← Magyarország

Gfv.30193/2025/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Mindaddig, amíg a perbíróság a társasági határozat végrehajtását fel nem függeszti, a határozat joghatás kiváltására alkalmas. Kijavító végzés

  1. sorszám alatt 2026.január 29 A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.193/2025/
  2. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Bencze Bálint ügyvéd) Dr. Berta Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Berta Kristóf József ügyvéd), Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd), Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) Az alperes: cég1 (cím6) Az alperes képviselője: Dr. Berta Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Berta Kristóf József ügyvéd), Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd), Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) (cím4) Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (cím2) ügyintéző: dr. Bencze Bálint ügyvéd) A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.015/2025/13-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék,
  3. sorszámú végzéssel kijavított 33.G.40.909/2024/
  4. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perindításkor az alperes képviseletére
  5. szeptember 1-től név2 ügyvezető önállóan volt jogosult, akinek joga „törlés alatt” bejegyzéssel szerepelt a cégjegyzékben. A felperes az alperes tagja és ügyvezetője, utóbbi státusza „bejegyzés alatt” szerepelt a cégjegyzékben azzal, hogy a jogviszony kezdete
  6. szeptember
  7. napja. Az alperes felperesen kívüli másik tagja a cég2 (a továbbiakban: Kft.). Mindkét tag 1.500.000 forint névértékű üzletrésszel és ahhoz tartozó egyenlő mértékű szavazati joggal rendelkezik. A Kft.
  8. március 12-én jelentette be az alperesi társaság felé az üzletrész (üzletrész átruházás folytán történő) megszerzését név2, és nyilatkozott, hogy a társasági szerződést megismerte, azt magára nézve kötelezőnek fogadja el. [2] név2 a társaság az 1/
  9. (01.29.) számú határozatával az ügyvezetői tisztségből visszahívta. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított peres eljárásban a Fővárosi Törvényszék 25.G.40.378/2024/
  10. számú határozatával a taggyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette. A társaság 2/
  11. (02.23.) számú határozatával megerősítette az 1/
  12. (01.29.) számú taggyűlési határozatot, és név2 az ügyvezetői tisztségből visszahívta. Ezen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék a határozat végrehajtását
  13. május 29-én függesztette fel. [3] név2 mint az alperes ügyvezetője
  14. március 14-én kelt levelével tájékoztatta a felperest, hogy az alperesben fennálló üzletrészét átruházta a Kft-re, így a tagsági jogokat ez a cég gyakorolja. Tájékoztatta továbbá, hogy a Kft. a Polgári Törvénykönyvről szóló
  15. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  16. §-a és az alperes társasági szerződésének 9.
  17. pontja alapján taggyűlés tartása nélküli (írásbeli) határozathozatalt kezdeményezett, amit ügyvezetőként elrendel. Megküldte a határozattervezetet, amely szerint: „A cég
  18. tagjai ülés tartása nélkül hozott határozattal név1 ügyvezetőt az ügyvezetői tisztségből a mai nappal visszahívják”. Tájékoztatta a felperest, hogy mint a döntésben közvetlenül személyesen érdekelt személy e kérdésben a Ptk. 3:
  19. § f) pontja alapján nem szavazhat. Miután a kizárt tagnál fogalmilag sem értelmezhető a szavazat leadására nyitvaálló határidő, így felperes szavazatot sem adhat le, ezért a határozathozatal napja a Kft. szavazata beérkezésének napja. [4] A
  20. március 14-én kelt taggyűlés tartása nélkül meghozott határozathozatalról készült jegyzőkönyv szerint név2 az alperes ügyvezetőjeként megállapította, hogy a Kft. „a mai napon” a szavazatával támogatta név1 ügyvezető visszahívását tisztségéből. Megállapította, hogy a taggyűlés a Kft. szavazatával ülés tartása nélkül elfogadta az 1/
  21. (03.14.) határozatot a tervezetben megküldött tartalommal. [5] A felperes jogi képviselője
  22. március 18-án kelt levelében rögzítette, hogy álláspontja szerint név2 nem ügyvezetője a társaságnak, ezért nem rendelhetett el írásbeli döntéshozatali eljárást. Ha ennek ellenére írásbeli döntéshozatali eljárásra kerül sor, úgy a társasági szerződés 9.3.
