A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.29/2024/
- szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi július hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. rendű vádlott és 21 társa ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 22.B.300/2023/
- számú ítéletének Terhelt1 XIII. r. vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja és a vádlott közbizalom elleni bűncselekményét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének minősíti. A kiszabott 450.000 (négyszázötvenezer) forint megfizetésére 3 (három) havi – egyenlő összegű – részletfizetést engedélyez, oly módon, hogy az egyenként 150.000 (egyszázötvenezer) forint részlet megfizetése
- augusztus 15.,
- szeptember
- és
- október
- napjain válik esedékessé. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás I. [1] A Pécsi Törvényszék a
- december 14-én kelt 22.B.300/2023/
- számú ítéletével Terhelt1 XIII. r. vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, valamint a Btk.
- §-ában meghatározott, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 150 napi tétel Pécsi Ítélőtábla II.Bf.29/2024/6/II [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] 2 pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést – elrendelése esetén – börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000 forintban állapította meg és rendelkezett arról, hogy meg nem fizetése esetén az így kiszabott összesen 450.000 forint pénzbüntetést vagy annak hátralékos részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezen túlmenően a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, illetve kötelezte egyetemlegesen 64.800 forint és önállóan 82.794 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a védő jelentett be fellebbezést elsődlegesen a pénzbüntetés mellőzése, másodlagosan annak enyhítése – a napi tétel mértékének és az egy napi tétel összegének mérséklése – végett. Kérte továbbá részletfizetés engedélyezését is. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A másodfokú bíróság – figyelemmel a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (továbbiakban: Be.)
- §
(9)bekezdésében írtakra – a jogorvoslattal megtámadott határozatnak csak a fellebbezéssel érintett Terhelt1 XIII. r. vádlottra vonatkozó rendelkezéseit, illetve részeit bírálta felül. A vád tárgyává tett bűncselekményekben Terhelt1 XIII. r. vádlott a tárgyaláson beismerte a bűnösségét, nyilatkozatát az elsőfokú bíróság – a Be. 524. §
(1)bekezdésének, illetve a Be. 504. §
(1)-
(3)bekezdéseinek együttes alkalmazásával – elfogadta. Ezért a tényállás megalapozottságára és a bűnösség kérdésére további bizonyítást nem lehetett lefolytatni [Be. 521. §
(1)bekezdés]. A bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt – a Be. 580. §
(2)bekezdésében írtak szerint – fellebbezésnek sem volt helye; a bejelentett jogorvoslati kérelem a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés ellen irányult. Ilyen körülmények között Terhelt1 XIII. r. vádlottat érintően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül [Be. 590. §
(3)bekezdés], oly módon, hogy – a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében – nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. A felülbírálat korlátozottsága ellenére azonban – a Be. 590. §
(5)bekezdésében írtak szerint – vizsgálni kellett azon eljárási szabályok megtartását, melyek megsértése esetén a Be. 607. §
(1)bekezdése, a Be. 608. §
(1)bekezdése, valamint a Be. 609. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, illetve azt is, hogy helytálló-e a bűnösség megállapítására és a cselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezés. Ezen túlmenően hivatalból kellett dönteni az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is [Be. 590. §
(7)bekezdés]. A másodfokú bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, mely az ügy érdemi elbírálását akadályozta, illetve kizárta volna, és törvényesnek találta az elsőfokú bíróságnak Terhelt1 XIII. r. vádlott büntetőjogi felelősségére vont következtetést. A cselekmények minősítése ugyanakkor csak részben – a költségvetést károsító bűncselekményre vonatkozóan – felel meg a büntető anyagi jogszabályoknak. Az irányadó tényállás szerint Terhelt1 XIII. r. vádlott – többek között – oly módon vállalt közreműködést jogellenes adóelkerülésben, hogy kiépített céghálózatba tartozó, kizárólag a befizetési kötelezettség jogtalan csökkentésére szervezett gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit megbeszélésekre szállította, illetve megbízta őket azzal, hogy valótlan Pécsi Ítélőtábla II.Bf.29/2024/6/II [11] [12] 3 tartalmú számlák kibocsátására szolgáló számlatömböket vásároljanak, melyeket személyesen vitt el az adminisztratív feladatokat ellátó központi irodába. A valótlan tartalmú magánokiratok – társasági szerződések, cégjogi megállapodások, illetve termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák – rendszeres, szervezett keretek között történő felhasználása ekként más személy(ek) magatartásához kapcsolódott, ahhoz Terhelt1 XIII. r. vádlott a szóban forgó tevékenységeivel mindössze segítséget nyújtott. Ez okból a Btk. 6. §
(2)bekezdése értelmében folytatólagosan megvalósított, a Btk.
- §ában meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétségét – helyesen – a Btk.
- §
(2)bekezdése szerinti bűnsegédként követte el. [13] II. [14] A Btk. 81. §
(1)-
(3)bekezdése alapján alkalmazható büntetési tételkeretet, valamint annak a Btk. 80. §
(2)bekezdése szerinti középmértékét az elsőfokú bíróság helytállóan határozta meg. A megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyának meghatározásakor helyesen indult ki abból, hogy Terhelt1 XIII. r. vádlott segítő szerepvállalása huzamosabb ideig tartó, több gazdasági társaság felhasználásában testet öltő, rendszeres adóelkerülésre – haszonszerzésre – irányuló tevékenységekhez kapcsolódott. Ezzel összefüggésben – ahogyan arra az elsőfokú bíróság rámutatott – enyhítő körülményként kellett értékelni a büntetlen előéletet, a kiskorú gyermekről történő gondoskodást, a bűnsegédi közreműködést és a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást, valamint – nagy nyomatékkal – az időmúlást, azt a tényt, hogy Terhelt1 XIII. r. vádlott hosszú ideig állt büntetőeljárás hatálya alatt. Ilyen körülmények között helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a szabadságvesztés tartamát – a Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontjában írt rendelkezés kimerítő alkalmazásával – két évben állapította meg. Az enyhítő körülmények számottevő súlyára figyelemmel törvényes a szabadságvesztés végrehajtásának a Btk. 85. §
(1)és
(3)bekezdésein alapuló – öt éves próbaidőre történő – felfüggesztése is. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pontja alapján börtön, és helytálló az is, ahogyan az elsőfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről rendelkezett. Terhelt1 XIII. r. vádlott haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekményhez nyújtott segítséget, mely miatt határozott ideig tartó – végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték. Tartósan foglalkoztatott, a kft1. menedzseri állása révén havi 500.000 forint jövedelemben részesül, miközben kiskorú gyermeke után havi 100.000 forint tartásdíjat fizet és az édesanyját is támogatja. A Btk. 50. §
(2)bekezdésében írtak szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A 25/
- BK véleményben adott értelmezés alapján megfelelő a jövedelem, ha a vádlott a törvényes tartási kötelezettségeinek teljesítése mellett úgy tud – akár részletekben – a pénzbüntetés megfizetésének eleget tenni, hogy az a saját és az esetlegesen tartásra szoruló hozzátartozóinak a minimális megélhetését nem veszélyezteti. [15] [16] [17] [18] [19] [20] Pécsi Ítélőtábla II.Bf.29/2024/6/II [21] [22] [23] 4 Ezek a feltételek – részletekben történő teljesítés esetén – maradéktalanul fennállnak, ezért az elsőfokú bíróság törvényesen szabott ki pénzbüntetést, az sem a napi tételek számát, sem pedig az egy napi tétel összegét érintően nem tekinthető eltúlzottan szigorúnak. Méltányos azonban az, hogy a pénzbüntetés megfizetése ne jelentsen a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget, ezért a másodfokú bíróság a Btk.
- §
(4)bekezdése alapján – figyelemmel a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 42. §
(1)bekezdésére – három havi részletfizetést engedélyezett. A bejelentett jogorvoslati kérelem tehát csak ennyiben, a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó részében bizonyult megalapozottnak. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság – a Be. 598. §
(2)bekezdése szerinti tanácsülésen – az elsőfokú bíróság ítéletét a közbizalom elleni bűncselekmény elkövetői alakzatára és a részletfizetés engedélyezésére vonatkozóan a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg az egyéb törvényes rendelkezéseket a Be. 605. §
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. P é c s,
- július
- Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Bencze Beáta s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 22.B.300/2023/
- számú ítéletének Terhelt1 XIII. r. vádlottra vonatkozó része a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.29/2024/
- számú ítélete folytán – az abban írt változtatásokkal – a
- évi július hó
- napján jogerőre emelkedett. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke