A határozat elvi tartalma: Többféle értelmezési lehetőséget hagyó, csekélyebb fokú konkrétsági szinten megtett politikusi nyilatkozat alapján levont, sajtó-helyreigazítással érintett újságírói következtetés értékelése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az írásban értelmezett politikai nyilatkozat, kormánykritika a cikkben szó szerint ismertetésre kerül, valamint a nyilatkozó fokozott tűrési kötelezettségére is. Az átlagolvasók ugyanis tisztában vannak a politikai vitához kapcsolódó túlzásokkal, a politikai szereplőknek pedig kampányidőszakon kívül is el kell viselniük a szándékuktól eltérő tartalommal bíró éles bírálatokat. (PK
- számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.033/2023/5/II. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Tószegi Renáta Zsuzsanna ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.22.471/2022/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a Médiaszolgáltató (alperes címe) részére 200.000 (kétszázezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az állami adóés vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája 84.000 (nyolcvannégyezer) együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes az általa szerkesztett újság1 hírportálon
- március 18-án „cikk címe” címmel cikk jelent meg. Az írás a leadjében arról számol be, hogy „A baloldal újabb képviselője csatlakozott a háborús propagandához. Most a Párt-os felperes követelte a Párt házi tévéjében, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába – írta meg az újság2.” Majd az írás így folytatódik: „A baloldal háborús kampányát személy1 is támogatja, aki a napokban közölt írásában már azzal próbálta hergelni az embereket, hogy kitört a harmadik világháború. Számos baloldali politikustársához hasonlóan felperes is azt követeli, hogy Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnába. A Párt parlamenti képviselője a Párt TV nevű propaganda médiumában személy2 és személy3 mellett ülve március 2-án azt mondta:„Ha Ukrajnát védjük, azzal Magyarországot is védjük, úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni. Azt gondolom, hogy nekünk, az ellenzéknek pedig az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amelyek a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják, és az ehhez szükséges társadalmi támogatottságot teremtsük meg”. Ezt követően a cikkbe ágyazva linkről elérhető és megnézhető az a felvétel, amelyen felperes az alábbiakat nyilatkozza: „…viszont a magyar társadalom ez látszott egyébként azokból a megmozdulásokból is, amik az utcán zajlottak egy-egy konkrét téma kapcsán vagy akár az Orosz Nagykövetség előtt. Tehát azért nagyon sok magyar ember kiáll Ukrajna mellett, szerencsére és egyébként nagyon sokan követik az eseményeket. És sokak felháborodnak azokon a kijelentéseken, hogy például a Miniszterelnök miért próbálja blokkolni, vagy miért nem engedi át ugye a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat vagy ilyen jellegű támogatást. Miközben egyébként pár évvel ezelőtt abból nem csinált biztonsági problémát és nem gondolta azt, hogy a magyar emberek kárára válna biztonsági szempontból, hogy amikor Oroszország fegyvereket szállított Szerbiának, akkor valahogy át tudtak menni a magyar légtéren. És ugye be is bizonyosodott később, mert azt mondták, hogy nem tudtak róla, hogy ezek a gépek fegyvert szállítanának, vagy harci eszközöket, hogy egyébként az a cég vitte ezeket az eszközöket, ami a Magyar Honvédségnek szállított MIG-24-es helikoptereket. Tehát eléggé egyértelmű volt a helyzet. Úgyhogy amit a kormánynak csinálnia kellene ebben a helyzetben, az az, hogy egyenes döntéseket hozzon a magyar emberek védelmében. Ha Ukrajnát védjük, azzal védjük magunkat, védjük Magyarországot, védjük az Európai Közösséget és védjük az Euro-atlanti Közösséget, úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni és nekünk pedig azt gondolom, az ellenzéknek az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amik a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják és az ehhez szükséges társadalmi támogatottságot teremtsük meg.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 3 A megtekinthető videófelvételt követően az írás így folytatódik: „a Párt-os képviselő azt állította, hogy sokan felháborodnak azon, hogy a kormány nem engedi át a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat, és a hasonló jellegű támogatásokat, és számonkérte, hogy néhány éve Oroszország hazánkon keresztül szállíthatott fegyvereket Szerbiába. Ám az nem összevethető az ukrajnai szituációval, két okból sem. Egyrészt azért, mert 2019-ben nem volt háború. Emlékezetes, hogy ezt még a balliberális újság3.hu is elismerte. „Azok a fegyverek nem háborúszónába, hanem Szerbiába mentek, ahol egy katonai bázis épült éppen Nis közelében, orosz részvétellel.” Ráadásul az oroszok akkor nem szárazföldön szállították a fegyvereket, hanem egy polgári teherszállító repülőgéppel, így a magyar kormánynak nem is állt módjában megtiltani a szállítást, mert nem kellett hozzá engedély.” [2] A felperes sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez, aki azt nem tette közzé, majd a felperes keresetlevelet terjesztett elő. [3] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az általa szerkesztett www.újság1 portálon a cikk címe felett az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel és önálló közleményként mindaddig, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt: „H e l y r e i g a z í t á s: A újság1-n
- március 18-án közzétett, „cikk címe” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes követelte volna, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába. Kötelezte az alperest kiadó Médiaszolgáltató-t (alperes címe.), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.000 forint + áfa perköltséget, továbbá az államnak a NAV külön felhívására 36.000 forint illetéket. [4] Határozatának indokolásában hivatkozott a Magyarország Alaptörvényének IX. cikkére, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §-ára, a
- §-ára és
- §-ára, a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §-ára,
- és
- §-ára, továbbá a Kúria PK 12.,
- és 14., valamint
- számú állásfoglalásaira. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 4 [5] Elsődlegesen kiemelte, hogy a felperes keresetében nem a cikk címének a helyreigazítását kérte, hanem annak az állításnak a helyreigazítását, hogy „felperes azt követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába.” Megítélése szerint bizonyíthatósági tesztet alkalmazva az állapítható meg, hogy annak a megfogalmazása, illetve állítása, hogy a felperes azt követelte, hogy Magyarország is szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába, tényállításnak minősül. A cikk sem közvetetten, sem közvetlenül nem utal arra, hogy a felperesi – egyébként cikkbe ágyazott – nyilatkozatokból vonta volna le ezt a következtetést. [6] Értékelte a cikkbe ágyazott felperesi közléseket, és azt állapította meg, hogy az átlagolvasó értelmezése szerint sem utalt a felperes arra, hogy azt követelné, hogy Magyarország fegyvereket szállítson Ukrajnába. A felperes a nyilatkozatában egyértelműen azt hangsúlyozta, és azt a követelést fogalmazta meg, hogy Magyarország Kormánya engedélyezze, hogy Magyarországon, a magyar légtéren keresztül biztosított legyen a külföldi fegyverszállítmányok Ukrajnába juttatása. A formál logika szabályai szerint sem lehet egyenlőségjelet tenni a fegyverek átszállítása megengedésének követelése, illetve a közé, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai háborús zónába. Az alperesi sajtót az nem mentesíti, hogy egyébként az olvasó, ha rákattint a beágyazott videóra, akkor megtudja, hogy valójában mit is követelt a felperes. [7] Nyilvánvalóan bizonyított tény a felperesi nyilatkozatok alapján, hogy nem követelte azt, miszerint Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnába. A felperes teljesen másfajta követelést fogalmazott meg a nyilatkozatában. Egyértelműen megállapítható a felperes közlése, az, hogy milyen követeléssel élt, mit mondott, és mit nyilatkozott. Ez empirikusan bizonyítható tény, és ezzel szemben valótlan tényállításnak minősül az, hogy a felperes azt követelte volna, hogy Magyarország szállítson fegyvereket. Az alperesi sajtó felelőssége az, hogy amennyiben a cikkében megfogalmazott közlések következtetések, vélemények, akkor erről egyértelműen tájékoztassa az olvasót, például annak részletes kifejtésével, hogy a sajtó szerint a felperes azzal, amit követelt, azt is követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket. Mindezek alapján az alperest helyreigazító közlemény közlésére kötelezte. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását, valamint perköltségben való marasztalását kérte. [9] Előadta, hogy a sérelmezett kijelentés nem minősül valótlan tényállításnak, az ugyanis a felperes által elmondottakból levont okszerű következtetés, amely alapjául a felperes korábbi közlései szolgáltak, melyek így szóltak: „sokak felháborodnak azokon a kijelentéseken, hogy például a miniszterelnök miért próbálja blokkolni, vagy miért nem engedi át ugye a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat, az ilyen jellegű támogatást”; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 5 „Ha Ukrajnát védjük, azzal védjük magunkat, védjük Magyarország, védjük az európai közösséget is védjük az euro-atlanti közösséget, úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni’’; - „és nekünk pedig azt gondolom, az ellenzéknek, az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amik a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják”. [10] A „követelte” kifejezés használata egy teljesen okszerű következtetés. A felperes által kifogásolt közlést nem önmagában, hanem valóságos tartalma szerint figyelembe véve, az az okszerű következtetés vonható le, hogy ha Magyarország átengedi a területén a fegyverszállítmányokat, illetve ily módon támogatja Ukrajnát, akkor a magyar és az európai érdekeket is védi. Ebből pedig az az okszerű következtetés vonható le, hogy a felperes álláspontja az, hogy Magyarország támogassa Ukrajnát a háborúban oly módon, hogy átengedi területén, légterén a fegyverszállítmányokat, vagyis, hogy fegyverekkel támogatja Ukrajnát. [11] A felperes az írásba ágyazott videóban a közléseit az Ukrajna részére történő fegyverszállítások kapcsán fogalmazta meg, egyértelműen kitűnik, hogy nem határolódik el a „sokak” álláspontjától, miszerint felháborító, hogy a Kormány nem engedélyezi a magyar légtéren áthaladó fegyverszállítmányokat. Ezt követően pedig a felperes azt a következtetést vonja le, miszerint a kormánynak a magyar emberek és ezáltal Ukrajna védelmében kell döntéseket hoznia és nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni. A felperes következtetése pedig egyértelműen a korábban fegyverszállítmányok kormányzat általi blokkolásának elítélésére, a fegyverszállításokban történő magyarországi részvételre vonatkoztatható. A fentiek alapján okszerű következtetés vonható le a felperes álláspontjára, hogy Magyarország támogassa Ukrajnát a háborúban oly módon, hogy átengedi a területén/légterén a fegyverszállítmányokat, vagyis, hogy fegyverekkel támogatja Ukrajnát. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. [13] Hivatkozott a Kúria Pfv.IV.21.016/2022/
- számú ítéletére. Álláspontja szerint jelen ügy tényállása hasonló a hivatkozott ügyben elbírált tényálláshoz, az alperes ugyanis olyan kijelentéseket tulajdonított neki, melyet nem mondott. A közlemény fegyverek szállítását említi, nyilatkozata pedig a legmegengedőbb értelmezés szerint is a fegyverszállítmányok átengedése megtagadásának kritikája, amelyből semmilyen logikai vagy nyelvi, netán kontextuális értelmezéssel nem nyerhető ki az, hogy fegyverszállítást követelne, vagy támogatna. Az, hogy mondott valamit, vagy sem, empirikusan bizonyítható tény, ezért az, hogy azt követelte volna, hogy „Magyarország szállítson a fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába”, tényállítás, hiszen utólagosan bizonyítható. Nem vitatta, hogy közszereplő és közügyekben fejtette ki véleményét, azonban a véleménynyilvánítás alkotmányos védelme hamis tényállításokra nem terjed ki. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 6 [14] Kiemelte, hogy habár az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján politikai szereplők nem vonhatók felelősségre a másik politikai szereplőre tett valótlan tényállításért mindaddig, amíg az összefüggésben áll a politikai programmal, vagy alkalmassággal, ez azonban nem vonatkozik a sajtóra, így az jelen esetre sem alkalmazható. [15] A sérelmezett tényállítás objektíve valótlan, ugyanis nem követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába. Az általa elmondottakból semmilyen módon nem következik, hogy fegyvereket kívánna szállítani. Az alperesnek vékony ténybeli alapja sincs a sérelmezett közlésre. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a fegyverszállítmányok átengedése és a fegyverek szállítása két különböző súlyú kormányzati cselekvés, az átlagolvasó szempontjából sem lényegtelen különbség. [16] Az alperes fellebbezése magalapozott. [17] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján egészben megváltoztatta. [18] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított érdemi döntésével és a levont jogi következtetésével a másodfokú bíróság nem értett egyet és a keresetet elutasította. [19] A Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy korábban több másodfokú eljárás során már vizsgálta azt, hogy a felperes által sérelmezett közlés, valamint az azt megelőző nyilatkozata alapján megalapozott-e a helyreigazítás iránti igény. A korábbi határozataiban kifejtetteket a másodfokú bíróság változatlanul fenntartja, azokat az alábbiak szerint megismétli. [20] A Fővárosi Ítélőtáblának a fellebbezés kapcsán elsőként arról volt szükséges döntenie az Alkotmánybíróság 13/
- (IV. 18.) AB határozatában írtak alapján a perbeli közlés megítélése során, hogy az adott, nyilvános közlés a közügyekben való megszólalást, közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, vagyis a közügyek szabad vitatásával áll-e összefüggésben. Ezen kérdés azért elsődleges, mert az Alkotmánybíróság már a 36/
- (VI. 24.) AB határozatában kifejtette, hogy a szólásszabadság különleges védelmet követel akkor, amikor a közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 7 Ezen vizsgálat körében az rögzíthető, hogy az országgyűlési választásokat megelőző politikai közbeszéd egyik meghatározó témája volt az Ukrajnát ért orosz katonai agresszió és Magyarország viszonyulása ezen háborús konfliktushoz. A felperes, mint közismert ellenzéki politikus ebben a széles közérdeklődésre számot tartó kérdésben adott interjút. Ennek során éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány Ukrajnába történő fegyverszállításokat ellenző és azt megtiltó álláspontjával szemben. Erre tekintettel a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi. Ugyanis a közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek (ABH 1994, 219, 228.). [21] Ezt követően abban volt szükséges dönteni, hogy a közlés értékítéletnek, vagy tényállításnak tekinthető-e. A véleményszabadság gyakorlásának határai ugyanis a közügyeket érintő kérdésekben aszerint különböznek, hogy az adott közlés értékítéletnek, avagy tényállításnak minősül-e. E minősítésnek összhangban kell állnia az Alaptörvény IX. cikkében biztosított véleményszabadság követelményével is, mert ez közvetlenül befolyásolja az alapjog gyakorolhatóságát és tényleges érvényesülését {13/
- (IV. 18.) AB határozat [39] és [40]}. A véleményszabadság korlátját a tények meghamisítása jelenti, mert nem vonatkozhat az alkotmányos védelem arra az esetre, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító tudta, hogy a közlése valótlan, vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a foglalkozása alapján elvárható körültekintést elmulasztotta {7/
- (III. 7.) AB határozat [16][17]}. [22] A perbeli esetben az elsőfokú bíróság kizárólag a tényállítások és vélemények elhatárolására vonatkozó bizonyíthatósági teszt mentén hozta meg döntését. Ennek során nem volt tekintettel arra, hogy a felperes politikusi ténykedésével összefüggésben, közügyekben történő megszólalást tartalmazott az írás. Nem vette figyelembe azt, hogy a politikai vitákkal kapcsolatban megfogalmazott tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett alkalmazásával, az értékelés nem szorítkozhat a kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. [23] A közügyekben tudósító média jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentéstartalmat hordoz a választópolgárok számára. A másodfokú bíróság e vonatkozásban azt emeli ki, hogy az Smtv.
- §
(1)bekezdése szerinti helyreigazítási igény tartalmi vizsgálatának szempontjait a PK
- számú állásfoglalás adja meg akként, hogy a közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Ezen kontextusban pedig a „fegyverszállítások követelése” egy tényállítást tartalmazó politikai véleménynek minősül az adott esetben. A cikk írója a sérelmezett következtetést az általa szó szerint idézett felperesi nyilatkozatból, illetve a szövegbe ágyazott felvételen elhangzottakból vonta le. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 8 [24] Nem osztotta a másodfokú bíróság azt az álláspontot, hogy a felperes nyilatkozatát szó szerint tartalmazó leírás és a cikkbe ágyazott videó tartalma mellett nem volt felismerhető az átlagolvasó számára, hogy a sérelmezett állítás a felperes szó szerinti álláspontja, vagy nyilatkozata alapján a sajtó által levont következtetés. A cikkbe ágyazott kép- és hanganyag tartalma alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy mi volt a felperes szó szerinti nyilatkozata a kérdésben. A fegyverszállítások témája és Ukrajna fegyveres védekezésének segítése sem tekinthető a cikkíró önkényes tartalomkiterjesztésének, hanem az a felperes által tett nyilatkozat legszűkebb kontextusához igazodik. [25] Kiemelendő az Alkotmánybíróság e körben irányadó álláspontja, miszerint a közügyek demokratikus vitája során a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok tisztában vannak a választási kampány során a politikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/
- (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [28], továbbá 3240/
- (X. 17.) AB határozat, Indokolás [29]}. Másfelől a politikai szereplőknek még a kampányidőszakokon kívül is éles bírálatokat és állításokat kell elviselniük, amelyekkel összefüggésben fokozottabb tűrési kötelezettséget kell megkövetelni {3112/
- (III. 23.) AB határozat [31] bekezdése}. Az egyes politikai szereplőknek ugyanis a kampányidőszakban számos lehetőségük nyílik a megfogalmazott sajtóvéleményekre történő reagálásra. [26] A cikkben levont következtetés helyreigazítása körében tehát annak van jelentősége, hogy annak van-e legalább egy vékony ténybeli alapja. Azt kell vizsgálni, hogy a felperes által elmondottakat az átlagolvasó értelmezhette-e a „fegyverszállítások követeléseként”. Azt kellett megítélnie a másodfokú bíróságnak, hogy az írás nyilvánvaló leegyszerűsítő és sarkosan összegző véleményének van-e bármilyen valós alapja. [27] Helytállóan hivatkozott a fent írtak alapján az alperes arra, hogy a cikkbe ágyazott videóban is elhangzó felperesi nyilatkozat alapján a sérelmezett következtetés a perbeli vékony, de valós ténybeli alapon megalkotható volt. Azt volt szükséges e vonatkozásban a nyelvtani és logikai szabályok mentén vizsgálni, hogy az átlagnéző, vagy átlagolvasó a sérelmezett közléseket miként értelmezhette. Ennek során a PK
- számú állásfoglalás II. pontjában írtak szerint a sajtóközleményt a maga egészében kell értékelni, a kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. Ennek megfelelően nem lehet kizárólag csak azt vizsgálni, hogy a felperes közéleti megszólalása során ténylegesen megfogalmazta-e a sérelmezett mondatot, hanem mondanivalójának tágabb és szűkebb értelmezési tartományát kellett behatárolni. [28] A szövegkörnyezet fentiek szerinti értékelése alapján az állapítható meg, hogy a közlés legtágabb kontextusa egy kiemelt közérdeklődésre számot tartó politikai kérdés. A sérelmezett írás az országgyűlési választások kampányidőszakában, Magyarország szomszédját ért katonai agresszióval kapcsolatban tett egyes kormányzati, illetve ellenzéki politikai lépéseket érinti. A cikk közvetlen apropója pedig a felperes ezzel kapcsolatos Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 9 nyilatkozata, melynek releváns videórészletét az alperes cikkébe beágyazta. Ebben a felperes kifejti álláspontját a fegyveres konfliktusban követendő magatartásokról. Ebben a kontextusban adott tájékoztatást az alperes a felperesnek az Ukrajnát ért háborús agresszióval szemben szükségesnek tartott politikai álláspontjáról, és az általa Ukrajnának nyújtandó támogatás szükségességéről. A sérelmezett szövegrészek ezen tág kontextusban történő értékelésénél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. [29] Az alperesi közlések szűkebb kontextusa a felperes által elmondottak konkrét tartalma, annak értelmezési lehetősége. A sérelmezett közlést tartalmazó írás és az abba ágyazott videó szó szerint tartalmazza a felperes kormányzati lépéseket kritizáló véleményét, az Ukrajna és Magyarország közös védelmi érdekeit szolgáló fegyverszállítások szükségességét levezető gondolatmenetét. A felperes nyilatkozatában egy aktív, Ukrajna fegyveres védekezését elősegítő, azt támogató kormányzati politika szükségességét állítja, és ennek politikai kikényszerítését tarja követendő magatartásnak. A felperes kifejezetten a magyar emberek biztonsága alapján tartja fontosnak Ukrajna védekezésének lehetővé tételét a fegyverszállítások Magyarország területén keresztül történő biztosításával. A felperesnek ezen álláspontjáról az írás és az abba ágyazott videó tényszerűen és a nyilatkozatában elmondottaknak megfelelően tudósítanak. [30] Bár a fegyverek átengedésének jelentéstartalma valóban eltér a saját fegyverek szállításának fogalmától, azonban annak van jelentősége a perbeli jogvita elbírálásánál, hogy az átlagolvasók az adott kontextusban a sajtó következtetését miként érthették. Az írás e vonatkozásban pedig arra az éles és meghatározó politikai szembenállásra hívja fel az olvasók figyelmét, hogy Magyarországnak Ukrajna fegyveres védekezését kell-e segítenie fegyverszállítmányok ukrán területre történő eljuttatásával, vagy sem. A korábbi légtérhasználatot a felperes csak Ukrajna fegyveres védekezését segítő álláspontjának alátámasztására hozza példaként, kifejezetten a kormányzati álláspont kritikájaként. Nem a korábbi légtérhasználattal azonos döntést kér és akar elérni, hanem Ukrajna fegyveres védekezésének támogatása mellett érvel általánosságban. Ugyanakkor a támogatás körét nem határozza meg, nem konkretizálja azt a légtérhasználat átengedésében, hanem a „nem lehet kérdés, mit kell tenni” fordulattal él. Mivel a felperes nyilatkozatában csak példaként szerepelt a korábbi légtérhasználat, így az akként volt értelmezhető, hogy az az általa szükségesnek tartott támogatásnak egy lehetséges módja és nem annak egyedüli, vagy kizárólagos eszköze. Ezen szóhasználathoz és érvelési módhoz nem kötődik kényszerítő jelleggel a sajtót terhelő Smtv.
- §-a szerinti objektív tájékoztatási kötelezettség. Erre a felperes által nyitva hagyott és tudottnak minősített cselekvésre a sajtó következtetést tehetett egy közérdeklődésre számot tartó kérdésben, mivel az legalább egy vékony ténybeli alappal rendelkezik. [31] A felperes által elmondottak egy lehetséges értelmezése az átlagolvasó szemszögéből az, hogy a fegyverek Ukrajnába szállításában kell Magyarországnak aktívan és tevőlegesen részt vennie. A felperes nyilatkozata, kormánykritikája nem szorítkozik csak a fegyverszállítmányok átengedésére és az ellenzék által ennek kikényszerítésére. A Magyarország „fegyvert szállítson” közlés átlagolvasó szerinti értelmezése így nem kizárólagosan az lehet, hogy Magyarország saját fegyvereit szállítsa, adja oda Ukrajnának, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 10 saját katonai lebonyolítás mellett. Az elsőfokú bíróság által kifejtett ezen értelmezés egy lehetséges, de ugyanakkor csak szűkített interpretációja a felperes nyilatkozatának. A perbeli jogvita elbírálásánál azonban annak van jelentősége, hogy ezen következtetésre alapot adó megszorítást a felperes nyilatkozata nem tartalmazza, ezért azt egyedüli, kizárólagos értelmezésként elfogadni nem lehet. [32] A felperes nyilatkozata az általa választott csekély fokú konkrétsági szintre tekintettel úgy értelmezhető a politikai kérdésekben tájékozott átlagolvasó számára, hogy Magyarországnak általánosságban kell segítenie, biztosítania az ukrán fegyveres védekezést. Például logisztikai segítséggel, szállítási útvonal megnyitásával (légtérhasználat biztosításával) katonai eszközök átadásával. Ki kell emelni e vonatkozásban, hogy a sérelmezett közlés nem tartalmaz arra vonatkozó állítást, hogy Magyarország tulajdonát képező, saját harci eszközökkel kell-e segíteni Ukrajnát. A szállítás kifejezésből nem állapítható meg, nem vonható egyértelmű következtetés arra, hogy a szállítandó katonai felszerelés kinek a tulajdonában áll. [33] A felperes nyilatkozatának tartalma és üzenete tehát egyfelől egyértelmű és konkrét abban az értelmezési körben, hogy Ukrajna fegyveres védekezését kell Magyarországnak lehetővé tennie és támogatnia. Másfelől nyitott értelmezési lehetőségeket hagy azáltal, hogy egy kiemelten fontos és érzékeny területen, egy háborús konfliktus kapcsán arról beszél, hogy „nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni”, „az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amik a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják.” Ezen szövegösszefüggés alapján pedig az alperes nem minden ténybeli alapot nélkülözően, önkényesen vont le következtetést a sérelmezett közlésben foglaltakra. A felperes közéleti megnyilvánulásának jellege olyan volt, hogy közlésének tartalma alapot teremtett a vitatható interpretáció megtételére. Azonban ezen politikai vita nem dönthető el sajtó-helyreigazítás keretében, abban a bíróság nem foglalhat állást. A „fegyverszállítások követelése” olyan értékelése a felperes nyitott tartalmú nyilatkozatának, amely nem sorolható azon tényállítások közé, amelyekkel szemben helyreigazításnak van helye. Ez a közlés olyan tényállítást is tartalmazó értékítélet, amely fokozott alkotmányos védelem alatt áll, különös figyelemmel a kampányidőszakban történő megjelenésre. Ezért az még abban az esetben is értékítéletként bírálandó el, amennyiben tényállítási elemeket is hordoz. [34] A közszereplő felperesnek a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §-ában, továbbá a 7/
- (III. 7.) AB határozat [48]-[50] bekezdéseiben és a 13/
- (IV. 18.) AB határozat [40] és [48] bekezdéseiben foglaltak alapján a közérdeklődésre számot tartó ügyben kifejtett vélemények, kijelentések vonatkozásában – a választási kampányban kifejezetten érvényesülő – véleményszabadság erősebb oltalma alapján fokozott türelmet kell tanúsítania. Ezzel összhangban a Kúria követendő gyakorlatából pedig az emelendő ki, hogy a politikai, közéleti szereplő a közügyekkel kapcsolatos tevékenységének erőteljes, éles, markáns megfogalmazású, provokatív tartalmú kritikáját is tűrni köteles (Kúria Pfv.IV.21.486/2021/
- számú ítélete). Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 11 [35] A fentiekben részletesen elemzett felperesi nyilatkozat tartalma, mint valós ténybeli alap megalapozta a háborús konfliktusba történő fegyverszállítás követelésére levont közlést a másodfokú bíróság álláspontja szerint. Ezen tényállítás formájában megjelenő véleményt a közszereplő felperesnek el kell tűrnie, ezzel szemben sajtó-helyreigazítás eredménnyel nem kérhető. [36] A felperesi képviselő által a fellebbezési tárgyaláson előadottakkal kapcsolatosan a másodfokú bíróság rámutat, hogy helytálló azon érvelése, miszerint annak közlése, hogy esetlegesen mit mondott korábban az tényállításnak minősül, azonban a helyreigazítási kérelmében és a keresetlevelében sem jelölte meg, hogy álláspontja szerint mik a való tények, az alperesi cikkben hivatkozott interjújában ténylegesen mit mondott a háborús konfliktus és a magyar kormány általa elvárt tevékenységével kapcsolatosan. Ezen korábbi nyilatkozata a PK
- számú állásfoglalás szerinti értelmezés alapján egy ún. nyitott közlés, az általa elmondottaknak több lehetséges értelmezése is lehet a fentiek szerint. A felperes korábbi nyilatkozatában tehát úgy fogalmazott, hogy abból nem lehet kétségkívül megállapítani, hogy milyen kormányzati intézkedést tart kívánatosnak az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. A korábbi megnyilvánulásról kialakítható egy olyan lehetséges értelmezés is, melyet az alperesi sajtótermék a magáénak tett, ebből kifolyólag a sérelmezett közlés vonatkozásában helyreigazításnak helye nincsen. [37] Amennyiben egy közéleti szereplő világosan fogalmaz, egyértelművé teszi az állaspontját valamilyen kérdésben, akkor tényállításnak minősül az, hogy mit közölt ezen személy és ebből kifolyólag a bizonyíthatósági teszt is alkalmazható válik. Ellenben, ha a közéleti szereplő által elmondottak nem egyértelműek, azoknak több értelmezési aspektusa is lehet, a bizonyíthatósági teszt sem alkalmazható, mivel a sajtó következtetésként számolhat be a megnyilvánulás valamely lehetséges értelmezéséről. [38] Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, a felperes teljes mértékben pervesztes lett. A Fővárosi Ítélőtábla erre tekintettel a felperest kötelezte az alperest üzemeltető gazdasági társaság [Pp.
- §
(1)bekezdés] részére a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján, a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint a 200.000 forint együttes első- és másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére. A másodfokú bíróság a rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján a kifejtetett ügyvédi tevékenységgel nem találta arányban a felszámított díjat, azonban összegében azzal megegyező mértékű perköltség megfizetésére kötelezte a felperest, ugyanis számításba kellett venni a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.473/2022/7/II. számú végzésében megállapított perköltséget is. [39] A felperes köteles viselni a Pp. 102. §
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 42. §
(1)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított 36.000 forint kereseti és 48.000 forint fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság e körben figyelme vette Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.473/2022/7/II. számú Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 12 végzésében megállapított fellebbezési illeték összegét, valamint az Itv. 51. §
(1)bekezdése szerinti illetékmentességet a megismételt eljárás vonatkozásában. [40] A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatja a felperest, hogy az illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során a közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
- március
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró Dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró