A határozat elvi tartalma: Ha a kötelezett a szerződésben vállalt eszköz tartozékait nem szállítja le és a vállalt oktatást nem végzi el, a teljesítése hibás, így a vételár megfizetésére a szerződésszerű teljesítés hiányában nem jogosult. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.852/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Puskás Péter a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Bartal Géza bíró Dr. Cseh Attila bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró A felperes: név1 cím1 Az alperes: név2 cím2 Az alperes képviselője: Becker Ügyvédi Iroda cím3 ügyintéző: dr. Becker Tibor ügyvéd) A per tárgya: Vételár megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 2.Gf.40.017/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Járásbíróság 10.G.40.038/2020/17/I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 990.600 (kilencszázkilencvenezer-hatszáz) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 3.199.780 (hárommillió- százkilencvenkilencezerhétszáznyolcvan) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség ezen határozat jogerőre emelkedésétől számított
- napon esedékes. Fizessen meg továbbá, 8 napon belül, leletezés terhe mellett az állam részére 364.656 (háromszázhatvannégyezerhatszázötvenhat) forint viszontkereseti fellebbezési eljárási illetéket. Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a kialakítandó szakképzési centruma számára laboreszközök és informatikai eszközök beszerzése tárgyában közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása egyebek mellett interaktív projektorok beszerzéséről szólt. Az igényelt projektorok műszaki követelményeit – típus megjelölés nélkül – az intézmény informatikusa, K.I. állította össze. [2] A felperes, mivel részt kívánt venni a közbeszerzési eljárásban, harmadik személy forgalmazót keresett meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő interaktív projektor típusmegjelölése és beszállítása érdekében. A harmadik személy a felperesnek az ajánlati felhívásban részletezettek ismeretében az EPSON EB-685W típust ajánlotta. A közbeszerzési eljárás során a bírálóbizottság a felperes ajánlatát fogadta el, amelynek alapján
- augusztus 14-én a peres felek között vállalkozással vegyes adásvételi szerződés jött létre. A szerződés 1.
- pontjában a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában, az azt kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban, a benyújtott ajánlatában és egyéb dokumentumokban foglaltakra figyelemmel teljesíti a szerződést. A 2.
- pont szerint az alperes vevő a szerződés
- számú melléklete szerinti eszközlistában szereplő eszközöket vásárolja meg. Rögzítésre került, hogy a szerződésben nem részletezett, de a közbeszerzési dokumentumokban szereplő feltételek a szerződés részét képezik, továbbá az is, hogy a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi az eljárást megindító felhívás, az ajánlattételi dokumentáció és mellékletei, valamint a felek kommunikációjának tartalma is. Az
- számú melléklet szerint az alperes – többek között – interaktív projektort (Epson EB685W) vásárolt az ahhoz szükséges interaktív tartozékkal, így interaktív tollakkal, ujjérintéses elemmel, tolltálcával a felperestől. A 10.
- pontban – egyebek mellett – az eladó késedelme esetére napi 1% de maximum 20% késedelmi kötbért kötöttek ki a teljes ellenérték, mint kötbéralap figyelembevételével. [3] A leszállított eszközök szállítólevelét K.I. aláírta, aki a berendezések beszerelését követően a projektorokat kipróbálta és észlelte, hogy azok interaktív funkcióval nem rendelkeznek, továbbá a felperes nem szállította le a szerződésben tartozékként megjelölt teflonhegyű interaktív tollakat, tolltálcákat, illetve ujjérintéses elemeket. [4]
- szeptember 16-án a felperes a számlát kiállította és az alperes részére megküldte azzal, hogy a fizetés teljesítésének határideje
- október 17-e. Ugyanezen a napon az alperes felmérést tartott és a felvett jegyzőkönyvben a felperes hibás teljesítését rögzítette, továbbá póthatáridő tűzésére, valamint a hiba kijavítására hívta fel, figyelemmel arra, hogy a leszállított és beszerelt két projektor – az ajánlatban és a szerződésben foglaltakkal szemben – nem interaktív. A felperes az alperes számára megküldött válaszában vitatta a hibás teljesítés tényét, továbbá közölte, hogy a saját ajánlatában és az annak elfogadása alapján létrejött szerződés mellékletében az a projektor szerepel típusmegjelöléssel, ami leszállításra került. A peres felek ezt követően egyeztettek, amelynek során az alperes a projektorok cseréjét kívánta, azonban a felperes az új projektorok saját költségen történő beszerzését és a beszerelt projektorok elszállítását nem vállalta. A felperes Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 3 alperessel közölt nyilatkozata szerint ugyanakkor a projektorok interaktívvá tehetők, egy kiegészítő modul beszerzése útján, amelynek költsége darabonként kb. 350.000 forint. Az alperes a teljesítés hibájának ilyen módon történő kijavítását elfogadta volna, amennyiben annak költségeit a felperes viseli. A kiegészítő modul beszerzése elmaradt, mivel annak költségét egyik fél sem vállalta. A kereseti kérelem, az alperes védekezése és viszontkeresete [5] A felperes a keresetében 27.039.570 forint vételár és késedelmi kamata, valamint az alperes kereskedelmi ügyleteiből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelmére figyelemmel a felperes követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül 40 Eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszeg, azaz 14.594 forint és késedelmi kamata, továbbá a perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [6] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. [7] Az alperes viszontkeresetében a
- augusztus 14-én létrejött vállalkozással vegyes adásvételi szerződés vonatkozásában a hibás teljesítés kijavítására kérte kötelezni a felperest. Ennek keretében kérte kötelezni a felperest arra, hogy biztosítsa a szerződés
- számú mellékletében megjelölt közlekedésgépész ágazat interaktív projektor sorban megjelölt eszközök interaktív működéséhez szükséges eszközöket – így az interaktív tollakat teflon tollheggyel, érintőgombos elemeket és tolltálcákat – és gondoskodjon az oktatás elvégzéséről. Kérte továbbá kötelezni a felperest a szerződés 10.
- pontja szerint
- szeptember 14-től számított 4.258.200 forint késedelmi kötbér, valamint a késedelmi kamata megfizetésére. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a felek között
- augusztus
- napján „Modern Városok Program – Duális képzés bevezetése és kiterjesztése T-n című projekt keretében laboreszközök beszerzése a D. kollégiumban kialakítandó Szakképzési Centrum számára – informatikai eszközök beszerzése” tárgyában létrejött szerződés vonatkozásában a szerződés
- számú mellékletében megjelölt „Közlekedésgépész ágazat – Interaktív projektor” sorban megjelölt eszközök interaktív működéséhez szükséges tartozékokat – így az interaktív tollakat teflon tollheggyel, érintőgombos elemeket és tolltálcákat – biztosítsa, illetve az ezekkel kapcsolatos oktatást végezze el. Kötelezte a felperest 4.258.200 forint késedelmi kötbér, valamint ezen összeg után
- szeptember 24-től számított késedelmi kamatának megfizetésére. [9] Az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdése, 6:159. §
(2)bekezdés a) pontja, 6:186. §
(1)bekezdése és a 6:187. §
(1)és