  23. pontban alapján kéri a taggyűlés összehívását. [6] Az alperes képviseletében sem név2, sem más nem hívott össze taggyűlést a perbeli írásbeli döntéshozatali eljárás tárgyában. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 3 [7] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a
  24. március 14-én, az alperes ülés tartása nélküli eljárásában meghozott 1/
  25. (03.14.) számú határozatát. Keresetének jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  26. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:
  27. §-át, 1:
  28. §-át, 1:
  29. §-át, 3:
  30. §-át, 3:
  31. §-át, 3:
  32. §-át, 3:
  33. §-át, és a 3:
  34. §-át jelölte meg, valamint az alperes létesítő okiratának rendelkezéseire hivatkozott. [8] Álláspontja szerint a taggyűlési határozat négy okból is jogszabályértő:
  35. név2
  36. március 14-én nem volt a társaság ügyvezetője, mivel az ügyvezetői tisztségéből történő visszahívása
  37. február
  38. és
  39. május
  40. között érvényes és hatályos volt, ugyanis a visszahívásáról rendelkező taggyűlési határozat felfüggesztésére csak
  41. május 29-én került sor;
  42. A Kft. még nem volt az alperes tagja, így nem szavazhatott volna;
  43. Nyolc napos határidőt kellett volna biztosítani a felperes részére a szavazat leadására;
  44. Érvényesen elrendelt döntéshozatali eljárás esetében is figyelembe kellett volna venni a felperes taggyűlés megtartására irányuló kérelmét, ez azonban elmaradt. [9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Másodlagos ellenkérelme szerint, amennyiben a bíróság azt állapítaná meg, hogy a támadott határozat meghozatala nem volt szabályszerű, ebben az esetben is a Ptk. 3:
  45. §

(3)bekezdése alapján a jogsértés tényének megállapítása mellett a határozat hatályában való fenntartása indokolt, mivel a jogsértés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes
  1. március 14-én ülés tartása nélkül meghozott 1/
  2. (03.14.) számú határozatát. [11] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, a perköltségre vonatkozó rendelkezését részben megváltoztatta, és az alperest terhelő ügyvédi munkadíj mértékét felemelte, egyebekben helybenhagyta. [12] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részbeni kiegészítését követően megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, döntésének indokaival azonban csak részben értett egyet. Rögzítette, a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítás lehetősége a tag és a társaság belső jogviszonyát érintő jogvita rendezésére szolgál, amelynél nem a cégnyilvántartásba bejegyzett adatoknak, hanem a társaság belső jogviszonyait közvetlen hatállyal alakító döntéseknek van érdemi jelentősége. A fentiekből következően az elsőfokú bíróság tévesen alapította a megállapításait a cégnyilvántartás adataira név2 ügyvezetői minősége körében, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében az ügyvezetői tisztség – a cégnyilvántartás adataitól, így az abból való törléstől függetlenül – a visszahívással megszűnik. A perben nem vitatott, hogy név2 az ügyvezetői tisztségéből a társaság az 1/
  1. (01.29.) számú határozatával visszahívta, amely határozat végrehajtását a törvényszék felfüggesztette. Ez a taggyűlési határozat ennélfogva joghatás kiváltására alkalmatlan. Jelentőséggel bír azonban a 2/
  2. (02.23.) számú taggyűlési határozat, amely szintén név2 ügyvezetői tisztségből való visszahívásáról rendelkezett, és amely határozat végrehajtását a törvényszék csak
  3. május 29-én függesztette fel. A perbeli, ülés tartása nélküli határozathozatal elrendelésekor,
  4. március 12-én ezért név2 nem volt a társaság ügyvezetője, ezért az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezésére a Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdés értelmében nem volt jogosult. Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 4 [13] A másodfokú bíróság abban a kérdésben viszont egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a taggyűlés tartása iránti kérelem figyelmen kívül hagyása olyan jogsérelem, amely önmagában megalapozza a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését. A felperes mint tag – függetlenül attól, hogy érdekelt volt a szavazásban – előterjeszthetett taggyűlés tartása iránt kérelmet, a határozattervezet az ügyvezetői tisztségét érintette. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, a taggyűlés tartása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezés garanciális szabály, ezért a fellebbezés érvelésétől eltérően a jogszabálysértés jelentősnek minősül. [14] A felperes további hivatkozásait a másodfokú bíróság megalapozatlannak tartotta. Megállapította, hogy a Kft. az alperes új tagjaként a Ptk. 3:169. §
(2)bekezdésének megfelelően – szintén a nyilvántartásba vételétől függetlenül – a bejelentéstől, azaz
  1. március 12-től gyakorolhatta a tagsági jogviszonyból eredő jogait, így szavazhatott. Az írásbeli szavazat megküldésére előírt 8 napos határidőnek pedig a szavazás eredményének megállapítása és a határozathozatal napjának megállapítása szempontjából van csupán relevanciája, így e körben sem észlelt jogszabálysértést. [15] A másodfokú bíróság az alperes perköltség felemelésére irányuló csatlakozó fellebbezését megalapozottnak találta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetet elutasító döntés hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 1:
  2. §
(1)bekezdését, 3:25. §
(2)bekezdését, 3:36. §
(4)bekezdését, 3:37. §
(3)bekezdését a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(2)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdését. [17] Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogsértően tulajdonított jelentőséget név2 az ügyvezetői tisztségéből visszahívó
  1. február 23-án hozott határozatnak. Előadta, az ügyvezető bármikor visszahívható ugyan, de nem lehet jogszerűen a jogszabályi rendelkezések célját (a visszahívás kereteit és a határozat felfüggesztésének joghatását) megkerülni azzal, hogy – ad absurdum – kétnaponta visszahívják ugyanazt az ügyvezetőt. A 2/
  2. (02.23.) számú taggyűlési határozat célja ugyanis nyilvánvalóan a törvényszék 1/
  3. (01.29.) számú határozat végrehajtását felfüggesztő végzése joghatásának megkerülése volt. Az alperes értelmezése szerint egy tisztségéből egyszer már visszahívott ügyvezetőt nem lehet ismételten visszahívni mindaddig, amíg a korábbi határozat jogi sorsa jogerősen el nem dől. A 2/
  4. (02.23.) számú taggyűlési határozat tehát joggal való visszaélést valósított meg, a másodfokú ítélet pedig ezt legitimálta döntésével. [18] Jogszabálysértő a jogerős ítélet azon megállapítása is, hogy a taggyűlés összehívásának a kérése olyan garanciális szabály, amely alapján a taggyűlés összehívásának az elmaradása mindenképpen jelentős jogszabálysértésnek minősül. Figyelemmel ugyanis arra, hogy a taggyűlésen a felperes a saját visszahívása körében szavazatot nem adhatott volna le, az összehívás elmaradása nem járt, és fogalmilag sem járhatott a felperes olyan tagsági jogának csorbulásával, amely a felperes által jelen perben támadott társasági határozat tekintetében bármilyen változást jelenthetett volna. Ugyanakkor, ha fenn is állt jogsértés, az csekély súlyú, és az alperes törvényes működését semmilyen formában nem sértette vagy veszélyeztette, ezért ez a körülmény a társasági határozat hatályon kívül helyezésének a megalapozására alkalmatlan. Az alperes utalt e körben arra is, hogy a felperes mint ügyvezető maga is összehívhatott volna taggyűlést a Ptk. 3:
  5. §
(3)bekezdése szerint. Ennek elmulasztása a felperes részéről szintén joggal való visszaélést valósított meg. Az eljárt Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 5 bíróságok azonban ezzel az ítéletükben nem foglalkoztak, amivel megsértették az indokolási kötelezettségüket. [19] A másodfokú bíróság az ügy egyedi körülményeinek figyelmen kívül hagyásával megsértette a bizonyítékok összességében történő értékelésének szabályát (Pp. 279.§
(1)bekezdés), az okszerű és valós indokolás kötelezettségét [Pp. 346.§
(5)bekezdés], ekként tévesen és jogszabálysértően alkalmazta a Ptk. 3:37.§
(1)bekezdésében foglaltakat, mivel a Ptk. 3:37.§
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásának lett volna logikailag helye. Az alperes kiemelte, hogy a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére jelen esetben jogosult, mivel a felülvizsgálni kért jogerős határozat kirívóan okszerűtlen, logikátlan megállapításokat tartalmaz. [20] Az alperes a másodlagos felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy súlyos eljárási szabálysértést követett el a másodfokú bíróság, amikor nem függesztette fel az eljárást a 2/
  1. (02.23.) számú taggyűlési határozat tárgyában párhuzamosan folyó per jogerős lezárásáig, ugyanakkor az ítéletét erre a taggyűlési határozatra alapította. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a Kúria gyakorlata értelmében nem jogellenes, ha a társaság ugyanolyan taralommal több határozatot hoz, erre vonatkozó korlátozó vagy tiltó szabály nincs. Azonban, ha jogsértő is lenne az alperes által hivatkozott határozat, azt mindaddig alkalmazni kell, amíg a bíróság annak végrehajtását fel nem függeszti. Utalt arra is, hogy a második visszahívás eltérő okból történt, mint az első visszahívás. Megítélése szerint a másodfokú bíróság alappal nem tekintette csekély súlyúnak a megállapított jogszabálysértéseket, továbbá a határozatát az eljárási szabályok betartásával hozta meg. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria a jogerős ítéletet Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálta, és azt az alperes által megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [23] A Kúria elsőként a másodlagos felülvizsgálati kérelem alapján azt vizsgálta, szükséges-e a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett új eljárás lefolytatása, arra tekintettel, hogy az eljárás felfüggesztése lett volna indokolt a 2/2024. (02.23.) számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti per jogerős befejezéséig. Megállapította, hogy a másodlagos felülvizsgálati kérelem több okból sem volt teljesíthető. [24] Az alperes e körben a Pp. 126. §
(2)bekezdésének megsértésére hivatkozott, amelyet a Kúria a Pp. 415. §
(2)bekezdése alapján – azt elírásnak tekintve – a Pp. 123. §
(2)bekezdése megsértésére való hivatkozásként értékelte. Érdemben vizsgálva az alperes másodlagos kérelmét, a Kúria rögzíti, hogy a név2 az ügyvezetői tisztségéből visszahívó 2/
  1. (02.23.) számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt, a Fővárosi Törvényszék előtt 30.G.40.882/
  2. számon folyamatban volt per jogerősen befejeződött. Erre figyelemmel, ha az alperes érvelésének megfelelően előkérdésnek is lett volna tekinthető a másodfokú eljárás tartama alatt a párhuzamosan folyó perben hozott döntés, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárásra az időközben lezárult per már nem adhat alapot. [25] A Kúria emellett utal arra is, hogy a felülvizsgálati ellenkérelem helytálló hivatkozása szerint a jelen perben releváns időpontra, az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezésének napjára a 30.G.40.882/
  3. számú perben hozott, keresetnek esetlegesen helyt adó ítélet sem hatott volna ki, figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 6 szóló
  5. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. §
(3)bekezdésének azon rendelkezésére, amely szerint a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be, azaz a keresetnek helyet adó ítélet is csak a jövőre nézve fejthette volna ki a joghatását. Nem sértett ezért eljárási szabályt a másodfokú bíróság, amikor hivatalból nem észlelt az eljárás felfüggesztésére alapot adó körülményt. [26] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt anyagi jogi rendelkezések megsértését lényegében arra hivatkozással állította, hogy az alperes 2/
  1. (02.23.) számú, név2 az ügyvezetői tisztségből visszahívó taggyűlési határozata jogszabálysértő volt, illetve joggal való visszaélést valósított meg, ezért jelen perben azt a másodfokú bíróság nem tekinthette volna relevánsnak. Annak alapján ezért nem állapíthatta volna meg, hogy név2 nem minősült az alperes ügyvezetőjének
  2. március 14-én, az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezésének időpontjában. [27] A Kúria hangsúlyozza, jelen per tárgyát kizárólag az alperes 1/
  3. (03.14.) számú taggyűlési határozata jogszerűségének a vizsgálata képezi. Ennek során a bíróság nem foglalhat állást a per tárgyát nem képező alperesi határozatok, köztük a 2/
  4. (02.23.) számú határozat jogszabályba ütközéséről. Annak meghozatalát, joghatását csak mint a per tárgyát képező társasági határozat jogszerűségét befolyásoló tényt vehette figyelembe. Éppen erre tekintettel egészítette ki a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, rögzítve a 2/
  5. (02.23.) számú határozat tényét és az annak végrehajtását felfüggesztő törvényszéki határozat időpontját. Ebből következik, hogy még ha helytálló is lenne a felülvizsgálati kérelem hivatkozása a 2/
  6. (02.23.) számú határozat jogszabálysértő jellegére, annak jogkövetkezményét jelen perben a másodfokú bíróság nem vonhatta le e határozat „figyelmen kívül hagyásával”, és azt a Kúria sem értékelhette a felülvizsgálati eljárásban. [28] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban azt nem tette vitássá, hogy a Fővárosi Törvényszék a 2/
  7. (02.23.) számú határozat végrehajtását
  8. május 29-én függesztette fel. Azt sem vitatta, hogy a Ptk. 3:
  9. §
(4)bekezdése és a következetes bírói gyakorlat alapján mindaddig, amíg a perbíróság a társasági határozat végrehajtását fel nem függeszti, a határozat joghatás kiváltására alkalmas (Kúria Pfv.III.21.230/2024/7., Gfv.VII.30.137/2013/
  1. – BH
  2. 84.). Mindebből pedig az következik, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadott indokok nem voltak alkalmasak annak a másodfokú bíróság által levont jogi következtetésnek a cáfolatára, hogy név2
  3. március 14-én nem volt jogosult ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezésére. Ezért a meghozott taggyűlési határozat ebből az okból jogszabálysértőnek sem minősülhet, az alperes által megjelölt anyagi jogszabályokat nem sérti. [29] Az alperes az 1/
  4. (03.14.) számú taggyűlési határozat további jogszabálysértéseként a jogerős ítéletben megállapított ok, a taggyűlés összehívásának hiányával összefüggésben a bizonyítékok összességében történő értékelésére vonatkozó szabályoknak [Pp.
  5. §
(1)bekezdés] és a bíróság indokolási kötelezettségének [Pp. 346. §
(5)bekezdés] a megsértésére hivatkozott, eljárási szabálysértésként. [30] A Kúria kiemeli, egy magatartás megtörténtének tényként való megállapítása, valamint e magatartás anyagi jogon alapuló értékelése a jogvita elbírálásának egymástól elkülönülő lépései. A bíróság a bizonyítékok értékelése alapján először megállapítja a per eldöntéséhez szükséges, a perben jelentős tényeket [Pp. 276. §
(1)bekezdés, 279. §
(1)bekezdés], majd az így megállapított tényekre az anyagi jogot alkalmazva dönt a per érdemében [Pp.
  1. § b) pont] (Kúria Pfv.20.685/2024/5.). Az alperes a felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – ténylegesen nem a bizonyítékok értékelését, a tényállás megállapítását támadta. A felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy a másodfokú bíróság abból a nem vitatott tényből, miszerint név2 a felperes kérése ellenére nem hívott össze Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 7 taggyűlést, téves anyagi jogi következtetésre jutott egyrész azáltal, hogy az ügy speciális körülményeit nem értékelve ezt a „mulasztást” a garanciális szabály megsértésének tekintette, másrészt, hogy ezt olyan súlyúnak minősítette, ami nem teszi lehetővé pusztán csak a jogszabálysértés megállapítását. Mindezek felülvizsgálati eljárásban való érdemi vizsgálatához azonban az alperesnek nem a Pp.
  2. §
(1)bekezdését, hanem az adekvát anyagi jogszabály, a Ptk. 3:20. §
(3)bekezdését kellett volna megsértett jogszabályként megjelölnie, amit azonban elmulasztott. Bár a felülvizsgálati kérelmében feltüntette ezt a jogszabályi rendelkezést is, azonban kifejezetten nem megsértett jogszabályként, hanem azzal összefüggésben, hogy annak alapján a felperes is összehívhatta volna a taggyűlést, ha valóban igényelte volna. [31] A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is eleget tett {e körben az ítélete [53] pontjában}, arra figyelemmel, hogy visszautalt az elsőfokú bíróság e tekintetben helytálló indokaira is, amelyet nem volt szükséges megismételnie (Kúria Gfv.VI.30.067/2024/10.). Mindemellett a Kúria rámutat, a másodfokú bíróság arra vonatkozó jogi álláspontja, miszerint a tagot megillető, a Ptk. 3:20. §
(3)bekezdésében biztosított, a taggyűlés tartásához való jog olyan garanciális jellegű jogintézmény, amelynek érvényesülése megkívánja, hogy az annak megsértésével meghozott határozatot a bíróság hatályon kívül helyezze, megfelel az Kúria gyakorlatának, így az ezzel összhangban álló jogerős ítélet nem sérti a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdését sem. A Kúria legutóbb a Gfv.VI.30.364/2024/
  1. számú határozatában fejtette ki, ha a tag az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése esetén az írásbeli szavazásra nyitva álló határidőn belül kinyilvánítja, hogy a kezdeményezés szerinti tárgykörben a döntéshozó szerv összehívását kéri, a legfőbb szerv ülésének összehívása nem mellőzhető. [32] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [33] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Kúria a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Annak összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az alperes által felszámítottal egyezően, áfával növelten határozta meg. [41] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – kérelemre – tárgyaláson bírálta el. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [34] 2013. évi V. törvény 3:20. §
(1)és
(3)bekezdés, 3.35. §
(1)bekezdés, 3:36. §
(4)bekezdés, 3:37. §
(1)bekezdés [35] Gfv.VI.30.364/2024/6., Gfv.VII.30.137/2013/7., Pfv.III.21.230/2024/
  1. A döntés elvi tartalma [36] Mindaddig, amíg a perbíróság a társasági határozat végrehajtását fel nem függeszti, a határozat joghatás kiváltására alkalmas. Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 8 Budapest,
  2. október
  3. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A Kúria mint felülvizsgálati bíróság kijavító végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.193/2025/
  4. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Berta Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Berta Kristóf József ügyvéd), Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda ((cím4, ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd), Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) Az alperes: cég1 (cím6) Az alperes képviselője: Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Bencze Bálint ügyvéd) A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.015/2025/13-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék,
  5. sorszámú végzéssel kijavított 33.G.40.909/2024/
  6. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a Gfv.VI.30.193/2025/
  7. számú ítéletének bevezető részét az alábbiak szerint javítja ki: „A felperes jogi képviselője: Dr. Berta Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Berta Kristóf József ügyvéd), Dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda ((cím4, ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd), Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd) Kúria VI.Gfv.30.193/2025/11/1 9 Az alperes jogi képviselője: Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Bencze Bálint ügyvéd)” A kijavító végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [37] A polgári perrendtartásról szóló
  8. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  9. §
(1)bekezdése szerint, ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja. [38] A Kúria a felperes képviseletében eljáró dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda beadványa alapján észlelte, hogy a Gfv.VI.30.193/2025/9. számú ítélete bevezető részében a felek jogi képviseletére vonatkozó adatait felcserélte, erre tekintettel a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 352. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [39] A Kúria tájékoztatja a feleket, hogy a dr. Berta Ügyvédi Iroda
  1. november 5-én csatolta a perre kiterjedő meghatalmazását, a Kúria rendelkezésére álló iratok között a képviseleti jogának megszűnését bejelentő beadvány pedig nem található. [40] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp.
  2. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.