószabadság valós korlátja, ha a képmás közzététele, felismerhetővé válása túlmutatóan valamely alapjog sérelmét (emberi méltóság), magánélethez való jog okozza. A Kúria szerint a másodfokú bíróság mérlegelése helyes volt. A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Arra csak akkor kerülhet sor, ha a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, nyilvánvalóan iratellenes vagy ellentétes a logika alapvető szabályaival (BH 2013.119.). Ilyen kivételes felülmérlegelésre okot adó körülményt a Kúria nem észlelt. [102] Összességében a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a kiemelt súlyú bűncselekményekről adott tájékoztatás körében egyik cikkében sem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a sajtószabadság ismertetett jogi kereteit. A közvélemény tájékoztatásához fűződő közérdek a konkrét esetekben megelőzte a felperes személyhez fűződő jogai védelméhez fűződő jogát. Így a közléshez nem volt szükség a felperes személyes hozzájárulására. [103] A Kúria szerint a felperes által felhívott Pfv.III.20.985/2021/
  2. sorszámú ítélet a jelen ügyre nézve nem tekinthető precedens értékűnek, mert az teljesen más tényállás mellett született. Abban az esetben szó sem volt országos jelentőségű és rendkívüli visszhangot keltő bűncselekmény tekintetében született gyanúsításról, viszont a jelen esetben kitüntetett szerepe van ezen körülményeknek és a széles körű közvélemény tájékoztatáshoz fűződő jogának kérdése sem merült fel a felperes által felhívott ügyben. Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 18 [104] Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [105] Amennyiben valamely sajtószerv az adott eljárás aktuális állásával összhangban tudósít valamely büntetőeljárás aktuális állásáról, kiemelt tárgyú, nagy közérdeklődésre számot tartó büntetőügy esetében a gyanúsított felismerhető fényképének közzététele, illetve a gyanúsított személyének megnevezése önmagában még nem sérti a gyanúsított magánélethez, képmás védelméhez, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogait. Minden esetben az érvényesülő alkotmányos alapjogok, így a személyes adatok védelméhez való jog, a magánélet védelméhez való jog, a képmás védelméhez való jog, illetve a másik oldalon a sajtószabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog összevetése alapján mérlegeléssel szükséges eldönteni azt, hogy az adott esetben melyik élvez elsőbbséget, melyikhez fűződik nagyobb közérdek. Az objektív tájékoztatáshoz szükségtelen személyes adatok közzététele eltérő megítélés alá eshet. Záró rész [106] A Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amely az alperesi képviselő ügyvédi munkadíját jelenti. Ennek összegét a bírósági eljárásban megállapított ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
(2)§
(1)bekezdés a) pontja alapján határozta meg. [107] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illeték állam javára történő megfizetésére kötelezte a Kúria a pervesztes felperest. Az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. Tájékoztatja a Kúria a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [108] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró Kúria IV.Pfv.20.047/2025/4 19

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.