(2)bekezdése felhívásával elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes teljesítése szerződésszerű volt-e. Megállapította, hogy a felperes nem vitatottan a szerződésben megjelölt típusú projektorokat szállította le az alperes részére, ugyanakkor a gyártó honlapján nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint az EB-685W típus nem interaktív projektor. A leszállított projektoroknak ezért az interakciók lebonyolításához szükséges interaktív tollak és tolltálcák, illetve az ujj érintéses táblák nem tartozékai, így következtetése Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 4 szerint a felperes az alperessel kötött szerződését hibásan teljesítette. A felperes érvelésével szemben arra a következtetésre jutott, hogy a szállítólevelek K.I. általi aláírása nem minősült teljesítésigazolásnak és megjegyezte, hogy a szerződésben a típusjelzés és az interaktivitás követelménye nem volt összhangban. [10] A felperes hibás teljesítése folytán az alperes viszontkeresetének helyt adott és a felperest a teljesítés hibájának kijavítására, valamint a késedelmi kötbér kifizetésére kötelezte. [11] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, kötelezte az alperest 27.039.570 forint vételár, 14.594 forint behajtási költségátalány és ezek késedelmi kamata megfizetésére. Az alperes viszontkereseti kérelmét elutasította. [12] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése helytálló volt, azonban a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen helytelen következtetésre jutott. [13] A törvényszék elsődlegesen annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felek közötti szerződéses jogviszonyt egy közbeszerzési pályázati kiírása előzte meg, amelynek tárgyát, tartalmi kritériumait a közbeszerzéssel elérni kívánt eredmény műszaki paramétereit az alperes határozta meg. A felperes az alperes „W” típusjelzésű projektorra szóló ajánlatát fogadta el annak ellenére, hogy volt olyan ajánlat, amely „Wi” típusú projektorról szólt. A peres felek az alperes által elfogadott, a pályázati kiírásnak megfelelően elbírált ajánlat alapján kötötték meg a jogvita alapját képező szerződést. [14] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a szerződésben vállaltaknak megfelelően leszállította a pályázatban megjelölt és a szerződés 1. számú mellékletében feltüntetett eszközöket, amelyek a teljesítés időpontjában megfeleltek a szerződésben rögzített minőségi követelményeknek. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alperes ugyan a perben mindvégig a felperes hibás teljesítésére hivatkozott, de önmagának és a csatolt okiratoknak is ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy mi maradt ki a teljesítésből. Álláspontja szerint fényképfelvétel igazolta, hogy az alperes által a perben követelt interaktív tálcát a felperes leszállította, az EPSON honlapján látható adatokból pedig megállapítható volt, hogy a projektorhoz az eszközök csomagban vannak, amelyek külön is rendelhetőek. [15] A törvényszék álláspontja szerint a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a szállítóleveleket az alperes aláírta, azaz a megfelelő személy igazolta a teljesítést. Az alperes érvelése, a meghallgatott tanúk vallomása egyértelműen azt támasztotta alá, hogy az alperesnek a Ptk. 6:157. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján fel kellett ismernie, hogy a szerződésben foglalt projektorok nem interaktívak. A felperes bizonyította, hogy a két típusjelzésű projektor közötti különbséget az alperes a szerződéskötéskor ismerte, illetve ismernie kellett, ezért a felperes fellebbezése e körben helytálló volt. [16] Az alperes a viszontkeresetében megjelölt, projektorhoz tartozó eszközök leszállítását maradéktalanul szerződésszerű teljesítésnek fogadta el, azonban ezen eszközök sem teszik a projektort interaktívvá, így az alperes viszontkeresetének helyt adó döntés esetén sem küszöbölhető ki az a tény, hogy a projektorok nem interaktívak. Az alperes viszontkeresete ugyanis a modulok iránti kérelmet nem tartalmazott és önmagában az, hogy az alperes viszontkeresetébe „beleértette” a modulokat, nem nyújt alapot arra, hogy a felperes azokat szolgáltassa az alperes részére. A törvényszék rámutatott azon ellentmondásra is, hogy az alperes álláspontja alapján a viszontkeresetének helyt adás esetén már teljes egészében szerződésszerű lenne a felperes teljesítése, de ebben az esetben sem kívánta a vételárat megfizetni a felperes részére, hiszen a kereset elutasítását kérte. Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 5 [17] A másodfokú bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felperest a szerződésbe foglalt eszközök átadásában késedelem nem terhelte, így a kötbér igény is megalapozatlan, ezért a Ptk. 6:186. §-a alapján a viszontkeresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, továbbá a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 373. §
(1)-
(3)bekezdésébe, 2. §
(2)bekezdésébe, 279. §
(1)bekezdésébe, valamint a Ptk. 6:157. §
(1)bekezdésébe, 6:
- §-ába, a 6:
- § a)- b) pontjaiba, valamint a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ába ütközően jogszabálysértő. [19] Az alperes elsődlegesen azt sérelmezte, hogy a törvényszék a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdésének megsértésével a felperes által a másodfokú eljárás során benyújtott bizonyítékokat – állásfoglalást, számlát és jegyzőkönyvet és ezekre alapított nyilatkozatait – kérelme ellenére nem hagyta figyelmen kívül, sőt ítéletének indokolásában kifejezetten utalt a felperes által késedelmesen benyújtott fényképfelvételre. Állította, hogy a fotókon szereplő tálca egyébként sem interaktív tálca volt, amely az A/3 alatt csatolt rajzból is megállapítható. [20] A másodfokú bíróság a Pp. 2. §
(2)bekezdésének megsértésével minősítette ellentmondásosnak a nyilatkozatait, mivel a peres eljárás során végig azt állította, hogy a felperes a tolltálcát nem szállította le, továbbá a becsatolt fényképfelvétel nem erről a tálcáról készült. [21] Megalapozatlanul hivatkozott a másodfokú bíróság az EPSON honlapján fellelhető csomagban található tartozékokra is, mivel a felperes által szállított projektorok esetében a csomag nem tartalmazta ezeket és leszállításukat a felperes nem bizonyította. [22] A jogerős ítélet tévesen állítja, hogy a viszontkeresetnek történő helyt adás esetén sem küszöbölhető ki, hogy a projektorok nem interaktívak. Az alperes álláspontja szerint a szerződésben a felperes interaktív projektor szállítását vállalta, ezért számára irreleváns, hogy a projektort egy modul beszerzésével, vagy más, interaktív projektorok beszerzésével teljesíti. [23] A másodfokú bíróság megállapításával szemben nem ellentmondásos a kereset elutasítását indítványozó ellenkérelme sem, mivel a teljesítést igazoló bizonylat nem került kiállításra, ezért a vételár megfizetése sem volt esedékes. [24] Téves a törvényszék Ptk. 6:157. §
(1)bekezdése alapján levont azon következtetése is, amely szerint a teljesítés hibáját fel kellett volna ismernie. A szerződés alapján a projektornak interaktív funkcióval kellett rendelkeznie, amit a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyott és annak ellenére állapította meg a szerződésszerű teljesítést, hogy a leszállított projektor ilyen funkcióval nem rendelkezett és nem hozott ítéletet a tartozékok kérdésében sem. A közbeszerzés kiírásakor interaktív projektor beszerzését kérte és az EPSON honlapján az EB-685W megjelölésű projektornál található videoból egyértelműen az állapítható meg, hogy ez a típus interaktív. Mivel az alperes bízott a felperes közbeszerzés során megtett nyilatkozatában, így semmiképp nem tehető felelőssé a felperes gondatlan eljárásáért. Két szempont alapján fogadták el a felperes közbeszerzésben tett ajánlatát, az egyik az volt, hogy a felperes, egy szakcég és azt állította a projektorról, hogy az interaktív, a másik szempont pedig az, hogy felperes állításával egybevágóan a gyártó honlapján a megajánlott projektornál feltüntetett video ezt támasztotta alá. A szerződéskötés időpontjában tehát az alperes nem ismerhette fel a hibát, mivel a felperes egyértelműen interaktívként jelölte meg a kérdéses Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 6 projektort. A törvényszék az ítéletével megsértette a Ptk. 6:
- §-át, valamint 6:
- § a)-b) pontjait, mert a szerződés teljesítésének időpontjában a szállított projektor nem volt alkalmas a rendeltetésére. [25] A jogerős ítélet tévesen sugallja azt, hogy az alperes előre meghatározta volna a szállítandó eszköz típusát, ilyet nem is tehet, mert ezzel torzítaná a versenyt. A felperes az ajánlatában és a szerződésben is azt vállalta, hogy az általa szállítandó típus interaktív, továbbá az a gyártó honlapja szerint is rendelkezett ezzel a funkcióval, az alperesnek nem volt oka kételkednie. [26] A másodfokú bíróság álláspontjával szemben a szállítólevél aláírása nem minősült teljesítésigazolásnak, csak azt bizonyítja, hogy az eszközök az alperes birtokába kerültek. A szerződés 6.
- pontja rögzítette, hogy a teljesítés igazolására az alperes oldaláról ki jogosult, amit a törvényszék figyelmen kívül hagyott. A szerződés 4.
- pontja szerint pedig a számla kiállításához a szállítólevél mellett szükséges a teljesítést igazoló bizonylat kiállítása is, amely azonban az oktatással együtt nem történt meg, amit a tanúvallomások is alátámasztanak. Utalt arra is, hogy „interaktív projektor oktatás” interaktív funkció nélkül nem is történhetett volna meg. [27] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását, másodlagosan – szerződésszerű teljesítésére hivatkozással – a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. [28] Álláspontja szerint az alperes felülvizsgálati kérelme nem tartalmaz olyan jogszabályt, illetve nem mutat rá olyan, a Kúria által közzétett határozatra sem, amely alátámasztaná a jogerős ítélet jogszabálysértő, vagy a hivatkozott határozattól eltérő voltát, ugyanakkor a tényállás a per jelen szakaszában már nem vizsgálható felül. Mindezek alapján álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, mert az nem felel meg a törvényi követelményeknek. [29] A felülvizsgálat érdemében elsődlegesen a tényállásra utalva arra hivatkozott, hogy az alperes közbeszerzési eljárási anyaga műszaki mellékletének megnevezés mezőjében ugyan interaktív projektor kifejezés szerepelt, de a leírásban egy általános projektor leírása található tartozékokkal. Ez a leírás pontos előírást tartalmaz, de a projektor interaktivitásához szükséges modult, egyebeket nem jelölt meg. A két típusjelzésű projektor közötti különbséget az alperes a szerződéskötéskor bizonyítottan ismerte, vagy ismernie kellett. Az oktatás megtörtént, a teljesítést elismerő dokumentumot az annak kiadására feljogosított személytől kapta meg. A másodfokú eljárás során utólagos bizonyítás nem volt, a viszontkereset pedig a felülvizsgálati kérelemben nem terjeszthető ki, az interaktivitást lehetővé tevő modulról az elsőfokú bíróság sem folytatott le bizonyítást, nem vizsgálta, hogy mivel tehető az eszköz interaktívvá, de a viszontkereset arra vonatkozó kérelmet nem is tartalmazott. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. [31] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében megalapozatlanul kérte a felülvizsgálati kérelem visszautasítását. Érvelésével szemben megállapítható, hogy a perben vitatott érték meghaladta a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt ötmillió forint értékhatárt, továbbá az eljárt bíróságok a jogvita érdemében ellentétes következtetésre jutottak, így a Pp. 409. §
(2)bekezdésének alkalmazása nem merült fel, engedélyezésre nem volt szükség. Az alperes felülvizsgálati kérelme megfelelt a Pp. 413. §
(1)bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek – a felperes állításával szemben – tartalmazta a hivatkozott jogszabálysértéseket a megsértett jogszabályhelyek megjelölésével, a jogszabálysértéseket tartalmilag is körülírta, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejtette, valamint előadta, hogy a Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 7 határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II.15.) PK vélemény 3., 4.,
- pontok.] Mindezekből következően a felülvizsgálati kérelem visszautasítására vonatkozó felperesi érvelés megalapozatlan volt. [32] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem egy szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelynek tárgya a jogerős ítélet [Pp.
- §
(1)bekezdés], amelynek felülvizsgálata során a Kúria a felülvizsgálati – és előterjesztés esetén a csatlakozó felülvizsgálati – kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a Kúria határozattól jogkérdésben eltérő voltát [Pp. 423. §
(1)bekezdés]. [33] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott. Érvelésében a megállapított tényállást és a bizonyítékok értékelését is vitatta, megsértettként megjelölve a Pp. 279. §
(1)bekezdését is. [34] A Kúria álláspontja szerint a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elsőfokon eljárt bíróság állapította meg helyesen és vont le azokból helytálló jogi következtetéseket. [35] Nem volt vitatott a perben, hogy a felek, közbeszerzési eljárás alapján,
- augusztus 14-én vállalkozással vegyes adásvételi szerződést kötöttek. A szerződés 2.
- pontjában a felperes a szerződés
- számú mellékletét képező eszközlistában rögzített eszközöket vállalta leszállítani, telepíteni és beüzemelni. A szerződés
- számú melléklete szerint a szerződés tárgya az EPSON EB-685W típusú – interaktív – projektor volt, a megjelölt műszaki tartalommal, a tartozékként feltüntetett útmutatóval, interaktív tollakkal, teflon tollheggyel, ujjérintéses elemmel, toktáskával, valamint távvezérlő elemekkel együtt. Nem volt vitás az sem, hogy a felperes
- szeptember 14-én a szerződésben is szereplő EB-685W típusú projektort szállította le az alpereshez. [36] Az eljárás során nem vitatottan az is megállapítást nyert, hogy a pályázati kiírásban, valamint a szerződés mellékletében szereplő műszaki tartalom az interaktivitás tekintetében nem volt összhangban a megjelölt típusú projektorral. A felperes ajánlata szerinti és le is szállított projektor nem vitatottan nem volt interaktív, ugyanakkor egyéb szempontokból megfelelt a műszaki tartalomként megjelölt elvárásoknak. [37] A jogerős ítélet – a felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltaknak megfelelően – helytállóan utalt arra, hogy az alperes viszontkeresete az interaktivitás hiányát kiküszöbölő kérelmet – a gépek cseréjét, vagy a modulok beszerzését és beszerelését – nem tartalmazott, így az interaktivitás biztosítását az alperes a viszontkeresete teljesítésével sem éri el. A bíróságok azonban kötve vannak a felek által előadott kérelmekhez, jognyilatkozatokhoz és döntésük nem terjedhet túl a kereseti- viszontkereseti kérelem keretein. [Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdés, 342. §
(1)bekezdés] Nem volt ennek megfelelően lehetőség arra, hogy ilyen irányú viszontkereseti kérelem hiányában az eljárt bíróságok, vagy a Kúria „beleérthessék” a viszontkeresetbe a projektorok cseréjét vagy a szükséges modulok leszállítását és beszerelését. A [32] pontban hivatkozottak szerint a Kúria, eljárása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja felül a jogerős ítéletet, az alperes kérelme pedig az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult, azaz az abban foglalt rendelkezéseket számára megfelelőnek tartja. [38] Tekintettel tehát arra, hogy az alperes viszontkeresete az interaktivitás hiánya körében kérelmet nem tartalmazott, nem volt jelentősége annak, hogy az alperes a Ptk. 6:157.§
(1)bekezdése alapján a hibát a szerződéskötéskor ismerte-e vagy sem. A felperes teljesítése ugyanis nem csak az interaktivitás miatt, hanem a mellékletben szereplő eszközök Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 8 biztosításának hiányában, továbbá az interaktív projektor működésével kapcsolatos oktatás elmaradása miatt is hibás volt. [39] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a szerződés mellékletében szereplő tartozékok szállítását a felperes a perben nem bizonyította. Helytálló a jogerős ítélettel szemben a Pp. 373. §
(1)bekezdésének megsértését állító érvelése is, mivel a felperes az – állítása szerint – interaktív tálcáról készített fényképfelvételt csak a fellebbezési eljárásban csatolta, és nem bizonyította, hogy e bizonyíték késedelmes rendelkezésre bocsátása önhibáján kívül történt volna. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a szerződésszerű teljesítés igazolásaként jogszabálysértően vette figyelembe a csatolt fényképfelvételt. [40] A másodfokú bíróság azonban önmagában e fényképfelvétel alapján megalapozatlanul, iratellenesen vont le következtetést a felperes szerződésszerű teljesítésére. Az eljárás során ugyanis aggálytalanul megállapításra került, hogy a felperes által leszállított, és a szállítólevélen szereplő projektor nem interaktív típus. Ezt a felperes sem vitatta. Ebből értelemszerűen következik az, hogy annak nem lehettek a szállítólevélen feltüntetett tartozékai a csak az interaktív működés esetén használható, alperes által hiányolt kellékek, mivel ilyeneket ehhez a típushoz a gyártó biztosan nem szolgáltatott. Azok más szállítólevélen sem szerepeltek, így a felperes semmivel sem igazolta azok átadását. Az okiratokkal és az alperes előadásával szemben egy fényképfelvétel valamiről, hiteles bizonyításnak nem tekinthető. A felperes azonban a szerződésben – a projektor típusától, interaktív működtetésétől függetlenül – vállalta ezeknek az eszközöknek a leszállítását, azok külön nevesítve feltüntetésre is kerültek a szerződés mellékletében, így a szállítás elmaradásával önmagában már szerződésszegést követett el. Szerződésszegést követett el továbbá azért is, mert az interaktív projektorok tekintetében az oktatást nem végezte, végezhette el, mivel ilyenek az alperesnél nincsenek. [41] A jogerős ítélet megalapozatlanul állapította meg azt is, hogy a szállítóleveleken K.I. projektorok átvételét tanúsító aláírása azonos lenne a szerződés 4.4. pontjában írt Teljesítést Igazoló Bizonylattal, figyelemmel arra is, hogy annak kiállítására az alperes nem a szállításkor, hanem a szerződésszerű teljesítést követő 8 napon belül volt köteles. Ez értelemszerű is, hiszen a felperesnek nem csak a leszállítás, hanem a beüzemelés és oktatás is feladatát képezte. Mivel az alperes már a projektorok leszállítását követően vitatta a szerződésszerű teljesítést, így a teljesítés igazolására a pert megelőzően nem is került sor. [42] A felperes hibásan teljesített, így a tartozékok biztosítására, az oktatásra és a késedelmi kötbér megfizetésére irányuló viszontkereset megalapozott volt, míg a kereset megalapozatlan, mert a nem teljesítése folytán a vételárra nem tarthat igényt, az alperes így a teljesítés igazolására sem köteles. [43] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [44] A pervesztes felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége és az állam részére a másodfokú eljárásban meg nem fizetett fellebbezési illeték, amelynek megfizetésére a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezett határozatában kötelezte, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékének a megfizetésére. [45] A felperest terhelő másodfokú perköltség összege a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése alapján számítottan, a 4/A. §
(1)bekezdése szerint áfa-val növelt összegben 736.600 forint, míg a felülvizsgálati eljárásban a rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a költségjegyzéknek megfelelően 254.000 forint. Kúria V.Pfv.20.852/2022/5 9 [46] A Kúria tájékoztatja a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2023. január 1-től hatályos 78. §
(4)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés
- a)-
- e)pont alapján, hogy az illetéket a Nemzeti Adó és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie, az illeték megfizetése a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé, - a megfizetés során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a kúria ezen határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [48] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. §
(1)bekezdés, 373. §
(1)bekezdés,
- évi V. törvény 6:
- § A döntés elvi tartalma Ha a kötelezett a szerződésben vállalt eszköz tartozékait nem szállítja le és a vállalt oktatást nem végzi el, a teljesítése hibás, így a vételár megfizetésére a szerződésszerű teljesítés hiányában nem jogosult. Záró rész Budapest,
- március
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró, dr. Cseh Attila s.k. bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző