← Magyarország

Pf.20028/2023/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A sajtó által közölt ténybeli tévedés sajtó-helyreigazítás elrendelését alapozza meg. Győri Ítélőtábla Pf.I.20.028/2023/

  1. A Győri Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd (cím6) által képviselt Felperes1 (cím1) felperes által a I.rII.r.III.r. alp. képviselő (cím10) által képviselt Alperes1 (cím3) I. r. alperes, Alperes2 (cím3) II. r. alperes és Alperes3 (cím4) III. r. alperes ellen a település1i Törvényszék előtt 17.P.20.175/
  2. számon folyamatban volt perében a Szombathelyen
  3. január
  4. napján kelt
  5. számú ítélet ellen az alperesek
  6. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. A III. r. alperes által az állam javára fizetendő eljárási illeték összegét 36.000 (Harminchatezer) Ft-ról 72.000 (Hetvenkétezer) Ft-ra felemeli. Kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg az állam javára 96.000 (Kilencvenhatezer) Ft fellebbezési illetéket az Állami Adó- és Vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú, bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számlájára jelen ítélet keltének napjától számított
  7. napig. A fellebbezési illeték megfizetése során a közleményben fel kell tüntetnie az ítélőtábla megnevezését, ezen ítélet ügyszámát és saját adószámát. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. I n d o k o l á s: [1] A perben irányadó tényállás szerint 2021-ben a felperes a cég1-vel együtt „település1, fejlesztési csomag” elnevezéssel pályázatot hirdetett több település1i ingatlan egyben történő értékesítésére. [2] A pályázatban előírták, hogy a pályázó ingatlanonként meghatározott tartalmú vázlattervben mutassa be, mit kíván megvalósítani az ingatlanokon. Egyes ingatlanoknál a vázlatterv részeként favédelmi tervet is csatolni kellett. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 [3] 2 A felhívásra két pályázat érkezett. [4] A pályázatot elbíráló 3 tagú bírálóbizottság véleménye szerint az egyik pályázat megfelelt a kiírásban foglaltaknak, a másik pályázat azonban nem, mert a benyújtott vázlattervek nem a pályázati felhívás 11/
  8. pontjában rögzített elvárásoknak megfelelően készültek: a pályázó két ingatlannál nem az előírt léptékű helyszínrajzot csatolta, egy ingatlannál a műszaki leírás ellentétes volt a műszaki leírással, egy ingatlannál a műszaki leírás tartalma sértette a beépítési szabályokat, nyolc ingatlan esetében hiányzott a favédelmi terv. [5] A nyertes pályázó a tulajdonába került egyik ingatlanon jelentős mennyiségű fát vágott ki. [6] Az I. r. alperes által szerkesztett Napilap című napilap
  9. A hónap B napján megjelent lapszámában „XY” címmel cikk jelent meg, mely szerint az „egykori Központ és az újonnan épült lakótelep közötti (…) területet a baloldali vezetésű önkormányzat adta el, a pályázat során pedig azért zártak ki egy licitálni kívánó céget, mert nem csatolt favédelmi tervet”. [7] Ezt követően a cikk ismertette a nyertes pályázó favédelmi tervében foglaltakat, majd megjegyezte: „Látjuk az eredményt: letartolták azt a részt.”. [8] A II.r. alperes által üzemeltetett xxxxx internetes portálon a fenti cikk megjelenésének napján 10 óra 33 perckor „XY - Kikértük a Városházáról yyy" is megjelent egy cikk. [9] E cikk is tényként rögzíti, hogy „…a pályázat során pedig azért zártak ki egy licitálni kívánó céget, mert nem csatolt favédelmi tervet.”. [10] A cikk ezzel a megjegyzéssel zárult: „A városvezetői zöldpolitika eredménye – túlzás nélkül – lehangoló: láthatták, mi történik a területtel és döntésük nyomán több, mint 100 egészséges fát vágtak ki település1 belterületén.”. [11] Mindkét cikk rögzítette, hogy az önkormányzat jegyzőjének tájékoztatása szerint magánterületen fakivágás engedélyezésére a jegyzőnek nincs hatásköre. [12] A felperes
  10. november
  11. napján helyreigazítás iránti kérelemmel fordult az I-II.r. alperesekhez és a sajtótermékek kiadójához, a III. r. alpereshez, melyben annak közlését kérte, hogy a
  12. A hónap B napi számban „XY” címmel megjelent cikkben „…azt a valós tényt, hogy a az Önkormányzat az egykori Központ és az újonnan épülő lakónegyed közötti terület eladására kiírt pályázat elbírálása során az egyik cég pályázatában kifogásolta egyes ingatlanok esetében a favédelmi terv hiányát, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy kizárólag ez volt a pályázat eredménytelenségének oka. A valóság ezzel Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 3 szemben az, hogy az eredménytelen pályázatot benyújtó cég által benyújtott pályázati anyagban az önkormányzat több ponton is észlelt hiányosságokat, a favédelmi terv hiánya ezek közül csak az egyik volt.”. [13] A
  13. november 28-án átvett helyreigazítási kérelmeket az alperesek nem teljesítették. [14] A felperes keresetében a polgári perrendtartásról szóló
  14. évi CXXX. törvény (Pp.) 499.§

(1)bekezdése, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12.§
(2)bekezdése alapján helyreigazító közlemény közzétételére kérte az alperesek kötelezését az alábbiak szerint: Az I. r. alperes a Napilap című napilapban az ott
  1. A hónap B napján „XY" címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel, a
  2. oldal felső részében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül kommentár nélkül az alábbi helyreigazító közleményt jelentesse meg: Helyreigazítás: A Napilap
  3. A hónap B napi számában „XY" címmel megjelent cikkünkben azt a valós tényt, hogy a az Önkormányzat az egykori Központ és az újonnan épülő lakónegyed közötti terület eladására kiírt pályázat elbírálása során az egyik cég pályázatában kifogásolta egyes ingatlanok esetében a favédelmi terv hiányát, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy kizárólag ez volt a pályázat eredménytelenségének oka. A valóság ezzel szemben az, hogy az eredménytelen pályázatot benyújtó cég által benyújtott pályázati anyagban az önkormányzat több ponton is észlelt hiányosságokat, a favédelmi terv hiánya ezek közül csak az egyik volt. A II. r. alperes 5 napon belül egyrészt az általa szerkesztett xxxxx portálon a
  4. A hónap B napján „XY - Kikértük a Városházáról yyy" című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt; másrészt a xxxxx kezdőoldalára 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként, „Helyreigazítás a »XY Kikértük a Városházáról yyy« című cikk miatt" címmel tegyen közzé felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt. Helyreigazítás: A
  5. A hónap B napján „XY - Kikértük a Városházáról yyy" címmel megjelent cikkben azt a valós tényt, hogy a az Önkormányzat az egykori Központ és az újonnan épülő lakónegyed közötti terület eladására kiírt pályázat elbírálása során az egyik cég pályázatában kifogásolta egyes ingatlanok esetében a favédelmi terv hiányát, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy kizárólag ez volt a pályázat eredménytelenségének oka. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 4 A valóság ezzel szemben az, hogy az eredménytelen pályázatot benyújtó cég által benyújtott pályázati anyagban az önkormányzat több ponton is észlelt hiányosságokat, a favédelmi terv hiánya ezek közül csak az egyik volt. [15] A felperes a keresetlevelében nem vitatta, hogy a cég1-vel együtt pályázatot hirdetett több ingatlan – így az alperesi cikkekben szereplő, az egykori Központ és az újonnan épült lakónegyed közötti terület – egyben történő értékesítésére, és azt sem, hogy az egyik pályázó ajánlatát nem megfelelőnek minősítették. [16] Azt is elismerte, hogy az elutasítás egyik oka az volt, hogy több ingatlanra az ajánlatból hiányzott a favédelmi terv. [17] Mindemellett előadta, hogy a favédelmi terv hiánya nem az egyetlen szempont volt a bírálat során, és sérelmezte, hogy ezt elhallgatták az alperesek. [18] Álláspontja szerint a sérelmezett kijelentések nem vélemények, a bizonyíthatósági teszt alapján ugyanis egzakt módon igazolható, mi volt az oka az egyik pályázat érvénytelenné nyilvánításának. [19] Arra is hivatkozott, hogy az alperesi közlések nem minősülnek lényegtelen pontatlanságnak. [20] Előadta továbbá, hogy a saját tulajdonú ingatlanon végzett fakivágással kapcsolatban az önkormányzatnak nincs hatásköre eljárni, ennek ellenére a cikkek a terhére rótták fák kitermelése kapcsán az intézkedések elmaradását, és azt sugalmazták, a pályázat során megkövetelte a favédelmi tervet, de azt csak szavakban tartotta fontosnak. [21] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. [22] Vitatták, hogy felperesre vonatkozó tényeket hamis színben tüntettek volna fel. [23] Álláspontjuk szerint tény, hogy az egyik pályázót a favédelmi terv hiányára hivatkozva kizárták a pályázatból, a másik pályázó pedig a vásárlás után letarolta az erdőt. A cikk kontextusa, mondanivalója szempontjából nem tulajdonítottak jelentőséget annak, volt-e egyéb érvénytelenségi oka is az érvénytelenített pályázatnak. [24] Kiemelték, hogy a favédelmi terv hiánya a pályázat kiírója, a polgármester és a képviselők által is hosszú ideje legtöbbet citált érvénytelenségi ok volt, és közgyűlési jegyzőkönyvekkel kívánták bizonyítani, hogy a felperes szempontjából is a favédelmi terv volt az elsődleges. [25] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 5 az I.r. alperest, hogy az általa kiadott Napilap című napilapban az ott
  6. A hónap B napján „XY” címmel megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel, a
  7. oldal felső részében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az alábbi sajtóhelyreigazító közleményt kommentár nélkül jelentesse meg: Helyreigazítás: A Napilap
  8. A hónap B napi számában „XY" címmel megjelent cikkünkben azt a valós tényt, hogy a az Önkormányzat az egykori Központ és az újonnan épülő lakónegyed közötti terület eladására kiírt pályázat elbírálása során az egyik cég pályázatában kifogásolta egyes ingatlanok esetében a favédelmi terv hiányát, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy kizárólag ez volt a pályázat eredménytelenségének oka. A valóság ezzel szemben az, hogy az eredménytelenül pályázó cég által benyújtott pályázatban az önkormányzat több ponton is észlelt hiányosságokat, a favédelmi terv hiánya ezek közül csak az egyik volt. a II.r. alperest, hogy öt napon belül egyrészt az általa szerkesztett xxxxx portálon a 2022.A hónap B napján a „XY” - kikértük a Városházáról miután több mint szám fát kivágtak” – című cikk címe alatt a szöveg előtt elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt, másrészt a xxxxx kezdőoldalára 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenésével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként, „Helyreigazítás - a „XY” - Kikértük a Városházáról yyy- című cikk miatt" címmel tegyen közzé felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: Helyreigazítás: A
  9. A hónap B napján „XY - Kikértük a Városházáról yyy" címmel megjelent cikkben azt a valós tényt, hogy a az Önkormányzat az egykori Központ és az újonnan épülő lakónegyed közötti terület eladására kiírt pályázat elbírálása során az egyik cég pályázatában kifogásolta egyes ingatlanok esetében a favédelmi terv hiányát, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy kizárólag ez volt a pályázat eredménytelenségének oka. A valóság ezzel szemben az, hogy az eredménytelen pályázatot benyújtó cég által benyújtott pályázati anyagban az önkormányzat több ponton is észlelt hiányosságokat, a favédelmi terv hiánya ezek közül csak az egyik volt. [26] Kötelezte a III. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül 60.960 Ft perköltséget, továbbá az állam javára – az ítéletben meghatározott módon és határidőben – 36.000 Ft eljárási illetéket. [27] Ítélete indokolásában rögzítette, hogy az Smtv.
  10. §
(1)bekezdése szerint helyreigazítás csak valótlan tény állítása, híresztelése, vagy való tény hamis színben történő Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 6 feltüntetése esetén kérhető, véleménynek minősülő közlések sajtóhelyreigazítást nem alapoznak meg. [28] Rámutatott arra, hogy a sajtó-helyreigazítási igények elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésekben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot a helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja (PK.
  1. számú állásfoglalás II-III.). [29] A fenti szempontokra utalva elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az I-II.r. alperesek közlése tényállításnak vagy véleménynyilvánításnak minősül-e. [30] Álláspontja szerint tényállításnak minősül, hogy a pályázat során azért zártak ki egy licitálni kívánó céget, mert nem csatolt favédelmi tervet. [31] Megállapította, hogy e tényállítás hamis színben tünteti fel a pályázati elbírálási eljárást, mert nem kizárólag egyetlen oka volt az egyik pályázat érvénytelenné nyilvánításának, ezért a pontos tájékoztatás követelményét sértette a cikkekben kizárólag az egyik érvénytelenségi ok kiemelése. [32] Hangsúlyozta, hogy a cikkek címe és azok tartalma azt sugallja, a felperes a pályázat során megkövetelte ugyan a favédelmi tervet, ezt azonban csak szavakban tartotta fontosnak, mert a későbbiek során a saját tulajdonba került ingatlanon történő fakivágás miatt nem intézkedett. Így a cikkekből az a következtetés vonható le, hogy a saját elvárásait sem veszi figyelembe, tehát hiteltelen. [33] A fentiekre tekintettel az Smtv.
  2. §
(1)bekezdése alapján az I-II.r. alpereseket a kereseti kérelemnek megfelelő helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte. [34] A felperes pernyertességére tekintettel a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az I-II. r. alperesek kiadóját, a III. r. alperest kötelezte a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint számított ügyvédi munkadíjból álló felperesi perköltség megfizetésére. [35] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 62. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyi illetékfeljegyzési jogos perben 36.000 forint eljárási illeték megfizetéséről határozott a Pp. 101-
  1. §-ai alapján. [36] Az ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a Pp.
  2. §
(3)bekezdés b),
  1. c)és
  2. d)pontjaira hivatkozással az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 7 [37] Sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta hivatalból a Pp. 496. §ában foglaltak teljesítését. Álláspontjuk szerint a felperes által a pert megelőzően kért helyreigazítás nem hatályos, mert a kérelmet a képviseletében aláíró ügyvédnek 2022. november 23-án adott meghatalmazást, a helyreigazítási kérelem azonban 2022. A hónap B napján1 kelt. [38] Az ítélet érdemét érintő fellebbezési kérelmükben arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást, és a megállapított tényállásból téves következtetéseket vont le. [39] Állították, hogy egyik cikk sem tartalmaz olyan állítást, miszerint az egyik pályázó vonatkozásában a kizárás oka a kizárólag a favédelmi terv csatolásának hiánya volt, és az is téves megállapítás, hogy a cikk címe a pályázati eljárásra utal. [40] Véleményük szerint a sérelmezett cikkekből nem lehet arra következtetni, hogy a felperes a saját elvárásait sem veszi figyelembe. [41] Hangsúlyozták, hogy a cikkek azt a kérdést boncolgatták, van-e értelme a beruházáshoz favédelmi tervet készíteni, és tárgyilagosan, kellő ténybeli alappal jutottak arra a kritikai megállapításra, hogy a felperesi zöldpolitika eredménye lehangoló, mert hiába kérik be a favédelmi tervet, ha ettől függetlenül több mint 100 egészséges fát kivághatnak. [42] A cikk mondanivalója szempontjából nem tartották relevánsnak azt a körülményt, hogy egy másik pályázót a favédelmi terv hiánya miatt zártak ki a pályázatból, mert az értékítélet nem a pályáztatásra, hanem a zöldpolitika kudarcára vonatkozott. [43] Kitértek arra, hogy az elmúlt hónapokban a felperes a témában folytatott kommunikációja során nem számolt be arról, milyen más okok vezettek a másik pályázó kizárásához, csak a favédelmi eljárásról, tervről kommunikált. [44] Idézték a polgármester internetesportal1hu/hu/ oldalon közzétett, a város zöld politikájára vonatkozó nyilatkozatát, valamint az új favédelmi rendelkezés 2021. februári bevezetése kapcsán az önkormányzati honlapon közzétett azon közleményt, mely szerint többlépcsős kontrollrendszer hivatott megelőzni, hogy akár egyetlen fa is a túlbuzgó építtetők miatt szenvedjen kárt, esetleg legyen kivágva. [45] Megjegyezték, hogy 2023 januárjában ezt a közleményt részben javíttatta a felperes jegyzője, így azóta már az olvasható: „Minden olyan belső szervezeti egység, amely beruházásokkal, építkezésekkel foglalkozik, felelős lett az új favédelmi eljárás betartatásában. Ez a többlépcsős kontrollrendszer hivatott megelőzni azt, hogy akár egyetlen fa is esetleg feleslegesen, indokolatlanul legyen kivágva.” [46] Hangsúlyozták, hogy ennek a javításnak azért van jelentősége, mert a sérelmezett cikkek is azt a kérdéskört feszegették, hogy a város közgyűlése ugyan előírta az ingatlan értékesítésekor a favédelmi tervet, ám annak semmilyen következménye nincs. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 8 [47] Utaltak arra, hogy a felperes közgyűlésének 2022. december 8-ai üléséről szóló jegyzőkönyv szerint több képviselő is arról beszélt, az ingatlancsomagnál az egyik pályázót a favédelmi terv hiánya miatt zárták ki, a felperes munkatársai és polgármestere azonban nem igazították helyre képviselőtársaikat. [48] A felperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen a fellebbezés visszautasítását, másodlagosan – keresetének indokait fenntartva – az ítélet helybenhagyását kérte. [49] Cáfolta azt az alperesi állítást, hogy hatályosan ne igényelt volna helyreigazítást az alperesektől. [50] A fellebbezés érdemét érintően arra hivatkozott, hogy az alperesek az ellenkérelem változtatás és az utólagos bizonyítás tilalmát sértve érveltek a fellebbezésben azzal, hogy a cikk szerzője értékítéletet mondott a felperesi zöldpolitikáról, és több olyan bizonyítékot is csatoltak, melyekre az elsőfokú eljárás során nem hivatkoztak. [51] Mindemellett vitatta, hogy a kritika gyakorlása során megengedhető lenne való tények hamis színben való feltüntetése. [52] A felperes a Pp. 367. §
(1)bekezdésére hivatkozással kérte a fellebbezés visszautasítását, kérelmének azonban nem adta indokát, nem fejtette ki, mi az az ok, ami miatt a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania. Ilyen okot az ítélőtábla sem észlelt, ezért a fellebbezést nem utasította vissza, hanem azt a Pp. 376. §
(1)bekezdésének a), b), illetve c) pontja szerinti feltételek hiányában tárgyaláson kívül elbírálta, és megállapította, hogy az nem alapos. [53] Mivel az alperesek a fellebbezésükben az eljárás megszüntetését is kérték, a felperes fellebbezési ellenkérelme pedig a fellebbezés visszautasítására is irányult, az ítélőtábla elsődlegesen e kérdésekben foglalt állást. [54] Az alperesek elsődleges fellebbezési hivatkozása szerint az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet vissza kellett volna utasítania, mert a perindítást megelőzően – joghatályosan –nem kértek helyreigazítást. [55] Az alperesek azonban tévesen hivatkoztak arra, hogy a hozzájuk intézett helyreigazítási kérelem ügyvédi meghatalmazás hiányában nem tekinthető hatályosnak. A felperes 2022. november 23-án adott meghatalmazást a sajtó-helyreigazítási eljárásban teljes körű képviseletére a ügyvédi iroda1nak, a helyreigazítási kérelem pedig 2022. november 24én kelt és aznap postára is adta a felperes. [56] Ezzel a felperes eleget tett a Pp. 495. §
(1)bekezdése szerinti, sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás kezdeményezése iránti kötelezettségének, így nem volt helye a Pp. 496. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevél visszautasításának, ebből eredően a másodfokú Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 9 eljárásban a Pp.
  1. §-a alapján az ítélet hatályon kívül helyezésének és az eljárás megszüntetésének. [57] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében helytállóan mutatott rá arra, hogy az alperesek a fellebbezésükben az eljárásjogi szabályokat sértve csatoltak okirati bizonyítékokat és hivatkoztak arra, hogy a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogával védett értékítéletet fogalmaz meg, így helyreigazítás tárgya nem lehet. [58] A Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján sajtó-helyreigazítási perben utólagos bizonyításnak nincs helye, ezért az alperesek által csatolt bizonyítékokat – függetlenül attól, hogy azok csatolására lehetőség lett volna-e az elsőfokú eljárásban vagy sem – a Pp. 220. §
(7)bekezdése alapján az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta. [59] A felperes a keresetét arra alapította, hogy a sérelmezett közlések (valótlan) tényállítások. Keresetlevelében külön taglalta, hogy azok miért nem minősülnek véleménynek. Az alperes az ellenkérelmében elismerte, hogy a cikkek a felperesre vonatkozó tényeket közölnek, védekezését erre alapítottan építette fel, majd a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg. Ezen tényekre tekintettel a Pp. 190. §
(2)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontja alapján úgy kell tekinteni, hogy az alperes a felperes jogállítását nem vitatta, az ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi nyilatkozatot nem kívánt, illetve nem tudott tenni. A fellebbezésében az alperes korábbi jogi érvelését megváltoztatva már azt állította, hogy a cikkek értékítéletet, véleményt közöltek. A Pp.7. §
(1)bekezdésének
  1. b) pontja alapján ez ellenkérelem-változtatásnak minősül, ennek azonban a Pp.
  2. §
(2)bekezdésének g) pontja alapján a sajtó-helyreigazítási perben nincs helye. [60] A fentiek alapján az ítélőtábla az ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelem kapcsán kizárólag abban a kérdésben foglalhatott állást, hogy a cikkek sérelmezett tényállításai valósak-e. E felülbírálat során megállapította, hogy – bár az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást indokolt volt a másodfokú ítélet szerint részben kiegészíteni – az elsőfokú bíróság döntése, annak indokaira is kiterjedően helytálló, ezért érdemi rendelkezéseinek megváltoztatására az alperesi fellebbezésben foglaltak nem adtak alapot. [61] Az ítélőtábla a törvényszék helyes indokainak teljes körű ismétlését mellőzve, kizárólag a fellebbezési érvelésre tekintettel az alábbiakra mutat rá. [62] Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. [63] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a sajtót megillető szólásszabadság része ugyan a tényállítást tartalmazó megnyilvánulás is, (3145/
  1. (V. 7.) AB határozat, Indokolás [53], 7/
  2. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [49]), azzal a Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 10 korlátozással azonban, hogy a közérdeklődésre számot tartó témákról valós tények alapján, megfelelően és hitelesen kell tájékoztatnia. [64] A Kúria PK.
  3. sz. állásfoglalás II. pontjában foglaltak szerint a jogsértés elbírálásánál nem lehet a használt kifejezéseket elszigetelten vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell vizsgálni. Így kell megállapítani, hogy a sajtóközlemény kifogásolt részében, illetőleg a közlemény egészében - esetleg a címében kifejezett tényállításaival meghamisítja-e, hamis színben tünteti-e fel a valóságot. Ha a közlemény a maga egészében és összefüggéseiben megfelel a valóságnak, ez esetben egyes az egészhez képest lényegtelen - részlet nem szolgálhat alapul helyreigazításra. [65] A fentiek alapján jelen perben arról kellett állást foglalnia a bíróságnak, hogy a sérelmezett tényállítás valótlan-e, és ha valótlan, akkor a közlemény további részeivel együtt értelmezve a közlemény tárgyát képező közlést is meghamisítja-e. [66] Az alperesek hivatkozása szerint egyik sérelmezett cikk sem tartalmazott olyan állítást, miszerint az egyik pályázó vonatkozásában a kizárás oka kizárólag a favédelmi terv csatolásának hiánya volt. [67] Az alperesek állításával szemben azonban mindkét cikk rögzíti, hogy „… a pályázat során pedig azért zártak ki egy licitálni kívánó céget, mert nem csatolt favédelmi tervet”. [68] Ez a tényállítás valótlan, mert a peradatok alapján kétséget kizáró bizonyossággal megállapítható, hogy a pályázó pályázatból történő kizárására több ok együttes megléte vezetett, és ezek közül csak az egyik volt a favédelmi terv hiánya. [69] Az elsőfokú bíróság a cikkek címének és a közlések egészének vizsgálata alapján helytállóan állapította meg azt is, hogy a cikkek az egyik pályázat érvénytelenítésére vonatkozó valótlan tény közlésével (elhallgatva, hogy a pályázat érvénytelenítésének nem kizárólag a favédelmi terv hiánya volt az oka) azt sugalmazták, hogy a magát a zöldpolitika mellett elkötelezettnek valló felperes hiteltelen, mert nem veszi figyelembe a pályázat kiírásakor megszabott saját elvárásait. [70] Az átlagolvasó a cikk alapján – az alperesi védekezéssel szemben – alappal jut arra a keresetlevélben taglalt következtetésre, hogy a felperes csak a szabályzatok szintjén tartja fontosnak a favédelmet (olyannyira, hogy ingatlan-értékesítésre kiírt pályázat során ennek hiányát kizárási oknak is tekinti), de nem tesz semmit több mint 100 fa kivágása ellen, ezért a fák védelme terén hiteltelen, a csak favédelmi tervet csak „porhintésként” megkövetelő szervezet. [71] Mivel a valótlan tényállítás nem minősül a cikk egészhez képest lényegtelennek, nem lehet olyan pontatlanságnak, a cikk lényegi mondanivalója szempontjából közömbös részletnek minősíteni, amely a helyreigazításra nem adhatott okot. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.028/2023/4 11 [72] A fentiek alapján nem volt helye az alperesek által megjelölt felülbírálati jogkörök gyakorlásának, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság keresetnek helytadó rendelkezését a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. [73] Az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy a perben egymással halmazatban álló két kereseti kérelmet bírált el, csak egy kereseti kérelem után számított eljárási illeték megfizetésére kötelezte a III. r. alperest. [74] Az eljárási illeték összege a perben az Itv. 39. §
(3)bekezdésének b) pontja és 40. §
(1)bekezdése alapján, két nem megállapítható pertárgy értékű kereseti kérelem után számítva 72.000 forint. [75] Ezért az ítélőtábla a Pp. 383. §
(6)bekezdésében biztosított felülbírálati jogával élve a le nem rótt eljárási illeték összege és viselése felől – e részben megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét – hivatalból határozott. [76] Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján a III. r. alperest kötelezte az Itv. 39. §
(3)bekezdésének c) pontja és 46. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illeték, valamint a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperes által felszámított 12.000 Ft + Áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,
  1. március
  2. dr. Maurer Ádám s. k. dr. Molnár Andrea s. k. dr. Sarmon Hedvig s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.