Pf.20033/2023/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Többféle értelmezési lehetőséget hagyó, csekélyebb fokú konkrétsági szinten megtett politikusi nyilatkozat alapján levont, sajtó-helyreigazítással érintett újságírói következtetés értékelése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az írásban értelmezett politikai nyilatkozat, kormánykritika a cikkben szó szerint ismertetésre kerül, valamint a nyilatkozó fokozott tűrési kötelezettségére is. Az átlagolvasók ugyanis tisztában vannak a politikai vitához kapcsolódó túlzásokkal, a politikai szereplőknek pedig kampányidőszakon kívül is el kell viselniük a szándékuktól eltérő tartalommal bíró éles bírálatokat. (PK

1. számú állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.033/2023/5/II. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Tószegi Renáta Zsuzsanna ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.22.471/2022/
2. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a Médiaszolgáltató (alperes címe) részére 200.000 (kétszázezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az állami adóés vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája 84.000 (nyolcvannégyezer) együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes az általa szerkesztett újság1 hírportálon
3. március 18-án „cikk címe” címmel cikk jelent meg. Az írás a leadjében arról számol be, hogy „A baloldal újabb képviselője csatlakozott a háborús propagandához. Most a Párt-os felperes követelte a Párt házi tévéjében, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába – írta meg az újság2.” Majd az írás így folytatódik: „A baloldal háborús kampányát személy1 is támogatja, aki a napokban közölt írásában már azzal próbálta hergelni az embereket, hogy kitört a harmadik világháború. Számos baloldali politikustársához hasonlóan felperes is azt követeli, hogy Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnába. A Párt parlamenti képviselője a Párt TV nevű propaganda médiumában személy2 és személy3 mellett ülve március 2-án azt mondta:„Ha Ukrajnát védjük, azzal Magyarországot is védjük, úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni. Azt gondolom, hogy nekünk, az ellenzéknek pedig az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amelyek a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják, és az ehhez szükséges társadalmi támogatottságot teremtsük meg”. Ezt követően a cikkbe ágyazva linkről elérhető és megnézhető az a felvétel, amelyen felperes az alábbiakat nyilatkozza: „…viszont a magyar társadalom ez látszott egyébként azokból a megmozdulásokból is, amik az utcán zajlottak egy-egy konkrét téma kapcsán vagy akár az Orosz Nagykövetség előtt. Tehát azért nagyon sok magyar ember kiáll Ukrajna mellett, szerencsére és egyébként nagyon sokan követik az eseményeket. És sokak felháborodnak azokon a kijelentéseken, hogy például a Miniszterelnök miért próbálja blokkolni, vagy miért nem engedi át ugye a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat vagy ilyen jellegű támogatást. Miközben egyébként pár évvel ezelőtt abból nem csinált biztonsági problémát és nem gondolta azt, hogy a magyar emberek kárára válna biztonsági szempontból, hogy amikor Oroszország fegyvereket szállított Szerbiának, akkor valahogy át tudtak menni a magyar légtéren. És ugye be is bizonyosodott később, mert azt mondták, hogy nem tudtak róla, hogy ezek a gépek fegyvert szállítanának, vagy harci eszközöket, hogy egyébként az a cég vitte ezeket az eszközöket, ami a Magyar Honvédségnek szállított MIG-24-es helikoptereket. Tehát eléggé egyértelmű volt a helyzet. Úgyhogy amit a kormánynak csinálnia kellene ebben a helyzetben, az az, hogy egyenes döntéseket hozzon a magyar emberek védelmében. Ha Ukrajnát védjük, azzal védjük magunkat, védjük Magyarországot, védjük az Európai Közösséget és védjük az Euro-atlanti Közösséget, úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni és nekünk pedig azt gondolom, az ellenzéknek az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amik a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják és az ehhez szükséges társadalmi támogatottságot teremtsük meg.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 3 A megtekinthető videófelvételt követően az írás így folytatódik: „a Párt-os képviselő azt állította, hogy sokan felháborodnak azon, hogy a kormány nem engedi át a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat, és a hasonló jellegű támogatásokat, és számonkérte, hogy néhány éve Oroszország hazánkon keresztül szállíthatott fegyvereket Szerbiába. Ám az nem összevethető az ukrajnai szituációval, két okból sem. Egyrészt azért, mert 2019-ben nem volt háború. Emlékezetes, hogy ezt még a balliberális újság3.hu is elismerte. „Azok a fegyverek nem háborúszónába, hanem Szerbiába mentek, ahol egy katonai bázis épült éppen Nis közelében, orosz részvétellel.” Ráadásul az oroszok akkor nem szárazföldön szállították a fegyvereket, hanem egy polgári teherszállító repülőgéppel, így a magyar kormánynak nem is állt módjában megtiltani a szállítást, mert nem kellett hozzá engedély.” [2] A felperes sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez, aki azt nem tette közzé, majd a felperes keresetlevelet terjesztett elő. [3] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az általa szerkesztett www.újság1 portálon a cikk címe felett az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel és önálló közleményként mindaddig, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt: „H e l y r e i g a z í t á s: A újság1-n
4. március 18-án közzétett, „cikk címe” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes követelte volna, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába. Kötelezte az alperest kiadó Médiaszolgáltató-t (alperes címe.), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.000 forint + áfa perköltséget, továbbá az államnak a NAV külön felhívására 36.000 forint illetéket. [4] Határozatának indokolásában hivatkozott a Magyarország Alaptörvényének IX. cikkére, a polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (Pp.)
6. §-ára, a
7. §-ára és
8. §-ára, a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
9. évi CIV. törvény (Smtv.)
10. §-ára,
11. és
12. §-ára, továbbá a Kúria PK 12.,
13. és 14., valamint
14. számú állásfoglalásaira. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 4 [5] Elsődlegesen kiemelte, hogy a felperes keresetében nem a cikk címének a helyreigazítását kérte, hanem annak az állításnak a helyreigazítását, hogy „felperes azt követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába.” Megítélése szerint bizonyíthatósági tesztet alkalmazva az állapítható meg, hogy annak a megfogalmazása, illetve állítása, hogy a felperes azt követelte, hogy Magyarország is szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába, tényállításnak minősül. A cikk sem közvetetten, sem közvetlenül nem utal arra, hogy a felperesi – egyébként cikkbe ágyazott – nyilatkozatokból vonta volna le ezt a következtetést. [6] Értékelte a cikkbe ágyazott felperesi közléseket, és azt állapította meg, hogy az átlagolvasó értelmezése szerint sem utalt a felperes arra, hogy azt követelné, hogy Magyarország fegyvereket szállítson Ukrajnába. A felperes a nyilatkozatában egyértelműen azt hangsúlyozta, és azt a követelést fogalmazta meg, hogy Magyarország Kormánya engedélyezze, hogy Magyarországon, a magyar légtéren keresztül biztosított legyen a külföldi fegyverszállítmányok Ukrajnába juttatása. A formál logika szabályai szerint sem lehet egyenlőségjelet tenni a fegyverek átszállítása megengedésének követelése, illetve a közé, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai háborús zónába. Az alperesi sajtót az nem mentesíti, hogy egyébként az olvasó, ha rákattint a beágyazott videóra, akkor megtudja, hogy valójában mit is követelt a felperes. [7] Nyilvánvalóan bizonyított tény a felperesi nyilatkozatok alapján, hogy nem követelte azt, miszerint Magyarország szállítson fegyvereket Ukrajnába. A felperes teljesen másfajta követelést fogalmazott meg a nyilatkozatában. Egyértelműen megállapítható a felperes közlése, az, hogy milyen követeléssel élt, mit mondott, és mit nyilatkozott. Ez empirikusan bizonyítható tény, és ezzel szemben valótlan tényállításnak minősül az, hogy a felperes azt követelte volna, hogy Magyarország szállítson fegyvereket. Az alperesi sajtó felelőssége az, hogy amennyiben a cikkében megfogalmazott közlések következtetések, vélemények, akkor erről egyértelműen tájékoztassa az olvasót, például annak részletes kifejtésével, hogy a sajtó szerint a felperes azzal, amit követelt, azt is követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket. Mindezek alapján az alperest helyreigazító közlemény közlésére kötelezte. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását, valamint perköltségben való marasztalását kérte. [9] Előadta, hogy a sérelmezett kijelentés nem minősül valótlan tényállításnak, az ugyanis a felperes által elmondottakból levont okszerű következtetés, amely alapjául a felperes korábbi közlései szolgáltak, melyek így szóltak: „sokak felháborodnak azokon a kijelentéseken, hogy például a miniszterelnök miért próbálja blokkolni, vagy miért nem engedi át ugye a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat, az ilyen jellegű támogatást”; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 5 „Ha Ukrajnát védjük, azzal védjük magunkat, védjük Magyarország, védjük az európai közösséget is védjük az euro-atlanti közösséget, úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni’’; - „és nekünk pedig azt gondolom, az ellenzéknek, az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amik a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják”. [10] A „követelte” kifejezés használata egy teljesen okszerű következtetés. A felperes által kifogásolt közlést nem önmagában, hanem valóságos tartalma szerint figyelembe véve, az az okszerű következtetés vonható le, hogy ha Magyarország átengedi a területén a fegyverszállítmányokat, illetve ily módon támogatja Ukrajnát, akkor a magyar és az európai érdekeket is védi. Ebből pedig az az okszerű következtetés vonható le, hogy a felperes álláspontja az, hogy Magyarország támogassa Ukrajnát a háborúban oly módon, hogy átengedi területén, légterén a fegyverszállítmányokat, vagyis, hogy fegyverekkel támogatja Ukrajnát. [11] A felperes az írásba ágyazott videóban a közléseit az Ukrajna részére történő fegyverszállítások kapcsán fogalmazta meg, egyértelműen kitűnik, hogy nem határolódik el a „sokak” álláspontjától, miszerint felháborító, hogy a Kormány nem engedélyezi a magyar légtéren áthaladó fegyverszállítmányokat. Ezt követően pedig a felperes azt a következtetést vonja le, miszerint a kormánynak a magyar emberek és ezáltal Ukrajna védelmében kell döntéseket hoznia és nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni. A felperes következtetése pedig egyértelműen a korábban fegyverszállítmányok kormányzat általi blokkolásának elítélésére, a fegyverszállításokban történő magyarországi részvételre vonatkoztatható. A fentiek alapján okszerű következtetés vonható le a felperes álláspontjára, hogy Magyarország támogassa Ukrajnát a háborúban oly módon, hogy átengedi a területén/légterén a fegyverszállítmányokat, vagyis, hogy fegyverekkel támogatja Ukrajnát. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. [13] Hivatkozott a Kúria Pfv.IV.21.016/2022/
15. számú ítéletére. Álláspontja szerint jelen ügy tényállása hasonló a hivatkozott ügyben elbírált tényálláshoz, az alperes ugyanis olyan kijelentéseket tulajdonított neki, melyet nem mondott. A közlemény fegyverek szállítását említi, nyilatkozata pedig a legmegengedőbb értelmezés szerint is a fegyverszállítmányok átengedése megtagadásának kritikája, amelyből semmilyen logikai vagy nyelvi, netán kontextuális értelmezéssel nem nyerhető ki az, hogy fegyverszállítást követelne, vagy támogatna. Az, hogy mondott valamit, vagy sem, empirikusan bizonyítható tény, ezért az, hogy azt követelte volna, hogy „Magyarország szállítson a fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába”, tényállítás, hiszen utólagosan bizonyítható. Nem vitatta, hogy közszereplő és közügyekben fejtette ki véleményét, azonban a véleménynyilvánítás alkotmányos védelme hamis tényállításokra nem terjed ki. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.033/2023/5/II 6 [14] Kiemelte, hogy habár az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján politikai szereplők nem vonhatók felelősségre a másik politikai szereplőre tett valótlan tényállításért mindaddig, amíg az összefüggésben áll a politikai programmal, vagy alkalmassággal, ez azonban nem vonatkozik a sajtóra, így az jelen esetre sem alkalmazható. [15] A sérelmezett tényállítás objektíve valótlan, ugyanis nem követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktus zónába. Az általa elmondottakból semmilyen módon nem következik, hogy fegyvereket kívánna szállítani. Az alperesnek vékony ténybeli alapja sincs a sérelmezett közlésre. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a fegyverszállítmányok átengedése és a fegyverek szállítása két különböző súlyú kormányzati cselekvés, az átlagolvasó szempontjából sem lényegtelen különbség. [16] Az alperes fellebbezése magalapozott. [17] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
16. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
17. §